Kelet-Magyarország, 1970. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-06 / 31. szám
1970. fetiruXr fi. KELET MAGYARORSZÄÖ I. »Ma? Megoldandó gondjaink III. Közlekedés Ahol „megfordult a azét*4 Közszellem, milliók s egy jubileum Nyírszőlősön a legszaporább megyében SZABOLCS-SZATMAR TERÜLETÉT TEKINTVE 6., népesség vonatkozásában pedig az ország 4. legnagyobb •megyéje. Már csupán ez a két adat elegendőnek mutatkozik ahhoz, hogy tisztán lássuk: ezen a közel 6 ezer négyzetkilométeres területen rendkívüli jeladatokat jelent a közlekedés jó megszervezése. Megyén belül napi átlagban több mint 24 ezer ember Utazik rendszeresen, míg hetenként — kéthetenként csaknem 30 ezren ingáznak az otthon és a távoli munkahely között. Ez az állandóan növekvő személyi forgalom lebonyolításában veti fel a problémákat. Mindezek mellett azonban az áruforgalom is számottevő, állandóan növekvő, melynek meghatározója a temérdek mezőgazdasági termény, termelvény, és mind számottevőbb a megyén át bonyolódó nemzetközi tranzitszállítás is. Néhány jellemző adat még teljesebbé teheti a közlekedés helyzetét Megyénkben 604 kilométer vasútvonal és majdcsak 7000 kilométer hosz- szúságú közút van. Az elmúlt 10 esztendőben 400 kilométer hosszúságú, 3 méter széles útnak megfelelő építést valósítottunk meg. Sza- bolcs-Szatmar települései közül 100 rendelkezik vasútállomással és több mint 200 települést kapcsoltak be az autóbuszforgalomba. BÄR MEGFELELŐNEK MONDHATÓ AZ ÖSSZEKÖTTETÉS a főváros sal, a nagyobb ipari ^központokkal, mind vasúton, mind közúton. — kevésbé megnyugtató a személyszállítás helyzete belül a megye hatarain. Amíg például megyénk északnyugati részén nincs különösebb probléma, addig a távol fekvő szatmári —beregi területek közlekedési lehetőségei olykor a minimális követelmények alatt marad. És ha mindehhez hozzászámítjuk, hogy jobbára a megyének ezen a részén kényszerülnek ipar hiányában ingázni az emberek, nem szükséges különösebb képzelőerő ahhoz, hogy érezni tudjuk a helyzet súlyosságát. Jövőbeni fejlesztéseinknél erre megkülönböztetett figyelmet szükséges fordítani éppúgy, mint általában a kulturáltabb közlekedés követelményeire is. (Zsúfoltság, kocsik állapota, tisztasága. stb). Ha már a személyi forgalomnál tartunk, szóljunk arról is, hogy a települések egymás közti kapcsolatában megyén belül fontos szerep A gyár — az Alkaloida — milliárdos értéket ad évente a népgazdaságnak. Gond nélkül itt sem élnek az emberek. Probléma ott van — s olykor vétenek is — ahol dolgoznak.« ★ — Volt már fegyelmije? — Igen — válaszol kérdésemre R. Kovács Sándor — egy írásbeli megrovás. Egy kis figyelmetlenség miatt, amelyből egy csekély méretű baleset is származott. — Neheztel-e érte valakire? — Nincs miért. Hibás voltam, megérdemeltem... — Milyen viszonyban van a vezetőkkel? — faggatom tovább. — Szeretem őket, mert minden problémánkkal bizalommal hozzájuk fordulhatunk. A főművezetőt, aki jólöl idősebb nálam, Sanyi hárul az autóbuszforgalomra. Vitathatatlan, hogy az utóbbi évtizedben észrevehetően bővült az autóbuszpark, hiszen például még 1957-ben Szabolcs-Szatmárban csupán 31 autóbusz állt a közlekedés szolgálatára, addig 1970-ben már több mint 120 ilyen jármű vesz részt a forgalom