Kelet-Magyarország, 1970. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-22 / 45. szám

!tT0. február 22. KELET MAGYARORSZÄG 1 e**» A megyei pártbizottság tárgyalta A t»z-parasztság élet­éi munkakörülményei A „Kelet-Magyarországi kerékasztalánál A vásárlók napi gondjai a legilletékesebbek szemszögéből a megyei pártbizott­ság a legutóbbi ülésén megtárgyalta a termelőszö­vetkezeti parasztság élet- és munkakörülményeinek alaku­lását. Megvizsgálta, hogyan hajtjuk végre az MSZMP IX. kongresszusának ha­tározatát, miszerint a har­madik ötéves tervben a pa­rasztság életszínvonalának tovább kell közelednie a munkásosztályéhoz. A hatá­rozat végrehajtásával egy kedvező folyamat indult el, ami jelentős változást ho­zott a szövetkezeti paraszt­ság életében. A tsz-parasztság életszín­vonalának alakulását reáli­san meghatározni bonyolult feladat. Főleg azért, mert az életszínvonal alakulásához nem csak a keresetek, jöve­delmek. hanem a munkakö­rülmények, a kulturális, egészségügyi, kommunális el­látottság is hozzátartozik. A korábban csaknem mezőgaz­dasággal foglalkozó falusi lakosság az utóbbi években erősen rétegeződött, a mai falura a vegyes keresetű csa­ládok a jellemzők. A két fő forrásból, a közösből és ház­tájiból származó jövedelem sem olyan egyenletes, rend­szeres, mint a munkásoknál, alkalmazottaknál. A közösből származó jöve­delem az igen alacsony 1961. évi 7085 forintról 1968-ra 13 984 forintra emelkedett, a most folyó zárszámadások pedig mintegy 15 000 forintos egy főre jutó átlagot hoznak ki. A gyors növekedés elle­nére is még 2500 forinttal az országos ál.lag alatt vagyunk. Azt is figyelembe kell ven­ni, hogy a magasabb jöve­delmet több munkával — megyei szinten mintegy két­millió tízórás munkanap plusszal — érték el. Termé­szetesen döntően hozzájárult a növekedéshez a termelé­kenység javulása, 1965-ben 19 200, 1968-ban pedig 31 500 forint volt az egy tagra jutó halmozatlan termelési érlek. A TERMELŐSZÖVETKE­ZETI TAGSÄG jövedelmé­nek alakulásához, a jövede­lem nagyfokú szóródása is hozzátartozik. Van a megyé­ben olyan szövetkezet, ahol az egy dolgozó tagra jutó átlagiészesedés 35 781 forint, dé van olyan is, ahol csak 6665 forint. A differenciált­ságot mutatja az is, hogy megyei szinten a tagság 22 százalékának az évi részese­dése alatta van a hatezer forintnak, és csupán 20 szá­zaléknak van évi 20 ezer fo­rint feletti jövedelme. A termelőszövetkezeti ta­gok és családok jövedelmé­nek másik jelentős részét a háztáji gazdaságokból szár­mazó bevétel teszi ki. Az egy termelőszövetkezeti csa­ládra jutó háztájiból szár­mazó jövedelem reprezenta­tív felmérés szerint mintegy 12 ezer forint, amelyből az egy tagra jutó rész négyezer forintnak felel meg. Ezért nemcsak a tag, hanem az egész család dolgozik. A kü­lönbségek itt is nagyok a gyümölcsössel, több háztáji adattal vagy csak szántóföld­del rendelkezők között. A termelőszövetkezeti pa­rasztság társadalmi juttatá­sok terén is jelentősen előre lépett. Eltérés van még a munkásokéhoz képest a nyugdíjkorhatárnál, az alap- nyugdíj mértékénél, a be- számithatóság határánál, a táppénzbiztositásnál. Nem tekinthető véglege­sen megoldottnak a termelo- szö-etkezetekben élő öregsé­gi és munkaképtelenségi já­radékosok helyzete. A ré­szükre biztosított járadék nem elég megélhetésükhöz. A járadékosok, nyugdíjasók esetében a juttatások kiegé­szítése morális kötelezettsé­ge a termelőszövetkezetek­nek addig is, amíg a nép­gazdaság helyzete megenge- d’ rendezést. A rjie^gazdnság szocialista áiázerwflfse, gépesítés, kemi­zálás hatosára általában csökkent a szövetkezetekben a nehéz fizikai munka. Meg­kezdődött az állattenyésztés gépesítése is. Üzemeink egy része megvalósítja a dolgo­zók távolabbi munkahelyek­re történő ki- és hazaszállí­tását. Egyre több gondot fordítanak az egészségvéde­lemre, a balesetek elleni vé­dekezésre. A növényvéde­lemben általános lett a vé­dőruha-biztosítás. EZEK AZ EREDMÉNYEK a kisüzemi szinthez viszo­nyítva jelentősek, ugyanak­kor a népgazdaság egyéb ágazataihoz viszonyítva még most is hátrányosabbak, nem vonzóak a mezőgázdasagí munkahelyek. Legkedvezőtlenebbek a munkafeltételek az állatte­nyésztésben. Ennek tudható be, hogy ebben az üzemág­ban — a baromfitenyésztés ki­vételével — igen kevés a fiatal. Az életkörülmények javu­lását'1' mutatja, hogy egyre több tartós fogyasztási cik­ket vásárol a szövetkezeti parasztság. Az elmúlt két év­ben csak építkezési anyagok­ra 450 milliót költöttek me­gyénkben, Az új lakások 61 százaléka kettő, Vagy ennél több szobás. A vidéki gázfo­gyasztók száma az utóbbi négy év alatt 25 ezerrel nö­vekedett. Kedvezően alakult az élelmiszerre fordított ki­adás is. Nőtt a falusi taka­rékszövetkezetek tagjainak száma és betétállománya megkétszereződött. Olyan mértékben fejlődött a falusi lakosság ruházkodá­si kultúrája, hogy alig van különbség a falusi fiatalok és a városi emberek ruház­kodási, öltözködési módja-' ban. Ma mér minden község villamosítva van, sőt meg­kezdődött a tanyai települé­sek villamosítása is. Néhány községben már megépült a törpevizmű-hálózat, amely ;ió éa egészséges ivóvizet ad a falusi embereknek, Sokat javult a falusi lakosság áru­val való ellátása. AZ UTÓBBI ÉVEKBEN javult a községekben a szol­gáltatás, de még mindig sok- községben nincs fodrász, sza­bó, cipész, lakatos, villany­szerelő és így tovább. Egyes tevékenységeket maguk a termelőszövetkezetek is *1­Jablokov Georgi j Alek- szandrovics hadnagy Yásáros- naményban halt hősi halált. Sírja ma a Hősök terén van, emlékművét egész éven át el­borítják a virágok, koszorúk. Az évfordulóra emlékezve ró­la, a község hősi halottjáról szeretnének megtudni minél többet Vásárösnamény lakói: milyen ember volt, höl élnek hozzátartozói, kit takar a név. A Hazafias Népfront járási bizottságának felkérésére Si- gér Imre nyíregyházi középis­kolai tanár irt Moszkvába, az Izvesztyija (a Legfelsőbb Ta­nács lapja) szerkesztőségébe. Ezzel egyidőben a vásárosna- ményi tanács több úton pró­bálkozott kapcsolatot találni Jablokov hadnagy hozzátarto­zóival. A Kelet-Magyaror- szágban is írtunk akkor a pró­bálkozásokról. A Külügyminisztérium és a moszkvai magyar nagykövet­ség segítségével megtudták a család jelenlegi címét: Szverdlovszkban élnek. A meghívólevelet már el is küld­ték Jablokov hadnagy fivéré­nek. Az Izvesztyijában megje­lent írásra már eddig is több levél érkezett Sígár Imre cí­mére. írtak rokonok, de le­velet küldött az egykori har­costárs, ö. Sz. Lavrenjuk is, aki maga is ott volt Vásáros- naményban. látnának, ezen a téren ók sokat segíthetnek. Több lett vidéken is az orvos, de zsú­foltak a járási rendelőinté­zetek, kevés a gyógyszertár. Mint fő tendencia megál­lapítható, megyénk szövetke­zeti parasztságának az élet­színvonala, életkörülménye, most lényegesen jobb, mint az átszervezés előtt, vagy közvetlenül az utána követ­kező években. A parasztság életszínvonalában bekövetke­zett kedvező változás össz­hangban van a termelőszö­vetkezetek fejlődésével, a termelés növekedésével, a munkatermelékenység javu­lásával. Ez pedig egyben hű tükre a parasztság tudatvál­tozásának, a szövetkezetek­hez való viszonyának. Az egész szövetkezeti pa­rasztság jövedelmének és életkörülményének alakulá­sában gyorsabb változást el­sősorban a közös gazdaságok erősítése, fejlesztése, a több termelés hozhat ' Nem lehet azonban mellékes a háztáji gazdaságokkal való törődés sem, hiszen a bevételek je­lentős hányada innen szár­mazik. Ez is közös ügy. A termelőszövetkezetek között differenciált törődést kíván­nak a kedvezőtlen adottságú gazdaságok. Az itt élő embe­rek életszínvonalát nem csak a mezőgazdasági termelésen keresztül, hanem más irányú foglalkoztatottsággal — ipar, melléküzem, bedolgozás — is növelni szükséges. A GÉPESÍTÉS FOKOZÁ­SÁVAL törekedjenek a ne­héz fizikai munka csökken­tésére. Többet áldozzanak a szövetkezetek a munkakörül­mények javítására, a mun­kavédelemre. Gyorsítsák a falu kommunális és egyéb szolgáltató ellátottságának fejlesztését. Az eddiginél for­dítsanak fokozottabb figyel­met a munkában elfáradt idős paraszti nemzedék anyagi és erkölcsi megbecsü­lésére. Vállaljon többet ma­gára a szövetkezet, de a hozzátartozók is több felelős­séggel tartoznak szüleik iránt A termelőszövetkezeti pa­rasztság jövedelmének növe­kedését. életkörülményeinek javulását nagyon pozitívan fogadta. Nagyra becsüli és szorgalmas munkával, a szö­vetkezet iránti ragaszkodás­sal juttatja kifejezésre meg­elégedését. Cs. B. O. Sz. Lavrenjuk Iévele hoz­zásegít, hogy még tisztábban emlékezhessünk a negyedszá­zada történtekre. Többek kö­zött a következőket írja: „1644 október 30-án kísértük utol­só útjára a mi szferetett elv­társunkat, a barátot, a pa­rancsnokot, Georgij Alek- szandrovics Jablokovot. Mint­ha most is látnám Váséros- namény főterét, ahol a lakos­ság kívánsága szerint örök nyugalomra helyeztük Jablo- kov hadnagyot. Az egész tér, és a térbe torkolló utcák tele voltak emberekkel. Nekem úgy tűnt, hogy a helység la­kossága csaknem teljes szám­ban ott volt a szomorú szer­tartáson. Egységünket hár­man képviseltük: V. A Dos- csatov, Jablokov elv társ ba­rátja és iskolatársa, é sorok írója és egy közkatona, aki­nek nevére már nem emlék­szem. Őszinte hálámat feje­zem ki Vásárösnamény lako­sainak, akiknek a mi elvtár­sunk emléke szent és felejt­hetetlen. G. A. Jablokov a háború előtt Nyizsnylj Tagíl városában élt, tanárnak ké­szült, de a háború 23 éves korában derékba törte vá­gyait. A német fasiszták ha­zánkra támadtak és ó önként jelentkezett a hadseregbe ” A level írója, aki a Lvov (Lem­berg) megyei Buszk község­ben él, azt is közli, hogy az A választékról, a készletek­ről, s a megváltozott hitel- rendszer által nyújtott lehe­tőségekről beszélgettünk azok­kal, akik közvetlenül foglal­koznak a kérdésekkel, s min­dennap találkoznak az ered­ményekkel vagy hiányossá­gokkal. A beszélgetésen nyol­cán vettek részt: Beck József, az iparcikk kisker főkönyve­lője, Csécsi György, a Nyír­egyházi AFESZ-áruház igaz­gatója. Filep György, a Ma­gyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságának ipari és ke­reskedelmi osztályvezetője, Holló Ferenc, a Nyíregyházi ÁFÉSZ igazgatósági elnöke, Ivanov István, a Nyíregyházi Centrum Aruház igazgatója, Kovács István, a Nyíregyházi Városi Tanács VB kereske­delmi osztályvezető-helyette­se, Nyitrai József, az élelmi­szer kisker főkönyvelője és Szendrei István, a vendéglá­tóipart vállalat igazgatója. Nem a hitel a „ludas“! Tavaly sokat hivatkoztak a kereskedelmi szakemberek ar­ra, hogy a választékos kíná­lat kialakítását akadályozza a hitelpolitika is: a forgóalap­növekményt a fejlesztési alap­ból kellett fedezni. Ezt a ren­delkezést év közepén megvál­toztatták, s ma már általános, hogy a hitelek hiánya nem játszik szerepet a kereskede­lem néhol szűk kínálatában. Nem értjük ez alatt a vendég­látót, ahol ma is a régebbi rendszer érvényesül. Ott sem végleges, azonban jövőre már engedményeket kapnak. Egy éve különösen a Nyír­egyházi ÁFESZ-nél okozott furcsa helyzetet a régi hitel- konstrukció. Amikor az ABC- áruház kinyitott, 3 milliós ha­vi forgalmat terveztek. Nyom­ban a kétszeresét érték el. Eh­hez készletek kellettek, de nem volt már rá pénz. X fa­lusi kis boltoktól vontak el 1,4 milliót. Ez nagyjából 4—5 kisebb üzlet teljes árukész­lete! Később aztán rendező­dött a helyzet. Azóta a vállalatok készletei általában a forgalommal ará­nyosan nőnek, a választékos kínálat kialakításában, illetve annak nehézségeiben nincs szerepe a pénzügyi szabályo­zásnak. Miért nincs akkor elég áru? Döntő ok, hogy az ipari ter­melés nem nőtt a kereskedel­Izvesztyijának részletes be­számolót írt arról, milyen egységnél szolgált Jablokov. Szeretne ezzel is hozzájárul­ni volt harcostársa hozzátar­tozóinak, ismerőseinek felku­tató sához. Vásórosnaményban sok em­bert foglalkoztat most a gon­dolat, sikerül-e létrehozni a találkozást. Sokan vannak, akik jól emlékeznek a 25 év előtti harcokra. Kiss Pál, a Vörös Csillag Tsz brigádve­zetője akkor 17 éves fiatal­ember volt, s a községben tar­tózkodott a 25 év előtti októ­ber utolsó napjaiban, ö így emlékezik: A németek a közeledő szov­jet csapatok elől minden moz­gatható értéket elvittek. Fel­robbantották a vasúti síneket, a hidakat. Október 29-én a déli órákban oldalkocsis mo­torkerékpáron három SS-ka- tona érkezett a templomhoz. Géppuskát vittek a toronyba. Ok biztosították társaik elvo­nulását. Még ezen a napón, kora délután Olcsva irányából há­rom kozák közeledésére let­tek figyelmesek. A németek nem várták be, hogy közel kerüljenek. Mikor a Kraszna- híd és a mai sportpálya kö­zött félúton jártak, a néme­tek lőni kezdtek a templom­toronyból. Az egyik katonát találat érte, társai visszahú­mi forgalommal arányosan, ráadásul még az export is igen gyorsan fejlődött. Ez köztudott, s nézzük inkább a következményeit, ahogyan az üzletekben lecsapódik. Figyelmeztetések — hiába Alapvető, hogy a különbózó szektorok, vállalatok verse­nyezzenek a piacon. A nyír­egyházi kereskedelemben ilyen verseny nincs. (Beck: — Mivel versenyezzünk? Azzal az öt motorkerékpárral, ami hármónknak jut?) Verseny az áru megszerzé­sében van. De akárhová Is kerül az árú, azzal országo­san nem lesz több. A beszer­zés nem egyszerű, mert sem a nagykereskedelem, sem az ipar nem kénytelen keresni a. piacot, ahol áruit elhelyez­hetné. Csak nehány példát erre Az ÉKV még Békéscsabá­ról és Zalaegerszegről is vá­sárolt az utóbbi hetekben, mert a Nyíregyházi . FÜSZERT- nél egy sereg áru hiányzott. Nem országos hiánycikkek, hanem olyanok, amit másutt kaptak: olaj, zsír, paprika, só, cukorka, citrom! A monopol helyzetben lévő vállalatok — például a sütő- és húsipar — tevékenységét a szakemberek egyaránt in­korrektnek nevezték (Ko­vács: Mit sem érnek a sütő­iparnak küldött tanácsi fi­gyelmeztetések.) Hátrány Szabolcsnak Az eladók gyakran nem tudnak egy kért cikk helyett valami mást ajánlani, ami épp olyan jó, vagy jobb, vagy helyettesíteni tudná azt, amit a vevő szeretne. Nem tudnak leszokni arról a szóról, hogy ,,nincs'’. Ez bizonyos mértékű hiánycikk-hisztériát okoz, ami nagyobb, mint a valóságos. (Beck: Ezt sehol sem tanít­ják!) A másik szubjektív ok a nagykereskedelmi vállalatok összevonása. Egyöntetű véle­mény, hogy a debreceni köz­pontú nagykerek kialakítása nagy hátrányt jelentett me­gyénkre nézve, s ezen a más­fél évtizede hangoztatott bí­rálatok nyomán is alig pró­báltak változtatni az érintett vállalati vezetők. Még egy­két kivétellel azt is megtilt­ják, hogy a területileg illeté­zódtak Nem sokkal később a szovjet csapatok bevonul­tak Vásárosnaményba. Azt is elmondta Kiss Pál, akkoriban úgy tudták, a há­rom kozák felderítő és par­lamenter feladatokkal jött. Az érkező szovjet csapatok mi­nél kevesebb áldozatot akar­tak, s a községet épségben szerették volna megőrizni. A halott szovjet katonát — Jablokov hadnagyot — id. Kiss Pál és Muszka Sándor, aki később a kommunista párt titkára volt, hozták be a köz­ségbe. Később katonai tiszte­letadással temették el. Az egyik házból beregi hímzésű párnát hoztak, s tettek a har­cos feje alá. Az áthaladó szov­jet csapatok a szertartás ide­jére megálltak a községben, sok magas rangú liszt is részt vett a temetésen. A község otthon maradt lakói közül na­gyon sokan ott voltak. Jablokov hadnagy síremlé­ke most a Hösök terén van. A régi piactérről a háború befejezését kővető években helyezték át a hős sírját az őt megillető helyre. Most díszégőt készítenek sírja fölé. Az emlékművét út­törők és a község lakói gon­dozzák. A Hősók terén, Jab­lokov sírja mellett tartják minden év április 4-én a fel- szabadulási emlekünnepsé- get. November 7-én megko­szorúzzák. Sokszor helyeznek el Ott egyszerű emberek csok­rokat. A vásárösnamény! em­berek emlékeznek hősí ha­lottjukra, $ Itt is igaz — mint azt az Izvesztyija írta —: a virágok nem hervadna*... Marik Sándor kés fiókon kívül egy masils kiszolgálja a kiskereskedel­met. Hivatalosan megszűnt a rajon-rendszer, — ők létre­hozták újra. A harmadik szubjektív ok meglepő, de egyenes követ­kezménye a kínálat hiányá­nak: ez a szatmári „szilva- és jonatán-protekció”, vágj' a pi­ros „ajánlólevél” egyre szé­lesebb elterjedése. Ez nem­csak igazságszolgáltatási té­ma, és véleményünk szerint a közélet tisztasága érdeké­ben gyors és szigorú Intézke­désekre van szükség. (Ivanov: A beszerzőink saját zsebükből fedezik ezeket a „kiadásokat.' ) Közrejátszik a kínálat sza­bolcsi pozícióinak lassú javu­lásában az is, hogy a helyi ipar és a kereskedelem kö­zötti kooperációt csak „mlni”- nek lehet nevezni. (Filep.) Mindkét fél tartózkodik — mint a diplomáciában — * tárgyalások megkezdésétől. Másutt a meg nem értés akadályozza a kibontakozást, (Kovács: Sokszor mindegyik: partner a másik kárára akar együttműködni.) Előfordul, hogy a kockázatot csak az egyik vállalja, például az EKV az állami gazdasági bolt ese­tében. Többet kezdeményezni! Rontja a lehetőségeket, hogy egyes partnerek nem tartják magukaU vállalt köte­lezettségeikhez. Sok panasz hangzott el a tsz-ek korrekt­ségére. (Holló : Az ABC-be le­szerződött csirkét az ibrányi- ak meg a nyírpazonyiak a piac másik végén árulták, mert a napi ár jobb volt.) Megfelelő szerződésekkel, köt­bérrel és más úton is biztosí­tani kell, hogy ne legyen ér­demes ilyen manipulációkba kezdeni. Egy bizonyos: több kezde­ményezésre, vállalkozásra van szükség a kereskedelem ré­széről is az együttműködések kialakításában, s ezektől még az anyagi befektetést sem szabad sajnálni. Ilyen kevés van — megyénkben a TÜZEP Vállalat mutat jó példát, — de általában nem ertenek ve­le egyet. (Beck: Nem a mi feladatunk a termelés.) E gondok késleltetik a kí­nálat javítását. Mit lehet ten­ni e körben, mi lehet a kö­vetkező lépés, ami javíthatná a kereskedelem pozícióit? Feltétlenül az utánpótlás ja­vítása. Most az utánpótlás lö­késszerű és fölöttébb pontat­lan. (Ivanov: Az ipar negyed­éves határidőt vállal, s a téli divatcikkeket akkor is pon­tosan szállítja, ha karácsony után adja vagonba. Pedig ak­kor már nem kell.) Átlalános javulásra van szükség a vo­nalon: megkövetelni a part­nertól a pontosságot. Lehet, hogy ez nem könnyű, de föl­tétlenül szükséges, s érdemes érte áldozatokat is vállalni Törékeny kapcsolatok Most a kereskedelem jó készletekkel rendelkezik, de már ennyi nem is lenne fon­tos. Az IKV 49 napos forgási sebességet nyugodtan 30 nap­ra lehetne csökkenteni, de az jo utánpótlást, biztos ipari hátteret tételez föl, s azt, hogy a beígért importáru idejé­ben megérkezik. A folyamatosan változó igé­nyek mellett van egy másik kívánalom is, s ez az állandó­ság igénye. A vevő szereti, ha egy-egy árucikkre hosszú ideig számíthat. Hogy ezt ki lehessen elégíteni, ahhoz jól kiépített, hosszú távú üzleti kapcsolatokra van szükség. E kapcsolatok — vélemé­nyünk szerint — ma még igen törékenyek, sok a kapkodás bennük, az inkorrektség, az esetlegesség. Ezen feltétlenül változtatni kell, $ vállalata­ink hosszú távú, átgondolt üz­letpolitikával sokat tehetőek azért, hogy a kereslet és kí­nálat között ma még tátongó réseket holnap áthidalhassák. Kun IstoáB negyedszázada történt vásárosnamínyban Jablokov hadnagy emléke

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom