Kelet-Magyarország, 1970. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-19 / 42. szám

4. o!da? rnTLET-MACTAROnSSAG T97K. február t». Korunk mezőgazdasága Homokfogás Kisvárdán A nyírségi növénynemesítés nagy alakjának, Teichmann Vilmosnak utolsó nagy tet­te a homoki lucerna „feltalálása” volt. Pontosan 20 évig dolgozott rajta: 1947-től 1967- ig. amikor még megérte a teljes elismerését ennek a szerény, még a futóhomokon is megélő növénynek. Csak egy dologra figyelmeztetett már akkor — ezt tanítványai oldot­ták meg teljesen halála után —, hogy a fiatal lucerna érzékeny növény. Ha néhány szem homok éri. elsorvad. Márpedig a futóhomokon a legkisebb szellő is viszi a homokszeme­ket magával. Sok kísérletezés után a legjobb módszer a homoki lucerna megtelepítésére az úgynevezett védőnövény. Zabot vetnek, még ősszel. Hagyják kifagyni. Az így keletke­zett tarlószerű mezőn a homoki lucerna megsarjad, hamarosan saját gyökereivel köti meg a homokot, s addigra már a védőnövény is elpusztulhat mellőle. Amióta gyorsan bomlő gyomtalanító vegyszereink is vannak, nem kell várni a védőnövény kifagyására: rozsot lehet vetni tavasszal, „megölik” vegyszerrel és közé, védő árnyékába vetik a homoki lucernát. Képünk egy olyan táblát mutat be. a kísérletet vezető dr. Vágó Mihály képarchívumából, amelybe előzetesen zabot vetettek, a tábla egyik felébe. A másikat meghagyták .parlagon. íme. a Nyírségi. Mezőgazdasági Kísérleti, íbl^t .Jtisyárdai. berputa- tóparcelíáján így nézett ki tavasszal a kétféle tábla határa. Képünk csak a vízmosást, a víz okozta eróziót mutatja a - futóhomokon. A védőnövény tábláján alig barázdált a föld. Á wdöho^éhyr nélkün feit "s víz valósággal felszántotta. Ar''lf§íP¥isze lesz a tudo­mányos kísérletsorozatot bemutató tablóinak az idei őszi mezőgazdasági vásáron. ÚT KÖNYV Szabolcsi szerzők az almatermesztésről A tudomány segítségével a magasabb hozamokért Korszerű gazdálkodás el­képzelhetetlen a tudományos, a gyakorlat által is bizonyí­tott eljárások alkalmazása nélkül, örömünkre szolgál minden szakkönyv, mély hi­vatva van e szellemi táplá­lék pótlására, hiszen a szak­emberek meríthetnek belőlük. Ezért nem lehet közömbös, kikhez 1 el - egy-egy szak­könyv, s az abban tanáesol- takat hogyan hasznosítják termelőszövetkezeteink. Különös érdeklődésre tart­hat számot a nemrég meg­jelent Almatermesztés című könyv, hiszen ez Szabolcs- Szatmár állami gazdaságait, termelőszövetkezeteit köze­lebbről is érinti. Bár az al­ma termesztése a legtöbb gyümölcstermesztő feladata, nálunk a jövőben is első he­lyen áll, mert sok gazdasá­gunknak legfontosabb bevé­teli forrása A Mezőgazdasá­gi Kiadó gondozásában meg­jelent könyv szerkesztője dr Pethő Ferenc kandidátus, a Nyírségi Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézet igazgatóhe­lyettese jó gyakorlati érzék­kel, kiváló ismerettel válo­gatta mindazt, amelyet erről a témáról tudni illik. Nem mellékes szamunkra az sem, hogy e könyv szerzői között olyan fiatal tudósokat, tudo­mányos kutatókat találunk *aint dr. Bubán Tamás és Zatykó Imre, akik hosszú évek óta lelkes és szakava­tott gyakorlati kertészek is, s e téma egy-egy ágának alapos ismerői. Nincs arra mód, hogy egy írás keretében e szép kivi­telű, felvételekkel, statiszti­kai kimutatásokkal illuszt­rált hasznos könyv minden részletével foglalkozzunk, hi- *szen több mint 350 oldal. Csak a figyelem felkeltésére szorítkozhatunk. Hogy izgal­mas téma-e azt elsősorban a szakavatottak dönthetik el. De, hogy hasznos, arra min­denképpen igennel válaszol­hat még a laikus is, aki szereti a szabolcsi jonatánt, az itt termesztett starkingot, a golden delicseszt, melyek a tsz-eknek. állami gazdasá­gainknak, s népgazdaságunk­nak is jelentős bevételi for­rása. Jövedelmező is ter­mesztésük, ezért egyáltalán nem közömbös az. hogy ho­gyan? És ha az elmúlt tíz év elméletének, valamint gyakorlatának újdonságait figyelembe vesszük, nem is olyan egyszerű erre a kér­désre a válasz. Hivatott jól ismert gyü­mölcstermesztők tíz téma­körre bontva a feladatokat, új szemléletű, érdekes köny­vet alkottak. Ki-ki megtalál­ja az őt érdeklő, az almával kapcsolatos problémákat. En­nek megfelelően foglalkozik a könyv a szaporítoanyag- termesztés egyes kérdéseivel, a fajták helyzetével, a mű­velésmóddal, a metszéssel, a talajerőgazdálkodással, a nö­vényvédelemmel, a szürettel, a tárolással. Az üzem-, va­lamint a munkaszervezéssel külön-külön fejezetben fog­lalkozik. Mi szabolcsiak szeretjük az almát ezt a kellemes ízű, vitamindús gyümölcsöt. Ki kevesebbet, ki többet tud tör­ténetéről. Ezért is gondoltak talán a szerzők azokra, akik még többet szeretnének tud­ni a jonatánról és a többi almafajtáról. Kellemes ol­vasmány ez azok részére is, akik szeretnék tudni, hogy hazánk az almatermesztés­ben milyen helyet foglal el Európában, mennyi alma lesz 1970-ben, s egyáltalán megismerkedni az almater­mesztés magyarországi tör­ténetével. Jelentős helyel­kapott benne Szabolcs megye is, s különösen örömünkre szolgál, hogy ebben a mi kutatóink ismertetik meg ország-világgal szőkébb ha­zánk almatermesztési kultú­ráját. Érdemes kézbe venni, út­mutatásait hasznosítani. Jó befektetés lesz az az idő minden szakember számára amit e könyv olvasására for­dít. (F. K.) Juhtenyésztő társulás Szatmárban A fehérgyarmati járásban juhtenyésztő, hizlaló és érté­kesítő társulás alakult 9 ter­melőszövetkezet és a Fehér- gyarmati Állami Gazdaság összefogásával, (gacsályi Dó­zsa, rozsályi Rákóczi, csahol- ci Erdőhát, tiszabecsi Uj Élet, nábrádi Békeharcos, szatmárcsekei Haladás, Fe­hérgyarmati Győzhetetlen Brigád, panyolai Szikra, cse- göldi Bajcsy-Zsilinszky). A társulás tagjainak 11 000 darab anyajuha van. Célja a juhtenyésztés húshozamának fokozása, a legigényesebb nyu­gati piac igényének megfele­lő bárány előállítása. Az állomány 50 százalékát egyhasznú húskosokkal ke­resztezik, minden utódot hizlalnak. A másik 50 száza­lékát szovjet aszkániai meri­no fajtával nemesítik té­ny észutánpótlás céljából. A hízóbárányokat közös telepen korszerű technológiával hiz­lalják, és nagy részét közvet­len külkereskedelmi vállala­ton keresztül „márkázott” áruként értékesítik. A hizla­lótelepet a Fehérgyarmati Állami Gazdaság bocsátja a társulás rendelkezésére térí­tés ellenében. A közös hizlaláson túl in­tézkednek a tenyésztői mun­ka, a tartási körülmények a takarmányozás javításáról, sűrítik az ellejést. Fokozzák a szaporulatot a hústermelő kapacitás növelése érdeké­ben, cél évente 100 anyától 160 bárány választása. Mindezek fokozzák a ju­hászat jövedelmezőségét a termelő gazdaságok és a nép­gazdaság érdekében. A tár­sulás az új árintézkedéseknek megfelelően (a juhhús árát emelték átlag 3 forinttal, a gyapjú árát csökkentették átlag 5 forinttal) irányítja a tenyész célt a hústermelés elsődlegessége ir \ tyába. A társulás a Szatmár-Be- regi Tsz Területi Szövetség közreműködésével, a Fehér- gyarmati Állami Gazdaság kezdeményezésére alakult meg 1970 február 4-én. Megválasztották az 5 tagú intéző bizottságot és a 3 ta­gú ellenőrző biztl tságot. Tóth József, Szatmár-Beregi Tsz Területi Szövetség titkárhelyettese Aki ismeri a beregi földét, annak nem kell magyarázni mit jelent 700 holdas nagy­ságban 13,5 mázsás búzaátlag. 400 holdon 20 mázsás kukori ca->, 350 holdon 9 mázsás nap­raforgóhozam. Ezek a szá­mok a Beregdaróc—Beregsu- rány Barátság Termelőszö­vetkezet zárszámadási köz­gyűlésének beszámolójából valók. Megkétszerezték Beregnek ezen a táján a 30-as években a 7—8 mázsás búzatermés —- átlagban — már jó közepesnek számított. Voltak gazdák, akiknek jobb földjük v.olt, a gazdálkodás­ban járatosabbak voltak, ők 9—10 mázsát is elértek jobb esztendőkben, de a többség inkább a 6 mázsával számolt. A gépi agrotechnika, a jó vetőmag, műtrágya, vegysze­rezés, általában a szakszerű gazdálkodás hozta ezt az eredményt, ami ezen a zár- számadási közgyűlésen el­hangzott. Hasonló adatokat lehetne sorolni a kukoricáról is, régen csövesen nem tör­tek olyan súlyú kukoricát, mint most májusi morzsolt- ra számolva. Az ő viszonyaik között ezek az eredmények már szépek, de megelégedve nin­csenek. Beszámolt az elnök arról, hogy az Országos Faj­takísérleti Intézettel kapcso­latot létesítettek és 40 hol­don kukoricát, 40 holdon pe­dig búzát vetettek kísérleti célból. Mind a két növény­ből 10—10 fajtát termesztet­tek. ennyi fajtát versenyez­tetnek azonos körülmények között. Ezeken a négyholdas táblákon dől el melyik fajta tud legjobban alkalmazkodni a , rideg beregi.körülmények^, hez. A következő években már a kísérletben legjobb eredményt felmutató fajtákat fogják a nagy táblákra vin­ni. Legelőfavftás Ezekben a távoli beregi gazdaságokban a növényter­melésnek elsősorban az ál­lattenyésztést kell takarmány­nyal ellátnia. Ezen a tájon a rétet és legelőt ezer holdak­ban mérik. A Barátság Tsz- ben a rét hozama 7 mázsa széna volt, ugyanakkor a ja­vított, füves keverék hozama 22 mázsa. Nem nehéz kiszá­mítani, mit jelent ■ egy gaz­daságban holdanként 15 má­zsa szénával többet vagy ke­vesebbet termelni. Különösen jelentős ez, ha tudjuk, most egyesültek Márokpapival és így a három község határá­ban a legelő és rét területe jóval a 2000 hold felett van. Olyan gyorsan szinte sehol nem térül meg a befektetett pénz. mint a legelőjavítás­ban. Elhatározták, hogy je­lentős meliorációs munkát végeznek. Ebbe beletartozik a táblásítás. utak kialakítása, a cserjés-bokros részek ki­tisztítása és általában a rét- legelöjavítás. Eddig sem tétlenkedtek. A múlt évben például a talaj­vizek elvezetésére 50 kilo­méter üzemi vízelvezető csa­tornát készítettek, vagy hoz­tak rendbe. 1970-re tervet készítettek ezek karbantar­tására. mert a csatornát nem elég csak megépíteni, gon­dozni is kell. Vegyszer, műtrágya A műtrágya hasznát nem kell már bizonygatni a ter­melőszövetkezeti tagoknak. Ebben a szövetkezetben 1969- ben az egy holdra jutó mű­trágya 3.5 mázsa volt. Ez a megyei átlag felett van. de a közgyűlés olyan határoza­tot fogadott el, hogy még to­vább fokozzák az adagokat, mert ez is egyik gyorsan megtérülő befektetés és az adott földterületen növeli a hozamokat. Ugyancsak szó esett a köz­gyűlésen a vegyszerezés ki- terjesztéséről is.' Eddig a gyomirtó vegyszereket a ku­korica-, kalászos- és a nap­raforgótermesztésben al­kalmazták. Az idén már ki akarják^ terjeszteni a gyü­mölcsösre is.* Azért is határozhatták el a vegyszerezés kiterjesztését a gyümölcsösre is. mert ren­delkeznek növényvédő szak­mérnökkel és a szakmunkás- képzésben is jelentős fejlődés van. Talán úgy tűnik, hogy a technika fejlesztéséhez, a kemizáláshoz nem illik a bérezés kérdéséről beszélni, de ide kívánkozik. A beszá­molóban volt egy ilyen mon­dat: „Ebben az évben a ve­zetőségnek gondoskodnia kell a szakmunkások megkülön­böztetett bérezéséről is”. Ter­mészetesen külön dicséret ezért nem jár, így van ez rendjén és így kellene lennie minden szövetkezetben. Cs. B. KORSZERŰ MUNKAESZKÖZÖK A NÁDUDVART TSZ-BEN. Az országosan ismert nádudvari Vörös Csillag Tsz-ben a kor követelményeinek megfelelően a legkorszerűbb ízközöket állították be a termelésbe Gépesítették á könyvelésüket, automaták szoptat- ák a borjakat és gépjavító műhelyükben valamennyi erőgépüket masuk javítják. Szop­tató automatákkal nevelik a borjakat. A gép tejporból keveri a megfelelő hőmérsékletű tejet. Csak akkor és annyit kever, amennyit a borjú szopni akar. (MTI totó — gaólior Józset taiv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom