Kelet-Magyarország, 1970. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-31 / 26. szám

Wft TáhuSr ífit! KELET MAGYARGRSEÄ« 3. olda! A termőföld védelme Több ezer új munkahely Nyíregyháza nyugati iparnegyedében Ipartelepítés a megyeszékhelyen Sürgető a teiün/áró megépítése Kinek ió? Egyes cégek, intézmények bőségesen élnek mostaná­ban a létszám meg takarít ás lehetőségével. Nagyon jó dilog ez, hiszen a legtöbb helyen túlduzzadt az adminisztráció, s minden egyes feleslegesen létrehozott státusz megszűnése ió a kollektívának, hasznos az országnak. • Itt azonban másról van szó. Nem státuszok megszűntetéséről, hanem csak arról, hogy nem töltik be ezeket az állásokat, s — a rendelte? lsek módot adnak rá — megtakarítják. Van osztály, ahol a meg­lévő öt státuszból csak hármat töltenek be. a kettő üre en álló fizetésének egy bizonyos részét három ember között szét­osztják. Nem lenne különösképpen érdekes, nem kellene szó­vá tenni, ha nem tapasztalnánk, hogy a betöltetlen státuszok­ra bizony nagy szükség lenne, hiszen azok szolgálnák az el­lenőrzést, a lakosság érdekeit éppen ezeknek kellene védeni a túlkapások ellen. De ezt azok közül, akik ilyen módón gyarapítják saját jövedelmüket, nem végzi senki. Képtelenek is lennének rá, hiszen mindenki tudja, hogy ezt sajat munkájuk mellett nen* is bírnák. Ez így nem más, mint burkolt fizetésemelés — na ellenőrzési munka, a köz, a lakosság kárára. Két lehetőség adott e helyeken: vagy szüntessék meg a felesleges státuszokat, amennyiben azok tényleg nem szük­ségesek, vagy töltsék be, ha kellenek. Mert ez a megoldás még félmegoldásnak sem felel meg. Csak annak egész ió megoldás, aki méltatlanul veszi fel a havi hatszáz—ezer fo­rint pluszt. KOPKA JÁNOS Hasznos kezdeményezés ■ NYUGTALANÍTÓ a most nyilvánosságra hozott adat, hogy az elmúlt három eszten­dőben ismét tízezer holddal kevesebb lett a megművelhető földterület megyénkben. Eny- nyit vettek el építkezéseink, üt, ház, üzem és egyéb léte­sítményeink. Sőt, ha a most számbavett következő öt évi telepítéseinket befejezzük, ak­kor 1975-ben ismét tizenötezer holddal kevesebb szabolcsi föld ad majd búzát, kukori­cát. Nem jelentéktelen terület ez Építésünk, lakóházaink, üzemeink, útjaink, vasútjaink megépítése megvalósíthatat­lan bizonyos mennyiségű földterület igénybevétele nél­kül. Az már más kérdés, hogy csak a legszükségesebb terü­letet vegyük igénybe. Még ennél is fontosabb, hogy ne a legjobban termő földeket vonjuk ki, a mezőgazdasági művelés alól. — Sajnos, a tapasztalait azt mutatja, hogy erre a két szempontra nem mindig vet­nek elég súlyt. A közvéle­mény erejére van szükség, hogy a föld védelmében is intézkedő 1967. évi IV. szá­mú. úgynevezett „földtörvény” szelleme is érvényesüljön. Milyen hibákra kell itt felhívni a figyelmet? Első­sorban itt van az elhanyago­lás. Magyarán: a parlagon hagvás. Az elmúlt év május elején történt határjárások során egyedül a nyírbátori járásban 1300 holdat találtak műveletlenül. Tény, hogy ezek a földek a megye legrosszabb termő­földjei. Nehéz gazdat találni megművelésükre. Annak is örülni kell, hogy már csak ennyi terület marad haszno- sítatlanul. A „ROSSZ FÖLD” FOGAL­MA átvisz a téma egy másik részéhez. Az is rossz gazcfál-' kodás. ha a legjobb földekre telepítünk gyümölcsöst, ha a kövér talajokon próbálunk legelői kialakítani, vagy er­dőt telepíteni. Sajnos, erre is éppen elegendő példa van. Nem árt szóvá tenni azt sem, hogy körülbelül tizenkétezer holdnyi, gyümölostelepítésre kijelölt terület áll bekerítve és gazdáik ma sem döntöttek még arról, mi is lesz velük, mivel telepítési engedélyt már nem kapnak rá. S ha már a kiskerteknél tartunk, hadd tegyük szóvá, hogy a földtörvény végrehaj­tása sok településen olyan furcsa akadályokba is ütkö­zik, hogy nincsenek a tör­vény által előírt „zártkertek'' vagyis olyan területek, me­lyekből a kisajátított, illetve igénybevett földek tulajdono­sait kérésükre kárpótolni le­hetne. Több, mint száz sza­bolcsi községben, községeink­nek közel felében egyáltalán nem áll rendelkezésre ilyen At. Lonszkij: Távol-keléti hivatalos ki­küldetésből igyekeztem visz- sza Moszkvába. Odaléptem az Aeroflot pénztárához, hogy jegyet kérjek. Letettem a szükséges pénzt. A pénztá­rosnő úgy nézett rám. mint­ha a vőlegénye lennék: ra­gyogott a pofikája. még el is pirult a szentem. Mellet­te hirtelen egy egész kisé­ret jelent meg a színen: va­lami fő-fő repülő, széles rangjelzéssel a karján, meg egy másik meg egy harma­dik. Még a szomszédos asz­talkáktól is a pénztárosnő­höz szaladtak a kislányok. A rangjélzéses főn oly nyúj­totta nekem a repülőj’gyet és az általam letett pénzt. — ön ingven fog repül­ni — mondta — Hogyhogy? — csodál­koztam. — Bizonyára össze­téveszt engem valakivel! — És mintha vezényszóra történt volna, mindenki ne­zártkertté nyilvánítható terü­let. S itt kell elmondani azt is, hogy a megye székhelyé­nek, Nyíregyháza városának sincs zártkertté nyilvánított területe. A Megyei Földhivatal 1972 végéig fejezi be a meglévő zártkertek rendezésével kap­csolatos munkáját. Újabb zártkertek kialakításához esetleg csak azután kezd sa­ját kezdeményezéséből. SEMMI AKADÁLYA nincs annak, hogy az előírt határ­időig, az előtte, vagyis most, azonnal, bármely községi, vá­rosi tanács — Nyíregyháza tanácsi vezetősége is — a termelőszövetkezetek kezde­ményezésére határozatot hoz- zott bizonyos területek zárt­kertté nyilvánításáról. Sok nyugdíjasnak, idős embernek okozna örömet, ha lehetne egy kis terület, me­lyen kapálgat, veteményez, fát oltogat, permetez. A föld­törvény szellemében rpinden magyar állampolgárnak lehet egy kis földtulajdona. Nem tekintjük kapitalista szektor­nak ezeket a kis földeket, nem féltjük tőle a szocializ­must. Falvaink nagyon terpesz­kednek. Semmi értelme nincs annak, hogy a mai falu la­kosainak az egész háztájija a ház végében, kiskertként te­rüljön el. Gondoljunk csak arra az egyetlen következ­ményre. mennyivel drágább egy ilyen község közművesí­tése, mennyivel több villany- oszlop, vízvezeték és csator­nacső szükséges egy palacsin­tává terült község kulturált közművesítéséhez, mint ame­lyiknek az arányait helyesen alakították ki. De ez a szem­lélet csak az egyik véglet, amivel találkozunk. Ezzel szemben néha minden kisker­tet elvesznek a tulajdonosok­tól, új utcák nyitásával. Az ilyen törekvés ellen lehet és kell küzdeni. A kisvárdai járás falvaiban azt látjuk, hogy az utcákerí- .tésig ^telepítették gR udvart gyümölcsfákkal, bogyós ter­mésű bokrukkal. Viszont Be- regben üres udvarok táton- ganak, még hátul sincs egy fa, egy bokor sem. A Nyír­egyháza környéki tanyavilág­ban pedig egyenesen csúnyák a hivalkodóan tágas, ócska gazdasági épületekkel is el­szórtan beépített nagy ud­varok. A TÖRVÉNY VILÁGOS egyértelmű, szelleme érthető Hajtsuk hát végre maradék­talanul. Ne engedjük meg­csonkítani, parlagon maradni a földet, ezt a sovány, de egy­re gazdagabb szabolcsi föl­det, amely megtenni minden­napi kenyerünket. És újabban vajat is rá. Gcsztelyi Nagy Zoltán vetett, a főnök, a pénztáros­nő, mindannyian. — Mi ezt jobban tudjuk! — mondta a főnök. — A mi elektronikus gépünk sohasem téved. Üdvözöljük, mint re­pülőtársaságunk milliomodik utasát és ebből az ünnepé­lyes alkalomból megajándé­kozzuk egy ingyenjeggyel. Mindenki tapsolt, szoron­gatták a kezemet. Láttam, szívből örvendeztek. Zava­romban alig tudtam kinyög­ni néhány köszönő ! szót. és igyekeztem a repülőgép felé. Ugyanazon a repülőgépen találkoztam az egyik bará­tommal, Paska Guljaj evvel. Vendégségben volt a rokonai­nál és ugyanazzal a járattal akart vis=z-rsr>ülni Moszkvá­ba. amelyikkel jó magam. Ugyananrál a pénztárnál vál­totta meg a jegyet, előttem állt a sorban, és még job­ban meghökkent, mint én. — Képzeld! — kesergett. Nyíregyháza peremén, a záhonyi vasútvonal nyugati oldalán, a Tiszavasvári út és a Simái út közötti terü­leten hatalmas ipartelep lé­tesült az utóbbi évtizedben melynek fejlődése napjaink ban, szemünk előtt történik. Itt működik Szabolcs-Szat- már iparának két reprezen­tánsa: a dohánygyár és a gumigyár. Köréjük több ki­sebb, de egyre jelentősebb üzem települt, és alakuló­ban vannak újabbak is. Bár területileg kisebb, mint a déli ipartelep, amely 200 hektáron most van épü­lőben, mégis nagy ob lesz annál, a foglalkoztatottak számát tekintve. Több ezer ember munkahelye lesz a Derkovits utca környéke a negyedik ötéves terv végén. lói közművesitve A további ipartelepítés feltételei adottak itt. Jó út épült a Derkovits utca teljes hosszában. A közműhálózat: a víz és szennyvízcsatorna kiépült az évek során, és a földgázvezeték is elért a Derkovits utcáig. Ezek még évekig ellátják az itteni üze­meket. A távlati tervben vi­szont már szerepel — a Gu- szevtől délre — egy új víz­mű létesítése, , A nyugati városrészbe ve­zető utakat — mindkét ol­dalról — vasúti airompó zárja le. A közlekedés emi­att lassú, a kijutás körülmé­nyes. Ezért tervbe vették egy felüljáró (esetleg aluljá­ró) építését a Tiszavasvári úti vasúti kereszteződésben. Építését a jövő esztendőben megkezdik. A legrégibb ipari létesít­mény itt a dohánygyár. Jö­vőre lesz húszéves. Teljes rekonstrukciója most tart. Az 1967-ben kezdett nagy munkát 1971-re előrelátha­tóan befejezik. Egy újabb gépi fermentáló is épül, sa korszerűsített gyárból évente 40 ezer mázsával több fer­mentált dohány kerül ki. Legnagyobb a gumigyár lesz A legnagyobb fejlődés előtt kétségkívül a gumi­gyár áll. Terjeszkedéséhez nagy területet biztosítottak. Már most folyamatban van újabb három hatalmas üzemcsarnok építése. Az egyikben új termék; a gu­micsónak gyártását tervezik. A gyárfejlesztés második lépcsőjében, 1973—75-ben gumiabroncsgyár épül a meglévő üzemkomplexum mögé. A ruhagyár fejlett ruhai­— Ha magam elé engedlek, én lettem volna a milliomo­dik! így pedig a kilencszáz­kilencvenkilencezer-kilenc- százkilencvenkilencedik! Meg­örülök! — Semmi okod az irigyke­désre — mondtam. — Ebbő: a potya jegyből nekem nem lesz semmi hasznom. Be­nyújtom az elszámolást a kiküldetésről és visszaadom a pénzt a kasszának. Kész röhej! — Megbolondultál?! — szólt Paska csodálkozva. — Neked adták az ajándékot, nem a vállalatnak. — Ajándék, ajándék. Ide süss. mi van ezen a jegyen nyomtatásban: „Milliomodik utas. Ingyenes.” A mi fő­könyvelőnknek elég ennyi Ha potyán utaztál, vissza a pénzt! — Ha zavart okoz ez a jegy — mondta Paska —, egye fene. cseréljünk. Az én pari nagyüzem lesz még az idén. Néhány hónapon belül befejezik a bővítését. Az új üzemrészében már öltönyö­ket is gyártanak a pantalló­kon kívül. Környéke, a Gu- szev-lakótelep is egyre in­kább elveszíti lakótelep jel­legét; üzemek, raktárak fog­lalják el az épületeket. A nagykereskedelmi vállala­tok egész sora építkezik, ter­jeszkedik a telepen: a rövid- kötött, az üveg- és porcelán­értékesítő, a cipő. a papír és irodaszerértékesítő, vala­mint a kiskerekedelmi vál­lalat bútorraktára. 10 holdas területen, a Der­kovits utcán építette fel több termelőüzemét magába fog­laló telepét az építőanyagi­part képviselő UNIVERSIL Szilikátipari Vállalat. A mullit, az üvegfúvó, az üveg­szűrő részlegek m-ílé még ebben az évben átveszik az Egyesült Izzótól a fénycső­gyújtó gyártását. Két nagy ktsz, a Vas- és Fémipari valamint az ELEK- TERFÉM is a nyugati ipar­telepen kapott új helyet. Az előbbi már üzemel is, az utóbbinak most készülnek az épületei a Kinizsi utcában. Szomszédságában az AGRO- KER Vállalat kért újabb területet bővítéshez. Iskola, sportpálya, lakás Az UNIVERSIL mellett épül a Patyolat Vállalat új telepe. A 20 millió forinton felüli beruházással készülő korszerű tisztítóüzem építé­sét az idén megkezdik, és a tervek szerint 1973-ban ké­szül el. A MÁV is ezen a terüle­ten fejleszti meglévő üzeme­it. A fűtőház. mellé jármű­javítót és pályafenntartási telepet tervez építeni. Innen nem messze, a Dugonics ut­cában lesz a Tisza—rétközi Vízgazdálkodási Társulat központi telepe. Helyet kapott, ugyancsak a Derkovits utcán, a Ba­romfiipari Vállalat is, a vá­rosi kertészet mellett. A most elkészült második szakaszos városrendezési terv készítői gondoltak az ipartelep rangjához illő szakmunkástanuló iskolák, sportlétesítmények elhelye­zésére is ezen a területen. Az Ele-tó lecsapolásán már dolgoznak; itt egy nagyobb sporttelep épülhet. Mellette hagytak területet az ipari Is­kolák céljaira. Tág teret ad a terv az el­következő évtizedekre csa­ládi otthonok építéséhez is a nyugati városrészben. Kádár Edit jegyem normális, saját pén­zemmel fizettem érte. nem kell elszámolnom vele senki­nek. Vigyed, hogy megnyug­tasd vele a főkönyvelő lel­kiismeretét. Nekem pedig a milliomodik jó lesz a gyűj­teményem számára. Odaadtam. Utóvégre Pasika előtt állva én lettem volna a kilencszázkilmcvenkilenc­ezer-kilencszázkilencvenki­lencedik. Megérkeztünk. Elszámol­tam. mellékeltem a doku­mentumokat, és az Aeroflot ajándékából m~görvendez- ' ettem az asszonykámat és a srácokat. Elmúlt egy hónap, talán több is. egyszer csak a köny­velésre hivattak a nagyfőnök­höz. Széttárta a kezeit: — Kedves elvtársam ma­gának vissza kell fizetnie a hazafelé szóló jegy árát. Fennakadt a szemem a cso­dálkozástól. — Hivatalos források alapján kell ezt mondarom — folyta1 la. — Menjen el a moziba és gyönyörködjék a SToremcs sj ében. Persz-* elmentem a moziba Ültem, néztem Bemutatták a híradót. Egyszer csak látom a repülőteret, látom Paskát. Pénteken ülést tartott a Szabolcs-Szatmár megyei Általános Fogyasztási és Ér­tékesítő Szövetkezetek me­gyei társulása, a „Beszerzési, értékesítési és áruháztársu­lás”. Megválasztották vég­leges igazgatóságukat, elfo­gadták alapszabály-terveze­tüket, bejelentették a megyei tanácsnál működési engedély iránti kérelmüket. Az országban először létre­jött ilyen társulásnak a hasznát nemsokára közvet­lenül is érezni fogjuk a fa­lusi boltok ellátásának javu­lásán. Nagyon hosszadalmas a falusi kereskedelemben je­lenleg az úgynevezett „terí­tés”, a megkapott áru elosztása az üzletekben. Van­nak cikkek, amelyek hóna­pokon keresztül utaznak, közben hetekig állnak kü­lönféle raktárakban, amíg a gyártól a falusi boltig el­jutnak. A társulás első dol­ga az lesz. hogy ezen se­gít a nyírbátori raktár meg­nyitásával. A volt növény­Lótom magam és a ceremó­niát. Ahogy üdvözölnek, ahogy visszaadják a pénzt, ahogy mindnyájan boldogan nevetnek. Alig hallom tulaj­don, idegenül hangzó szavai­mat, amint négyszer elmako­gom. hogy köszönöm. Jaj. de nehéz volt az egészet végig­nézni. mint „publikumnak”. Mellettem egy bácsit ette a sárga irigység, nagyot kráko- gott. majd hangosan doho­gott: — Ez valami új divat, „rejtett kamera”. így hívják. Oldalt van egy szemetesláda vagy valami automata, abba bújik bele az operatőr, ott forgatja, forgatja, az anyját neki. Hogy az emberek ne lássák őt Ott görnyednek, mint a színészek, még csak nem is szipognak. Elmentem az üzemi bizott­sághoz. — Miért kell nekem visz- szafizetni a pénzt, kérdem ér. ha nekem gratulált az Aero­flot és most engem irigye’ minden néző? Az üzemi bizottságban niegh ,."ták vetették a dol­got és így szóltak: — Te abban vagy hibás hogy eltitkoltad a közösség olajraktar átvételével egy kö­rülbelül 5—6 millió forint értékű áru tárolására alkal­mas helyiséget vettek bir­tokba. Ide elsősorban olyan cikkek kerülnek, melyek iránt a vevők igénye hul­lámzó. Hónapokkal rövidíti le az áru útját a nyírbátori raktár. A .’Szovjetunióból ér­kező cikkek sem járják meg a fővárost, hanem egyenesen ide kerülnek. Nem kell a különféle nagykereskedelmi vállalatok különféle járatait várni a falusi boltok veze­tőinek, hanem azonnal ren­delhetnek és kaphatnak utánpótlást a legjobban fo­gyó cikkekből saját közpon­ti raktárukból. A társulás későbbi terveiben szerepel egy hasonló. Nyíregyházán felállítandó raktár létesíté­se is. ezenkívül erre a tár­sulásra bízzák a már elha­tározott nyíregyházi szövet­kezeti áruház megépítését s működtetését is. Mind a há­rom a jobb ellátást fogja szolgálni. (gnz) előtt a szerencsédet. Ami a pénzt illeti, nekünk az a vé­leményünk, hogy nem kell visszafizetned. Gyerünk a jogtanácsoshoz. Roppant agyafúrt jogá­szunk van. de még ő is be­vallotta, hogy praxisában ilyen eset nem fordult elő. Ilyent egyetlen törvénykönyv sem tárgyal... Már második hete tart a vita. A többség mellettem van, de egyesek még haboz­nak. Tegnap telefonált Paska Guljajev. Majdnem sírt. amíg beszélt: — Gyere el hozzánk, iga­zold. hogy ez az ingyen ^<?y nem az enyém, hanem a tiéd. Én. a kelekótya. sl- hencagtem vele a feles rí­nék. Nagyon megörült ;i és most követeli rajtam a pénzt. — Vidd el a moziba —. mondtam —, nézze meg a híradót — Miért? — Majd meglátod. Rejtett kamera, a fene ott egye meg. bemutatja a teljes igazsá­got Fordította: Pogonyi Antai Rejtett kamera

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom