Kelet-Magyarország, 1970. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-26 / 48. szám

WTO. február 28. KELET-MAGYARORSZAG 8. oMa’ Csak közös szándékkal EGYRE TÖBB TERME- ■ ' *8ZÖVETKEZ^j®j|w felis­merik az egyesül*''- előnyeit; Ott, .ahol a tfe Tiled, r-fzdffl- kodasí,' és egfér feltételek i <. arant indokol7 ják kettő, vagy több gazda­ság <£éyb^yonását. S ahol in­dokolt s ihíttderi szempont­ból kiyaA^SHiAaz ilyen lé­pés, példák :p- bizonyítják, megéítíkí:;t,ániy^itjak, ezt a szövetkezetek»' tag jaj.*' is. Több egy őrtóntMw­gyenkben is. Számos példá­val lehetne ennek előnyeit igazolni, bizonyítani, most azonban eltekintünk ettől. Ott, ahol kisebb egységek­ből hoztak letre nagyobbat, ismerik ennek előnyeit. In­kább azt kivániuk ezúttal szóvá tenni milyen következ­ményekkel járhat egy olyan egvesítési kísérlet, amely nem elég megalapozott, nem készítették elő körültekintő­en, nem e’emezték sokolda­lúan a feltételeket, lehetősé­geket. a gazdasági és szemé­lyi kihatásokat A közel múltban közgyűlést tartottak Fehérgyarmaton az­zal a céllal, hogy kimondják az egyesülést a faluban lé­vő másik közös gazdasággal. Megleoetésre a közgyűlésen jelenlévők többsége ellenezte az egybekelést, s ezt szavaza­tával is kifeiezésre juttatta. S mivel másik gazdasággal egyesülni csak a szövetkezeti tagok többségének beleegye­zésével, akaratával lehet, en­nek hiányában szó sem lehe­tett a frigyről. Ez eddig rendben is ’-»n. Elvetették az előtérj esetett javaslatot azzal az indoko­lással, hogy megszokták már e régit, mármint saját sző­jelentkezik. Előfordulhat ugyanis, hogy nehányan sze­mélyi érdeküket féltve el­lenzik, hogy szövetkezeten belül történjen az egyesülési kezdeményezés. Ilyen esetben és ha egyeoKént is célszerű a javaslat, nincs abban semmi kivetnivaló ha mások teszik >nfég á 1 javaslatot. Mielőtt azonban erre a lépésre szán­ná magát bárki, éppen a bel­ső kezdeményezés hiánya miatt nagyon alapos, körül­tekintő felmérést, előkészítést kell végezni még a közgyűlés előtt, ügy látszik, ezúttal ez kevésbé sikerült, TOVÁBBRA IS CÉLSZERŰ, mindenképpen hasznos az indokolt, megalapozott, a ter­melést, a tagság személyes érdekeit is szolgáló egyesülés­sel foglalkozni. Ott, ahol er­re adottak a feltételek és ezenkívül a szövetkezeti ta­gok többsége is' egyetért a szándékkal. Ennek hiányában azonban nem érdemes köz­gyűlés elé terjeszteni, mert akik legilletékesebbek a dön­tésben és főleg ilyen fontos kérdésben, könnyen megmá­síthatják az egyébként jóin­dulatú szándékot. Káros a megalapozatlan, kellően elő nem készített egyesítési javaslatokkal fog­lalkozni, mert egy-egy ilyen közgyűlés kárt okoz. és nem hasznot. Bizonyára senki nem szeretné, hogy egy ilyen köz­gyűlés után akár egyetlen ember is azt mondaná: eről­tették az egyesülést. Ezt vi­szont napjainkban, az önálló­ság korában senki nem vál­lalná szívesen magára. Nagy Tibor CIKKÜNK NYOMÁN ' ... . . •• ..... . ‘ , »■ ..i V-/A i'VjT ü» vi» ' Megoldás út’án a naposcsibe-ellátás Szabolcsban Február 20-i és 21-i lap­számunkban cikket írtunk Miért nincs elég naposcsibe Szabolcsban ? címmel. A cikkben felvetettük, helyes lenne egy tszLtársulás létre­hozása, amely megvásárol­hatná a keltetőt, s így létre­hozna a baromfi tartósában egy összefüggő vertikumot. Kedden a Tisza menti Tsz- ek Szövetségében megkezdőd­tek a tárgyalások a megyei c __—-------------------------------------­tanács vb mezőgazdasági osztálya, a tsz-szövetség, a keltető és a sóstóhegyi Vö­rös Csillag Tsz bevonásával. Elhatározás született, hogy ezt az érdekelték ismertetik a legnagyobb szabolcsi ba­romfitenyésztő gazdaságok­kal és a másik két tsz-szö- vetséggel. Cikkünk megjelenése óta a sóstóhegyi Vörös Csillag Tsz megkapta a tojótelep kiépí­téséhez szükséges hitelt, így semmi akadalya, hogy hama­rosan 75 ezres hibrid törzs állományt alak l .» ki. A megbeszélésen arról is döntöttek, hogy az érintettek kÖ2ös tanulmánytervet dol­goznak ki, amely magába foglalja az említett társulás létrehozásának lehetőségein és feltételem kívül egy le­endő baromfifeldolgozó épí­tésének elgondolását is. EGÁL Daru Mihály nyugodtan csomózta a közös pajtájában a dohányt. S mint mindig, most ’ is számító, kalkuláló gondolatokat hányt-vetett magában. Ezúttal arról ön­értekezett, mégis csak jól kijön egymással az ember. Sok új dolgot produkált ed­dig a szövetkezet, más for­mákat idézett elő. Ó példá­ul végzi a maga munkáját, nem esik el a napi kereset­től. A kukoricaszár ugyan­csak hazakerül a háztájiról. Kijelöltek rá három fogatot egy-egy kísérővel. A fuvar- költséget van miből elszá­molni. Megérti a rendes szót és intézkedik a vezető­ség. Hanem hát azért jó vi­gyázni, a ravaszság nagy kúion, nagy kísértő. Alka­lomadtán maga sem megy ilyesmiért a szomszédba. Délután hazasietett, hogy otthon várja a fogatokat. Éppen lókor érkezett. A ma­gasra rakott szekerek (száz­húsz kéve szár jutott eevre- egvre) fordultak be a Daru M’hSTv udvarára. — Csak a helvet mutasd, Mihály, hova rakiuk — ki­ásott le a vele eevidős Só­lyom Imre. — Aztán te ülj le. Ne nyúlj egyetlen kévé­hez sem. Erezd magad úr­nak. Akkor szólj, ha nem jól csináljuk. Ügy is történt minden. A leszorító kötelek megoldásá­tól a kúpok betetejezéséig mindent a hat ember vég­zett el. Daru Mihály pedig, mi tagadás, élvezte a helyze­tet. Mert ilyen tényleg nincs, ha nem jön a szövet­kezet. Háromszázhatvan ké­ve szár hazakerül a hold háztájiról, s ő a kisujját sem mozdította meg. És na­gyon jó, ha nem üres a ház, a porta. Lehet számítani pénzre otthoni tejből, tojás­ból, disznóból, növendékmar­hából. . Több a többhöz. Ki­nek nem kell ? De akkora kiállásért, ami­lyet a szárhozok tettek, nem lett volna ildomos szemet hunyni bizonyos honorálás előtt. Jelezte ezt Daruné fe­hér köténye is, amiben ki s bejárt a konyhába. Jó étvággyal kanalazták ki a tányérokból a káposz- táspaszuly-levest, ami termé­szetesen hússal főtt. A né­hai hízó immár füstölt láb­szárait és orrát „dugta” a fazékba. Majd fánk követke­zett, jól megcukrozva. Mind­ezzel alapos ágyat lehet vetni egy kis borozgatásnak. Nem soká kesett mozdulni érte á házigazda.. . egyből két liternyi pirosas murcit tett porcelánkancsóban az asztalra. Mindent az égig magasz­taltak a szárhozók. Ismerik Daru Mihály természetét. Hogy szinte olvad a szemé­lyes dicsérettől és olyasmi­re is képes, amit máskor a világért nem tenne meg. Így került most másodszor, sőt harmadszor is a tele kancsó az asztalra. Közben, szoká­sa szerint maga is kedvére kidicsekedte magát. Jobban él. mint valaha. Ä munkája, az esze után mindene van. Most sem szívesen nézte csak úgy, a lerakodást. De, ha a többiek így akarták. Másrészt ó sem marad adós. Tisztára bolond, aki a szö­vetkezésnek ellene van .. Az asztal körül mindjob­ban elhelyezkedők pedig ka­csintottak egymásra és még erősebben helyeseltek. És mind gyakrabban emelgették a poharakat. Kint pedig már esti szürkületbe hajlott az idő. És ekkor zendült az el­ső nóta. Utána mindjárt el­találták melyikkel folytas­sák. és azután melyik kö­A KQTAJl PÉLDA Lehetetlennek tunt — mégis sikerrel jái í Ei*y tsz-épíiőbrigád történetéhez Szégyen ide, szégyen oda, még idejében és talán nem is túl későn, az ibrányi ktsz belátta, hogy1 nem tud meg­birkózni a kótaji Uj Erő Tsz- től Vállalt 6 és fél milliós be­ruházással. Márpedig a ser­téstelep megépítése sürgető volt, fontos a szövetkezet szá­mára. Megkezdték a fiaztató. a 120 férőhelyes kocaszál lás építését, az egyik 600-as hiz­lalda félig elkészült, amikor elfogyott a tudományuk. A teljes telepet 1968 október végére kellett volna átadniok a tsz-nek szerződés szerint. Rádöbbentek, hogy ez részük­ről lehetetlen, s visszaléptek Elhatározás nehéz helvzefh''-» A tsz és a ktsz kölcsönt) sen megállapodott a szerző dés felbontásában. S amire nem volt képes egy ktsz, megpróbálta a lehetetlent a termelőszövetkezet. És siker­rel. Elöljáróban azért meg kell említeni: jó hogy így történt, mert az esetleges későbbi ba­joknak a tsz is, a ktsz is csak nagyobb kárát látta volna. Igen, hiszen a tsz nem volt megelégedve a ktsz által vég­zett munkával, nem tudták tartani az építési határidő­ket, kapacitás- és anyaghi­ánnyal küzdöttek. A megren­delt altatókat a tsz nem tud­ta volna hol elhelyezni. Szerencsére erre nem ke­rült sor. A szükség, mint mondják nagy tanító. Ez ad­ta.az ötletet a tsz ,yez<eJ;őüjek egy építóbrigad létrehozásá­ra. Miközben az építést gon­dok szaporodtak, szervezték az építőipari brigádot. Énnek feltételei megvoltak. Számí­tásokat vegeztek, mennyivel kerül olcsóbba ha saját érő­ből, saját brigádjukkal való­sítják meg a beruházásokat. És nem is sokára megtör­tént. az első ..csoda”. A ktsz által félig elkészített és így átvett 600 férőhelyes hizlal­da építését 3 hónap alatt be­fejezték. Ez üzemel, híznak a sertések/ Készül a másik ha- sonió is. Korszerű önetető- önitatós rendszerrel. Csak most a hideg miatt szünetel a munka, állt le az építőbrigád, de nem tétlenkednek. A megnövekedett beruházási feladatok megvalósítása ér­dekében a tsz-építőbrigád lét­vetkezzen. S a kancsót üre­sen is felvették, vegye észre magát a házigazda. Villant valami a fejeben. Már csak azért is, mert a fe­lesége tekintetében kérdő üzeneteket vett észre (amik­ből csak ketten értenek). Kiment a tornácra. Nagy kiabálásba kezdett, mintha nyugtalankodnának a lovak. „Hó! Hó-hó-ha! Hó-ó te!” Erre majd kijönnek amazok. Megelégelik végre a kiállá­sát, kiabálását. S mint ahogy valójában a lovak is élvezték a tétlen ácsorgást, bentről se mozdultak ama­zok. (Talán bizony, mert jól ismerték Daru Mihály ter­mészetének ravasz oldalát is?) Ekkor valóban huncut fény lobbant a szemében Meg is mosolyogtatta. Bement vissza a jó kedv­ben derülökhöz. Vette újra az üres kancsót. De most mielőtt használta volna a gu­micsövet, elvette a hordót rögzítő két téglát és néhány­szor meglökdöste a hordót. S alig engedett valamit a kancsóba. Visszatérve han­gos zsörtölődésbe kezdett. Fene a hprdót, már csak sár van benne. „Itt van ni ,— mutatta a kancsóba,n a za­varos löttyöt. — Ez így nem iható. Feleségem, ad iái ide két pirosat Emberek, me­számát 28-rá. növelték. Előké­szítő munkát végeznek az építkezésekhez. Betonoszlopo­kat gyártanak a gyümölcsös­be. Eddig 1200 darab készült el, s így 20 ezer forintot ta­karítottak meg. Jobban jár­tak, mintha vásárolták volna. Emellett nádpallót készítenek Előny az is, hogy saját ter­mésű nádat dolgoznak fel, s így biztosítják- a téli foglal­koztatásukat: Ezzel is több, mint .10 ezer forint a közös megtakarítása. Hűtő(áro!ó — saját kivitelezésben Okos es figyelemre méltó kezdeménye; f volt a saját építőbrigád té.rehozása Kó- tajban. Ismeretes, hogy az állami és tanácsi ‘építőipar kapacitása kevés. Ha a tsz meg akarja oldani az építési feladatait, s azt, hogy idejé­ben átadásra kerüljenek a termelést segítő létesítmé­nyek, akkor ma már gon­doskodni kell ilyen brigá­dokról — ott, ahol annak megvannak a lehetőségei. Ezt tették itt. S ennek a tsz-épí- tőbrigádnak még arra is fu­totta erejéből, hogy a ktsz által minőségileg nem meg­felelően elkészült épületeken a minőségi kifogásokat meg­javítsa, amely 300 ezer forint értékű munkának felel meg. Ök a közmondás szerint cselekedtek, segítettek magu­kon. Gazdaságos és műszaki­lag is jó munkát végeztek. Ezt látták a tsz vezetői is. Erre az építőbrigádra lehet számítani; 1969-ben ennek- az építőbrigádnak a termelési terve 1 millió 426 ezer fo­rint volt7~Ezzél szemben kö-‘ zel 3 milliós termelési értéket produkáltak. A beruházások időbeni megvalósítása szempontjából nem mellékes a hiteligénylés­sel kapcsolatos bizalom sem. A bank is látja, hogy erre a isz-építőbrigadra lehel ala­pozni. A sertéskombinát épí­tését ez év közepére befeje­zik. Idegen kivitelezőt . nem kapott volna a tsz — de nem esett kétségbe — ami­kor a 120 vagonos almahűtő- tároló építése szóba került. Ez 6 millióba kerül. Saját építőbrigádjuk építi. Az eh­hez szükséges anyagok szál­lítását már megkezdték, s gyünk a cukrászdába, ott folytatjuk. Sört iszunk!” A tekintet most is gyors üze­netet váltott, s Daruné meg­értőén matatni kezdett a szekrényben a két százas után. Átadta a férjének. A kocsisok és kísérőik hangos helyesléssel ugráltak fel. „Persze, a cukrászdában!...” Ott lehet folytatni a bulit. Behajtják a tanyába a foga­tokat, aztán mennek. Már hogyne mennének a cuk­rászdába, két piros nem tíz forint. Versenyben sem istrángoz- ták volna fel gyorsabban a lovakat, nem szedték volna le róluk hamarabb a pokró­cokat, és fogták volna kézbe a gyeplűt. > Daru Mihály pedig gondo­san lakatra zárta a nagyka­pu csukóját, utána kiállt az utcára. De nem lépett to­vább egy araszt sem. — Aztán a cuki-ászdában legyél mire odaérünk! — kiáltotta vissza a zörgő sze­kérről Sólyom Imre. — Ti mehettek, ha akar­tok. Én bizony sehova. Egál­ban vagyunk. Imre. Megint mosolygott és visz- szalépett, hogy a kiskaput is gondosan bezárja. Asztalos Bálint nincs benne semmi ördöne's- ség: az idei szüret előtt it- adják! Jövőre: oázak Vannak tervek az építöbri- gad fejlesztésére és foglalkoz­tatására. A tsz a szarvasmar- hfa-tenyésztés fellendítésen munkálkodik. Már most ter­vezik, hogy 1971-ben saját kivitelezésben 300 férőhelye* telepet építenek. Ezzel párhu­zamosan idén megkezdik a rétek és legelők felújítását, hogy a növekvő állatállo­mánynak biztosítsák a takar­mánybázist. Ez évben teije- .sen le lesz kötve az épító­brigad kapacitása a jelentős tsz-beruházásoknál. De jövő­re már a falusi családi házak építésében is jelentős szere­pet szán részükre a tsz veze­tősége. Bár a szükség hozta létre ezt a termelőszövetkezeti épí­tőbrigádot, máris jelentős szerepet tölt be a gazdálko­dás hatékonyságának gyors növelésében, azzal, Yiogy a beruházásokat idejében es gazdaságosan, jó minőségben valósítja meg. Érdemes a példát követni. Farkas Kálmán LAPSZÉLEN A változtatás ára A Nyíregyházi ÁFÉSZ kér­te az illetékes tanácsi szer­vektől, hogy a megyeszékhe­lyen lévő ÁBC-áruház profil­ját általános áruházzá minő­sítsék. Ezzel lehetővé válna, hogy egyes közületi szervek­nek — megfelelő minták alapján — beszerezzék a szükséges holmikat. A szö­vetkezet indokolása szerint a profilváltoztatás a közüle- lekkel való jó kapcsolat egyik feltétele. Bár van olyan vélemény, hogy amit a szövetkezet akar, az ügynökrendszer, — mégsem lesz különösebb akadálya, hogy az engedélyt megkapják. Ám ennek van egy feltétele, s ez a lakos­ság érdeke. Általános megállapítás, hogy az ABC-ben az élelmi­szerválaszték kedvezőtlenebb, mint a többi üzletben. En­nek persze több oka van, például a piac közelsége, a máris zsúfolt üzlet. Az ABC vezetői nem akarják a profil- változtatással együtt elhanya­golni az élelmiszerválaszték javítását, mégis lehet, hogy ha bővítik az iparcikkek kö­rét, ez természetes módon bekövetkezik. Máris kitérnek a piaci verseny elől — pél­dául zöldségben, azzal, hogy a termelőkkel úgysem tud­nak versenyezni, — s gyak­ran üres a szép húshűtő kamra. Ha az ABC-ben meg tud­ják valósítani mostani el­gondolásaikat, akkor az ön­magában is a forgalom ougy- arányú növekedésével íár majd. Ha ezenkívül lesz az üzlet vezetőiben annyi ener­gia, hogy javítsák az élelmi­szerkínálat választékát, ak­kor korrekt volt az altalá­nos áruházzá való minősí­tés kérése. Ha viszont a konfekció, cipő, méteráru bevitelét meg­sínyli a mostani és koránt­sem jó élelmiszerkínálat, akkor még mindig Vissza­vonható az engedély. Az áruház vezetői fogadkoznak, s e fogadkozást — remélhe­tőleg — javuló élelmiszerkí­nálat követi majd. Ha úgy tetszik; ez , író- fii változás ára.- ikl) vetkezetuket. Ehhez a dön­téshez joguk volt. A töhjssé- ■get jelentő ellenszavazat fazonba» mutatja, bármeiMjyi- „re is,.latszik indokolftiaíj£i t a héV *zpVttkeZet "égybet)tó&a. be az előz ;t|fe jpjWmlléSls. Mmeresek kozjfeú, -hogy jfe a tagsa|,|a-szí^eSkézétí gqpdak , EMfte^rjkaßckÄ két^klólog lenetsÄfees. Az, egyik'; * vagy nem mérték fel reálisan az egyesülési szándékot és a másik: számoltak ugyan el­lenállással, de ennek ellenére megkísérelték kimondatni közgyűlésen az igent. Persze nem csak erről van szó. AZ EGYESÜLÉST LESZA­VAZÓ közgyűlés után egye­sek olyan következtetésekre jutottak az összevonáson fá- radozók közül, hogy nem is csodálkoznak a közgyűlés si­kertelenségén, mert a ter­melőszövetkezet vezetőségé­nek tagjai sem szorgalmazták a boldogító igent, amit bizo­nyít — szerintük —, hogy fel sem szólaltak. Vagyis: nem nyilvánították tetszésüket, s ha ez így van, bizonyára el­lene is szavaztak. Ha pedig ez így volt, felvetődik a kérdés: ha a tagok többsége nem akarta, s ezenbelül a vezető­ség tagjai sem szorgalmazták az egybekelést, egyáltalán ho­gyan és kik által merült fel, s került közgyűlés elé ez a javaslat? Nagyon jó dolog, hogy a közös gazdaságok érdekeit külső szervek is képviselik, támogatják. Akkor is, ha ez egyesülésre tett javaslatban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom