Kelet-Magyarország, 1970. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-22 / 45. szám
* «Md trer rr magvakot?«!!?/!® 1970. február 94. CSALÁD — OTTHON A jogról mindenkinek: 20. Család és — alkohol „Az én dolgom, hogy mennyit iszom. Én kerestem az árát, jogom van inni, senkinek semmi köze hozzá.” Ismerős szavak ezek nagyon sok család számára. Hiszen az apa, vagy a családfenntartó nagy fiú erre szokott hivatkozni, ha valaki megpróbálja rábeszélni: ne igyon annyit, mert a családot károsítja meg vele. A törvény nem tiltja, nem is tilthatja meg az alkoholfogyasztást, annál kevésbé, mert a kismértékben fogyasztott bor például egyes esetekben még egészségre hasznos is lehet. (A kocsmák bezárása, a teljes alkoholtilalom — amelyet már sokan javasoltak —, ugyancsak nem vezetne eredményre: az Amerikai Egyesült Államokban évtizedekkel ezelőtt megpróbálkoztak vele, s az eredmény : még több alkoholista lett.) Arról viszont intézkedik a törvény, hogy a részegeskedés ne mehessen huzamosabb időn át a család, az eltartottak rovására. Néhány éve, 1966 októberében alkotott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet „Az alkoholistákkal kapcsolatos egyes intézkedésekről”. Ebben egyrészt lehetővé teszi, hogy azok az alkoholisták, akik meg akarnak szabadulni káros szenvedélyüktől, önként jelentkezhessenek rendelőintézeti elvonókúrára, s ha ez nem bizonyul hatásosnak, kórházban folytathassák a kúrát. Másrészt intézkedik azokról is, akik önmaguk nem tudnak vagy nem akarnak lemondani a rendszeres italozásról: „Azt az alkoholistát, aki rendszeres és túlzott alkoholfogyasztásból eredő magatartásával családját, kiskorú gyermekeinek fejlődését, saját egészségét, környezetének biztonságát veszélyezteti... — a tanács vb. egészségügyi szakigazgatási szerve gondozáson való részvételre kötelezheti.” A gondozást — vagyis elvonókúrát — az alkoholista családtagjainak kérésére, illetve a tanács, a gyámhatóság, a rendőrség, a Magyar Vöröskereszt, az alkoholista munkahelyének valamelyik illetékes munkatársa vagy az alkoholizmus elleni küzdelem helyi bizottságának kezdeményezésére rendelhetik el. A gondozóintézeti kezelés addig tarthat, amíg az alkoholistának arra szüksége van, vagyis — amíg le nem szokik az ivásról. Ha a kényszer-elvonókúrára küldött alkoholista magatartása miatt az intézeti kezelés nem vezet eredményre, az illetékes orvos javasolhatja a kórházi beutalást A kórházi elvonókúrán lévő alkoholistát munkaterápiás intézetbe is át lehet helyezni, a kezelés azonban a kórházban és a munka- terápiás intézetben együttesen hat hónapnál nem tarthat tovább. A társadalmat, de ezenbelül elsősorban a családot védik ezek az intézkedések, hiszen az alkoholisták a legtöbb esetben éppen hozzátartozóikkal, gyermekeikkel szemben viselkednek durván, az ő életüket nehezítik meg. A törvény azonban arról is gondoskodik, hogy az alkohol rabjainak féktelen pazarlása ellen is vedett legyen a család. Ügyészi indítványra a bíróság elrendelheti« hogy az alkoholista keresetéből egy jelentős részt levonhassanak és azt házastái'sának vagy kiskorú gyermekei gondozójának fizessék ki. Ez az ösz- szeg az alkoholista munkavállaló összes jövedelméből a más címeken történő levonások után fennmaradó összeg fele lehet. A rendelkezés egyformán vonatkozik mindenkire, akár ipari üzemben, hivatalban, mezőgazdasági vagy kisipari termelőszövetkezetben stb. dolgozik. Külön intézkedik az alkoholistákkal kapcsolatos jogszabály arról is, hogy kiket kell meghallgatni azon a tárgyaláson, amelyen a kereset egy részének a családhoz juttatásáról döntenek. Ilyenkor az érdekelt családtag is — a bűnügyi eljárásokkal ellentétben — köteles tanúvallomást tenni. A bíróság határozatát meg lehet fellebbezni, de az alkoholistát foglalkoztató vállalat a tárgyalás utáni munkanapon értesítést kap a határozatról, s már a legközelebbi fizetési napon e szerint kell az esedékes bért, fizetést kiadnia, tekintet nélkül a fellebbezésre. A törvény tehát számos intézkedést tartalmaz a család védelmére az alkoholista családtagokkal szemben, de teljes védelmet nem adhat. Ahhoz a társadalom segítsége is szükséges. Várkonyi Endre Nádor Vera rovata: Ízelítő a tavaszi divatból A divattervezők, köztük a Divattervező Vállalat munkatársai, de az állami ruhagyárak, a helyiipari, tanácsi vállalatok és szövetkezeti divatszalonok dolgozói is, már a tavaszban élnek. A tavaszra készítik divatkollekcióikat és a különféle divatos öltözködési cikkeiket, hogy idejében az üzletekbe kerülhessenek. Hogy milyen az új tavaszi divat? Továbbra is a fiatalos stílus dominál, sok benne a fehér szín, a merész és a fiatalok által kedvelt különleges megoldás. Ám a fiatalos jelleg megtartása mellett szolidabb, modern, jól viselhető ruhák tervezésével es gyártásával a tervezők és az ipar gondoltak a középkorú és idősebb emberekre is. A tavaszi divat egyik fő jellemzője, hogy vonalai sportos megoldásúak, s nagyon sok az ehhez alkalmas kockág,. csíkos anyag, amely legdivatosabb lesz. A lumberjack zsánerű kosztümök, vagy a klasszikusan szabott kabátok,blézerek, a redingot jellegű, felöltőszerü kabátok főként mintás anyagokból készülnek. Fiataloknak nagy divat a nadrág. A ruhák, szoknyák az idén bővebbek. Igen sokféle variációban készülnek hajtással, rakottan és glokni- san. De lássunk inkább néhány csinos modellt a Divattervező Vállalat kollekciójából. 1: Vastag, kockás gyapjú- szövetből készült rakott szoknya és hosszú sál (továbbra is nagyon divatos). A lumberjack jellegű kabátka fényes lakk műbőrből készült (a győri mű bőrgyár újdonsága), amely világszerte most a legnagyobb divat. Élénk színekben, feketében, íehér- beji is gyártják. Nagyon csinos, ha a szoknyán ugyanebből a lakkból készítjük a zsebeket. 2—3: Tavaszi kompié. Fekete, fehér, csíkos, könnyű szövetből készült, kétsorosán, nagy fehér gombokkal záródik. A jersey-szövet ruh.a három színből készült hozzá: fekete-fehér-sárga, derekán érdekes zsinóröwel. A modellt a középkorosztály számára terveztük. 4: A KGST divatkongresz- szusára készült alkalmi ruha fehér selyemből, géppel hímzett tunikával és igen bővülő szárú nadrággal. A hosszú nylonsál és a hímzés barna. Ennek a modellnek az az érdekessége, hogy finomkonfek- ciós termékként, kis szériában, a farsangi szezonra már gyártjuk a ruházati bolt részére. A továbbiakban — miután a vásárlók körében igen nagy sikert aratott különböző szín, és minta variációkban, a debreceni ruhagyár gyártja majd belföldre és exportra is. Recepiek KIRÁNTOTT TŰRÓKOLBÁSZ Egy csésze friss túrót szitán áttörünk, ezt jól elkeverjük három tojással és hét deka vajjal. Ha már jó habos, négy evőkanál lisztet keverünk hozzá és megsózzuk. Lisztezett nyújtódeszkára öntjük a tésztát és apró kolbászokat formálunk belőle. Felvert tojásba és zsemlemorzsába mártva, forró zsírban pirosra sütjük. TOJÁSPÖRKÖLT Személyenként két tojást számítunk. A keményre főtt tojásokat meghámozzuk, karikára vágjuk. Bőségesen pirítunk vöröshagymát zsíron, megpaprikázzuk, sűrű tejföllel és kis vízzel feleresztjük, kissé megsózzuk, és beletéve a tojásokat egyszer felfőzzük. GAZDALEPÉNY Reszeljünk meg fél kiló káposztát. Verjünk fel négy egész tojást, tegyünk bele négy evőkanál reszelt sajtot, sót, borsot, keverjük össze a káposztával, töltsük kizsírozott tűzálló tálba. Locsoljuk meg kevés étolajjal és süssük meg sütőben. Tálaláskor is hintsük meg reszelt sajttal. RAKOTT MAKARÓNI Húsz-huszonöt perc alatt készül. A sós vízben puhára főtt makarónit leszűrjük és kikent tűzálló tálba tesszük. Egy evőkanál zsírral, egy egész nyers tojással és tíz deka vékony, karikára vágott száraz kolbásszal jól elkeverjük. Sütőbe tesszük és addig sütjük, amíg a tojás megsül rajta. MARHANYELV FRANCIÁSAN A friss nyelvet sós vízben vajpuhára főzzük, aztán a hártyától megtisztítjuk és hosszában éles késsel a közepén felmetsszük. Kaparókéssel annyi nyelvhúst kaparunk ki belőle, amennyit csak lehet. A kikapart nyelvet tejbe áztatott, kinyomott zsemlével, kevés sóval, mustárral, néhány csepp citromlével összekeverve finomra daráljuk. Utána egy egész tojással keverjük össze és a nyelvet megtöltjük vele. Fehér fonállal összekötjük, lábosba helyezzük, leöntjük egy kis forró zsírral és barnára sütjük. Közben kevés barna rántást készítünk, amit egy pohár vörös borral eresztünk fel, megsózzuk és felforraljuk. Tálalásnál a meleg mártást a nyelvre öntjük. Céklasalátát adunk hozzá. Vasalás — ülve Az utóbbi évtizedek során modernizálták ugyan a vasalókat — könnyebbé, áramvonalasabbá tettek őket, hőfokszabályozóval látták el stb. —, de a vasalás módszere gyakorlatilag semmit sem változott ez idő alatt. Pedig a vasaló tologatása kifárasztja a kart, a hosszas álldogálás pedig a lábakat. A képen látható újfajta angol háztartási vasalógép könnyíteni igyekszik a háziasszonyok nem éppen kedvelt munkáját. A varrógéphez hasonlító berendezés elektromosan fűtött hengerére könnyed húzással rá kell feszíteni a kisimított vasalnivalót, amit a lassan forgó henger egyenletesen magával visz. A vasalási hőfok labkapcso- lóval szabályozható. Igaz ugyan, hogy így a vasalas ülve, kényelmesen végezhető, de még ezzel sincs megoldva a „bonyolultabb” ruhadarabok — ingek, blúzok, szoknyák stb. — vasalása. Együnk több almát Minden háziasszony többféle módját ismeri az alma felhasználósának: készítenek belőle kompótot, levest, főtt húshoz szószt (ez lehet édes, csípős, savanykás, — tetszés szerint), betegeknek könnyen emészthető pürét, reszelve palacsintát, nem is szólva az almás sütemények sokféle változatáról. Sokan használják a húsételek készítésénél is. Kívánatos lenne, hogy sok almát fogyasszunk elsősorban nyersén, de változatosan, más formában is. Az „almaakcióhoz” néhány recepttel is hozzájárulunk: SZÉKELY ALMÁS HÜS. Zsírban szép pirosra sütünk 1 kg sertéshúst, föleresztjük egy kis vízzel és fedővel befedjük, hogy lassan puhára párolódjon. Megsózzuk. Néhány szép almát megtisztítunk és szeletekre vágva a húsra rakjuk. Vigyázni kell, hogy mindig maradjon egy kis lé rajta. Ha puha a hús, a levébe egy kevéske lisztet szórunk, hogy jó mártás képződjék és ezzel átpároljuk, Tálalni szépen lehet: a húst az almával köri tjük, a szaftot ráöntjük és rakhatunk a tál szélére sült burgonyát is. EGY GYORS SÜTEMÉNYRECEPT: egy tepsit vagy lábost jól kikenünk vajjal. Ka* lácsból ujjnyi vékom' szeleteket vágunk és a tepsit (lábost) kirakjuk vele. 60 dkg almát lepárolunk cukorral (víz nélkül), mazsolát teszünk hozzá és a kalácsra öntjük. A sütőben szép világossárgára sütjük. Tálalásnál kiborítjuk és vékony baracklekvárral ízesítjük. A TÖLTÖTT ALMA KÉSZÍTÉSE is igen egyszerű tálalva nagyon gusztusos. A megtisztított és félbe vágott almát kanállal kifaragjuk, majd cukros, citromos vizet forralunk. Ebben az almákat fedő alatt lassan megpároljuk, utána kiszedjük és hűlni hagyjuk. A töltelék sokfele lehet: gesztenyepüré tejszínhabbal, diós-rumos töltelék mazsolával; cseresznye vagy meggybefőttel, amelyre önthetünk vaniliakrémet ■*.
