Kelet-Magyarország, 1970. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-20 / 43. szám

* «14s!

KELET MAGYARORSZÁÍf

!ÖVd. feferulr S4Péter János előadása a Bolgár Tudományos akadémián

Egy év alatt 830 milliót termeltek megyénk kisipari szövetkezetei

J Szófia, (MTI):

A hivatalos baráti látogatáson Szófiában tartózkodó Péter János külügyminiszter csütörtökön délelőtt a bolgár külügyminisztérium külpolitikai intézetének meghívására előadást tartott a Bolgár Tudományos Akadémián rendezett gyűlésen „A magyar-bolgár kapcsolatok és az európai biztonság” címmel. Az előadást nagy érdeklődéssel hallgatták meg a résztvevők, köztük Ivan Basewel az élükön a külügyminisztérium vezető munkatársai és más képviselői, a bolgár politikai és tudományos közélet kiválóságai, külföldi diplomaták, bolgár és külföldi újságírók, valamint más érdeklődők.

Előadásában Péter János külügyminiszter a magyar— bolgár viszony fejlődését és az európai biztonság megteremtésének lehetőségeit elemezte.

Bevezetőben méltatta a magyar és a bolgár nép történelmi kapcsolatait, a két nép sorsának sok tekintetben hasonló alakulását, majd rámutatott arra, hogy a második világháború után Közép- és Kelet-Európábán bekövetkezett társadalmi rendszerváltozás — a kapitalizmus felváltása a szocializmussal — új jellegzetességekkel gazdagította az itt élő népek, köztük a bolgár és a magyar nép kapcsolatait. Ezek a kapcsolatok új formákat öltenek és új tartalmat hordoznak magukban.

Péter János méltatta az európai szocialista országok fejlődését, eredményeit,

hangsúlyozta, hogy kedvező körülmények alakultak ki az európai viszonyokban, amiben nem csekély része volt a Varsói Szerződés védelmi rendszere kifejlődésének is. „Ma Európával kapcsolatban szokás erőegyensúlyról is beszélni mondotta Péter János. — Ami ebben a megállapításban igaz, az azáltal igaz, hogy elsősorban a Szovjetunió haditechnikai eredményei, s vele együtt a Varsói Szerződés többi tagállamának védelmi ereje következtében kockázatossá vált bármiféle hatalmi kör számára mindenféle agresz- sziós törekvés, vagy kalandor vállalkozás.”

Ebben az új Európában kedvező nemzetközi feltételek között fejlődnek a magyar— bolgár kapcsolatok és ezeknek a fejlődése viszont kedvezően hat az európai viszonyokra. Megemlékezett Péter János arról is, hogy a két ország csaknem egyidő- ben ünnepli meg felszabadulásának 25. évfordulóját. Ma

már sem Magyarországon, sem Bulgáriában, sem a nemzetközi életben nincsen olyan társadalmi erő, amely

a bolgár és a magyar nép hagyományos kapcsolatát népeink érdekei ellen és idegen ügyek szolgalatéra tudná felhasználni.

Jóllehet immár tartós bekéről beszélhetünk Európában, a mai igazi világháborús veszély még mindig itt van, ahonnan a két világháború indult ki, bármennyire is súlyos a helyzet Délkelet- Azsiában és a Közel-Keleten.

Ilyen veszélyek árnyékában állandósítani az európai békét, ma nem csak kívánatos, hanem reális feladat Is. Európában a felszín alatt olyan nyitott kérdések lap- panganak. amelyek körül bármely pillanatban világháborús feszültség támadhat. Még mindig rendezetlenek nagyrészben a második világháborúból ránk maradt nyitott kérdések. Még ma sincs német békekötés.

„Ennek a felszín alatt rendkívül ellentmondásos helyzetnek a rendezésére kell összefogniok a különböző rendszerű európai országok kormányainak. A rendezés abban a tudatban sürgető, hogy a legnagyobb katonai szövetségi rendszerek termonukleáris erői Európa felett néznek farkasszemet egymással.”

„A jelenlegi bizonytalan biztonság a mostani katonai szövetségekben és a semleges országok tényében adott ingatag egyensúlyi állapoton nyugszik. .. Éppen ezért ezt a történelmi esetlegességekből előállt európai biztonsági rendszert — mert bizonyos értelemben annak lehet nevezni — fel kell váltanunk valódi, és az összes európai ország együttműködésével kidolgozott biztonsági rendszerrel. Ezérí javasoltuk az európai biztonsági konferencia Összehívását.”

„Mit lehet várni az európai biztonsági konferenciától? — tette fel a kérdést Péter János. — Azt, hogy tovább javítja az európai politikai légkört és megnyitja a további utat az európai biztonság intézményesítése felé.”

Bár egyesek azzal az érvvel halogatják a konferencia összehívását, hogy ha kellő előkészítés nélkül és eredmény nélkül ülésezne az értekezlet, annak a kudarca rombolóan hatná a nemzetközi viszonyokra. „Ezzel szemben ma már nyilvánvalónak látszik — cáfolta meg a fenti véleményeket a magyar külügyminiszter — any- nyira előkészített állapotban van a konferencia, hogy bármely pillanatban egybehívható, és nem kell kudarctól félni.”

A konferencia javasolt napirendjét jellemezve Péter János kijelentette: „Napirendi és határozati javaslataink az összes európai ellentétek figyelembevételével a feltételezett maximumot tartalmazzák, amelynek kimondására képesek lehetnek a sokféle feltétel alatt élő európai országok együttesen, és azt a minimumot tartalmazzák, amelynek kimondása együttesen feltétlenül szükséges:” Más szóval: „Az európai biztonság rendszerének olyannak kell lennie, amelyben az összes európai országok egyenként és együttesen biztonságban érzik magukat, vagyis, amelyben minden egyes európai ország jogos igénye kellő figyelemben részesül. .. Nincs szilárd európai biztonság, amíg Lengyelország határait, elsősorban az Odera—Neisse-ha- tárt az összes európai országok el nem ismerik végérvényes határoknak. Nincs szilárd európai biztonság, amíg az összes európai országok el nem ismerik de jure és de facto a Német Demokratikus Köztársaságot.”

„Ezek és más jogos igényei az egyes vagy csoportos európai országoknak, nem előfeltételei az európai biztonsági konferenciának. Az európai biztonság megszilárdításának van sok előfeltétele. A konferenciának magának azonban nincs előfeltétele, maga a konferencia teremti majd meg fokozatosan az európai biztonság megszilárdításának az előfeltételeit.”

Péter János figyelmeztetett arra is, hogy ma kedvezőek a lehetőségek a konferencia összehívására, de nem bizonyos, hogy a jelenlegi enyhültebb időszakot nem váltja-e fel újabb te■3BIJ5 S*:

zők is közrehatnak a szükséges feltételek kialakításában. Ilyen tényező mindenekelőtt a szovjet—amerikai tárgyalások menete. A Szovjetunió szövetségeseinek és az Egyesült Államok szövetségeseinek közös feladata é: felelőssége, hogy segítsék elő a szovjet—amerikai közvetlen tárgyalások lehetőségei* kedvező légkörét, minél job’ ered m ényességét.

Gondolatmenetét össze gezve Péter János előadásé a következő megállapítássá’ zárta: „A veszélyek nagyok de a lehetőségek kedvezők Minden erőt a kedvező lehetőségek kiaknázására összpontosítunk, hogy a veszélyek egyre inkább elenyész- szenek.”

Külpolitikai összefoglaló

H \Koii üzenetének visszhangja fe 4 „nevelő66 zöldsapkások

Nagy figyelemmel kísérték Péter János magvas és mély önszánté előadását csütörtökön Szófiában, a Bolgár Tudományos Akadémián

rendezett gyűlésen. A nem zetközi politika, a magyar- bolgár kapcsolatok és igen részletesen: az európai biztonság problémái képezték az előadás fő tartalmát. Hogy az európai biztonság kérdése milyen fontos, mindennapi problémájává vél’, nem csak a szocialista országoknak, de egész Európának. azt a magyar külügyminiszter előadásán kivüi az is bizonyítja, hogy szinte nem múlik el nap. hogy valamilyen formában ne azé repel ne a kérdés. Csütörtökön például, a Péter-előadás mellett Har’ling dán külügyminiszter is ezzel foglalkozott Kijelentve, hogy kóT-mánva pozitívan viszonyul az összeurópai biztonság- kőit 'rencia összehívásához Csütörtökön egyébként ügyfél»! Nixon szerdai külpolitikai beszéde másfelől Willy Brandt Willi Stophiiak adott válasza kapott terjedelmes visszhangot az egész világsajtóban. Ami a Nixon- beszédet illeti, a legtöbb hírmagyarázó úgy látja: az nem tartalmazott lényeges új elemet. Az angol lapok elsősorban az amerikai külpolitika folyamatosságának megerősítését hámozzák ki az Üzenetből. A francia lapok közül különösen érdekes &z Humánjáé kommentárja, amely nem csak a folyamatosságot, de a változást is észreveszi Washington külpolitikájában, mégpedig a

nemzetközi erőviszonyok megváltozása következnie nyeként

Feltűnőnek tartja az

Humrnité, hogy a 119 olda- la$ Nixon-üzenet egyetlen sort sem szentel a leszerelés problémájának. „Nixon úi

stratégiája nem szakít az Egyesült Államok régi intervenciós politikáiéval, arait az amerikaiak minden formában es minden kontinensen változatlanul folytatnak” — szögezi le a lap.

S mintegy e megállapítás alátámsztásaként érkezett csütörtökön a hír, amely újabb bizonyítéka ennek az intervenciós politikának, a vilagcsendőri szerepnek. Djakartaban m -^erősítették, hogy az amerikai hadsereg különleges haderőinek „zöldsapkásai” (e kegyetlenségéről, s kíméletlenségéről hírhedt alakulat) tartózkodnak „polgári küldetésben” Indonéziában. Vagyis nincs szerepük — úgymond — a katonai kiképzésben, csupán az indonéz hadsereg „nevelési programjának” végrehajtásában vesznek részt. Ismerve a zöldsapkások eddigi ténykedését, könnyen elképzelhető mire „nevelik” az indonéz hadsereget — ha ugyan ott, ahol több százezer kommunistát ás demokratát kegyetlenül legyilkoltak egy ál’alán van még szükség „nevelésre” — amerikai módra ?

Ülést tartott a KISZOV választmánya

Csütörtököm Nyíregyházán

ülést tartott a Kisipari Szövetkezetek Megyei Szövetségének választmánya. Az ülésén megjelent Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára, dr. Fekszi István, a megyei tanács vb elnöke. Ott volt Rév Lajos, az OKISZ elnöke, aki már szerdán megérkezett Szabolcsba és Cs. Nagy Istvánnal, a megyei pártbizottság osztályvezetőjével felkereste a Kisvárdai Ruházati és Vasipari Ktsz-t. Utána a kisvárdai szövetkezetek vezetőivel folytatott beszélgetést a fejlesztési koncepciókról. Elkísérte őket Jakab Miklós, a járási párt- bizottság első titkára és dr. Józsa István, a járási tanács vb elnöke.

A KISZÖV választmányának beszámolóját Czimbal- mos István elnök terjesztette elő. Rövid visszatekintést adott a kisipari szövetkezetek négyéves munkájáról és vázolta a legfontosabb feladatokat. A megye kisipari szövetkezetei 4 év alatt megduplázták termelésüket. A termelés és szolgáltatás értéke az 1965 évi 407 millió forinttal szemben tavaly elérte a 830 millió forintot. Ha csak a szövetséghez tartozó 42 tagszövetkezet eredményeit tekintjük, a múlt évi termelés értéke 676 millió forint volt, ami ugyancsak kétszerese az 1965 évi teljes

termelésnek. Ugyanezen ídö alatt a megye szövetkezeti

iparában foglalkoztatottak száma 7 ezerről 12 ezer 600- ra emelkedett. Megfelelő mértékben nőtt a szövetkezetek vagyona is.

A KISZÖV vezetőségének véleménye szerint az elért eredmények ellenére a lakosság részére végzett szolgáltatás és építés nem a megfelelő mértékben növekedett, sót tavaly — hosszú idő után .először — 5 százalékkal csökkent. Pedig a szövetkezetek az utóbbi években sok központi támogatást is kaptak a javító-szolgáltatói tevékenység bővítésére. A szövetkezetek azonban nem hajtották végre ezen a területen vállalt feladataikat.

Az 1970 évi program szerint nagyobb gondot fordítanak a szoleá'tatósok fejlesztésére. A KISZÖV javrsol.ja a szövetkezeteknek, hogy teljes termelésüket 10 százalékkal növeljék a múlt évihez képest. Ezenbelül az építőipari termelés 15 százalékos, a lakossági ipari javítás 14 százalékos, a háztartási gépjavítások 30 százalékos növekedése kívánatos.

A szövetkezetek árutermelésére az jellemző, hogy a szükségletre termelnek. eladatlan termékek nem maradtak. Tevékenységükkel hozzájárulták egyes hiánycikkek pótlásához. Az értékesítésnek megfelelően eme!*

kedett a szövetkezetek árbe» vétele, ezzel összefüggésben

a nyereség tömege Ez azonban nem volt egyforma mértékű. Az építőipar nyeresége például mindössze 1 százalékkal volt több tavaly az előző évinél. Ebben nagy szerepet játszott, hogy két építőipari ktsz veszteséggel zárta az 1969-es esztendőt Négy év alatt először van veszteséges szövetkezet a megyeben.

Az előadó foglalkozott a szövetkezeti iparban kibontakozott szocialista munka versen nyel. eredményeivel,

majd egy hosszabb időszak befejező aktusaként a választmány elé terjesztette a szövetség új alapszabály- tervezetét.

A beszámolót követő vita- ban felszólalt dr. Fekszi István, a megyei tanács vb elnöke és Rév Lajos, az OKISZ elnöke. A vita lezárása után a választmány elfogadta a beszámolót és az új alapszabály-tervezetet.

A választmányi ülés után Rév Lajos — Kállai Sándor, dr. Fekszi István társaságában — még ellátogatott a Nyíregyházi Cipész Ktsz-be és a Nyírség Ruházati Ktsz- be, ahol beszélgetett a vezetőkkel és dolgozókkal munka lukról. terveikről, problémáikról.

A Központi Bizottság ülése

(Folytatás az 1. oldalról)

3 A nők szociális körülményeinek javítá- • sája, helyzetének megkönnyítésére pár- tQftfc, anamúnk a lehetőségekhez ké^eífPerÖfé-*' szítéseket tesz.

Államunk, törvényeink, szociális intézmények gondoskodnak a szülőanyákról, a gyermekekről, az újszülöttekről. Nemzetközi ösz- szehasonlításban is nagy eredmény, hogy nálunk a nők 97 százaléka kórházban, szülőotthonban hozza világra gyermekét; az anyák szülési szabadságban, gyermekeik gondozása érdekében különböző kedvezményekben részesülnek.

Jelentős intézkedések történtek annak érdekében, hogy a nők válláról a háztartási munka egy részét levegyük, a gyermeknevelést megkönnyítsük.

4 A közösségi élet, a gazdasági önállóság * hatására gyorsan változik a nők életmódja, szemlélete. A magyar nők többsége egyetért a párt politikájával, népünk történelmi céljával, a szocialista társadalom teljes felépítésével, támogatja azt és cselekvő részese megvalósításának. Elismeri, értékeli fejlődésünket, a kiegyensúlyozott légkört, biztonságot, a szocialista humanizmust. Érzékenyen reagál a nemzetközi helyzet békét veszélyeztető eseményeire, békepolitikánk körükben különösen nagy megértésre, támogatásra talál.

5 A nők közjogi és politikai egyenjogúsá- • ga biztosított. Jogaik érvényesülése azonban korlátozott, mert ehhez még nem minden területen adottak a feltételek. Egy részről jelentős visszahúzó erő a társadalmunkban még ható maradi felfogás, más részről a nők sem ismerik teljes mértékben jogaikat és nem törekednek kellő határozottsággal azok érvényesítésére. A nők problémáinak az eddiginél nagyobb figyelmet kell kapniuk jogalkotásunkban, gazdasági, kulturális és szociálpolitikánkban. A nők kettős elfoglaltságával, régebbi és újabb keletű gondjaival is jobban kell számolni

6 A nőmozgalom a part hűséges politikai ■ segítőtársa volt a társadalmi haladásért, a munkáshatalom kivívásáért, a szocialista iparosításért, a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért vívott harcban. A nőmozgalom vezetői és aktivistái maradandóan hozzájárul tak a szocializmus építésében elért eredmé nyeinkhez, egész társadalmunk fejlődéséhez Ezért a történelmi jelentőségű közreműködő síikért pártunk Központi Bizottsága elismerését és köszönetét fejezi ki az öntudatos magyar nőknek.

7 A Központi Bizottság megállapította:

■ megalapozott és helyes volt, hogy a párt a nők között végzett munkát, annak szervezeti irányítását, koordinálását az elmúlt másfél évtizedben a Magyar Nők Országos Tanácsára bízta. A mai feladatok azonban már változásokat igényelnek a nők közötti munkában a párttestületek, a pártszervezetek munkamódszerében; hatékonyabb irányításra, koordinálásra van szükség. A nőkérdéssel való foglalkozást a mindennapi pártmunka részévé kell tenni, mert ez előfeltétele, hogy , üggyé, váljék,

O' Népszerűsítsük, őrizzük meg és féj- íesszük tovább azokat a nagy vívmányokat, amelyeket a párt, a magyar munkás osztály, a dolgozó nép a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetének megváltoztatásában elért. A nők — különösképpen a dolgozó nők — társadalmi helyzetét, szociális körülményeit meghatározó kéi'déseket napirenden kell tartani és rendszeresen foglalkozni kell velük- Ki kell dolgozni azoknak az intézkedéseknek közeli és távlati terveit, amelyek végrehajtása tovább javítja a nők helyzetét. Általában mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a nők egyenjogúságát, egyenlő érvényesülési lehetőségeit hazánkban eddiginél nagyobb és teljesebb mértékben biztosítsuk a jövőben.

9 A Központi Bizottság felhívja a párt- • szervezeteket, a párttagokat, hogy saját hatáskörükben tegyenek meg mindent, mozgósítsák a dolgozókat, az egész társadalmat a Központi Bizottság határozatának végrehajtásáért.

'If* A Központi Bizottság felkéri a kor- mányt, a Szakszervezetek Országos Tanácsát, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságát, — a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnökségét, az Országos Szövetkezeti Tanácsot és társadalmunk más tényezőit, hogy együttműködve a Magyar Nők Országos Tanácsával, a Központi Bizottság határozatának szellemében tárgyalják meg a hatáskörükbe tartozó kérdéseket és tennivalókat.

IV.

1 A Központi Bizottság Kádár János elv■■ társ előterjesztése alapján megtárgyalta a. Politikai Bizottság javaslatát és elhatározta, hogy a Szervezeti Szabályzatnak megfelelően 1970 végére összehívja a Mag”ar Szocialista Munkáspárt soron következő, X. kongresszusát.

A Központi Bizottság

— Gyenes András elvtársat más fontos llami megbízatása miatt felmentette a kül- igyi osztály vezetői tisztségéből;

— Erdélyi Károly elvtársat — a KB tagját — kinevezte az külügyi osztály vezetőjének

*

A Központi Bizottság a tanáesközésr <1, az ülgs határozatairól a pártbizottságokat, a pártszervezeteket, az érintett területek dolgozóit részletesen tájékoztatja; a pórt if jóság- politikájáról, valamint a nők politikai, gazdasági és szocialista helyzetéről beterjesztett jelentéseket, az elhangzott előadói beszédeket és a Központ: Bizottság határozatait nyáj« vénosságra hozza.