Kelet-Magyarország, 1970. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-26 / 48. szám
4 oldal KÜLET-MAGTARORSZÁO 1970 február Sí Korunk mezőgazdasága Gépek, alkatrészek, műtrágyák, növényvédfiszerek 680 millió értékben Szabolcs közös és háztáji gazdaságainak Az utubbi 1U esztendőben elért sikereink bizonyították a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Különösen az utóbbi években elért eredmények, a termésátlagok növekedése jogosítanak fel további reményekre. Termelő- szövetkezetünk vezetői ma már mindjobban becsülik a gépeket, felismerték a műtrágyák hasznát, jelentőségét, a gazdálkodási hatékonyságának növelését. A korszerű gazdálkodás manapság már elképzelhetetlen korszerű agrotechnika, modern gépek, műtrágyák, növényvédőszerek nélkül. S hogy ez mennyire így van, bizonyítják a Szabolcs-Szatmár megyei termelőszövetkezetek gazdasági eredményei is. Hogy a gazdálkodás hatékonysága érdekében mit tettünk megyénkben, bizonyítják a Szabolcs-Szatmár megyei AGROKER Vállalat eredményei, a nagyüzemeknek juttatott gépek, berendezések, felszerelések, alkatrészek, műtrágyák és növényvédőszerek. Erről beszélgettünk Balogh Bertalannal, a Szabolcs- Szatmár megyei AGROKER Vállalat igazgatójával. KÉRDÉS: Hogyan növekedett a mezőgazdasági nagyüzemek gépparkja az utóbbi években ? j>si .íi, VÁLASZ; A termelőszövetkezetek átszéf^eáéSe ‘ ’ óta é tekintetben hullámszerű a fejlődés. Az első szakaszban, 1965-ig jellemző volt, hogy a termelőszövetkezetek anyagi erejükhöz mérten fordítottak bizonyos összegeket, erő- és és munkagépek vásárlására. Évenként 400—560 különböző típusú erőgépet és a hozzájuk szükséges mennyiségű munkagépet vásároltak vállalatunktól. A legmagasabb szintet 1965-ben érték el, amikor az AGROKER egy esztendőben 540 darab különböző típusú erőgépet és ennek megfelelő munkagépet értékesített a megye termelőszövetkezetei, állami gazdaságai részére. Hasonló fejlődés figyelhétő meg az alkatrészellátásban. Amíg 1962-ben 35 millió forint értékű alkatrészt forgalmaztunk, addig 1965-ben már 106 milliót. KÉRDÉS: Növekedett-e a műtrágya felhasználása? VÁLASZ: Nehezebben barátkoztak gazdaságaink a műtrágya használatával. Ezt az 1 holdra eső műtrágyafelhasználások mennyiségei is bizonyítják. Addig, amíg 1965-ben 1 hold szántóra 187 kilogrammot használtak fel, 1967-ben is még csak 212 kilogrammot, a dinamikus fejlődés 1968— 1969-ben következett be. Két év alatt az 1 hold szántóra jutó műtrágya mennyisége 80 kilóval növekedett. Most, miután megszerették, felismerték a műtrágya hasznosítását, s látják az eredményeit, mindinkább igénylik, így már ebben az évben is tapasztaljuk, hogy a fel- használás emelkedik. De amíg a műtrágya fel- használásának fejlődése folyamatos volt, addig az erőgépek és ehhez kapcsolódó munkagépek igénye 1965-től visszaesett. A visszaesésnek különböző okai vannak. Egyik az. hogy a termelőszövetkezetek ebben az időben nagyará nyű építkezési programot valósítottak meg. Az amortizációs keretük jelentős részét erre használták fel. Nem kedvezett az új gépek beszerzésének a gépjavításokra fordított nagyarányú állami támogatás sem. Emiatt is a termelőszövetkezeteink egy részében az erő- és munkagéppark leromlott, jelentős része kiselejtezésre vár. Egyes tsz-ek, már a múlt évben felismerték ezt, igyekeztek a meglévőt felújítani, de a termelőszövetkezetek többsége csak most ismerte fel — miután a kormányrendelet megjelent a gépjavítások dotációjának megszűntetéséről —, s tömegesen jelentkeztek új gépekért. Az erőgépek és munkagépek iránt olyan nagy az igény, hogy 1970-ben teljes mértékben nem tudjuk kielégíteni. Az AGROTRÖSZT erőfeszítéseket tesz újabb erő- és munkagépek külföldi beszerzésére. Ez egyelőre csak a Szovjetunió részéről vezetett eredményre. Ha a további kereskedelmi tárgyalások is sikeresen zárulnak, úgy valószínű, hogy az igényeket ki tudjuk elégíteni, még ebben az évben. 1970 évben 160 darab MTZ, 140 darab 56—11-es legkorszerűbb super-család erőgép, 100 darab UE—50-es, 60 darab UE—28-as, 32 darab D4—KB, ‘70 darab DT—75-ös erőgépet biztosítunk a megye termelőszövetkezeteinek. Ez sokkal több,'mint a múlt évben értékesített mennyiség. De az igény olyan nagy, hogy a megyénkben legalább 7—800 darabot is tudnánk értékesíteni. KÉRDÉS: Milyen lesz a háztáji gazdaságok ellátása? VÁLASZ: A háztáji kertekben használatos növényvédő gépekből választékosán ki tudjuk elégíteni az igényeket. Itt meg kell jegyeznem, hogy a kormányzat az állami támogatást a háztáji, a kisegítő és egyéni gazdaságokban is használatos kisgépekre, növényvédőszerekre is kiterjesztette. Ezzel is kiemelve a háztáji gazdaságok jelentőségét, a termelési kedv növelését. Ez nagyobb feladatokat hárít vállalatunkra, az ellátás biztosítása érdekében. Ezért ebben az évben igyekeztünk jobban felkészülni. Nagyobb készletekkel rendelkezünk és igyekszünk a háztáji gazdaságok részére kis kiszerelésű növényvédőszereket forgalomba hozni. így a különböző növényvédőszerekből 5 dekagrammos csomagolástól kezdve 1 kilogrammos kiszerelésig kaphatók nálunk különböző növényvédőszerek, melyekből 8—10 vagon áll a háztáji gazdaságok és egyéni termelők rendelkezésére. KÉRDÉS: Gondoltak-e termelési kooperációra a választék bővítésére, az ellátás javítása érdekében? VÁLASZ: Igen. Az igények növekednek. A választék bővítése érdekében vállalatunk több termelőszövetkezettel, ktsz-szel kötött szerződést, a különböző gépek, pótalkatrészek gyártására, ezek választékának bővítésére. Ezek között kell említenem a vecsési termelőszövetkezettel, a Nyíregyházi Talajerőgazdálkodási Vállalattal, valamint a kis- várdai ktsz-szel kötött szerződésünket. Ezek a szerződések hozzásegítenek bennünket ahhoz, hogy árualapunk növekedjen, s a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok gép-, alkatrész-, stb. igényeit jobban ki tudjuk elégíteni. Az 1970-es évben megnövekedett, igények kielégítése na- gyobfr göndör okoz vállalatunknak'. Nehézségek lesznek. Külöhöáert az érőgépek ellátásánál. Mégis azt kell mondanunk, hogy a megye termelőszövetkezeteinek, állami gazdaságainak ez évben több erőgépet tudunk biztosítani, mint az elmúlt évben. Javult a műtrágya-, a növénv- védőszer-ellátás, a háztáji gazdaságok részére is több növényvédőgépet, műtrágyát, növényvédőszert hozunk forgalomba. És tudjuk azt is, hogy élni fognak az állam által biztosított kedvezményekkel. Ebben az esztendőben várhatóan mintegy további 50 millió forint értékben több erőgépet, műtrágyát, növényvédőszert biztosítunk a megye mezőgazdasági nagyüzemei és a háztáji gazdaságok részére, ez összesen 1970- ben mintegy 680 millió forint értéknek felel meg. (—) Űj intézmény a fehérjeellátás növelésére Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének határozatára — 1970. január 1-i hatállyal — megalakult a Fehérjeprogram Iroda. A határozat megjelenését sok éves munka előzte meg. Az OMFB öt-hat éve foglalkozik azzal, hogyan lehetne a lakosság fehérjefogyasztását, mégpedig főleg állati eredetű fehérje — tehát hús-, tej- és tojásfogyasztását minél nagyobb mennyiségű és minél hatékonyabb termelés révén fokozni. Ez a feladat azonban rendkívül szerteágazó; nagyon széles területét foglalkoztatja a kutatásnak az orvostudománytól a műszaki és az agrártudományokon át egészen az élelmezéstudományig. így tehát átfogó, egységes rendszerben munkálkodva lehet elérni a célt: a fehérjetermelés körülbelül 50 százalékos növelését 1980—85-re. A most létrehozott Fehérjeprogram Irodának a jelenlegi és a várható tudományos eredmények, valamint a fejlődési irányzatok egyeztetésével meg kell határoznia, milyen témakörökben van szükség intenzívebb kutatásra, milyen témakörökben lehet a külföldön már elért eredmények átvételével a kutatói kapacitást más feladatokra felszabadítani és végül mely további kérdé sekre kell irányítani most a kutatók figyelmét. Mindezeket a munkálatokat pénzügyileg fedezni, összehangolni és a különböző kutatúhe lyeken működő, különböző tudományterületeken dolgozó szakemberek számára a megfelelő információs csatornákat kiépíteni szintén az új intézmény feladata. Az iroda már megkezdte működését és jelenleg a tu dománypolitikai bizottság elé terjesztendő munkatervét készíti elő. Barabás Endre Takarmányozás A takarmányozás tudománya az utóbbi évtizedekben rohamosan fejlődött, sajnálatos, hogy eredményeit a gyakorlat nem sajátíthatja el, és nem alkalmazza kellő mértékben, holott a több állati termék gazdaságos előállításának ez az egyik leglényegesebb előfeltétele. A takarmányozás korszerű ismereteit összefoglaló könyv a középfokú képzettségű olvasó igényét kielégítve, olvasmányos stílusban tárgyalja az általános és részletes takarmányozástan fontosabb tudnivalóit, a takarmányok összetételét és az azokat módosító körülményeket, az állati szervezet anyagforgalmát, az állat takarmányigényét, a részletes takarmányismeretet, a takarmánytartó- sitás és tárolás módjait, az egyes gazdasági állatfajok takarmányozásának részletes tudnivalóit, a takarmányadagok összeállítását. Ajánljuk a képzett állat- tenyésztőknek, a brigádvezetőknek, akik segítségével szakszerű takarmányozással növelik az állati termelést. FELKÉSZÜLÉS A TAVASZI MUNKÁRA. Nagy a forgalom az AGROKER nyíregyházi központi telepén. Vontatók, fogatok, tehergépkocsik sokasága fordul meg naponta, hogy műtrágyával megrakotta n távozzon. Hammel József felv. A burgonyatermesztés gondjai a nyíregyházi járásban Csaknem a felére csokiként tíz év alatt hazánkban a burgonya vetésterülete. Mivel Szabolcs megye adja az ország bu^-gönya termésének jelentős részét, így elsősorban ' m célszerű megvizsgálni a visszaesés okát és keresni a vetésterület vagy a terméseredmények növelésének lehetőségét. A nyíregyházi járás adatait nézegettük a járási tanács mezőgazdasági osztályán. Három évvel ezelőtt meg több mint hétezer hold burgonyát ültettek a járás termelőszövetkezetei, a múlt évben már csak alig több, mint négyezer holdon termelték „a szabolcsiak kenyerét.” A területcsökkenés részben összefüggésben van a szántóterület csökkenésével és a termelőszövetkezetek szakemberei figyelembe vették a terméseredmények állandó emelkedését is. A mezőgazdaság szocialista átszervezése utáni néhány évben a nyíregyházi járás átlagtermése 36 mázsa volt. A megerősödés után az 1966 és 69 közötti évékben a területcsökkenés ellenére 85.5 százalékkal nőtt a felvásárolt burgonyamennyiség, tehát az átlagok megkétszereződtek. Volt olyan év, hogy 1600 holdon termeltek burgonyát. Vencsellőn. Ez persze csak a közös terület, mert a házi- tájiban azóta is majdnem, mindenki azt termel. A múlt évben 650 holdon hatvanmázsás átlagot, értek el, az idén 616 holdón termelnek gütbabát. A termelőszövetkezet növénytermesztésének összes árbevétele 37 millió forint volt. ebből legnagyobb volument — hétmilliót — a burgonya hozott. A vencsellőd 60 mázsás termésátlag, ha a pár évvel ezelőttihez hasonlítjuk, szép eredmény. Hozzájárult ehhez, hogy jobb lett a területelhelyezés. mert a 600 holdnyi gülbabát jó földbe tudták ültetni De nagy gondot fordít a termelőszövetkezet a vetómagcserére, ami egyébként az egész járásra jellemző. A meglévő adatok szerint még három év sem kell ahhoz, hogy az ö«szes vetőm'got lecseréljék a közös gazdaságok. Hasonlóképpen emelte az eredményt a jó talajelőkészítés, a mű- trágyafelhasználás. A járási átlag: holdanként három mázsa vegyes műtrágya. Hallani néha egy-egy olyan megjegyzést: lassan drágább lesz a krumpli, mint az alma...Valóban emelkedtek a felvásárlási1 ' -árak. A 80. forintos,- mázsán-. Iténti árat 210—230 forintra emelték. Az önköltség még 1968-ban is 176 forint volt járási átlagban. Ez is oka — talán elsősorban ez, — a termelési kedv csökkenésének. De más is van. A bur go- nyatermesztés gépesítése nem megoldott. Már tíz éve, hogy a Káló—3-as gépet megalkották, azóta csak egy E—660-as burgonyabetaikarító félkombájn segíti a termelőszövetkezeteket. Ebből is kevés van, de még azt sem tudják megfelelően kihasználni. Nincs megfelelő növényvédőszer sem a burgonyabogát elleni védekezéshez. sem a gyomirtáshoz. A kétszeri kapálás után a nyári gyomok betakarításig megragadnak, ilyen állapotban azonban nem Segít a kombájn sem. Másik jelentős gondot a tagság öregedése jelenti. Hagyományos volt a nyíregyházi járásban a csíráztatott burgonya termelése. Az exportlehetőségek megszűnésével a korai burgonya értékesítése szinte teljesen megszűnt és ezzel együtt a folyamatos szedés lehetősége is. Az ősz eleji burgonyaszedés így teljesen egybeesik az almaszürettel — ami egymagában munkacsúcsot jelent minden“0 termelőszövet- -,-kezetben és megoldhatatlan munkaerőgondot jelent a vezetőknek. Mi hát a megoldás, hogy növekedjen a burgonya vetésterülete és emelkedjenek a termésátlagok ? A termelési kedv egyenesen arányos a jövedelmezőséggel. A jövedelmezőség egyik tényezője pedig az értékesítési ár. A keményítő tartalmú növények árai között viszont a burgonya magasan vezet, vagyis a burgonya a legdrágább tömegélelmezési és takarmányozási cikk. az áremelés tehát nem jelenthet megoldást. Annál inkább növelheti a jövedelmet az önköltség csökkentése. Kísérletek bizonyítják a termelés koncentrálásának szükségességét, mely szerint a 180—260 holdas nagyságrendű táblákban Inár kedvező az önköltség alakulása. De a termésátlag növelésével is csökkenthető az önköltség, ezért a jelenlegi ( fajtáknál intenzívebb burgónyafajták előállítására van szükség, olyanokra, amelyek a magasabb műtrágva- adagot, az öntözést, a gondosabb ápolást jobba n\ meghálálják. B. J* Miiven bel- és árvízkárokat •í térít meg az Állami Biztosító? Az Állami Biztosítónál tájékoztatást adtak arról, hogy milyen bel- és árvízkárokat térítenek meg. A két éve bevezetett termelőszövetkezeti biztosítási rendszer az összes téli elemi csapásra vonatkozik: fagykárra, bel- és árvízre, az egyéb olyan elemi csapásra, amely március 31-ig súlyos veszteségeket okoz a szántóföldi növényekben. A növényállomány, 50 százaléknál nagyobb arányú kipusztulása esetén az addig felmerült és az újra vetéshez szükséges költségeket térítik meg. A mezőgazdasági nagyüzemek a március 31 -i dán keletkező belvízkárok!:. külön vízkárbiztosítást köthetnek, amely a belvíz, a csatornák kiöntése és buzgárok okozta növényi károkra terjed ki, A tsz-ek és az állami gazdaságok árvízkáraira egyébként egész évben kártérítést nyújtanak. A háztáji és épületbiztosi- tások alapján az Állami Biztosító megtéríti az épületek árvízkárait, s kiköltöző: 'setén 2000 forint segélyl nyújt. A biztosítás azonban nem érvényes a belvízkárokra. (MTI)