lebonyolításában. önmagához viszonyítva ez többszörös fejlődés — de csak önmagához viszonyítva! Ettől függetlenül a szüntelenül növekvő géppark eddig sem — és most sem — tudta, tudja megoldani a jelentkező problémát. kielégíteni a rohamléptekkel növekvő igényeket. Jól érzékelteti ezt, hogy például három éve 20 ezernél több ember maradt le hely hiányában (!) a menet- rendszerű autóbuszjáratról és ez a helyzet utóbb sem javult lényegesen. Tehát a negyedik ötéves tervben — de még későbben is szüntelenül szorgalmaznunk kell az autóbuszpark gyarapítását, ezzel együtt az igényekhez igazítani a menetrendeket A gyarapítás mellett szól az az indok is, hogy nemrég — talán túl gyorsan is — megszűntették, felszámolták a nyíregyházi villamost. (Ez ugyanis számottevő autóbusz beállításával jár, tehát az eddigi fejlesztés, gyarapítás már csak ezért sem fejez ki reális javulást megyei vonatkozásban.) KÉTSÉGTELEN, HOGY A TEHERFORGALOM NÖVEKEDÉSÉVEL viszonylag jobban lépést tart az indokolt fejlesztés, miként azt tapasztalhatjuk a személyforgalomnál. A vasút vonatkozásában néhány év alatt csaknem 380 milliós beruházást sikerült megvalósítani. (Záhonyi fejlesztések, nagyarányú villamosítás, ezzel együtt az állomás korszerűsítése, kettős vágány kiépítés, stb.) A helyzet tehát megnyugtató, ám itt sem tehet megállni, hiszen megyénk országhatár menü terület, s mind az idegenforgalom, mind a már említett tranzitszállítás rohamlépteihez kell igazodni. Egyfelől további vasútfejlesztés! feladat ez, másrészt a közutak további korszerűsítését feltételezi. Egyik célunk például, hogy a któ forgalmú — és éppen ezért nem gazdaságos — vasútvonalak forgalmát fokozatosan, egy tizenöt éves program során, közutakra tereljük. Közismert az ezzel szembeni ellenállás és érvelés a megye különböző településeinek, de ezzel szemben ismert az a kellően átgondolt „menetbácsinak szólítom. Gonda Sándorral — egy másik művezetővel — pedig tegező- dünk. A baleset miatt sérült dolgozó részére az SZTK táp- pénzkiegészítést követelt. Későn tudta meg, nem is nagy összegről volt szó. Szólt a művezetőnek, de már csak annyit tudott elintézni, hogy részletekben vonják le tőle. — Láttam, hogy segíteni akar, jár utánam. És ez nagyon jólesett — zárja le a gondolatsort R. Kovács Sándor. ★ A kémia I. üzemben rövid pár év alatt a duplájánál is többre növekedett a létszám. Sok a fiatal, az új szakmunkás, akiknek még sok gyakorlati fogást kell megismerniük. Bényei Irén laboráns két éve szerezte meg a vegyipari rend” is, amellyel ezt a szükséges intézkedést végrehajtják.- Mert súlyos hiba volna azelőtt megszűntetni bizonyos vasútvonalakat, amíg nem gondoskodunk másként a települések közötti közlekedés lebonyolításáról. És ez megint csak pénz kérdése, meg kivitelezői kapacitás körébe tartozik. A VASÚTFEJLESZTÉSNÉL például nem lehet eltekinteni a Nyíregyháza külső állomás bővítésének szükségétől sem: ezáltal sikerül majd kellően megoldani az új nyíregyházi övezetben létesülő üzemek várhatóan nagy teherszállításait. Konkrét feladat már a jövő esztendőtő' a közutak korszerűsítése, s például a főközlekedési útvonalaknak a települések megkerülésével történő építése, ami a forgalom gyorsabbá tételét nagyszerűen szolgaija majd. Nagy kiterjedésű és népes megyénk közlekedéspolitikájában tehát a régi hiányok pótlása közben újabb és ösz- szetettebb feladatok jelentkeznek. Nyilvánvaló, hogy segíteni ezeken csak lépésről lépésre, a szükséges anyagi fedezetek előteremtése útján lehet, aminek számos jelével — várhatóan — már 1975-ig is találkozhatunk. A. S. illetékesek kimutatták: csökkent a virág előállítási költsége a Nyíregyházi Kertészeti Vállalatnál. Megkérdezték, csökkent a virág ára is? Az nem — voit a válasz. És a gyakorlat: egy kis cserepes főnix pálma ötven forint helyett százötven. Az üzletben hemzsegnek rajta a pajzstetvek, A vevő megkérdező, hogy lehet ezt így árulni? A válasz, hogy száraz és meleg helyen ez természetes. Azt már nem mondták. de mondhatták volna, hogy az ár is azért ugrott háromszorosára, meri többet kap a vevő. Rovarokkal megtűzdelt pálmát. (Kopka) szakmunkás-bizonyítványt — Segítség nélkül nehezen ment volna — magyarázza. — Tudom nem csak én igényeltem a patronálást, hiszen sokan vagyunk itt fiatalok. A legtöbb segítséget az üzemvezetőtől kaptam. ★ Szalka Mihály üzemvezető fiatal ember. Korábban is a gyárban dolgozott, de ebben a beosztásban alig pár éve. — Először féltem, hogy az idősebbek nem veszik komolyan az utasításaimat. Kellemesen csalódtam. Pedig... Az elmúlt évben két fegyelmit kellett indítani. Ketten ittasan jöttek dolgozni. Az egyik régi, törzsgárdatag, első esete volt. Reklamált, de hiába. Aztán megnyugodott. — A fegyelmi ugyanis prémiummegvonással járt. Az elhatározás mellett két okból is ki kellett tartanom. Ha nem vagyok következetes, máskor is előfordulhat és a fegyelmivel a dolgozók is egyetértettek. Két év múlva ünnepli Nyírszőlős önálló községi léte 50 éves jubileumát. 1922- ben vált ki Kótajból. Egészen a legutóbbi időkig úgy látszott, nem sok dicsekedni való lesz az ünnepségen. Termelőszövetkezetük 1961- ben alakult, a Jókai nevet vette fel. Fizetni nem sokat tudott. Egy évet kivéve, mindig mérleghiányos volt. Az elmúlt évi zárszámadáskor is 1 millió 800 ezer forint volt a mérleghiányuk. De az idei zárszámadáskor már ugyanennyi nyereséget mutattak ki, s még 1 milliót tartalékolhattak is. Mi történt ebben a kis faluban? Hogyan lehetett megfordítani a rossz szeleket? Hogyan tudott egyszerre 8 és fél milliót termelni 1667 holdján az a 153 tag, aki korábban nem tudta ugyanezt? A rendcsinalók feltétele Könnyű volt a két fiatal új vezető nyakába varrni a jó fordulatokat. Tiltakoznak is ellene. Lubiczki József elnök és Badak János főkönyvelő a falu közszellemének meg javulásával magyarázza a változást. A két fiatalember együtt sincs még 62 esztendős 1 (az egyik 30, a másik 32), de már sok nehéz munka van mögöttük. A főkönyvelő volt munkahelyén — a barabási tsz-ben — is „rossz”, illetve rosszul gazdálkodó közös gazdaságot segített nyereségessé tenni. Az elnök eszlári, nagyapja még juhász volt, ő is jó emléket hagyott maga után Ibronyban. ahol föagronómus volt.; „ Amiköri tavaly február elsején megválasztották őket, feltételeket szabtak. Csak úgy fogadták el a jelölést, ha beleegyezik a tagság, hogy kemény kézzel csinálnak rendet. Illetve — furcsa, de így volt — csak az kap keresetet, aki megdolgozik érte. Minden millión 120 ezer keresel Az időjárás is segítette ókét. De — és így érthető munkamódszerük — a főkönyvelő szerint nem termeltek sokkal többet, mint azelőtt. Máshol van a dolog kulcsa. Az a lényeg, hogy az elmúlt évi munkához másfél millió forinttal kevesebb költséget fizettek ki. Ugyanis a veszteséges időkben olyan is volt, hogy minden száz forint áruérték megtermelése 138 forintjába került a termelőszövetkezetnek. Vagy5 ha valahol szükség van a fegyelemre, a józan főre, a növénykémiánál többszörösen is. A bonyolult műveletek mellett savakkal, ammóniákkal, lúgokkal dolgoz-., nak, egészségre ártalmas gőzök keletkeznek. — Olyan is előfordul — magyarázza az üzemvezető — hogy elkiabálom magam. Nemrég is egy idősebb emberrel beszéltem a szokottnál hangosabban. Megbántam. Aztán behívtam az irodába. Elbeszélgettem vele és bocsánatot kértem tőle. Jó munkatársakként váltunk el egymástól. Mert ha téved egy ember, legyen ereje azt be is ismerni. ★ Az ötvenkilenc esztendős Dombrádi Sándor főművezető, Kábái János tanítványa. A gyáralapító Kábáit még ma is példaképének tekinti. — Egyszerű, munkást szerető, de nagyon szigorú ember volt. Barát is tudott t. ............... " 1 ■--Bocsánatkérés Pálma é»íil í* sitit s is minden millióra ráfizettek 380 ezret. A nyereséges év költségszintje: 100 forint érték megtermelésére — a munkadíjjal együtt — csak 88 forint volt a költség. így minden millión kerestek 120 ezer forintot. Tóth Mihály, a párttitkár igen sokat utazott tavaly januárban Baktalóránthá- /.ára és Barabásra, amíg a két jó szakembert megtalálta és sikerült rábeszélni: vállalják a nehéz feladatot. Hiszen az állam — illetve a megye — az 1 millió 800 ezer forintos veszteségnek csak a kisebbik felét. a 800 ezret vállalta, a milliót a termelőszövetkezetnek kellett „kigazdálkodnia”. De ő is elhárítja ma is az elismerést azért, amit tett. Az egész falu fel volt már háborodva. hogy így nem mehet tovább. A pártszervezet többször hozott határozatot, ő csak végrehajtott. Erős pártszervezet ez, beleépülve a tagságiba, minden fontos termelési ágazatban a legbe- csültebb emberek a párttagok. Megkedvelték az uj elnököt, aki náluk is „rendet tesz”. Volt akinek nem tetszett ez. Elmentek harminc- ' hatan. De visszajött dolgozni 42 falubeli. Visszaperelhető pénz És miért mentek el azok, harminchatan? Hanyicska U.i- hály községi tanácselnök egy noteszben tartja számon őket: mert körülbelül ugyanezek sokáig el nem végzett munkáért vettek fel bért. Jó lenne utánanézni, hol vannak. Hiszen az el nem végzett munka bérével tartoznak a közösnek, a tag ágnak. az 6 zsebükből veti ék ki. Vissza is lehetne fizettetni velük. Jó érzésekkel hagytuk ott a külsőleg és hangulatában is helyrejött kis falut. Büszkék és boldogok. Újabb és újaua munkalehetőséget teiemto- nek. Savanyítóüzemük ól keres, propán-bután gázte- teptől a fagylalttölcsér üzemig mindenre vállalkoznak. (Érdekes, hogy innen akarják ellátni a közeli várost fagylalttölcsérrel.) Csak lesz miről beszélni a falu 50 éves jubileumán. Gcsztelyi .Nagy Zoltán A 25. ÉVFORDULÓ TISZTELETÉRE Szakmunkástanuló napok Nyíregyházán Megyénk 15 ipari, mező- gazdasági és kereskedelmi szakmunkásképző iskolájának részvételével első alkalommal rendeznek szakmunkástanuló napokat Nyíregyházán. A február 14 és 22 között tartandó eseménysorozat — melyet a KISZ megyei bizottsága, a megyei pályaválasztási tanács es az iskolák közösen szerveznek — eddig egyedülálló pálya- választási akció az országban is. A nyíregyházi szakmunkástanuló napok megnyitóját február 14-én tartják a 110. számú ipari szakmunkásképző-iskolában. Bánóczi Gyula, a KISZ megyei bizottságának titkára mond megnyitó beszédet. A szakmunkástanuló napok első eseményeként megnyitják a 110. számú iskola összes termeiben azt a pályaválasztási kiállítást, amely több mint egy héten át bemutatja a megyében elsajátítható ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi szakmák jellegzetességeit. lenni, de a munkában nem tűrte a fegyelmezetlenséget. Harmincnégy éve dolgozik ebben a beosztásban. Azt tartja: ha ma egy embernek megengedi a szabálytalanságot, holnap már kettő csinálja. Következetesnek kell lenni. — Sanyi bácsi? — feleli érdeklődésemre a huszonnégy éves Ráduly Miklós művezető. — Neki olyan gyakorlata van, hogy irigyelni lehet. Szemre megmondja például, hogy menynyi mákgubó van még a raktárban. És szinte mindenben tanácsot lehet tőle kérni. Még magánügyekben is... Sokan beszélnek tisztelettel az idős? nyugdíj előtt álló Dombrádi Sándor főművezetőről. Idősek, fiatalok egyaránt. Szeretik a szakmunkástanulók is, hiszen Dombrádi Sándor nemcsak azt mutatja meg, hogy mit kell csinálni. Megtanítja és meg is követeli, hogy tudják: hogyan és miért? Tóth Árpád A pályaválasztási kiállítás anyagában egyes Szakmák munkafolyamatait bemutató tényképfel vételek. makettek szerepelnek, de a/, iskolákban tanuló szakmunkásje- löltek legszebb mynkáit, valamint. a szakmák gépeit, berendezéseit is bemutatják. Az eseménysorozat idején az érdeklődőknek számos olyan ismeretterjesztő filmet is levetítenek, amelyek a megyénkben is oktatott szakmákról nyújtanak színes. élményszerü tájékoztatási. A vetítéseket a kiállítás nyitva tartási idejében tartják, tehát hétköznap délután fél 3 és hat óra között, vasárnap pedig délelőtt 10-től 17 óráig. A kiállításon bemutatásra kerülő, s a tanulók által készített legszebb munkadarabokat a KISZ megyei bizottsága díszes emlékplakettel jutalmazza, s a szakmunkásképzés bázisüzentei, vállalatai egyéb értékes jutalmakat kívánnak átadni a díjazott munkák készítőinek. A pályaválasztási kiállítás anyagának egy részéből nyáron, a táborozás idején állandó bemutatót rendeznek be a sóstói „Szamuely Tibor” KlSZ-vezetőkénző táborban, s az anyag egy másik részét pedig vándorkiállítássá alakítják át és bemutatják valamennyi járási úttörőtáborban. A nyíregyházi szakmunkástanuló napok idején nyílik meg a megyei diákparlament február 18-án, s a parlament küldöttei innen, a 110. számú iskolából indulnak ülésük színhelyére, az úttöröházba. A rendezvény alkalmából, február 14-én délután megtartják a szabolcsi szakmunkástanulók kulturális bemutatóját, melyen valamennyi iskola képviselteti magát diákszínpadi, zenekari produkciókkal, sza valóival, énekeseivel. Az eseménysorozat — melyet a felszabadulás 25. évfordulója jegyében rendeznek — február 22-én zárul, a pályaválasztási kiállítást azonban az érdeklődésnek megfelelően a hónap végéig is nyitva tartják . (szí)
