Kelet-Magyarország, 1970. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-10 / 8. szám

IS7B. Január IB. (CEtÉT MAGYARORSZÁG 1 oldal Közlekedünk, tehát goiombáskodunk? Fioye’metlenség, kimerültség, ellenőrzés elmulasztása miatt 300 ezer forint nyereségkiesés a „Nyírség“ Ruházati Szövetkezetnél . A híres mondás — gondol- kouom, tehát vagyok — ki­forgatott és többes számú változata csak annak szá­mára tréfás szójáték. aki nem jár az utcán, nem pré- selődik villamoson, autóbu­szon, vonaton, nem ül a vo­lán mögé. Az utcák, a köz­lekedési eszközök napról napra színterei komédiák­nak, tragédiáknak, forrásai kárörvendő nevetésnek, mél- tatlankodásnak, dühnek. Színterek, ahol a szereplők mi, mindannyian vagyunk, források, .amelyeket mi. gya­logosok és autósok, sétálók és rohanók, türelmetlenek és bámészkodók táplálunk. f Az utca, a közlekedési eszköz szüntelen randevú. Találkozó idegenekkel, aki­ket néhány percig látunk, akikkel utunk párhuzamossá­ga. kereszteződése vagy ép­pen ellentétes iránya hoz össze. Randevú tehát olyan emberekkel, akikkel — bár idegenek — a közös érdek rokonit bennünket; ne za­varjuk egymást, ne legyünk terhére a másiknak, minden­ki zavartalanul haladhasson a maga útján. Megfogalmaz­ni e közös érdeket nem ne­héz. Helyeselni is könnyű. Betartani? Nem mindig si­kerül. Meghökkentő és kacagtató fordulatok színpadává válik sok esetben az utca, a köz­iek-dési es2köz. Gyorsan cse­rélődnek a szerepek, a szö­veg is változik, csak egy valami azonos: nézőközönség mindig akad. A nagyhangú autós megjuhászodva pis­log a rendőrre, aki látta, miként spricceltek szét a gya­logosok vágtató kocsija előtt. A vonaton kuncogás kíséri a jókat mondó ré­szeget, de pillanatok alatt megsűrűsödik a levegő ami­A múlt év végén a többi hasomó nagyságú és adott­ságú Községekkel együtt Bal- kány tanácsi vezetői is az­zal a kéréssel fordultak a megyei tanács végrehajtó bi­zottságához, hogy községüket is jelöljék ki ez év elejétől nagyközség rangra. A kijelö­lés elmaradt, Balkány nem lett nagyközség. Ez a tény azonban nem kisebbíti az eddig elért eredményeket és nem csökkenti a feladatokat. Község 27 tanyával Tavaly csaknem ötmillió forint volt a tanács fejlesz­tési alapja. Sok pénz ez, ha csak a község belterületére gondolunk. De Balkányhoz 27 tanya tartozik, ami meg­határozza a község fejlődé­sének ütemét. Van ezek kö­zött olyan kis tanya, ahol csak negyven ember él, de olyan is, ahol több, mint 400 lakos éli megszokott éle­tét A távlati fejlesztési terv szerint csak a nagyobb tele­püléseket jelölték ki fejlesz­tésre. Anyagilag sem enged­hetné meg magának a köz­ség, hogv a központtól, 18 kilométerre lévő tanyára be­vezessék a villanyt, vagy akár bekötő utat építsenek A községhez, vagy egymás hoz közel lévő tanvák ese tőben könnyebb eldönteni a fejlesztés mértékét, époen helyzeti adottságaiknál fog­va. Olyan telepü'ősek, mint a Torrrricnuszta, Náda«nvsT- * ' és a P“''ri tárva, am^n-ek már szinte qcc—«zniu ;,->z<rfaT -y t"i Óír -i 1 r> onr-f f <” * í — l*o.f pin'»«?, ct’r TYlCgk ^ ’r."m dóriik a fc*i*z£****vítés. V " - ­Új posta, belvízcsatornázás Évekkel ezelőtt sok gon­got okozott Balkányban a kor ráhág valaki lábára. « az utasok ölébe zuhan. Szí­vesen adnak felvilágosítást a tájékozatlannak, ha törté­netesen ifjú s mutatós a hölgy, de sokan meg sem állnak, ha tétova hangú öreg kér segítséget. Hosszú időn át nézelődnek, mert összekoccant . két g'. kocsi, mert daruval csöveket emel­nek be. mentő állt meg va­lahol, valakik szóváltásba ke­veredtek. de kámforrá vál­nak, ha tanúkat keresnek, ha határozott beavatkozással nagyobb bajt előzhetnének meg. Kámforrá válnak, s bár előbb még ráérősen áll­dogáltak. most már ro­hannak, lökdösődnek, türel­metlenkednek. Sokfélé sze­rep, s mégis: majd’ vala­mennyit élj átszőttük már. Sok időt töltünk az utcá­kon, a közlekedési eszközö­kön. sok időt tehát idegenek között A szólás szerint a tudás atyja az ismétlés, ám úgy látszik, ebben az eset­ben az ellenkezője igaz. Mert az utcán, a közlekedési esz­közön a sokszori „ismétlés” ellenére is az egymással szembeni figyelm~sség. se­gítőkészség helyett a nyer­sesség. a gorombaság, a tü­relmetlenség az úr. Ideges, rohanó világban élünk? Tetszetős érv lehetne, ha nem kívánkozna melléje va­lami. a teljes igazság érde­kében. Az. hogy mi magunk — akik benépesítjük az ut­cákat és közlekedési eszkö­zöket — tesszük idegessé, rohanóvá kisebb és nagyobb világunkat! Többszöri kísérlettel iga­zolták: a rohanó, szabályta­lankodó autós szerencsés esetben csupán 8—10 perc­cel ér előbb a Balatonhoz, mint aki szabályosan vezet. Napról napra saját „kísérle­teink” igazolják, hogv csöpp­nyi jóakarattal még felfér­belvízveszély. A község ve­zetői belvízcsatorna-háló­zat építését határozták ei, amit végre is hajtottak. Most az egész falut behálózza a csatorna és elmúlt a belvíz- veszély-. Minden utca kor­szerű burkolattal van ellát­va és a község belterületén végig betonjárda. Az új pos­ta, a két óvoda — nemrég korszerűsítették — a bölcső­de, a közintézmények mo­dern épületei, a megfelelő számú mélyfúrású kút, a központban lévő szép park és végül a gyorsan egymás után épülő budai villának beillő lakások gazdag község képét mutatják. Azért az idei fejlesztési alapjukat is van mire költe­ni. Korszerűsítik az állator­vosi lakást, modernebbé te­szik a vágóhidat, könyvtárrá alakítanak egy épületet, amit eddig a szövetkezet használt. Tervezik, hogy még négy kutat furatnak az egészsége­sebb ivóvízellátás érdekében. Fejlesztik a piacteret. A heti háromszori piacra busszal száHítiák be a tanvák lakói* ás piac után ismét busszal mehetnek haza. Tanyai kollégium épül A leőnaffvobb és legszebb i kénre1 ésr, ^ et utol i ára hagytuk. A tanyai ayerekek <-fíp9'^sér'ek magasabb szint­re emelése érdekében tanyai kollégium építését kezdik meg még k tavasszal. A kol­légium mellé egy 8 tanter­mes iskola is épül., ami nem csak a tanyai gyerekek ok­tatását oldja meg, hanem a községi iskola tanteremgond ja't is Nemrég ünnepelte felsza­badulásának negyedszázados- évfordulóját Balkány. Az évente kiadott 30—40 építési engedély már magában ki­hetnénk a zsúfolt peronú, de közepén félig üres autó­buszra. de mivel fentlévő utastársaink, jóakarata hi­ányzik, így lemaradunk. Holnap meg miattunk ér ha­sonló, sors mást. Kísérlet sem kell ahhoz, hogy igazolódjék: a rossz helyre tett csomag a szakadt fonatú kosár, a hangoskodás. a táskarádió bömböltetése olyan bosszú­ságforrások, melyektől könnyű lenne megszabadulni. Könnyű, ha több figyelem jutna magunk mellett má­sokra is, ha a józan több­ség egyöntetűen lépne fel a hallgatást, beletörődést feladva. Furcsa ellentmondás • mindannyian áhitozzuk a csendesebb utcát, a nyugal­masabb. kényelmesebb köz. lekedést, de mindig má­soktól várjuk, hogy tegye­nek ennek érdekében. Igaz. sok rajtunk kívülálló oknak is része van bosszúságaink­ban. A kelleténél kevesebb köziek-dési eszköz, a szűk, a nehezen járha*ó utcák, vagy utak olyan körülmé­nyek, melyeket jobbá csak fokozatosan formálhatunk. Ám hiába lesz több az autó­busz, a vasúti személykocsi, hiába épütnek alul- és felül­járók, ha öröklődik rossz szokásaink serege. Ha a gyermek már szüleitől meg­tanulja miként tíilekedien. ha az ifjú az idősebbektől sem lát jó példát. Az utca, a közlekedési eszköz^ mindannvmnké. S mert, az úgv kellene, illene viselkedni ott. ahotv odaha­za, otthonunkban. Vagy ép­pen .az a bai. hogy ezt tesz- szük? Talán megpróbálhat­nánk hol pántéi kézévé más­ként: embe-hez illő fegye­lemmel rná-oki-a ^’-intet­tel lévő udvariassággal. fejezi azt a fejlődést, amit 25 év alatt egy község elér­het. Azt, hogy senki nem kér olyan lakás építésére enge­délyt, amelyben nincs für­dőszoba. Ezért határozta el a község lakossága, hogy megépítik a törpe vízmüvet. Ha a lakásokban Is bent lesz a víz és a még itt-ott meg­lévő foghíjas telkek beépül­nek, rang nélkül is igazi nagyközség lesz Balkány. A napokban föltaláltam a perpetuum mobilét, vagyis az örökmozgót. A gép lénye­ge az, hogyha egyszer meg­indítják, akkor minden üzemanyag, minden külső se­gítség nélkül örökké jár, bármit hajt, forgat, fejleszt Beépíthető erőműbe, autóba, repülőgépbe, mozdonyba, mo­sógépbe, hajóba, stb. Elkészítettem a mintada­rabot, a műszaki próbán nagyszerűen sikerült, a Ta­lálmányi Hivatal elfogadta. Ezzel biztosítottam az em­beriség jövőjét, nincs helye pániknak szén- és olajkész­letünk kifogyása miatt, nem vesszük magunkra a követ­kező nemzedékek átkát. Nincs szükség drága és. bo­nyolult atomművekre sem, nem kell leszállni a föld mélyébe, hőenergiáért, a ten­ger mélyére nehézvízért, s nem szorulunk napenergiá­ra sem. Minden szakember megállapította, hogv az em­beriség történelmében ilyen óriási jelentőségű találmány Levél, melyben dolgozó nők, édesanyák panaszod­nak. „1969 évi december havi bérünknek állítólag a felét kapjuk meg, mert az álta­lunk készített ruhanemű nem nyert átvételt a megrendelő által... Kérjük vizsgálják meg, miért kapják a minő­ségi átvevők a munkabérü­ket?” Elégedetlenségük január 8- án, a fizetés napján érte el csúcspontját. Valóban azért robbant ki, mert a Nyírség Ruházati Szövetkezet 280 nő­dolgozójának (Nyíregyházán 200. Tiszavasváriban 80), ha nem is felével, de kevesebb pénz került a borítékjába. Ötezret visszaküldték Hat esztendeje dolgozik exportra a szövetkezet. Elé­gedettek voltak partnereik, még a legigényesebb nyuga­ti megrendelők is. Semmi ki­fogás nem volt munká­juk és termékeik ellen. És most egyszerre beütött a baj. Első ízben decemberben fordult elő, hogy a nyugati megrendelésre készített 40 ezer darab női blúzból több mint ötezret visszaküldték az NSZK-ból. Ez „csapódott” le a borítékokban. Újra kel­lett javítani, készíteni, vasal­ni, hogy elfogadható legyen. Pázmándi József főkönyve­lő szerint is nagyon kelle­metlen a kihatása. Rontja a szövetkeret hírnevét, s a dolgozók is elégedetlenked­nek. Ez egyetlen és elkerülhető baklövés miatt csaknem 300 ezer forinttól estek el. Eny- nyivel csőkként a szövetke­zet nyeresége. Kétszáznyolcvan nőnek ke­rült 350—400 forinttal ke­vesebb pénz a borítékjába. Az ok ismert: a minőségi­leg megkifogásolt, visszakül­dött áru. De ki a felelős ezért? összetett probléma. Az igazság: év végén bajban volt a szövetkezet. Egy ko­rábbi megrendelésüket visz- szavont a HUNGAROTEX. A 40 ezer női blúz elkészíté­sére, a megrendelést csak úgy adta. ha az általa meg­adott határidőre elkészítik. November végén már dol­goztak, s decemberben szál­lítani kellett. Vá&sztaniok kellett. Vagy elvállalják, vrgy decemberben 3—4 hét­re leáll az üzem, munka és dereset nélkül maradnak a dolgozók. Az előbbi mellett döntöttek. Bíztak a dolgo­zókban, abban, hogy koráb­ban is úrrá lettek nagyobb nehézségeken,is. s most is helytállnak. Nem teljesen sikerijjtt. Te­tézte a gondokat az, hogy az újabb munkák helyett a még nem volt. Megvallom, jólesett az elismerés. Ha az ember dolgozik, legalább ve­gyék észre. Úgy látszott, hogy a soro­zatgyártás is hamarosan meg­indul. A Diadal Ktsz hajlan­dónak mutatkozott a gyár­tásra, bár felemlítették a kooperációs nehézségeket, amelyek különösen a Bake­lit Főigazgatóság részéről fe­nyegetnek, erek azonban át­hidalhatók. Az anyagigény- léssel egy kicsit elkéstünk, ,de ez a kérdés sem megold­hatatlan. A szerszámgépek rövid idő" alatt elkészíthetők, a legfontosabb azonban azt tisztázni, hogy a kereskede­lem mennyit hajlandó átven­ni a gépből, mert enélkiü nem lehet kalkulálni. Rövidesen alkalmunk volt tárgyalni az Értékesítési Ta­nács elnökével, akinek ke- reskede’mi kérdésekben dön­tő szava van. Nagy csalódá­somra az elnök kije’entette, hogy a képmutatás nem ke­nyere, megmondja nyíltan, visszaérkezett „selejt” áru javításán kellett dolgozniok, s így elmaradtak 5 ezer da­rab női ruha és 6 ezer háló­ing készítésével. Kimerültek a munkások Mindkét oldalról hibát követ­tek el: a vezetők is, a dolgozók Is. A főkönyvelő a szoros, rö­vid határidőt említi. De­cember 11-re már szállítani- ok kellett. A megrendelt blúzok műszálas. nehezen megmunkálható anyagból készültek. Nem tudtak meg­felelő ütemben dolgozni. Gyorsították a termelést, 13 napig egyfolytában dolgoztak, szabad szombatot feláldozva, vasárnap is túlórázva. Ki­merültek a munkások.' Nem figyeltek ugyanakkor nem volt megfelelő a meózás sem. Búr Sándor szalagvezétő keze alatt negyvenen dolgoz­nak. Szerinte „igazuk is van /a dolgozóknak, meg nem is.” Kevésnek tartotta a bért, amennyit e blúzok elkészí­téséért adtak, túlfeszített volt a munka és „kiborultak az emberek”. Kezdetben a napi tervet nem tudták tel- iesíteni, később „rávertek”. S mint mondta: itt követtük el a hibát. Ezért mi vezetők is felelősek vagyunk. Sza­lagvezető. művezető, műszak­vezető és felfelé is. Ez a kellemetlen ügy a ve­zetők zsebét is érinti. A sza­lagvezetők 5 ezer forint pré­miumtól esnek el, s csak 85 százalékos bért kapnak Búr Sándor például 700 fo­rinttal kevesebbet. Ő mondta: „Lehetett vol­na szigorúbb is az ellenőr­zés”. És ebben igazuk van a dolgozóknak is. És akkor most nem kellene bosszan- kodniok: vezetőknek, dolgo­zóknak egyaránt. Nem „úsz- szák” meg a vezetők, az el- ^nök. a főkönyvelő és a mű­szaki vezető sem. A nyereség Elköltözik Nyíregyházáról az almatároló mellől a Gyü­mölcs-Zöldség Göngyölegel­látó Vállalat. Az új üzemet Kemecsén építik fel, ahol már korábban is volt tele­pük. A kemecsei letelepedéshez az anyagi feltételeket rövi­desen biztosítják. Uj fűrész­üzemházat építenek és a szociális létesítményeket is bővítik. A távolabbi tervek között egy raktárház felépí­tése szerepeL Kemecsén — érthetően — örömmel fogadták az új munkaalkalmat teremtő vál­hogy nem lát sok fantáziát a találmányban. Nem vonja kétségbe a készülék jóságát, ügyes kis gépnek tartja, a közönség azonban nagyon maradi, konzervatív, idegen­kedik az újításoktól. _ Külö­nösen — megmondja ’ őszin­tén — ha az áru tetszetős­sége is kívánnivalót hagy maga után. Amikor azt ve­tettem közbe, hogy talán túl­ságosan sötéten látja a hely­zetet, fölényesen megvere­gette a vállamat: — Megértem az önbizal­mát — mondta mosolyogva —, minden újító ilyen. A piacot azonban én ismerem. Hogy csak egy példát em­lítsek, elkészültek egy új rendszerű tésztametélő és nudlizó, egy ab’akfényesítő és egy vízhabosító csapbetét mintapéldányai, egyiket sem lehet azonban gyártani, mert nincs érdeklődés irántuk. Megemlítettem, hogy talál­mányom örök időkre meg­oldja az energia kérdését. Az elnök udvariasan vála­csökkenéséból következően kevesebb lesz a nyereségeré- mium. Leginkább mégis és elsősorban a dolgozó 1 nőket érinti ez az ügy legfájóbban. És mit mondanak ők? Először is, hogy két esetben is visszajött az áru, mert nem volt megfelelő. Túl voltak hajszolva, s szerintük a meózást későn végezték, nem szóltak idejében nekik. Vagy felületes volt a minő­ségi ellenőrzés, hiszen az összes blúzt újra kellett va­salni. Elismerték az asszo­nyok, hogy ők is hibát követ­tek el. figyelmetlenek voltak, de a hajrá, a kimerültség is okozta ezt. Közeledett az ünnep is, s bizony ez a fi* gyei műket elvonta a mun­káról. Lehetett volna egy mód Bánják már dolgozók is, vezetők is. Egyetlen módon lehetett volna elkerülni ezt a hírnevet rontó, s a dol­gozók zsebét is érintő prob­lémát. Ha ezt a munkát csak a begyakorlott szalagok­ra bízzák. Hiszen a szövet­kezetnek a félezer! dolgozó­jából alig 100 a szakmunkás. Ők és a betanítottak együtt talán megbirkóztak volna a gyors munkát igénylő és ki­váló minőséget követelő fel­adattal. Ezt elmulasztottá’:. Egyik asszony mondta: nem lehet kizárólag csak bennün­ket. vagy csak a vezetőket hibáztatni a mostani keve­sebb kéréséiért. Mind a két oldalról hiba történt. Figyelmetlenség, kimerültség, s az ellenőrzés elmulasztása. Sajnos nagy lecke volt —* mondták. Most 350--400 fo­rint bánta egy-egy dolgozó­nál. de a szövetkezet — s a dolgozók! — elestek 300 ezer forint nyereségtől is! Drága leck~ volt. Biztos tanulnak belőle Farkas Ráírná* lalat letelepedését. Ahogy befejeződik az építkezés, fo­lyamatosan mintegy 250— 300 embernek adnak munkát, s a munkahelyek 60 százalé­kán nődolgozókat alkalmaz­nak. A vállalat nyíregyházi te­lepét teljesen megszűntetik. Ez nem azt jelenti, hogy a dolgozókat elküldik, ugyanis a gépeket, a létesítményeket a MÉK veszi át, s így a nyíregyházi dolgozók 90 szá­zaléka az almatárólónál nya­rad, korábbi munkahelyén, ugyanazt a munkát;-végezve. szólta, hogy örök időkről le­hetne beszélni, de ' ebben a tervévben már bajosan. Inkább gondolkozzam ügyes propagandaötleteken, plaká­tokon, versen, dalon, rejtvé­nyen, stb. Megmérgesedtem, de a ktsz főkönyvelője oda­súgott, hogy ne hepciáskod- jak, mert ha a kereskedelem nem rendeli meg a masinát, az ipar nem gyárthatja. Az elnök végül felszólított min­ket, hogy 1000 darabra ké­szítsünk kalkulációt. El Is készítettük, mivel azonban ilyen csekély szá­mú megrendelés esetében egy készülék önköltségi ára 6 forint 40, fillér lenne, a ke­reskedelem ezt túlságosan magasnak találta, és vissza­vonta a rendelést. A hír ha­tására újra emelkedni kezd­tek a Wall Streeten az olaj- és kőszénrészvények, több atomerőmű építését újra folytatták. De korai az öröm! Kibé­reltem egy üres üzlethelyisé­get, saját kis műhelyben fo­gom gyártani a perpetuum mobilét, és az egyes darabo­kat magam árulom majd a Balaton környékén. Mellet­te totó- és lottószelvények árusításával is kívánok fog­lalkozni, mert nekem is meg kell élnem valamiből M. O. Rang nélkül is nagyközség lesz Balkány Megépül a törpe vízmű — Lakásépítési engedély — csak fürdőszobákkal B. J. Feleki László: Találmányom sorsa i ........................“............................. ‘ Kemecsére költözik a göngyölegellátó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom