Kelet-Magyarország, 1970. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-31 / 26. szám

1. oidai KELET-M AGY ARORSZÄß Í97Ó. Január Sí. Szülők fóruma: Pénzt kér a gyerek Szülők között egyre gyakoribb téma. Egy nyíregyházi kö­zépiskolás lány anyjának panaszát idézve: „Ez az iskola na­gyon sokba van nekünk. Alig van olyan nap, hogy ne kérne pénzt a gyerek, erre vagy arra.” A panasz annyira általános, hogy fölösleges tovább idéz-, getni. Inkább az ide vonatkozó tudnivalókat hadd ismertessük. A művelődésügyi miniszter megismételt határozott utasítása értelmében a tanulóktól csak három jogcímein, gyakorlatilag tanévenként háromszor lehet pénzt kérni. Az egyik az úgyne­vezett iskolai mozi. A másik a megtervezett tanulmányi ki­rándulás költsége. A harmadik eléggé vegyes dolog, bizonyos tanszerekre vonatkozik. Ss itt jön a szülők felelőssége Is. Mert hányszor fordul elő, hogy az osztálytárs egy még szebb vonalzóval, egy még Csicsásabb körzővel hivalkodik. „Apu, vegyél nekem is olyat.” A lányiskolák is könnyen válhatnak az engedékeny szülők szeretetéböl divatbemutató teremmé. A túlórák, nyelv- és ze­netanulások divatja nem káros, de ha a szegény gyereket egyszerre Íratják be tizenhatféle különórára, gyakorlatilag lehetetlenné teszik, hogy bármiben is kiváljon. És ez is mind pénzbe kerül. De ne keverjük össze: nem az iskola kéri. Van viszont, amit az iskola nem kér, de szokás adni. Itt a szülői munkaközösség tesz ki magáért. Van két dolog, amit kissé erkölcstelennek tartunk, elintézetlen, kényes kérdés. Az egyik: amikor a kisiparos szülőt felkérik, hogy társadalmi munkában meszelje ki, üvegezze be, padlózza le a termet — társadalmi munkában. Az a kisebbik baj, hogy ilyenkor a szülőt arra kényszerítik, hogy hivatásában ingyen túlórázzon. A nagyobb baj, amit ilyenkor a kisiparos szülő mond: „Ezek- után próbálja valaki ebben az iskolában megbuktatni, vagy rossz jeggyel vizsgáztatni az én gyerekemet.” Furcsa nevelés, amikor a gyerekbe beoltjuk a protekció szellemét. Aztán cso­dálkozunk, ha kamaszkorában hibás nézetei lesznek helyesről és helytelenről. A másik szerintem aggasztó dolog: amikor sorsjegyet árulnak az iskolában. Bárki árulja, bármilyen helyes célra, a pedagógus kezeli az ügyet. Mondjuk, a gyerek rosszul áll ma­tekból. És a matektanár sorsjegyet áruitat. „Apu, vegyél hú­szat, rosszul állok.” Apu vesz húszat. Matektanár — ember ő is — emlékszik erre. A jegy jó. Kinek jó ez? És most térnék rá a kényes téma leglényegesebb részére. Sok igazgatóval beszéltem erről a kérdésről. Az eddig elmon­dottakkal kivétel nélkül valamennyien egyetértenek. Egy igazgatónő vi.szoat.mondoftt.-egy érdekes dolgot. — Meg kellene egyszer vizsgálni, hogy az iskola kérl-e minden esetben azt a pénzt, amiről otthon ezt mondja a gye­rek, Nálam sorozatosan derültek ki olyan dolgok, hogy hét­főn valóban kértünk, kedden is. Szerdán és csütörtökön nem. A gyerek viszont tovább kért. Kitalált valamit. Adták. Ez is rajta van — ki tudja, hány családban —, az „iskola kéri” számláján. A fő baj ott van, hogy az ilyenfajta problémák maguktól sosem bukkannak ki a szülői értekezleteken. Az in­dok: minden szülő jóba akar lenni az iskolával, nem hány- torgat. Pedig az említett esetek nevelési problémák, A nyíregyházi gimnázium igazgatónőjének szavaival is fe­jezzük be, mert az összes előző kérdésekre válasz és megoldás: ne akarjunk „minden áron” jóba