Kelet-Magyarország, 1970. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-26 / 48. szám

!fT5 február aft. RET FT MAOYA*Aft«!*H<5 * ma KOMMENTÁR Szabolcs Budaoesten? ■ Nem olyan. régen olvashattuk, hogy Heves megye mu­tatkozott be a fővárosban ipari, mezőgazdasági termékei­vel, idegenforgalmi lehetőségeivel, kulturális, népművészeti és egyéb értékeivel. Most, ezekben a napokban Borsod me­gye és Miskolc szerepel nagy sikerrel a budapesti közönség előtt. ■ ■' Önkéntelenül elénk tolul' a kérdés: miért ne lehetne egy gondosan megszervezett és megtervezett eseménysorozattal Szabolcs megyének is bemutatkoznia a fővárosban? Nem kell különösképpen bizonyítani, hogy milyen nagy szükségünk lenne erre Bemutatkoznia annak kell, akit még nem ismernek, vagy közelről nem ismernek. S úgy érez­zük, hogy a pesti ember. — az ország közvéleménye — nem ismeri eléggé a mi megyénket, sokan egyáltalán nem ismerik a mai Szabolcsok Ehhez természetesen hozzájárul, hogy megyénknek még ma sincs megfelelő propagandája az országos lapokban, folyóiratokban, a televízióban és a rádióban A megfelelő nem annyira á mennyiséget — bár azt is — hanem inkább a minőséget jelzi. Torz képet kap az olvasó, a néző, a hallgató egy területről, tájról, annak a lakosairól, ha egyoldalúan csak a negatívumokat hang­súlyozzák, ha az országos közvélemény elé kerülő művek alkotói valamiféle kuriózum, valamilyen romanticizmus, s/enzáció keresése, tálalása miatt keresik csupán fel ezt a megyét. Ném csoda ezek után, ha a pesti ember, aki nem járt erre mostanában, vagy egyáltalán nem volt még e környé­ken. valamiféle elmaradott pusztaságnak képzeli el a me­gyét, s csak akkor jön ide, ha elkerülhetetlen az útja. Itt azután azt tapasztalja, hogy az ipari és a mezőgazdasági üzemek korszerűek — semmivel sem rosszabbak az orszá­gos átlagnál. — termékeik állják a versenyt. Van műem­lék, idegenforgalmi látványosság, népi iparművészeti, nép­rajzi és sokfajta más kincs. Van gyönyörű tájunk, pompás folyóink, strandolásra alkalmas területünk bőven, s útjaink sem rosszabbak az ország más részén lévőknél. Az Ittenieknek nem kell elsorolni, mi minden van Sza­bolcsban, Szatmárban. örvendetes, hogy mindinkább elmegy a híre a megyének az ország más területeire is a szép le­porellókon, az útikönyveken, képeskönyveken. De ez önma­gában még nagyon kevés. Meg kell ragadni minden alkal­mat a megye megismertetésére, az itt élő, alkotó emberek munkájának, munkája eredményeinek bemutatására. Jó ha­tása volt például, hogy nemrégiben képzőművészeink ren­deztek kis kiállítást Pesten, a Fészek klubban. Mennyi­vel inkább jelentkezne erkölcsi és anyagi tőkében is, ha Heves és Borsod után még ebben az évben azt olvas­hatnánk, hallhatnánk és láthatnánk újságban, rádióban, képernyőn, hogy „Szabolcs Budapesten Szabolcs Budapesten!- Előadásokon, kiállításokon, mú­zeumokban, a lehetőségek gazdag tárházával, s találkozni a szakmák, a tudomány jeles képviselőivel. Nagyon nagy haszna lenne ennek. A hírek szerint Budapest már ko­pogtatott illetékes megyei szervünknél, hogy éljünk e lehe­tőségekkel még ebben az évben. Azóta nem történt semmi. Pedig, ha ősszel meg akarjuk rendezni a szabolcsi napo­kat a fővárosban, azt már most el kell kezdeni megter­vezni, szervezni. Mar most érdemes (sőt kell!) egy szervet, intézményt — például a megyei idegenforgalmi hivatalt — megbízni az ezzel kapcsolatos tennivalók végzésével, irá­nyításával. Mért nagyon sokat nyerünk égy budapesti bemutatko­zással, ha az csak közepesre is sikerül. De ha elmarad: annyit is vészítünk! hop ki János q-Jl­---!■ ;t-í— ..... ...............'--­HIVATÁS ÉS HOBBY A Tisza vasvári Alkaloida gyár építkezésének látképe. Elek Emil felv. A levpgő, a zaj- NYÍREGYHÁZÁIM Kezdeményezés -!- jé parser— export és kereseti lehetőség Szabolcs-Szaimár megye székhelye is állandóan nö­vekszik, az 1970. évi nép- számlálás szerint lélekszáma elérte a 71 ezret. Az egyre növekvő városok a XX. szá­zad egyik központi társa­dalmi problémái közé tartoz­nak. A városfejlesztés bármilyen nagy eredménye­ket is ért el, nem tudta je­lentős mértékben megváltoz­tatni az ipari nagyvárosok szerkezetét, így nem volt ké­pes megoldani az ebből faka­dó égészségügyi problémákat sem. Különösen a levegő szeny- nyezettsége és a zajártalom elhárítása jelent megoldat­lan kérdést. Ezek a problé­mák nem minden varosunk-^ ban jelenftéz,h'el(/ázmi<$sán.. A levegő szeg^.szettsége az iparosítás fokán Kívül függ a légköri viszonyoktól, a terü­let éghajlati adottságaitól. Nyíregyháza szeles és álta­lában megfelelő mennyiségű csapadékkal rendelkezik, így káros idegen anyagok nem halmozódnának fel túl­ságos mennyiségben akkor sem, ha a településében e jelenleginél nagvobb mér­tékű szennyező források mű­ködnének. Egyébként nagyon helyes, hogy az ipartelep kialakí­tása a város déli részén tör­ténik, így az uralkodó szél­iránnyal ellentétes helyen, így káros egészségügyi ha­tását kiiktatják. Nyíregyhá­zán főleg a légszennyeződé­sek két forrása okoz prob­lémát. Az egyik a közlekedés, a másik a házak fűtése. Ez utóbbi a gáz- és távfűtéssel csökkenő problémát jelent. E helyen megemlíthetem a vá­rosi útburkolatok eddigi for­májának módosítását. A nyíregyházi adottságokat fi­gyelembe kell venni és ház­tól házig burkolni kell. A Központi Népi Ellenőrző Bizottság megvizsgálta az egészségügyi helyzetet. Ki­mutatták, hogy a neurózison kívül a leggyakoribb fog­lalkozási betegség a zajárta­lom, ezért ezt a jövőben na­gyobb figyelemmel kell kí­sérnünk. Szabolcs-Szatmárban je­lenleg még nem okoz külö­nösebb problémát a „külső települési zaj”, inkább csak ' üdémen b^ül, Telepjjkezik a védekezés szükségessége. A várható iparfejlődéssel pár­huzamosan azonban nem hiá­bavaló külföldi irodalomból ismert (Gerténwelt 1968.) kí- serletezésre hivatkozni. A szabad térségek csendjét is egyre jobban veszélyezteti a lárma. Ezért kísérleteznek a zaj ellen különböző ültetvé­nyekkel. A növények hatás­fokát igen eltérőnek talál­ták. Ebből a célból nagy, erős lombű fa- és cserjefajtá­kat célszerű ültetni. 53 fafaj­tát vizsgáltak meg. A széles levelűek alkalmasabbak mint a keskeny levelűek. Különö­sen hatásos, ha az ültetvé­nyek zárt lombtakarót ké­peznek a zajhatás felőli ol­dalon. Javuló munkakörülmények egy ú/tebéríói ütemben Három vagon fa érkezik naponta átlagosan az Üjfe- hértói Építő- és Faipari Szö­vetkezet ládaüzemébe. Két műszakban 136 ezer darab ládaelem készül itt, s a nemrég beszerelt gatter fű­részgép harminc köbméter fát „szeletel” fel pallónak és tetőlécnek. Szinte minden termék exportra készül. A ládák a gyümölccsel kerül­nek külföldre, a pallódesz- kákát az osztrákoknak, 'a tetőléceket a cseheknek gyártják. Hat évvel ezelőtt még több százezer forint veszte­séggel zárt ez a szövetkezet. Sokan — még a vezetőségi tagok közül is néhányan — a ládagyártást, ^.okolták. Ja­vasolták a megszűntetését. Pedig akkor még csak egé­szen kis kapacitással, a kí­sérleti gazdaság szedőláda­igényeit elégítették ki. Nem a ládagyártás megszűnteté­sére, hanem éppen ésszerű fejlesztésére volt inkább szükség. Nagy kapacitású, gé­pekkel felszerelt, több mun­kást foglalkoztató nagyüze­met kellett ehhez létrehozni. A következő évben már nyereséges lett a szövetke­zet. S éppen az az iparág húzta ki őket a csávából, amelyiket sokan meg akar­tak szűntetni. Ládagyártás céljára 1965-ben megkapták a volt gépállomás épületét, ahol már jobb körülmények között folytathatták a mun­kát. Ekkor léptek először üzleti kapcsolatba a HUN- GAROFRUCT-tal, s több mint kétmillió forint értékű láda elkészítését vállalták. Elfogadták. Egy tizenöt holdas terület közepén épí­tették fel az új üzemet, ahol az exportládák tárolá­sára is berendezkedtek. A gyártást 1968, februárjában kezdték el, s újabb 200 dol­gozót vettek fel. A követke­ző évben már több, mint ti­zenhárommillió értékű ládát készítettek. Ezzel együtt a szövetkezet teljes termelési értéke elérte a 25 millió fo­rintot. S a nyereség megha­ladta a 2 millió hétszáz­ezret. Az ERDÉRT-tel való kap­csolat kiszélesítése már csal* azért is fontos, mert így biz­tos a folyamatos anyagellá­tás. Az alap megvan, lehet mi­re építeni. A kétszáz em­bert, közöttük kilencven nőt foglalkoztató üzem létesítése az iparban szegény Üjfehér- tón a szövetkezet érdeme. Ez évben — a fűrészáruval együtt — már húszmilliós értéket termelnek. Javulnak a dolgozók munkakörülmé­nyei is. Már van mély fúrá- sű kút,' férfi-női zuhanyozó és öltöző, hideg-meleg víz minden munkahelyen. A szociális és kulturális igények kielégítésére, az üzem tovább-bövítésére újabb egymillió-nyolcszáz­ezer forintot költenek az idén. S ha a lehetőségek megengedik, az üzem köz­ponti fűtését is szeretnék 1970-ben megoldani. S ami pár évvel ezelőtt még csak elképzelés volt, ma egyre inkább valóság. A tíz évvel ezelőtt még csak alig több, mint kétmilliós. AZ ÜVEGMÜVES A világös szekrénysor pol­cáról kecses formájú po­hárkészlet kerül az asztalra. Majd egy újabb szokatlan alakú kis poharat vesz elő a házigazda, s a fény alá tartja: — Ez a feleségem kedven­ce. Orvosságos üveg volt eredetileg. — Nálunk nincs törött üveg. Ha törik is valami, nem nagy baj! Egy kis iga­zítással Ismét használható tárgy lesz belőle. Kevés lakás van ebben a városban, amely első pillan­tásra annyit „vall” a 'benne élőkről, mint ez. Az aszta­lon lévő pohárkészlet üveg-' csőből készült, mintázata sa­ját csiszolású. A dohányzó­készlet és a módern formá­jú asztali szökőkút egy-egy alkotóeleme eredetileg telje­sen más rendeltetésű üveg­tárgy volt ' Pethó Attila hat éve dol­gozik az UNIVERSIL üveg­technika üzemében. Az ak­kor alakuló, szakemberhi­ánnyal küzdő új üzem lehe­tőségei izgatták az alkotni, teremteni vágyó fiatal üveg- művest, s csábította ide Debrecenből. Má tőrzsgárda­tag, egy — a 25 eves jubi­leum tiszteletére alakult — szocialista címért küzdő brigádban dolgozik. Többszö­rös újító. Hét különböző, gazdaságossági. munkavé­delmi és műveletésszerűsítő újítását vezették be eddig az ' üzemben. Nem keresett ezekkel nagy pénzt. Örabéremelést,, né­hány száz forintot hozott csúfján a sok átvirrasztott éjszaka termése. Mert ha a pénzért csinálná...! — Minden újítása után megfogadja, ez lesz az utol­só. — mondja Margó asz- szony. a felesége. — Aztán egy éjjel újra arra ébredek, hógv üres a fekvőhelye, s a konyhából világosság szűrő­dik ki. Tudom már, hogy új rá dolgozik a fantáziája, rajzol, jegyzetel. A dohányzóasztal üveglap­ja alatt tompa fényű pénzér­mék sorakoznak A légféltet- tebb darabjai annak a több száz darabos érem- és pénz­gyűjteménynek. melyet vé­detté nvilvánított a Magvar Régészeti Társulat éremtári szakosztály ü. melynek a tag­ja Pethó Attila, — egyedül a megyében Divatos szóval: ez a hobbyja Ez jelenti a kikapcsolódást. Ezt is komo­lyan, szenvedéllyel csinálja. Két év alatt gyűjtötte össze ezt az értékes numizmatikai kollekciót. Apró ezústpenzek az 1500-as évekből. X. Ferdi­nand és Miksa császár pén­zei. Mária Terézia és Ferenc- tallér. négyszögletes kínai pénz. Jubileumi pénzérme sorozatok. Zeneszerzők és uralkodók képmásával díszí­tett emlékérmek Papírpén­zek a monarchia idejéből, rossz emlékű inflációs milli­árdosok. £s egy százpengős 1945. április 5. dátummal. 25 ország pénzeit őrzi. A falon leheletfinom, könnyed rajzú akvárellek és modern subaszőnyeg vonzza a tékintetét. A fiatal feleség. Margó munkái. Laborasszisz­tens, most gyermekgondozási szabadságon van. Egy kété­ves kislány és egy egyéves kisfiú édesanyja. Ha van egy kis ideie tőlük, fest és kézimunkázik Sokszínű és gazdag ez a maguk teremtette kis világ, amelyben a fiatal P?th<5 család él. az Északi Alköz­pontban Kádár Edit A jövőre gondolva, a parkosításnál nem csak a városszépítési, hanem az ilyen vonatkozasd település­egészségügyi feladatok is időszerűek lesznek. Dr. Vargha László A megrendelő jó partner­nek bizonyult, mert 1966- ban már újabb ajánlattal ke­reste fel őket a HUNGA- ROFRUCT. Díjmentesen ajánlottak fel két nagy cső­vázas színt, hogy rendezzék be gépekkel, s termeljenek több exportládát. harminchat embert foglal­koztató szövetkezet ma már 31 millió forint éves felada­tot vállalt. S korszerű mun­kahelyeken 368, nagy többsé­gében eddig eljáró dolgozó­nak nyújt biztos megélhe­tést. Tóth Árpád Reudelkezés a szakközépiskolák bau végezhető bérmunkákról és szolgáltatás jellegű tevékenységről A művelődésügyi minisz­ter — az érdekelt főhatósá­gok vezetőivel, valamint a Pedagógusok Szakszerveze­tével egyetértésben — utasí­tásban szabályozta a szakkö­zépiskolákban a gyakorlati oktatáshoz kapcsolódóan vé­gezhető bérmunkát és szol­gáltatás jellegű tevékenysé­get. A rendelkezés értelmé­ben csak olyan munka vál­lalható, amely emeli az ok­tató-nevelő munka színvona­lát, összhangban áll a szak­mai, elméleti és gyakorlati tantervekkel, a gyakorlati oktatásra megszabott idő alatt az Iskola tanműhelyé­ben elvégezhető, s ellenőriz­hető, kimutatható gazdasági és pedagógiai eredménnyel -ár. A bérmunka sem a ta­nulóm^., sem a pedagógus­nak nem okozhat túlterhe­lést. A most kiadott miniszteri utasítás szerint a műszaki dokumentációt általában a megrendelő bocsátja az is­kola rendelkezésére, így az ilyen jellegű munkák nem növelhetik az iskolai admi­nisztrációt. Figyelemre mél­tó, hogy a jövőben 50 száza­lékát az iskolai felszerelések bővítésére, tanműhelyek, la­boratóriumok fejlesztésére, illetve egyéb iskolai felsze­relések beszerzésére fordít­hatják. A bérmunkából szár­mazó tiszta bevételi többlet 20 százaléka a diákok közös szociális és kulturális szük­ségleteinek — például ta­nulmányutak, kirándulások, nyári táborozás, színházláto­gatások, KIS;!!-rendezvé­nyek — támogatására hasz­nálható fél. A jövedelemből 20 százalék lesz az állami. A tiszta bevétel 10 százalé­ka — az iskolai szakszerve­zeti bizottsággal egyetértés­ben kialakított elvek alapján — osztható fel tiszteletdíjak címén a végzett munka ara­nyában a bérmunkában részt vevő iskolai dolgozók kö­zött. A bérmunka, illetőleg szol­gáltatás jellegű tevékenység lehetőséget nyújt arra, hogy az iskolák diákjai megoldja­nak olyan termelési felada­tot is, amit — például a szűk kapacitás miatt — az üzem­ben, vállalatnál nem tudngk ellátni; olyan célsze: ' -y’árt- mányokat készítenek, ame­lyek végső soron a vásárlói- közönséghez jutnak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom