Kelet-Magyarország, 1970. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-06 / 31. szám

r «ras* «ELET MAGYAT70n<?TÄrt f«t>roár f, külpolitikát összefoglaló H Világérdeklodés az FKP kongresszusa iránt Üli Hegkezdődtek a lengyel—nyugatnémet tárgyalások Elénk érdeklődés kíséri a Francia Kommunista Párt Nanterreben e napokban folyó 19. kongresszusát. Barát es el­lenség, a jóakaratéi rokon­szenvező és az inkább ellen­szenvet tápláló gyanakvó egy­aránt figyelemmel kíséri a Párizs melletti kongresszus eseményeit. Mert azt még a rosszindulatúak, az ellenséges érzelmeket táplálók is tudják, hogy Franciaországban a kommunista párt a politikai élet egyik legfontosabb fakto­ra, ami a pártban történik s amit a párt tesz, annak súlya van és nagy hatása a francia dolgozó nép jelentős töme­geire. A kongresszus felszólalásai és eseményei közül sokat le­hetne felsorolni. Hely hiánya miatt most csak azt emeljük ki, hogy eddig minden felszó­laló elítélte — a pártvezetőség által már korábban megbírált — Koger Garaudy helytelen, revizionista nézeteit. Egyéb­ként figyelemreméltó, hogy maga Garaudy, aki jelen van Nanterreben, noha a párt nem mindegyik kongresszusi tézi­sével ért egyet, mégis kijelen­tette, hogy elfogadja azokat. A jobboldali Aurore című francia lap hangsúlyozza: egész Franciaországban nagy figyelemmel kísérik az FKP nanterre-i tanácskozását. Az ugyancsak jobboldali Figaro különösképpen figyelemre­méltónak tartja, hogy Georges Macchais kongresszusi beszá­molója sürgette a francia bal­oldal egységének megteremté­sét. Idézzük az FKP lap­ja, az Humanité meg­állapítását: „Való igaz, hogy egy kongresszus jelentősége csak bizonyos idő múltán mérhető le. Annyi azonban már ma is bizonyos, hogy a nanterre-i kongresszus fontos hozzájárulás lesz Fran­ciaország szocialista jövőjének kialakításához”. A moszkvai Pravda párizsi tudósítója & többi között így ír : „az 1968- as és 69-es év franciaországi osztályküzdelmei megedzették az ország dolgozóit, lehetővé tették számukra, hogy me­lyebben értsék meg az impe­rializmus stratégiáját és tak­tikáját. A nemzetközi esemé­nyek menete meggyőző pél­dákkal világította meg szá­mukra a nemzetközi proletár­szolidaritás hatalmas erejét, a gyakorlatban bizonyította be, hogy a szocialista tábor, a nemzeti felszabaditási mozga­lom, a béke, a demokrácia és a haladás erői egyre növekvő befolyást gyakorolnak a nem­zetközi helyzetre”. Varsóban csütörtökön meg­kezdődtek a lengyel—nyugat­német tárgyalások. Ez az első politikai jellegű tárgyalás e két fél között. „A tárgyalások csak az Odera—Neisse-határ NSZK-részről való végleges elismerésével, vagy pedig az eddigi helyzet folytatódásával végződhet” — írta a minap a Zycie Warszawy című lengyel napilap. Varsói politikai kö­rökben a tárgyalások indulá­sakor aláhúzzák a lap fenti állásfoglalását Husszein Kairóban Kairó, (MTI): Husszein jordániai király csütörtökön délben Kairóba érkezett, hogy a közel-keleti helyzetről megbeszéléseket folytasson Nasszerral, az EAK elnökével. Az uralko­dót útjára elkísérte Talhuni miniszterelnök. Fii fai külügy­miniszter és All Hajari ve­zérőrnagy, a jordaniai had­sereg vezérkari főnöke. A jordániai vendégeket Nasszer elnök és az EAK más vezetői fogadtak a repü­lőtéren. A jordán uralkodót köz­vetlenül megérkezését kőve­tően 40 perces megbeszélé­sen fogadta Nasszer egyip­tomi elnök. Az egyiptomi—jordániai megbeszélések a hét végére „kis arab csúccsá” bővülnek, a Kairóban folyó tanácskozá­sokhoz ekkor csatlakoznak a szíriai, iraki, és szudáni ve­zetők is. Magyar vezetők ajándéka az Október 7 gyár dolgozóinak Berlin, (MTI): Kádár János és Foek Jénü berlini tartózkodása alkal­mával meglátogatta az Októ­ber 7 szerszámgépipari kombinátot. E látogatással összefüggés­ben dr. Nagy Lajos, a Ma­gyar Népköztársaság berlini nagykövete csütörtökön át­nyújtotta Wolfgang Bier- mann-nak, a kombinát ve­zérigazgatójának Kádár Já­nos és Fock Jenő elvtársak ajándékát, Kiss István „Pro­letár” című szobórmüvét. Wolfgang Biermann az ajándékot megköszönve el­mondotta. hogy az üzem dol­gozóira mély benyomást tett a magyar vezetők látogatá­sa. Különösen jólesett ne­kik a látogatás protokoll- mentessége és a magyar ve­zetők kőzvétlensége A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának üdvözlete Párizs (MTI) „A szovjet kommunisták és az egész szovjet nép nagy­ra értékelik azokat a baráti kapcsolatokat, amelyek már egy fél évszázada kapcsolják össze az SZKP-t és a Fran­cia Kommunista Pártot” — hangoztatja az SZKP Köz­ponti Bizottságának a Fran­cia Kommunista Párt XIX. kongresszusához intézett üzenete, amelyet csütörtökön Andrej Kirilenko, a szovjet küldöttség vezetője olvasott fel. Az üdvözlet megállapítja, a szovjet emberek teljes mértékben szolidaritást vál­lalnak a francia kommunis­ták harcával, amelyet a Szovjetunió és saját hazájuk közötti barátság és sokoldalú együttműködés fejlesztéséért és megerősítéséért folytat­nak. Az üdvözlet rámutat: a francia párt a munkásosz­tály, s az egész dolgozó nép érdekeinek határozott és kö­vetkezetes védelmezője, a dolgozók tapasztalt és tekin­télyes szervezője és vezetője. Az SZKP KB kongresszusi üzenete végezetül megálla­pítja, az FKP, s annak Köz­ponti Bizottsága, élén Wal- deck Rochet főtitkárral, a marxizmus—leninizmus. s a kommunista és munkáspár­tok moszkvai tanácskozásán elfogadott határozatok alap­ján következetesen harcol a nemzetközi kommunista moz­galom egységéért. A Szlovák Kommunista Párt oúOiyBüj. loiifc .r£C'.,:i .. i j KB plénuma Pozsony, (MT1>: Az SZLKP Központi Bi­zottságának pozsonyi ülés­termében a Szlovák Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának csütörtökön, a délutáni órákban megkezdő­dött plénumán a CSKP KB elnökséget Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára és Józef Lenárt képviseli. Az SZLKP KB plénumá­nak napirendjén káderintéz­kedések, továbbá a párt gaz­daságpolitikájának a CSKP legutóbbi határozatából kö­vetkező szlovákiai feladatai és a tagkönyvcserékkel ösz- szel’üggésben a párt akció­képességének, aktivitásának és eszmei egysegének fokozá­sára irányuló intézkedések szerepelnek. A jkénum a CSKP KB plé­numának Gustáv Husák első titkár által előterjesztett ja­vaslata alapján elfogadta Stefan Sadovsky lemondását az SZLKP KB első titkárá­nak tisztségéről és a Köz­ponti Bizottság titkársága tag­jának funkciójáról. A plenum titkos szavazás­sal egyhangúlag Jozef Le- nártot kooptálta az SZLKP KB tagjává és megválasztot­ta az SZLKP KB első titká­rává, valamint a Központi Bizottság elnökségének és titkárságának tagjává. Több fogyasztási cikaet imponálunk Dr. Bíró József sajtókonferenciája Dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter csütörtökön a Külkereskedelmi Minisztéri­umban sajtókonferenciát tar­tott. Bevezetőben a múlt év külkereskedelmi tevékenysé­gét értékelte. 1969-ben a tel­jes külkereskedelmi forgalom elérte a 47 milliárd deviza- forintot, az előző évi 42 mil­liárd déVizaforinttal szem­ben. — A forgalom — az 1968. évi átmeneti visszaesés után — főként a tőkés országok­kal növekedett. Mind a szo­cialista, mind a nem szcsí á- lista piacokon azonban a be­hozatalnál jóval nagyobb mértékű volt a kivitel növe­kedése. Ennek következtében a tervezettnél sokkal kedve­zőbben alakult az áruforgal­mi égyénleg és ebből éredő- en a fizetési mérleg. A szo- ciálista országokba irányuló kivitel 11,3 százalékkal, az onnan származó behozatal 5,6 százalékkal haladta meg az előző évit. A tőkés országok­ba irányuló export 35 száza­lékkal nőtt, az import pedig csupán 12 százalékkal. Mind­ez különböző külső és belső piaci tényezők együttes ha­tásának eredménye volt. A legerőteljesebben az alapanyagok és a mezőgazda- sági, élelmiszeripari termé­kek exportja nőtt, míg a fo­gyasztási cikkek exportjánál volt a növekedés a legkisebb mértékű. A lakosság ellátá­sát közvetlenül érintő szá­mos termék, mint például a kötöttáru, zár, lakat, televí­ziókészülék kivitele alacso­nyabb szintű volt, mint az élőző évben, — 1970 várható külkeres­kedelmi kilátásait a minisz­ter a következőképpen ösz- szegezte: — Ebben az evben a ta­valy elért külkereskedelmi és egyben népgazdasági ered­mények továbbfejlesztésével számolunk. — A külkereskedelem fo­kozza a fogyasztási cikkek behozatalát. Az idei népgaz­dasági tervelőirányzat szerint a szocialista országokból minimálisan 7 százalékkal kell növelnünk a fogyasztási- cikk-importot, de az állam­közi megállapodások a ter­vet erőteljesen felülmúló nö­vekedésre adnak lehetőséget. Dollárelszámolású viszonylat- ból a tavalyinál 37—38 szá­zalékkal több fogyasztási cikket vásárolunk. Ugyan­ilyen arányban nő a sertés­hús-behozatal. A korábbiak­hoz hasonlóan továbbra is a szocialista országokból sze­rezzük be a legtöbb közhasz­nálati cikket, de az eddiginél jóval több árut — elsősorban a kávét, citromot, fűszerfélé­ket, halfiiét, stb. — vásáro­lunk a fejlődő országokból. — Az ú.i gazdaságirányítási rendszer bevezetésékor célúi tűztük, hogy az importált fo­gyasztási cikkek a belföldi termékek versenytársaként jelentkezzenek. A versényt el­sősorban az árszínvonal csökkentésére kívántuk fel­használni. Eddig ezt a célt nem sikerült elérni, aminek egyik okát az importcikkek árképzésében kell keresnünk; Éppen ezért az eddigi tapasz^ tatatok figyelembevételével megváltozik az árképzés módja. A módosítás lényeget csökken az árképzés bázisa, amely végső fokon a lakosság szempontjából kedvez irány­ban befolyásolja, mérsékli a* importcikkek fogyasztói áh- szintjét. Az árszintcsökkenés- re hat az az intézkedés is, amely szerint a belkereske­delmi vállalatok a ruházati és vegyescikkek értékesítésé­nél csak az irányárrést ér­vényesíthetik. Ez azt jelenti, hogy a nagykereskedelmi vál­lalat köteles az irányárrést éves viszonylatban oly módon betartani, hogy attól az ár­ban felszámított árrés össze­ge ruházati cikkeknél 30, ve­gyesipari cikkeknél pedig 20 százaléknál nagyobb mérték­ben nem térhet el. A miniszter a továbbiakban az ipari termelés és a belső piaci ellátás, valamint az ex­porttevékenység összhangjá­nak javítására várható idei intézkedésekről szólt. Az egyensúly javításához a kül­kereskedelem fokozottan se­gítséget kíván nyújtani: a szocialista országokkal kö­tött államközi szerződések exportelőirányzatait teljesít­jük, de — a lakosság jobb ellátása érdekében — ezen túlmenően nem szándéko­zunk többletexportot elérni. Harmath Endre; A Jlaszpuíyito-eeité IQ. VARIÁCIÓK EGY TÉMÁRA Január 10. Anasztázia Sapo- lenkova, egy orvos felesége, szőnyeget ajándékoz Raszpu- tyinnak. Január 23. Egy ismeretlen pap halat hozott. Január 28. Bök tanár egy láda borral állított be. Február 21. Nyikoláj Glazov ma megjelent Raszputyinnál és egy csomagban néhány üveg bort hozott neki. Március 14. Szimanovics, a eztarec titkára, hat üveg bori, és kaviárt tartalmazó ládával érkezett haza. Június 14. A Carszkoje Sze~ lo-i népiskola felügyelője egy kosár borral jelentkezett. Vannak persze ennél érde­kesebb féljegyzések is. November 3. Egy idegen asszony jelent meg Raszpu­tyinnál. Ki akarta eszközölni, hogy hadnagy férjét, aki itt kórházban fekszik, intessék el Petervarroi. Távoztaikor a portásfülkében elmeselte (lám, Juravlevók megszolgálták já­randóságaikat!), hogy Raszpu- tyin nagyon különösen fogad­ta. Egy lány nyitott neki aj­tót és bevezette az egyik szo­bába. Itt Raszputyin, akit azelőtt sosem látott, megpa­rancsolta neki, hogy tüstént vetkőzzék le. Miután teljesí­tette a kívánságát, alig hall­gatott oda a látogató kérel­mére, ehelyett folyton az ar­cát és a keblét simogatta, majd csókot követelt. Ezután felírt valamit egy cédulára, de nem adta oda, hanem ki­jelentette: haragszik látogató­jára, akinek masnap ismét el kell jönnie. December 3. Leikartné ma először jelent meg Raszpu­tyinnál Azt kérte tőle, jár­jon közbe férje ügyében. Raszputyin azt kívánta, csó­kolja meg. Az asszony vona­kodott ée elment. Utána Ma­montov szenátor barátnője ér­kézért, akit Raszputyin meg­kért, éjjel egy órakor tőrjén vissza. RUBEL RUBINSTEINTÓL Az olvasó engedelmével Irt. a tematikai rend kedvéért, kissé előre ballagunk az idő ösvényén. 1916 Január 29. Tatarinov ezre­des neje felkereste a sztáré- cet. Utána elmondta, hogy vendéglátója az ő jelenlété­ben egy fiatal lányt csókolga­tott. Az eset kínosan hatott rá és elhatározta, hogy többé nem keresd fel Raszputyint. Január 30. Raszputyinnál egy ismeretlen kíséretében megjelent a Ljubljanka-bör- tön templomának papja. Nyil­ván közbenjárt kísérője ér­dekében, mert azt kérte, a sztanec személyesen keresse fel a belügyminisztert és Be- leckij szenátort Raszputyin erre nem bizonyult hajlandó­nak, csak egy levelet írt. Tá­vozóban a pap kinevette, ami­ért alig tud bánni a tollal Február 5. Mikor Szofja Karajeva elhagyta Raszputyin lakását közölté, hogy á sztárec elmondta neki: rassz hangulatban van, pedig nagy üzleteket csinál, most ka­pott éppen ötvenezer rubelt Rubinstein bankártól, ami­ért egy ügyét elintézte. Két feljegyzés annak állít emléket, hogy a sztarec va­lamilyen ismeretlen okból megváltoztatta a házi hölgy- triumvirátus első két helye­zettjének hagyományos sor­rendjét: a masszőmő drámai fordulattal megelőzte Rasz­putyin részeg érdeklődésének versenypályáján vetély társát, a varrónőt. KATYA KOSARAT AD Május 9. Raszputyin a portásnét elküldte a masz- szőrnőért, de az nem akart menni. Erre a sztarec Kátyú varrónőhöz állított be. áki (szerintünk figyelemre­méltó praktikus érzékkel) ki­szólt, hogy nem mehet, át, mert nincs egy jó ruhája. Raszputyin (aki úgy látszik, megértette a gyengéd cél­zást) azt válaszolta, hogy a jövő héten Kátya majd kap tőle 50 rubelt. Június 2. Raszputyin Utiliá masszőmőhöz küldte a ház­mesternél ő azonban nem volt otthon. Erre a sztarec bekopogott a 31. számú La­kásba Kátya varrónőhöz. Ott nyilván nem eresztették be, mert lejött a lépcsőn és a házmesternél bíztathatta, csó­kolja meg. Juravleva kivonta magát Raszputyin karjából, becsengetett a sztarec laká­sába. Kijött a cseléd és le­fektette gazdáját Variációk egy témára. 11. A SZENT PÉNZÜGYEI A „minden szentnek maga felé hajlik a keze” tétel úgy látszik, általános érvényű. Ez alól Grigorij Jefimovics Raszputyin sem volt kivétel. De ő még ebben sem bizo­nyult sablonosnak: nem csak elfogadott, hanem adott is. Hódolói és kihasználói, igaz. gondoskodtak arról, hogy tulajdonképpen ne legyen sok pénzre szüksége. Több gép­kocsi állt rendelkezésére, egy­szerű, de á legdrágább anya­gokból készült gimnasztyor- káit nem egyszer maga Oroszország cárnéja hímezte, ételéről és italáról — mint a lépcsőházi feljegyzésekből láttuk — bőkezűen gondos­kodtak. Italáról lánya, Maria megfogalmazása szerint, „kegyetlen bőkezűséggel”. Gyakran mondogatta, hogy a pénzgyűjtés egyetlen szempontból érdekli: nem akar szégyenkezni, amikor leányait férjhez adja. Szinte hihetetlen, de arra sohasem gondolt, mi lesz. ha ellensé­géi mégis csak eltávolítják; helyzetét, etefte utolsó né­hány hetét leszámítva, meg« ingathatatlannak érezte. BANKÓK A BORÍTÉKBAN A gazdagok ajándékait né­mán, mindig számolatlanul gyűrte zsebre, de ösztönös tapintattal dicsérte messziről jött muzsikok szegényes fi­gyelmességét. Sok szemtanú látta, amint valamelyik ügy­fele átad neki egy bankók­tól duzzadó kopertát, hogy Raszputyin néhány perccel később egy könyörgő kézbe nyomja ugyanazt a borítékot. Maria vezette a Gorohovája utcai háztartást és azt írja, gyakran nem akadt egy ko­pejka sem a háznál. Ha pa­naszkodott ezért, a sztareé nevetett: — Majd csak küld valakit az Isten És mindig küldött is. Senki nem hitte el Péter- várott azt, a. hivatalos beje­lentést, hogy halála után mindössze 3000 rubelt talál« tak a muzsik lakásán Per­sze lehet, hogy a nagy fel­fordulásban valamelyik ház- kutató zsebébe került a pénz. De az is lehet. hogy valóbán nem volt több -««• * paraszt-bohém egy éjszakáit ezreket költött a „Rode”-ban, a „Donon”-ban és a többi mulatóban SFölytáiaiiÉÖ

Next

/
Oldalképek
Tartalom