lenni az iskolával. Vitatkoz­zunk vele. Például kérdezzük meg tőle, miért kér annyi pénzt. Nem is egy esetben kiderülhet, hogy az iskola nem is kért. Csak a gyerek. Akkor pedig — ugye — tudjuk, mi a tennivaló. Gesztelyi Nagy Zoltán Szabad idő: GYEREKEKNEK Aki visszatartotta a Napot ARAB MESE Élt egyszer valahol mesz- sze keleten, Teherán városá­ban egy nagyon gazdag, kap­zsi kereskedő. Egész nap csak evett, ivott, szundikált, és soha nem dolgozott. Hogy a földjei ne maradjanak meg- munkálatlanul, s az állatai ne maradjanak gondozatla­nul, napszámosokat alkalma­zott. Az elvégzett munkájuk­kal azonban soha nem volt elégedett. Mindig azon mér­gelődött, hogy a nap olyan hamar véget ér és a béresek nem dolgoztak eleget bé­rükért. Kapta hát magát a kapzsi, gazdag ember és útnak in­dult, hogy megkeresse azt a bölcset, aki megmondaná ne­ki, hogyan kell a Napot visz- szatartani az égen. Utazott ide, utazott oda, végül egy kis faluban meghallotta, hogy ott lakik Ibrahim, a minden­tudó. — Milyen gond hozott a házamba, uram? — kérdezte Ibrahim, mikor a kapzsi gaz­dag úr beállított hozzá. — Elégedetlen vagyok a Nappal — felelt a kereskedő. Alig, hogy felkel és egy ki­csit sétált az égen, máris siet lepihenni. A béreseim alig fogták meg az eke szarvát, vagy alig hasogattak el egy-két fát az erdőben, máris indulnak haza. Mondd hát meg bölcs férfiú, hogyan lehetne visszatartani d Napot az égen? Ibrahim hamis mosollyal nézett a kereskedőre, majd így szólt: — Azt tanácsolom uram, menj haza, végy magadra hetvenhét meleg ruhát, fölé­jük pedig a birkabundát. A fe­jedre húzzál irha süveget, a kezeidet bújtasd meleg kesz­tyűbe, n„„Mbaidtd,:, húzzál gyapjúhartsnyát és filccslz- mát. 4^jráfadra--vegyék egy vassal tele zsákot, a kezedbe fogj egy szénaforgató villát és úgy mássz fel a földed szélén álló legmagasabb céd­rusfa tetejére. A villát szúrd a Napba. A Nap így nem tud lenyugodni és nem száll le az alkony, mert addig tarthatod féken, ameddig csak akarod...! A kereskedő hálálkodva köszönte meg a bölcs ember tanácsát és 100 drachmát nyújtott át neki. Azután sie­tett haza. Magához hivatta a szolgáját és úgy szedte ma­gára a hetvenhét ruhát, bun­dát és a többi meleg ruhát, ahogy a bölcs tanácsolta. Végül a szolga a hátára se­gített egy vassal erősen meg­rakott zsákot, kezébe nyo­mott egy szénavillát, s a szuszogni is alig tudó kapzsi gazdag útnak indult. A föld­je szélén nagy nehezen fel­mászott a legmagasabb, leg- sudárabb cádrusfa tetejére, felült a legmagasabb ágára és a szénavillát belebökte a Nap kellős közepébe. — Na, barátocskáim — pis­logott le elégedett káröröm­mel a béreseire — ma nem hiába fizetem nektek a bért, mert a munkátok majd csak akkor ér véget, ha én aka­rom. így ült egy órát, kellőt a faágon és tartotta fogva a Napot, de rövidesen olyan melege lett, hogy patakokban csörgött róla a víz. A karjai elzsibbadtak. o lábai megme­revedtek, már az ájulás kör­nyékezte, de csak tartotta a szénavülát a kezében, hogy a foglyát visszatarthassa. Egyszerre azonban csak ki­hullott a villa a kezéből. A Nap pedig mintha csak erre várt volna, gyorsan lebukott a látóhatár mögé és percek alatt sötétség borult a tájra. Sass Ervint Lapozgató Képeskönyvünk mesevilág, látod: itt a róka, s fenn az ágon ugrabugrál csipi-csipi csóka Másik lapon Maci Laci indul hosszú útra, kulacsába vizet venni elballag a kútra. Hosszú orrú manógyerek fityfirittyet mutat, a zsebünkben Hüvelyk Matyi, ' fcsöki után' kutat. Űrhajósok repülnek ott, száguld a rakéta, fenn a Holdon várja őket csipi-csipi csóka... Barabás Éva : Balatoni alkatukat Csendes a tópart Enyhe szellő fésül opálzöld nádhaj at. Harmatcsepp duzzad minden szálon — e békés nyári délutánon csak méh zümmög a nád alatt. .4 napszámosok, béresek fog­ták a szerszámokat és elin­dultak hazafelé. — Embereim, béresem — kiáltott a kapzsi gazdag a cédrusfa tetején — gyertek, segítsetek le a fáról, mert el­fáradtam, a magam erejéből már nem tudok lemenni. Az emberek azonban nem fordultak vissza, örültek, hogy végre pihenőre térhet­nek a meghosszabbított nap fáradalmai után. A kapzsi gazdag pedig, miután nem bírta magát to­vább tartani az ágakon, le­zuhant a földre. Hiába volt a hetvenhét ruha, az irha­bunda, kegyetlenül megütöt­te magát. De legalább egész hátralévő életére megtanulta, hogy nem lehet az embere­ket erejükön felül kihasznál­ni és nem lehet a Napot erő­szakkal visszatartani. Vízszintes: 1. Megfejtendő, ti. Kiejtett más­salhangzó. 7. Gabonaféleség. 8. Nem ki. 9. Esztendei (—’). 11. Bajnokcsapatok Európa Kupája. 12. .. .-ruca fogadja. 14. Szovjet balti köztársaság népe. 16. Elő­kelő háziinas. 18. Háziállat. 20. Mely személyt. 21. Női név (má­sodik négyzetben két betű). 22. Betegséggel együtt jár. 24. Házi­szárnyas. 25. Vissza: gyapjúevő. 27. Göngyöleg. 28. Miki betűi ke­verve. 29. Óvatos, figyelő. Függőleges: 1. Esti szórakoztató alkalmatos­ság. 2. Kétjegyű msh. 3. Lárma. 4. Asztalos Bálint. 5. Köti az . .. a karóhoz. 6. Megfejtendő (egy járási székhelybe nemrég beol­vasztott község). 10. Római 99 és Krecsmáry Lászlói TÉLI TÁVIRAT Didereg az őzike fázik a mackó, lelapul a hóban a nagy fülű nyuszkó Kelekótya szél kéz« rázza a fákat, toporog a fagyban * sok kicsi állat. Kopogja a harkály a titi-ket, a, tá-kat: táviratot küld — hogy jöjjön — a nyárnak... 50. 11. Régi török rang. 13. Arato állam. 14. Egyik. érzékszervével érzékel. 15. Megfejtendő (har­madik négyzetben két betű). 17. Szenvedés. 19. Ilyen niha is van. 21. ÉUDE. 23. .. .szó (nemtetszést fejez ki). 24. Végtag. 26. Római 2000. 27. Lötty. Megfejtendő: Egy nevezetes tiszai kiránduló­hely (vízszintes 1) és két híres tiszai strand van e településeit szomszédságában (függ. «, 15.). Múlt heti megfejtés: BESSENYEI GY. — KRÚDY — KÖLCSEY F. — MÓRICZ. Könyvjutalmat nyertek: será­gi András Nyíregyháza Ládi András Tiszávasvárl és Eláda Menyhért Tlszakanyár. Fordította: Pfeifer Vera Törd a tejed! „4 gyűjtők boldog emberek44 Ez a Goethe-idézet külö­nösen illik azokra az embe­rekre, akik napjainkban a bélyegeknek nevezett színes kis papírkákat gyűjtik. A bélyeggyűjtés az egész vi­lágon százmilliók szenvedé­lye, „hobby”-ja lett. Az a vélemény róla, hogy élénkíti a szellemet, érdeklődést éb­reszt, történelmet és föld­rajzot tanít, kapcsolatokat létesít és értékeket termel. A számtalan alkalmi bélyeg- gyűjtő mellett — akik pél­dául a levelekről levágott bélyegeket rakják el dobo- zokba — vannak a komoly, céltudatos és rendszeres gyűjtők, és a világszerte ismert, kiemelkedő filatelis- ták, akik között híres művé­szek, nagy tudósok, politi- . kusok, sőt királyok is akad­nak. A világ egyik legszebb magángyűjteménye a jelen­leg uralkódó II. Erzsébet an- gan királynő birtokában van. A gyűjtemény időnként ki­állításokon is látható. Ná­lunk a gyűjtés megkezdése 1860-ra tehető. 1884-ben ala­kult meg a levélbélyeggyűj­tők első hazai egyesülete. A bélyeggyűjtésnek két fő területe van: a rendszerezett gyűjtés és a motívumok gyűjtése A rendszeres gyűj­tés célja a világon bárhol megjelent valamennyi bé­lyegnek a megszerzése és a kiadó országok szerinti rend­szerezése lenne. Ez a cél ter­mészetesen elérhetetlen. So­kan, egy országra, egy világ­részre vagy egy körülhatá­rolt földrész bélyegeire kor­látozzák a gyűjtést. A gyűjtés rendszerint a hazai bélyegekkel indul meg, minthogy ezekhez a leg­könnyebb hozzájutni. Sokan az Osztrák—Magyar Monar­chia bélyegeire specializál­ták magukat, mások a Ta­nácsköztársaság bélyegeit, vagy a különböző felülnyo­másokat gyűjtik. A legutóbbi időkben di- va+nccá vá’t a motívumok gyűjtése. Itt nincs szükség teljes sorokra, és az is mindegy, hogy a bélyeg me lyik országból származik. A > gyűjtőnek bő lehetősége van a téma kiválasztására. Vá­laszthatja például a „sport” témát, dg ezenbelül is gyűjt- heti csak az egyes sportágak bélyegeit: a labdarúgást, a vívást, az evezést és így to­vább. Ezt is feloszthatja egyes sporteseményekre: olimpiára, világbajnokságra, Európa-bajnokságra. _ De előnyben részesítheti akár a vasútat, a repülőgépet, a léghajót, virágokat, állato­kat, gőzhajókat, postakocsi­kat, expedíciókat és a világűr meghódítását, levélhordókat, festmény-reprodukciokat, operákat, népi táncokat. A választék gazdag. Korábban főként a postai bélyegzővel ellátott bélyege­ket gyűjtötték. Ma jobban szeretik a bélyegző nélküli­eket. Ezek képét nem ta­karja el. szépségükben nem rontja a b»lvégző, és a bé­lyeg raizá teljes egészében érvényesül. MATEMATIKAI FEJTÖRŐ Az alábbiakban néhány fejtörőt közlünk, valamennyi megoldható logikailag és matematikai módszerekkel egyaránt. Közöljük a meg­oldást is, de ha a feladatot nem sikerült az első próbál­kozásra megoldani, még ne vegyük elő azonnal a meg­oldásokat. Érdemes gondol­kozni ! FELADATOK: 1. Most légy okos, domo- kos! Egy kosárban öt alma van. Hogyan kell az almákat ö+ kislány között úgy élosztani, hogy mindegyik kapjon egy- egy almát, de a kosárban is maradjon egy alma? 2. Esztergályos furfang. Egy üzem esztergályos mű­helyében ólomtömbökből ké­szítenek alkatrészeket, min­dég; búi egyet. Hat tömb megmunkálása során annyi forgács keletkezik, amennyi­ből egy újabb tömböt lehel önteni. Számítsuk ki, hány alkatrészt lehet készíteni 36 tömbből! 3. Két vonat. Égy gyorsvonat Budapest­ről Nyíregyháza felé halad. 60 km/óra sebességgel, meg­állás nélkül. Vele szemben jön a szolnoki vonat 40 km/óra sebességgel, ugyan­csak megállás nélkül. Milyen távol lesznek egymástól tá- ’álkozásuk előtt 1 órával? MEGOLDÁSOK: 1. Négy kislány égy-egv almát kap, az Ötödik is, de kosarastól. 2. Felületesen a követke­zőképpen okoskodhatunk: 36 ólomtömbből 30 alkat­részt készíthetnek. A for­gácsból újabb 6 ólomtömböt önti' mek, s ebből 6 alkat­részt esztergálhatnak. Ily módon összesen 36+6=42 alkatrészt kapnak. Kihagy­tuk azonban a számításból azt, hogy a 6 új ólomtömb megmunkálása során még egy ólomtömbre való forgács gyűlik össze. Helyesen okos­kodva tehát nem 42, hanem 13 alkatrészt lehet 36 ólom- ömbből készíteni, 3. Egy óra alatt a két vo­nat 60+40=100 km-t tesz meg, tehát találkozási!' lőtt egy órával 100 km-re lesz­nek egymástól,. Marik Sande |

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom