Kelet-Magyarország, 1970. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-20 / 43. szám

* «14s! KELET MAGYARORSZÁÍf !ÖVd. feferulr S4­Péter János előadása a Bolgár Tudományos akadémián Egy év alatt 830 milliót termeltek megyénk kisipari szövetkezetei J Szófia, (MTI): A hivatalos baráti látoga­táson Szófiában tartózkodó Péter János külügyminiszter csütörtökön délelőtt a bolgár külügyminisztérium külpo­litikai intézetének meghívá­sára előadást tartott a Bol­gár Tudományos Akadémián rendezett gyűlésen „A ma­gyar-bolgár kapcsolatok és az európai biztonság” cím­mel. Az előadást nagy ér­deklődéssel hallgatták meg a résztvevők, köztük Ivan Basewel az élükön a külügy­minisztérium vezető munka­társai és más képviselői, a bolgár politikai és tudomá­nyos közélet kiválóságai, külföldi diplomaták, bolgár és külföldi újságírók, vala­mint más érdeklődők. Előadásában Péter János külügyminiszter a magyar— bolgár viszony fejlődését és az európai biztonság megte­remtésének lehetőségeit ele­mezte. Bevezetőben méltatta a magyar és a bolgár nép tör­ténelmi kapcsolatait, a két nép sorsának sok tekintetben hasonló alakulását, majd rá­mutatott arra, hogy a má­sodik világháború után Kö­zép- és Kelet-Európábán be­következett társadalmi rend­szerváltozás — a kapitaliz­mus felváltása a szocializ­mussal — új jellegzetessé­gekkel gazdagította az itt élő népek, köztük a bolgár és a magyar nép kapcsolatait. Ezek a kapcsolatok új for­mákat öltenek és új tartal­mat hordoznak magukban. Péter János méltatta az európai szocialista országok fejlődését, eredményeit, hangsúlyozta, hogy kedvező körülmények alakultak ki az európai viszonyokban, ami­ben nem csekély része volt a Varsói Szerződés védelmi rendszere kifejlődésének is. „Ma Európával kapcsolatban szokás erőegyensúlyról is be­szélni mondotta Péter János. — Ami ebben a meg­állapításban igaz, az azáltal igaz, hogy elsősorban a Szovjetunió haditechnikai eredményei, s vele együtt a Varsói Szerződés többi tag­államának védelmi ereje kö­vetkeztében kockázatossá vált bármiféle hatalmi kör számára mindenféle agresz- sziós törekvés, vagy kalandor vállalkozás.” Ebben az új Európában kedvező nemzetközi feltételek között fejlődnek a magyar— bolgár kapcsolatok és ezek­nek a fejlődése viszont ked­vezően hat az európai viszo­nyokra. Megemlékezett Pé­ter János arról is, hogy a két ország csaknem egyidő- ben ünnepli meg felszabadu­lásának 25. évfordulóját. Ma már sem Magyarországon, sem Bulgáriában, sem a nemzetközi életben nincsen olyan társadalmi erő, amely a bolgár és a magyar nép hagyományos kapcsolatát népeink érdekei ellen és ide­gen ügyek szolgalatéra tud­ná felhasználni. Jóllehet immár tartós be­kéről beszélhetünk Európá­ban, a mai igazi világháborús veszély még mindig itt van, ahonnan a két világháború indult ki, bármennyire is súlyos a helyzet Délkelet- Azsiában és a Közel-Keleten. Ilyen veszélyek árnyéká­ban állandósítani az európai békét, ma nem csak kívána­tos, hanem reális feladat Is. Európában a felszín alatt olyan nyitott kérdések lap- panganak. amelyek körül bármely pillanatban világhá­borús feszültség támadhat. Még mindig rendezetlenek nagyrészben a második vi­lágháborúból ránk maradt nyitott kérdések. Még ma sincs német békekötés. „Ennek a felszín alatt rendkívül ellentmondásos helyzetnek a rendezésére kell összefogniok a különbö­ző rendszerű európai orszá­gok kormányainak. A rende­zés abban a tudatban sürge­tő, hogy a legnagyobb kato­nai szövetségi rendszerek termonukleáris erői Európa felett néznek farkasszemet egymással.” „A jelenlegi bizonytalan biztonság a mostani katonai szövetségekben és a semle­ges országok tényében adott ingatag egyensúlyi állapoton nyugszik. .. Éppen ezért ezt a történelmi esetlegességek­ből előállt európai biztonsá­gi rendszert — mert bizonyos értelemben annak lehet ne­vezni — fel kell váltanunk valódi, és az összes európai ország együttműködésével kidolgozott biztonsági rend­szerrel. Ezérí javasoltuk az európai biztonsági konferen­cia Összehívását.” „Mit lehet várni az euró­pai biztonsági konferenciá­tól? — tette fel a kérdést Péter János. — Azt, hogy to­vább javítja az európai poli­tikai légkört és megnyitja a további utat az európai biz­tonság intézményesítése fe­lé.” Bár egyesek azzal az érv­vel halogatják a konferencia összehívását, hogy ha kellő előkészítés nélkül és ered­mény nélkül ülésezne az ér­tekezlet, annak a kudarca rombolóan hatná a nemzet­közi viszonyokra. „Ezzel szemben ma már nyilvánva­lónak látszik — cáfolta meg a fenti véleményeket a ma­gyar külügyminiszter — any- nyira előkészített állapotban van a konferencia, hogy bár­mely pillanatban egybehív­ható, és nem kell kudarctól félni.” A konferencia javasolt na­pirendjét jellemezve Péter János kijelentette: „Napiren­di és határozati javaslataink az összes európai ellentétek figyelembevételével a felté­telezett maximumot tartal­mazzák, amelynek kimondá­sára képesek lehetnek a sok­féle feltétel alatt élő európai országok együttesen, és azt a minimumot tartalmazzák, amelynek kimondása együt­tesen feltétlenül szükséges:” Más szóval: „Az európai biz­tonság rendszerének olyan­nak kell lennie, amelyben az összes európai országok egyenként és együttesen biz­tonságban érzik magukat, vagyis, amelyben minden egyes európai ország jogos igénye kellő figyelemben ré­szesül. .. Nincs szilárd euró­pai biztonság, amíg Len­gyelország határait, elsősor­ban az Odera—Neisse-ha- tárt az összes európai orszá­gok el nem ismerik végérvé­nyes határoknak. Nincs szi­lárd európai biztonság, amíg az összes európai országok el nem ismerik de jure és de facto a Német Demokra­tikus Köztársaságot.” „Ezek és más jogos igé­nyei az egyes vagy csopor­tos európai országoknak, nem előfeltételei az európai biztonsági konferenciának. Az európai biztonság meg­szilárdításának van sok elő­feltétele. A konferenciának magának azonban nincs elő­feltétele, maga a konferen­cia teremti majd meg foko­zatosan az európai biztonság megszilárdításának az elő­feltételeit.” Péter János figyelmezte­tett arra is, hogy ma ked­vezőek a lehetőségek a kon­ferencia összehívására, de nem bizonyos, hogy a jelen­legi enyhültebb időszakot nem váltja-e fel újabb te­■3BIJ5 S*: zők is közrehatnak a szük­séges feltételek kialakításá­ban. Ilyen tényező minde­nekelőtt a szovjet—amerikai tárgyalások menete. A Szov­jetunió szövetségeseinek és az Egyesült Államok szövet­ségeseinek közös feladata é: felelőssége, hogy segítsék elő a szovjet—amerikai közvet­len tárgyalások lehetőségei* kedvező légkörét, minél job’ ered m ényességét. Gondolatmenetét össze gezve Péter János előadásé a következő megállapítássá’ zárta: „A veszélyek nagyok de a lehetőségek kedvezők Minden erőt a kedvező le­hetőségek kiaknázására össz­pontosítunk, hogy a veszé­lyek egyre inkább elenyész- szenek.” Külpolitikai összefoglaló H \Koii üzenetének visszhangja fe 4 „nevelő66 zöldsapkások Nagy figyelemmel kísérték Péter János magvas és mély önszánté előadását csü­törtökön Szófiában, a Bolgár Tudományos Akadémián rendezett gyűlésen. A nem zetközi politika, a magyar- bolgár kapcsolatok és igen részletesen: az európai biz­tonság problémái képezték az előadás fő tartalmát. Hogy az európai biztonság kérdése milyen fontos, min­dennapi problémájává vél’, nem csak a szocialista or­szágoknak, de egész Euró­pának. azt a magyar kül­ügyminiszter előadásán kivüi az is bizonyítja, hogy szinte nem múlik el nap. hogy va­lamilyen formában ne azé repel ne a kérdés. Csütörtö­kön például, a Péter-előadás mellett Har’ling dán kül­ügyminiszter is ezzel fog­lalkozott Kijelentve, hogy kóT-mánva pozitívan viszonyul az összeurópai biztonság- kőit 'rencia összehívásához Csütörtökön egyébként ügyfél»! Nixon szerdai kül­politikai beszéde másfelől Wil­ly Brandt Willi Stophiiak adott válasza kapott terjedel­mes visszhangot az egész vi­lágsajtóban. Ami a Nixon- beszédet illeti, a legtöbb hír­magyarázó úgy látja: az nem tartalmazott lényeges új ele­met. Az angol lapok első­sorban az amerikai külpoli­tika folyamatosságának meg­erősítését hámozzák ki az Üzenetből. A francia lapok közül különösen érdekes &z Humánjáé kommentárja, amely nem csak a folyama­tosságot, de a változást is észreveszi Washington kül­politikájában, mégpedig a nemzetközi erőviszonyok megváltozása következnie nyeként Feltűnőnek tartja az Humrnité, hogy a 119 olda- la$ Nixon-üzenet egyetlen sort sem szentel a leszerelés problémájának. „Nixon úi stratégiája nem szakít az Egyesült Államok régi in­tervenciós politikáiéval, arait az amerikaiak minden for­mában es minden konti­nensen változatlanul folytat­nak” — szögezi le a lap. S mintegy e megállapítás alátámsztásaként érkezett csütörtökön a hír, amely újabb bizonyítéka ennek az intervenciós politikának, a vilagcsendőri szerepnek. Djakartaban m -^erősítették, hogy az amerikai hadsereg különleges haderőinek „zöld­sapkásai” (e kegyetlenségé­ről, s kíméletlenségéről hír­hedt alakulat) tartózkodnak „polgári küldetésben” Indo­néziában. Vagyis nincs szere­pük — úgymond — a kato­nai kiképzésben, csupán az indonéz hadsereg „nevelési programjának” végrehajtásá­ban vesznek részt. Ismerve a zöldsapkások eddigi tényke­dését, könnyen elképzelhető mire „nevelik” az indonéz hadsereget — ha ugyan ott, ahol több százezer kommu­nistát ás demokratát kegyet­lenül legyilkoltak egy ál’alán van még szükség „nevelésre” — amerikai módra ? Ülést tartott a KISZOV választmánya Csütörtököm Nyíregyházán ülést tartott a Kisipari Szö­vetkezetek Megyei Szövetsé­gének választmánya. Az ülé­sén megjelent Kállai Sándor, a megyei pártbizottság tit­kára, dr. Fekszi István, a megyei tanács vb elnöke. Ott volt Rév Lajos, az OKISZ elnöke, aki már szerdán megérkezett Szabolcsba és Cs. Nagy Istvánnal, a megyei pártbizottság osztályvezetőjé­vel felkereste a Kisvárdai Ruházati és Vasipari Ktsz-t. Utána a kisvárdai szövetke­zetek vezetőivel folytatott beszélgetést a fejlesztési kon­cepciókról. Elkísérte őket Jakab Miklós, a járási párt- bizottság első titkára és dr. Józsa István, a járási tanács vb elnöke. A KISZÖV választmányá­nak beszámolóját Czimbal- mos István elnök terjesztette elő. Rövid visszatekintést adott a kisipari szövetkeze­tek négyéves munkájáról és vázolta a legfontosabb fela­datokat. A megye kisipari szövetkezetei 4 év alatt meg­duplázták termelésüket. A termelés és szolgáltatás érté­ke az 1965 évi 407 millió fo­rinttal szemben tavaly elérte a 830 millió forintot. Ha csak a szövetséghez tartozó 42 tagszövetkezet eredmé­nyeit tekintjük, a múlt évi termelés értéke 676 millió forint volt, ami ugyancsak kétszerese az 1965 évi teljes termelésnek. Ugyanezen ídö alatt a megye szövetkezeti iparában foglalkoztatottak száma 7 ezerről 12 ezer 600- ra emelkedett. Megfelelő mértékben nőtt a szövetkeze­tek vagyona is. A KISZÖV vezetőségének véleménye szerint az elért eredmények ellenére a la­kosság részére végzett szol­gáltatás és építés nem a megfelelő mértékben növeke­dett, sót tavaly — hosszú idő után .először — 5 százalékkal csökkent. Pedig a szövetkeze­tek az utóbbi években sok központi támogatást is kap­tak a javító-szolgáltatói te­vékenység bővítésére. A szö­vetkezetek azonban nem hajtották végre ezen a terü­leten vállalt feladataikat. Az 1970 évi program sze­rint nagyobb gondot fordíta­nak a szoleá'tatósok fejlesz­tésére. A KISZÖV javrsol.ja a szövetkezeteknek, hogy teljes termelésüket 10 száza­lékkal növeljék a múlt évi­hez képest. Ezenbelül az építőipari termelés 15 szá­zalékos, a lakossági ipari ja­vítás 14 százalékos, a ház­tartási gépjavítások 30 száza­lékos növekedése kívánatos. A szövetkezetek áruterme­lésére az jellemző, hogy a szükségletre termelnek. el­adatlan termékek nem ma­radtak. Tevékenységükkel hozzájárulták egyes hiány­cikkek pótlásához. Az érté­kesítésnek megfelelően eme!* kedett a szövetkezetek árbe» vétele, ezzel összefüggésben a nyereség tömege Ez azon­ban nem volt egyforma mér­tékű. Az építőipar nyeresége például mindössze 1 száza­lékkal volt több tavaly az előző évinél. Ebben nagy sze­repet játszott, hogy két épí­tőipari ktsz veszteséggel zárta az 1969-es esztendőt Négy év alatt először van veszte­séges szövetkezet a megye­ben. Az előadó foglalkozott a szövetkezeti iparban kibonta­kozott szocialista munka ver­sen nyel. eredményeivel, majd egy hosszabb időszak befejező aktusaként a vá­lasztmány elé terjesztette a szövetség új alapszabály- tervezetét. A beszámolót követő vita- ban felszólalt dr. Fekszi Ist­ván, a megyei tanács vb el­nöke és Rév Lajos, az OKISZ elnöke. A vita lezárása után a választmány elfogadta a beszámolót és az új alapsza­bály-tervezetet. A választmányi ülés után Rév Lajos — Kállai Sándor, dr. Fekszi István társaságá­ban — még ellátogatott a Nyíregyházi Cipész Ktsz-be és a Nyírség Ruházati Ktsz- be, ahol beszélgetett a veze­tőkkel és dolgozókkal mun­ka lukról. terveikről, problé­máikról. A Központi Bizottság ülése (Folytatás az 1. oldalról) 3 A nők szociális körülményeinek javítá- • sája, helyzetének megkönnyítésére pár- tQftfc, anamúnk a lehetőségekhez ké^eífPerÖfé-*' szítéseket tesz. Államunk, törvényeink, szociális intézmé­nyek gondoskodnak a szülőanyákról, a gyer­mekekről, az újszülöttekről. Nemzetközi ösz- szehasonlításban is nagy eredmény, hogy ná­lunk a nők 97 százaléka kórházban, szülőott­honban hozza világra gyermekét; az anyák szülési szabadságban, gyermekeik gondozása érdekében különböző kedvezményekben része­sülnek. Jelentős intézkedések történtek annak ér­dekében, hogy a nők válláról a háztartási munka egy részét levegyük, a gyermeknevelést megkönnyítsük. 4 A közösségi élet, a gazdasági önállóság * hatására gyorsan változik a nők életmód­ja, szemlélete. A magyar nők többsége egyet­ért a párt politikájával, népünk történelmi céljával, a szocialista társadalom teljes felépí­tésével, támogatja azt és cselekvő részese meg­valósításának. Elismeri, értékeli fejlődésün­ket, a kiegyensúlyozott légkört, biztonságot, a szocialista humanizmust. Érzékenyen reagál a nemzetközi helyzet békét veszélyeztető esemé­nyeire, békepolitikánk körükben különösen nagy megértésre, támogatásra talál. 5 A nők közjogi és politikai egyenjogúsá- • ga biztosított. Jogaik érvényesülése azonban korlátozott, mert ehhez még nem minden területen adottak a feltételek. Egy részről jelentős visszahúzó erő a társadalmunk­ban még ható maradi felfogás, más részről a nők sem ismerik teljes mértékben jogaikat és nem törekednek kellő határozottsággal azok érvényesítésére. A nők problémáinak az eddi­ginél nagyobb figyelmet kell kapniuk jogalko­tásunkban, gazdasági, kulturális és szociálpoli­tikánkban. A nők kettős elfoglaltságával, ré­gebbi és újabb keletű gondjaival is jobban kell számolni 6 A nőmozgalom a part hűséges politikai ■ segítőtársa volt a társadalmi haladásért, a munkáshatalom kivívásáért, a szocialista iparosításért, a mezőgazdaság szocialista át­szervezéséért vívott harcban. A nőmozgalom vezetői és aktivistái maradandóan hozzájárul tak a szocializmus építésében elért eredmé nyeinkhez, egész társadalmunk fejlődéséhez Ezért a történelmi jelentőségű közreműködő síikért pártunk Központi Bizottsága elismeré­sét és köszönetét fejezi ki az öntudatos ma­gyar nőknek. 7 A Központi Bizottság megállapította: ■ megalapozott és helyes volt, hogy a párt a nők között végzett munkát, annak szer­vezeti irányítását, koordinálását az elmúlt másfél évtizedben a Magyar Nők Országos Tanácsára bízta. A mai feladatok azonban már változásokat igényelnek a nők közötti munkában a párttestületek, a pártszervezetek munkamódszerében; hatékonyabb irányításra, koordinálásra van szükség. A nőkérdéssel va­ló foglalkozást a mindennapi pártmunka ré­szévé kell tenni, mert ez előfeltétele, hogy , üggyé, váljék, O' Népszerűsítsük, őrizzük meg és féj- íesszük tovább azokat a nagy vívmá­nyokat, amelyeket a párt, a magyar munkás osztály, a dolgozó nép a nők politikai, gazda­sági és szociális helyzetének megváltoztatásá­ban elért. A nők — különösképpen a dolgozó nők — társadalmi helyzetét, szociális körül­ményeit meghatározó kéi'déseket napirenden kell tartani és rendszeresen foglalkozni kell velük- Ki kell dolgozni azoknak az intézke­déseknek közeli és távlati terveit, amelyek végrehajtása tovább javítja a nők helyzetét. Általában mindent meg kell tenni annak ér­dekében, hogy a nők egyenjogúságát, egyenlő érvényesülési lehetőségeit hazánkban eddigi­nél nagyobb és teljesebb mértékben biztosít­suk a jövőben. 9 A Központi Bizottság felhívja a párt- • szervezeteket, a párttagokat, hogy saját hatáskörükben tegyenek meg mindent, moz­gósítsák a dolgozókat, az egész társadalmat a Központi Bizottság határozatának végrehaj­tásáért. 'If* A Központi Bizottság felkéri a kor- mányt, a Szakszervezetek Országos Tanácsát, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságát, — a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnökségét, az Országos Szövetkezeti Tanácsot és társadalmunk más tényezőit, hogy együttműködve a Magyar Nők Országos Tanácsával, a Központi Bizottság határozatának szellemében tárgyalják meg a hatáskörükbe tartozó kérdéseket és tenniva­lókat. IV. 1 A Központi Bizottság Kádár János elv­■■ társ előterjesztése alapján megtárgyalta a. Politikai Bizottság javaslatát és elhatároz­ta, hogy a Szervezeti Szabályzatnak meg­felelően 1970 végére összehívja a Mag”ar Szocialista Munkáspárt soron következő, X. kongresszusát. A Központi Bizottság — Gyenes András elvtársat más fontos llami megbízatása miatt felmentette a kül- igyi osztály vezetői tisztségéből; — Erdélyi Károly elvtársat — a KB tag­ját — kinevezte az külügyi osztály vezetőjé­nek * A Központi Bizottság a tanáesközésr <1, az ülgs határozatairól a pártbizottságokat, a pártszervezeteket, az érintett területek dolgo­zóit részletesen tájékoztatja; a pórt if jóság- politikájáról, valamint a nők politikai, gazda­sági és szocialista helyzetéről beterjesztett jelentéseket, az elhangzott előadói beszéde­ket és a Központ: Bizottság határozatait nyáj« vénosságra hozza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom