Kelet-Magyarország, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-13 / 289. szám

TBBS. december IS. KELFT-MAGYARORSZACI S oldal Fuvar, vagy szántás? ,T6 évet zárunk a mező- gazdaságban. A korai zöld- BLgfélék kivételével a szán­tóföldek, a kertek annyi ter­mést adtak, amennyit még soha. A betakarítás — a nagy terméshez képest — időben és minőségben is si­keres volt. Az 1970-re való felkészülés már nem ennyi­re kiváló. Az őszi vetések egy kicsit vontatottabban haladtak a kívántnál, mond­hatnánk így, volt már ennél sikeresebb évünk is. Egyál­talán nem dicsérhető az őszi mélyszántás végzése. Megyei átlagban úgy a kétharmad körül tartunk, de vannak gazdaságok, ahol a felét sem szántották fel a tavaszi ve­tésre kerülő területnek. Há­rom-négy évvel ezelőtt ezzel a munkával sokkal jobban álltunk, akkor 85—90 száza­léka leszántásra került a vetetlen területnek. Miért van ez? Sok mindenre lehet hi­vatkozni. Elsősorban emlí­tik a nagyobb termést —■ több gép kellett a Szállítás­hoz. Ez így igaz. Különösen sok vonóerőt pazaroltak el az ahne szállítással, amikor 8—10 órát is álltak a gépek egy-egy fuvarral. Nem volt más kiút, a szövetkezetek Ülést tartott a Tisza menti Tsz- szövetség elnöksége A Tisza menti Termelő­szövetkezetek Területi Szö­vetségének elnöksége decem­ber 11-én ülést tartott a szövetség nyíregyházi szék­háziban, Az ülést Horváth, János, a szövetség elnöke nyitotta meg. A napirendi pontoknak megfelelően Sí­pos Béla, a szövetség titká­ra számolt be a szövetség 1969. évi költségvetésének alakulásáról és a szövetségi iroda tevékenységéről, majd az 1970. évi költségvetést terjesztette elő. Az elnökség megvitatta a beszámolót és az előterjesztést, majd elfo­gadta azokat. Ezt követően határozatot hozott az elnök­ség a küldöttgyűlésnek 1969. december 19-re való össze­hívására. December 22-től január 8-ig tort a szakmunkás­tanulók téli szünete A munkaügyi miniszter új rendelkezésben szabályozta a szakmunkástanulók 1969— 70-es tanévének téli és tava­szi szünetét. Korábban mind­össze hat munkanapig tar­tott a szakmát tanuló fiata­lok téli szabadsága- Az új intézkedés alapján már 13 munkanapot tölthetnek pi­henéssel. A téli szünet, de­cember 22-én kezdődik, s a szünet előtti utolsó tanítási nap deceqaber 2Q-a. A szakmunkástanulók téli szünete január 8-ig tart, s a szünet utáni első tanítási nap ianyar 9 e, csütörtök. A kereskedelmi, vendéglátó­ipari és szolgáltató szak­mákban a ianuióképzgsre jo­gosult táicg minisztere a szünet időtartamának csorbí­tása nglkül más időpontban is kiadhatja a téli szünetet. A miniszteri rendelkezés szerint a szakmunkástanulók tavaszi szünete 1970. április 5-tól április 13-ig tart. Á tá­v.szj szünet előtti utolsó ta­nítási nap ápr'bs 3; a szü­net utáni első tanítási nap pedig április 14-e. Ez az in­tézkedés messzemenően fi­gyelembe vette á KISZ diák­parlamentek kérését, s tel­jes körűvé tette a tayagsj vakációt. A korábbi rendel­kezések szerint ugyanis az utolsó tanulóévüket töltő fiatalok és 3 piagánmunkál- tatóknál dolgozó szakmun­kástanulók csak az elméleti oktatásban kaptak tavaszi szünetet, s a munkát, a gya­korlati foglalkoztatást eb­ben az időszakban is folytat- Biok kellett szerződésben vállalták a szállítást, teljesíteni kellett Most kötik az 1970. évi szer­ződéseket. Érdemes gondol­kozni rajta, mennyi fuvart vállaljanak. Bírja-e a jelen­legi géppark a szállítást, és a gazdasági munkát is. Úgy hiszem azon nem lehet vi­tatkozni, hogy melyik a jö­vedelmezőbb és fontosabb; az a néhány ezer forint, amit a szállításért kapnak, vagy az idejében végzett ve­tés és őszi mélyszántás? A szövetkezeteknek elsődleges feladata a termelés, az áru elszállítása csak akkor jöhet számításba, ha erre van ka­pacitás. Summázva, ahol csak a termelésre futja a gépi erő, ott bízzák az áru elszállítását a kereskedelem­re. A nagy termés mellett gyakran felveti1', hogy ke­vés a gép. Valójában nem növekszik a kívánt ütemben a géppark. Az utóbbi évek­ben alig vásároltak többet a szövetkezetek, mint ameny- nyit kiselejteztek, vagy ki kellett volna selejtezni. A vásárlás nem csak elhatáro­zás, hanem fedezetkérdés is. Ha nincs több gépre pénz, a meglévőkre kell tervezni, ezeket kell jobban kihasznál­ni. Ebben az évben nem A Nagy kállai Járási Ta­nács december 11-i ülésén a járás lakosságának foglal­koztatásával kapcsolatos ten­nivalók szerepeltek. Az értékelésből kitűnik; javult a lakosság foglalkoz­tatottsága, de ennek mérté­ke nem kielégítő. Szükséges a munkák szezonális jellegé­nek csökkentése, a holtidő­szak megfelelő kihasználása, NagykáUő, Kállósemjén köz­ségekben a lehetőségeken belül új üzemek létesítése. A járás területén foglalkozta­tottak több, mint fele mező- gazdasági munkát végez. Többek között ennek tudha­tó be az is, hogy az utóbbi 9 hónap alatt több, mint ezer fővel emelkedett az el­járó dolgozók száma. A já­rás termelő- és szakszövet­kezeteiben összesen négy és fél ezren dolgoznak. A ta­gok nagy része idősebb ko­rú férfi és nő. A rájuk jutó földterületek művelése az el­következő években nehézsé­get okozhat. A probléma megoldásához a gazdaságok további gépesítése, fejleszté­se szükséges. örvendetesen emelkedik Kevesen tudják, hogy a megyei könyvtár nem csak magyar nyelvű könyveket kölcsönöz olvasóinak. Van egy öt-hatszázkötetes ide­gen nyelvű gyűjteményük: angol, orosz, német, francia nyelven. Klasszikus és mo­dern regények, novellák, a világirodalom néhány ki­emelkedő alkotása eredeti­ben. A gyűjtemény zömét a képzőművészeti képesköny­vek alkotják a világ jelen­tősebb képtárainak anyagá­ból, Az olvasók száma sajnos jelentéktelen. Van köztük nyugdíjas tanár, orosz, né­met, angol szakos pedagó­gus, idegen anyanyelvű Nyír­egyházán élő német, francia, orosz háziasszony, és termé­szetesen fiatalok, akik így akarják elmélyíteni nyeivttv­volt tapasztalható az a sür­gés a frissen aratott gabona­földeken, mint 1965—66-os években, amikor a kötött ta­lajú járások szinte minden tarlót nyári mélyszántással törtek fel. Ha valaki az idén éjjel utazott megyénkben, nagyon kevés szántó traktor lámpáját látta a földeken. Kettős műszakban alig dol­goznak gépek. A legtöbb szövetkezetben megelég­szenek a nyújtott műszak­kal, ami napi 12—16 órás géphasználatot jelent. Kettős műszakban 25—30 százalék­kal meg lehetne növelni a traktorok teljesítményét. A szövetkezetekben sok mindenre kell a pénz, nem várható, hogy egy-két év alatt elérjük az optimális gépesítési szintet. Segíteni a gondokon csak a jobb szer­vezéssel, ésszerű tervezéssel lehet. Még egyszer megem­lítve: nagyon sokba került az a fuvar, ami miatt a termelés szenved csorbát. (A szállítást más is elvégzi, de a szántást nem.) Most a tervezések idején és a szer­ződéskötéseknél jól fontolják meg a gépek ésszerű hasz­nosítását, a termelésben va­ló maximális részvételét Cs. B. a más szakterületeken fog­lalkoztatottak száma. A já­rásban az utóbbi időben két jelentős üzem is létesült, Balkányban a VAGEP, Kál- lósemjénben az ELEKTER- FÉM Ktsz létesített üzem­egységeket. A Nagykállóban lévő üzemek, vállalatok és ktsz-ek is javították a fog­lalkoztatási lehetőségeket, mivel több mint százfős munkahelyeket létesítettek. A Hajdúsági Iparművek 20Q —250 fős munkás felvételé­vel jelentős mértékben hoz­zájárult a környék foglal­koztatási gondjainak megol­dásához. A jövő év végéig az ELEKTERFEM Ktsz kalló- semjéni részlegénél száz fő­re emelik a foglalkoztatot­tak létszámát. A VAGÉP balkányi részlegében a jö­vő év első felében másfél száz ember elhelyezését kí­vánják biztosítani a meglévő munkáslétszámon felüL A gépjavító állomás ötven, s az épületszerelő és karban­tartó ktsz is ütvén új dolgo­zót tud majd fogadni a kö­vetkező esztendőben. (egri) dásukat. Mintegy kétszáz- kétszázoiven szépirodalmi alkotás között válogathatnak, az éves kölcsönzés szá?- százötven kötet. A régi ki- adásúak mellett újabbakat is találnak az érdeklődők, éppen most van feldolgozás alatt a modern francia írók sorozata. Szerb, lengyel és más nyelvű képzőművészeti munkák is vannak a gyűjte­ményben. Nem csak külföldi szer­zők műveit tartalmazza az idegen nyelvű gyűjtemény, hanem magvar írok, költők munkáit is idegen nyelven. Mikszáth: Szent Péter eser­nyője, Petőfi versei német, angol és orosz nyelven, Mó­ricz Zsigmond; Légy jó mindhalálig német, Örtutay Gyula: Magyar népmeséi né­met, Illés Béla: Ég a Tisza ami regénye orosz nyel­Kevés a munkalehetőség A foglalkoztatásról tárgyalt a Nagy kallói Járási Tanács Félezres mikrokönyvtár Schiller? Tolsztoj, Balzac eredetiben Diploma mellé párta? Vidéki pedagógusok vallomásaiból De a szerelem és házasság nem csupán érzéki ügy. Szellemi partner is kellene. De honnan?” Nem könnyű nekik Albérleti szobákban élnek, körülöttük leselkedik a pletyka, nap mint nap ér­zik a kilátástalanságot. Csa­lád Után vágynak, de nem látják a kivezető utat. Fia­talos melegség szerelem­vágy, boldogság utáni kí­vánság feszíti őket. De hol a megoldás? A hetven meg­kérdezett fiatal pedagógusnő nem nagyon látja a kiutat. „Nem könnyű nekünk” •— fogalmazott a többség. Nem egy tantestületben kavart vihart egy-egy hirtelen szö­vődött szerelmi kapcsolat nős ember és lány között Sok lányt kerget csaknem a reménytelenségbe a plety­ka, az intrika, a mindent oly kínosan ellenőrző kis fa­lusi. tanyasi közösség.” Elkelt a férfiak eleje, és a nők mindig többen lesznek. Nem vigasz számukra az sem, hogy perspektívában sok tanult jól képzett em­ber kerül majd falura. De mi lesz velük addig? Szemészeti munka vagy házasság- közvetítés ? venni, hogy egy-egy tantes­tületben hány férfi van, és hány lány? Fel lehetne mér­ni: egy-egy településen a ki­nevezés mellé jár-e majd a sokáig tartó lányság is? Va­lahol igazuk van. Ha már nőiesedik a nevelői pálya, úgy vélem, jogos követelés; legyen nagyobb gor.d a ta­nító- és tanárnőkre ebben a vonatkozásban is. B. Klára az egyik Tisza menti községben így fogal­mazta meg, szinte summa z- ’ va a kívánságot: „Szeret­nénk hivatásunkból eredően legjobb tudósunkat adni a munkához, De ehlez ki­egyensúlyozott körűimé nyék kellenek. Ne k e' 1 essen ne­künk Nyíregyházára pres­szókba járni, ha randevúnk van. Ne kellessen lopva be­szélni valakivel, aki rokon­szenves. Ne legyen szerelmi és házassági száműzetés a végzett lánynak a fajú. Azt hiszem, ott kezdődne a sze­mélyzeti emberség, ha fia­talságunkat is belekalkulál­nák a jellemzésbe.” Őszintén Sok igazgató ék fs-dskett vetette fel találkozásaink so­rán azt is: lehetne átgondol­tabb a nevelők kinevezése, a pályázati rendszer is. Ho­gyan? Figyelembe lehetne A lányok nagyon őszintén vallottak. Hallottam viharos családi botrányokról, dao* házasságokról, furává tor­zult szerelmi liezonokról, szociológiai-társadalmi elem­zésnek beillő eazmefuttatá- sokróL De a legmegrázóbb mégis az volt: a falusi leány­pedagógusaink félnek a so­kéig —- ha nem örököse» — tartó egyedülléttől. Ma olyan sokan. foglalkoznak szociológiával. Rengetegen elemeznek nem éppen sors­döntő -.-wsadalnu jelensége­ket, Zaján akad valaki, aki ezt a kérdést is mikroszkóp alá helyezi, és megoldást is tud rá Bärget Lajos 1 1 — .....—■ J 1 Bereg kincse reflektorfényben Új épületbe költözik a vásárosoaméoyi múzeum A világ legtragikusabb és szomorúbb apróhirdetésének ítélte a sajtó az alábbi né­hány sort: „Soha nem hasz­nált menyasszonyi ruhámat eladom: Cím idős lány jel­igére”. Ez a — sajnos vicclapok­ba került — hirdetés jutott eszembe akkor, amikor egyik legizgalmasabb anyag- gyűjtésemet végeztem. Vi­déken jártam, falvakban, kis, városiasodó helységekben, mégpedig tanító és tanárnők interjuvolása ügyében- Utam- ra az a körülmény indított, hogy a statisztikák egyértel­műen azt bizonyítják: tan­testületeink nőiesednek, a tanár- és tanítóképzők hall­gatói főleg lányok. Sorsukat, kilátásaikat igyekeztem fel­deríteni, azt a jövőt, ami nem a pályával, nem a hi­vatással kapcsolatos. Nevek nélkül A válaszokat most nevei« nélkül, legfeljebb kezdőbe­tűvel vagyok kénytelen kö­zölni. A kérdés mindenütt azonos volt: hogyan, kihez mehet férjhez egy falusi pe­dagógus, hogyan áll a sze­relemmel a vidékre kerülő fiatal lány? a Erzsébet két éve & egy nyírségi faluban. Vála­sza: „Elég kilátástalan do­log ez. A tantestületben 13 nő és 4 férfi van. A férfiak nősek. Hogy van-e a falu­ban más? Van. Nős orvos, nős tanácsi alkalmazott, és egy nős ggronómus. Tudja, Sí agronómusok már az egyetemen megnősülnek. így bebiztosítják magukat is. És ha volna is orvos? Azt hi­szi, az elvesz egy tanító­nőt?” R. Piroska így beszélt: „Minket árgus szemekkel fi­gyel mindenki. Ha valaki szóba áll velünk, úgy ránk is sütik a bélyeget, ez is,,. Jobb, ha az ember vissza- vonul. A tantestületben egy szabad férfi van. Vissza akar élni a helyzettel Rá jöttünk". Z. Ida: „Ügy ér­zem, a pártát is megkaptuk a diploma mellé Szeretem a hivatásomat, «le nem túl nagy áldozat az örökös lány- sag ehhez?” M- Mária, a be regi vidékről: „Nem arról van szó, hogy lenézzük a traktorost, a taz-dolgozót. Mi is falusi lányok vagyunk. ven is olvasható — terme- szetesen elsősorban a megyé­ben élő nem magyar anya­nyelvűek számára. Akiket bem elégít ki a megyei könyvtár idegen nyel­vű könyvválasztéka, a könyv­tárközi kölcsönzés segítségé­vel megkaphatják a kívánt Olvasnivalót a fővárosi Gor­kij Könyvtárból. Az olvasó­jegy ilyen szolgáltatást is tartalmaz, melyeket főként a továbbtanulók, a külföldi ösztöndíjasak. tudományos munkásságot végzők és ama­tőr nyelvészek vésznek igény­be. A felsőoktatás, a tudomá­nyos munka fejlődésével, nem utolsósorban az idegen nyelvek iránti érdeklődés következtében a következő években valószínű megnő a könyvforgaíom a „mikro- könyvtórban" is. Elekig az egyik vásároe- naményi általános iskola pincéjében zsúfolták össze a sok szép világhírű csipkét, a fazekasművészet remekeit, a földművelés hagyományos, a világon js páratlanul álló eszközeit és mindazt, amit a hozzáértő állampolgárok ajándékából, a gyűjtők szor­galmából összeszedett a „Be­regi Múzeum”. A kicsi üz­lethelyiség, mely a bemuta­tók rendelkezésére állt, évek Óta a töredékét sem tudta bemutatni annak a hatal­mas népi kincsnek^ amely az iskola alagsori helyiségei- ben összezsúfolódott. Ezért örvendetes a hfr, hogy a helyi szervek jóvol­tából a múzeum most egy egész épületet kapott, több száz négyzetméteres helyisé­gekkel, tizenkét szobával, közöttük két-három, a be­mutatásra kiválóan alkal­mas teremmel Vásárosna- menyban. a Rákóczi út 13. alatti épületben. Az átköltözés már meg­történt Néhápy apró jog! Fásaiét rendezése után kiala­kítják az erre hivatott mű­vészek az első két-három ki­állítás helyiségeit, Áz egyik­ben a beregi csipke reme­keit mutatják be több száz változatban. (A tqbb ezer darabra terjedő gyűjtemény­nek a hagy teremben is csak egy töredékét lehet bemu­tatni) A másik kiállítást hely­történeti jellegűnek szánják a muzeológusok. A megy« „sáros sarkának” forradalmi múltját kívánják itt bemu­tatni. L,esz min csodálkozni még azoknak is, akik a tör­ténelemben jártasnak hiszik magukat Mert — időben hátrafelé haladva —- nem csak Bajcsy-Zsilinszhy End­re beregi tevékenységéről, nem <»ak Esze Tamás zász­lóbontásáról és nem csak a minden magyar szahadsag- harc iránt annyira fogé­kony beregi hősök es mártí­rok múltjára derül világos­ság a tablókon. Egy esak- nem elfeledett, pedig a ma­gyar történelemben elfeíed- hetetlen személy múltjának felderíthető részleteire isg Mártpnnak hívták azt a pargsztvezért, aki az első nagyszabású hazai paraszt- felkelés egyjk élt a tője, pro­pagandistája, lánglelkű szó­noka volt, még Zsigmond ki­rály uralkodása utolsó évei­ben, a huszita mozgalmak ébredése idején, az erdélyi Püdai Nagy AntaJ-féle első parasztfglkelest rpegelőzúen, Természetesen a múzeun| — ha már kiállítóhelyiség­hez jutott — elsőrendű fel­adatának érzi, hogy felsza­badulásunk 25 éves évfordu­lójára is megemlékezzék egy szépen berendezett teremben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom