Kelet-Magyarország, 1970. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-19 / 42. szám
4. o!da? rnTLET-MACTAROnSSAG T97K. február t». Korunk mezőgazdasága Homokfogás Kisvárdán A nyírségi növénynemesítés nagy alakjának, Teichmann Vilmosnak utolsó nagy tette a homoki lucerna „feltalálása” volt. Pontosan 20 évig dolgozott rajta: 1947-től 1967- ig. amikor még megérte a teljes elismerését ennek a szerény, még a futóhomokon is megélő növénynek. Csak egy dologra figyelmeztetett már akkor — ezt tanítványai oldották meg teljesen halála után —, hogy a fiatal lucerna érzékeny növény. Ha néhány szem homok éri. elsorvad. Márpedig a futóhomokon a legkisebb szellő is viszi a homokszemeket magával. Sok kísérletezés után a legjobb módszer a homoki lucerna megtelepítésére az úgynevezett védőnövény. Zabot vetnek, még ősszel. Hagyják kifagyni. Az így keletkezett tarlószerű mezőn a homoki lucerna megsarjad, hamarosan saját gyökereivel köti meg a homokot, s addigra már a védőnövény is elpusztulhat mellőle. Amióta gyorsan bomlő gyomtalanító vegyszereink is vannak, nem kell várni a védőnövény kifagyására: rozsot lehet vetni tavasszal, „megölik” vegyszerrel és közé, védő árnyékába vetik a homoki lucernát. Képünk egy olyan táblát mutat be. a kísérletet vezető dr. Vágó Mihály képarchívumából, amelybe előzetesen zabot vetettek, a tábla egyik felébe. A másikat meghagyták .parlagon. íme. a Nyírségi. Mezőgazdasági Kísérleti, íbl^t .Jtisyárdai. berputa- tóparcelíáján így nézett ki tavasszal a kétféle tábla határa. Képünk csak a vízmosást, a víz okozta eróziót mutatja a - futóhomokon. A védőnövény tábláján alig barázdált a föld. Á wdöho^éhyr nélkün feit "s víz valósággal felszántotta. Ar''lf§íP¥isze lesz a tudományos kísérletsorozatot bemutató tablóinak az idei őszi mezőgazdasági vásáron. ÚT KÖNYV Szabolcsi szerzők az almatermesztésről A tudomány segítségével a magasabb hozamokért Korszerű gazdálkodás elképzelhetetlen a tudományos, a gyakorlat által is bizonyított eljárások alkalmazása nélkül, örömünkre szolgál minden szakkönyv, mély hivatva van e szellemi táplálék pótlására, hiszen a szakemberek meríthetnek belőlük. Ezért nem lehet közömbös, kikhez 1 el - egy-egy szakkönyv, s az abban tanáesol- takat hogyan hasznosítják termelőszövetkezeteink. Különös érdeklődésre tarthat számot a nemrég megjelent Almatermesztés című könyv, hiszen ez Szabolcs- Szatmár állami gazdaságait, termelőszövetkezeteit közelebbről is érinti. Bár az alma termesztése a legtöbb gyümölcstermesztő feladata, nálunk a jövőben is első helyen áll, mert sok gazdaságunknak legfontosabb bevételi forrása A Mezőgazdasági Kiadó gondozásában megjelent könyv szerkesztője dr Pethő Ferenc kandidátus, a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatóhelyettese jó gyakorlati érzékkel, kiváló ismerettel válogatta mindazt, amelyet erről a témáról tudni illik. Nem mellékes szamunkra az sem, hogy e könyv szerzői között olyan fiatal tudósokat, tudományos kutatókat találunk *aint dr. Bubán Tamás és Zatykó Imre, akik hosszú évek óta lelkes és szakavatott gyakorlati kertészek is, s e téma egy-egy ágának alapos ismerői. Nincs arra mód, hogy egy írás keretében e szép kivitelű, felvételekkel, statisztikai kimutatásokkal illusztrált hasznos könyv minden részletével foglalkozzunk, hi- *szen több mint 350 oldal. Csak a figyelem felkeltésére szorítkozhatunk. Hogy izgalmas téma-e azt elsősorban a szakavatottak dönthetik el. De, hogy hasznos, arra mindenképpen igennel válaszolhat még a laikus is, aki szereti a szabolcsi jonatánt, az itt termesztett starkingot, a golden delicseszt, melyek a tsz-eknek. állami gazdaságainknak, s népgazdaságunknak is jelentős bevételi forrása. Jövedelmező is termesztésük, ezért egyáltalán nem közömbös az. hogy hogyan? És ha az elmúlt tíz év elméletének, valamint gyakorlatának újdonságait figyelembe vesszük, nem is olyan egyszerű erre a kérdésre a válasz. Hivatott jól ismert gyümölcstermesztők tíz témakörre bontva a feladatokat, új szemléletű, érdekes könyvet alkottak. Ki-ki megtalálja az őt érdeklő, az almával kapcsolatos problémákat. Ennek megfelelően foglalkozik a könyv a szaporítoanyag- termesztés egyes kérdéseivel, a fajták helyzetével, a művelésmóddal, a metszéssel, a talajerőgazdálkodással, a növényvédelemmel, a szürettel, a tárolással. Az üzem-, valamint a munkaszervezéssel külön-külön fejezetben foglalkozik. Mi szabolcsiak szeretjük az almát ezt a kellemes ízű, vitamindús gyümölcsöt. Ki kevesebbet, ki többet tud történetéről. Ezért is gondoltak talán a szerzők azokra, akik még többet szeretnének tudni a jonatánról és a többi almafajtáról. Kellemes olvasmány ez azok részére is, akik szeretnék tudni, hogy hazánk az almatermesztésben milyen helyet foglal el Európában, mennyi alma lesz 1970-ben, s egyáltalán megismerkedni az almatermesztés magyarországi történetével. Jelentős helyelkapott benne Szabolcs megye is, s különösen örömünkre szolgál, hogy ebben a mi kutatóink ismertetik meg ország-világgal szőkébb hazánk almatermesztési kultúráját. Érdemes kézbe venni, útmutatásait hasznosítani. Jó befektetés lesz az az idő minden szakember számára amit e könyv olvasására fordít. (F. K.) Juhtenyésztő társulás Szatmárban A fehérgyarmati járásban juhtenyésztő, hizlaló és értékesítő társulás alakult 9 termelőszövetkezet és a Fehér- gyarmati Állami Gazdaság összefogásával, (gacsályi Dózsa, rozsályi Rákóczi, csahol- ci Erdőhát, tiszabecsi Uj Élet, nábrádi Békeharcos, szatmárcsekei Haladás, Fehérgyarmati Győzhetetlen Brigád, panyolai Szikra, cse- göldi Bajcsy-Zsilinszky). A társulás tagjainak 11 000 darab anyajuha van. Célja a juhtenyésztés húshozamának fokozása, a legigényesebb nyugati piac igényének megfelelő bárány előállítása. Az állomány 50 százalékát egyhasznú húskosokkal keresztezik, minden utódot hizlalnak. A másik 50 százalékát szovjet aszkániai merino fajtával nemesítik tény észutánpótlás céljából. A hízóbárányokat közös telepen korszerű technológiával hizlalják, és nagy részét közvetlen külkereskedelmi vállalaton keresztül „márkázott” áruként értékesítik. A hizlalótelepet a Fehérgyarmati Állami Gazdaság bocsátja a társulás rendelkezésére térítés ellenében. A közös hizlaláson túl intézkednek a tenyésztői munka, a tartási körülmények a takarmányozás javításáról, sűrítik az ellejést. Fokozzák a szaporulatot a hústermelő kapacitás növelése érdekében, cél évente 100 anyától 160 bárány választása. Mindezek fokozzák a juhászat jövedelmezőségét a termelő gazdaságok és a népgazdaság érdekében. A társulás az új árintézkedéseknek megfelelően (a juhhús árát emelték átlag 3 forinttal, a gyapjú árát csökkentették átlag 5 forinttal) irányítja a tenyész célt a hústermelés elsődlegessége ir \ tyába. A társulás a Szatmár-Be- regi Tsz Területi Szövetség közreműködésével, a Fehér- gyarmati Állami Gazdaság kezdeményezésére alakult meg 1970 február 4-én. Megválasztották az 5 tagú intéző bizottságot és a 3 tagú ellenőrző biztl tságot. Tóth József, Szatmár-Beregi Tsz Területi Szövetség titkárhelyettese Aki ismeri a beregi földét, annak nem kell magyarázni mit jelent 700 holdas nagyságban 13,5 mázsás búzaátlag. 400 holdon 20 mázsás kukori ca->, 350 holdon 9 mázsás napraforgóhozam. Ezek a számok a Beregdaróc—Beregsu- rány Barátság Termelőszövetkezet zárszámadási közgyűlésének beszámolójából valók. Megkétszerezték Beregnek ezen a táján a 30-as években a 7—8 mázsás búzatermés —- átlagban — már jó közepesnek számított. Voltak gazdák, akiknek jobb földjük v.olt, a gazdálkodásban járatosabbak voltak, ők 9—10 mázsát is elértek jobb esztendőkben, de a többség inkább a 6 mázsával számolt. A gépi agrotechnika, a jó vetőmag, műtrágya, vegyszerezés, általában a szakszerű gazdálkodás hozta ezt az eredményt, ami ezen a zár- számadási közgyűlésen elhangzott. Hasonló adatokat lehetne sorolni a kukoricáról is, régen csövesen nem törtek olyan súlyú kukoricát, mint most májusi morzsolt- ra számolva. Az ő viszonyaik között ezek az eredmények már szépek, de megelégedve nincsenek. Beszámolt az elnök arról, hogy az Országos Fajtakísérleti Intézettel kapcsolatot létesítettek és 40 holdon kukoricát, 40 holdon pedig búzát vetettek kísérleti célból. Mind a két növényből 10—10 fajtát termesztettek. ennyi fajtát versenyeztetnek azonos körülmények között. Ezeken a négyholdas táblákon dől el melyik fajta tud legjobban alkalmazkodni a , rideg beregi.körülmények^, hez. A következő években már a kísérletben legjobb eredményt felmutató fajtákat fogják a nagy táblákra vinni. Legelőfavftás Ezekben a távoli beregi gazdaságokban a növénytermelésnek elsősorban az állattenyésztést kell takarmánynyal ellátnia. Ezen a tájon a rétet és legelőt ezer holdakban mérik. A Barátság Tsz- ben a rét hozama 7 mázsa széna volt, ugyanakkor a javított, füves keverék hozama 22 mázsa. Nem nehéz kiszámítani, mit jelent ■ egy gazdaságban holdanként 15 mázsa szénával többet vagy kevesebbet termelni. Különösen jelentős ez, ha tudjuk, most egyesültek Márokpapival és így a három község határában a legelő és rét területe jóval a 2000 hold felett van. Olyan gyorsan szinte sehol nem térül meg a befektetett pénz. mint a legelőjavításban. Elhatározták, hogy jelentős meliorációs munkát végeznek. Ebbe beletartozik a táblásítás. utak kialakítása, a cserjés-bokros részek kitisztítása és általában a rét- legelöjavítás. Eddig sem tétlenkedtek. A múlt évben például a talajvizek elvezetésére 50 kilométer üzemi vízelvezető csatornát készítettek, vagy hoztak rendbe. 1970-re tervet készítettek ezek karbantartására. mert a csatornát nem elég csak megépíteni, gondozni is kell. Vegyszer, műtrágya A műtrágya hasznát nem kell már bizonygatni a termelőszövetkezeti tagoknak. Ebben a szövetkezetben 1969- ben az egy holdra jutó műtrágya 3.5 mázsa volt. Ez a megyei átlag felett van. de a közgyűlés olyan határozatot fogadott el, hogy még tovább fokozzák az adagokat, mert ez is egyik gyorsan megtérülő befektetés és az adott földterületen növeli a hozamokat. Ugyancsak szó esett a közgyűlésen a vegyszerezés ki- terjesztéséről is.' Eddig a gyomirtó vegyszereket a kukorica-, kalászos- és a napraforgótermesztésben alkalmazták. Az idén már ki akarják^ terjeszteni a gyümölcsösre is.* Azért is határozhatták el a vegyszerezés kiterjesztését a gyümölcsösre is. mert rendelkeznek növényvédő szakmérnökkel és a szakmunkás- képzésben is jelentős fejlődés van. Talán úgy tűnik, hogy a technika fejlesztéséhez, a kemizáláshoz nem illik a bérezés kérdéséről beszélni, de ide kívánkozik. A beszámolóban volt egy ilyen mondat: „Ebben az évben a vezetőségnek gondoskodnia kell a szakmunkások megkülönböztetett bérezéséről is”. Természetesen külön dicséret ezért nem jár, így van ez rendjén és így kellene lennie minden szövetkezetben. Cs. B. KORSZERŰ MUNKAESZKÖZÖK A NÁDUDVART TSZ-BEN. Az országosan ismert nádudvari Vörös Csillag Tsz-ben a kor követelményeinek megfelelően a legkorszerűbb ízközöket állították be a termelésbe Gépesítették á könyvelésüket, automaták szoptat- ák a borjakat és gépjavító műhelyükben valamennyi erőgépüket masuk javítják. Szoptató automatákkal nevelik a borjakat. A gép tejporból keveri a megfelelő hőmérsékletű tejet. Csak akkor és annyit kever, amennyit a borjú szopni akar. (MTI totó — gaólior Józset taiv.)
