Kelet-Magyarország, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-09 / 285. szám
1969. december 9. KíLST-MAGYAROr \(3 8. oMsI Uj jelzőtáblák a közutakon Változik a színösszeállítás — Lumineszcencia a biztonság szolgálatában Elsőként a Tokaji úton Megyénk közútjain most újfajta közlekedési jelzőtáblákat szerelnek fel a KPM Közúti Igazgatóság dolgozói. Az új táblák sok előnnyel rendelkeznek az eddigiekkel szemben. A korszerű közlekedésirányítás követelményeinek megfelelően a legszembetűnőbb a táblák nagyságának változása. A n.agye főközlekedési útvona. lai mentén helyenként transzparens nagyságú útbaigazító táblákat állítanak fel. amelyeken a feltüntetett helységnevek betűnagysága 14 és 4P centiméter között váltakozik. A ielzőtáblák fénvvisszaverő. gyöngyözött felületet kannak, hogy az esti éjszakai órákban is jól febsm^rhetők legyenek. A nagyméretű alumínium táblái:. s a tagolt nagybetűs feliratok lehetővé teszik. i hogy a járművezetők sebességcsökkentés nélkül tájékozódjanak haladási irányukról. Évente több. mint kétmillió forintot költenek az új típusú táblák felszerelésére. Ez év végéig előreláthatótett” táblák is fényvisszaverő gyöngybevonatot kapnak. Az utak mentén található „kerékvető” kövek helyett modem, fehér-fekete-piros színösszeállitású szélességiek zó oszlopokat állítanak fel. Eddig a megye főúthálózatának közel felén már felállították ezeket az oszlopokat. A menetirány szerinti jobb oldalon lévő oszlopokat piros, a balra eső oszlopokat fehér színű fényvisszaverő fóliával látták el, amely a ráeső fény hatására intenzív piros, ille'y' fehér színnel jelzi az úttest szegélyét, lumineszkál. Már számos helyen felállították azokat. — az eddig még nem alkalmazott — sárga bevonattal ellátott jelzőoszlopokat, amelyek 2—500 mé_ terrel az útkereszteződések, betorkolló útvonalak előtt útbaigazítják az éjszaka közlekedő járművek vezetőit. (egri) EXPORTRA. A mátészalkai almafeldolgozóból nyugatnémet exportra is szállítanak a híres szabolcsi jonatánból. Takács Sándorné műszakonként 20—25 láda almát csomagol és készít élű az exportszállítmányhoz. Elek Emtl fetv. Kétezer gyerek sorsa A szocialista brigádok na«v missziója lenne az állami gondozottakba* való törődés lag a 38-as számú Bodrogkeresztúr—Nyíregyháza útvonalon. a jövő évben a 4l-es számú Nyíregyháza— Beregsurány közötti távon, és a 4-es számú főútvonal. Téglás és Záhony közé eső szakaszán állítanak fel új jelzőtáblákat. A Kisvárda— Záhony közötti útvonalon csak az útfelújítási munkák u*án a negyedik ötéves tért e’ső évében s .eretnek fel ilyen útbaigazító táblákat. 1971-ben a 36-os Polgár- Nyíregyháza, 1972-ben a 49-es Rohod—Mátészalka— Csengersima és 1973-ban a 471 számú Debrecen—Mátészalka közötti főközlekedési utak mentén állítanak fel új táblákat. A megyének azokon az útvonalain amelyek nem tartoznak a főközlekedési útvonalkategóriába, meghagyják ugyan a régi jelző1 áblákat, de átfestve, új feliraital látják el azokat. A zöld-fehér-fekete színösz- gzállítású táblákon megnövelt betűnagysággal, de kilométertávolság feltünte'ése nélkül jelzik a legközelebb; helység, vagy település nevét. Ezek. az „újraöltözteA következő hetekben — főként a karácsonyi hármas ünnepen — nagy rohamra Toll felkészülniük a közlekedés dolgozóinak. A MÁV-nál elmondták: a diákforgalom már december 22-én lebonyolódik, 23-án és 2 '-én a dolgozók utaznak haza, s jelentősnek ígérkezik a látogatóforgalom is. A menetrendben több mint 100 mentesítő vonat szerepel : kisegítő szerelvényeket indítanak már 23-án a budapesti és nagyobb vidéki csomópontokról. A pénztárakat megerősítik, jegyelőreváltás december 10-től lesz. A postavezérigazgatóságon közölték: a következő hetekben nem adnak ki szabadságot az országban sehol postai dolgozóknak, így a szokottnál 1500—2000-rel több Évente a megyében körülbelül száz volt állami gondozott fiatal lép ki az életbe, kezd önálló munkát, vagy főiskolai, egyetemi tanulmányokat. A társadalom intézményes gondoskodása róluk — közvetlenül megszűnik. Többségük megállja a helyét az eletben, a munkahelyén. Dt vannak, akik elkallódnak, célt tévesztenek, vagy éppen rossz útra térnek. Talán nem kapnak elég útraynió1 f-O készítést a gyermekotthonokban? Nem alkalmi jótett Nem erről van szó. Bár közismertek a gyermekotthonok nehéz anyagi és személyi körülményei, javításukra országos intézkedéseket léptettek életbe. Megyénkben társadalmi úton, elsősorban a szocialista brigádok tagjai, vasárnapi munkájuk ellenértékét ajánlották fel a gyerember áll majd az ünnepek alatt rendelkezésre. A nagyobb csomópontokban „behívják” a nyugdíjasokat és a postaforgalmi technikum diákjait. Csomagból a szokásos mennyiség kétszeresét: naponta 100 ezret kell továbbítani, és az ünnepek előtti napokon a levélforgalom eléri majd a napi 5 milliót. Egyébként a romlandó csomagokat december 25-én is kézbesítik, a levelek közül azonban csak az expressz- küldeményeket viszik ki a munkaszüneti napokon. December 14-én és 21-én nem csak a vasárnap egyébként is inspekciós posták nyitnak ki, hanem a kereskedelmi központokban lévők is néhány órára. Újdonság: az interurbán központ külföldi beszélgetésekre már most elfogad előjegyzéseket mekotthonok berendezési tárgyainak bővítésére, az otthonossá tételre. A közelmúltban újabb lépéseket tett két szocialista brigádunk: védnökséget vállalt fölöttük, figyelemmel akarják kísérni továbbtanulásukat, munkájukat. Csak megyeileg 10 éves viszonylatban több mint *1000 fiatal életútjának segítésiről van szó, mégpedig nem formális, hanem valóságos útbaigazításukról, a pályaválasztási, elhelyezkedési nehézségek, lakáshelyzetük megoldásáról. Százszor mostohább helyzetben van az állami gondozott gyerek, amikor elkezd dolgozni, vagy felsőbb tanulmányokhoz fog, mint akiknek szülei anyagi és erkölcsi támogatásukkal serkentik a fiatalokat, támaszként állnak mellettük. Egy volt állami gondózott, legyen az fiatat pedagógus, vagy más foglalkozásbeli, ha kikerül dolgozni, szerény fizetéséből nehezen tudja fizetni drága albérletét, fedezni étkezési, ruházkodási költségeit De ha egy közösség soraiba fogadja, ha társakat talál — már könnyebb megbirkózni a pályakezdéssel. Alkalmi segítség helyett... Két szocialista brigád ilyen tervéről, elhatározásáról tudunk, de emlékszünk hasonló vállalkozásokra Kisvárdán, Nyíregyházán és másutt is. S amennyire elégedetten fogadjuk a szórványos, de nem lebecsülendő, sőt követendő lépéseket, annyira foglalkoztat minden, a jövő nemzedékért felelősséget érző embert, hogy nem sikerült eddig átfogó utógondozásban részesíteni a sok ezer volt állami gondozottat. Még inkább jellemzőek az alkalmi — gyermeknapi és egyéb ünnepségeken való — ajándékozások, amiket jónak tartunk, de ez kevés az életbe kikerülő fiatalok ezer és ezer gondjának, kérdéseinek megválaszolásához. Évekig sok millió forintot, nevelők ezreinek pótolhatatlan energiáját adjuk országosan az árra, félárva, veszélyeztetett családi környezetben élő gyerekek talpra állítására, nevelésére. S egy idő után, amikor elérnek az élet igazi kapujába, munkába állnak. amikor már önmagukra vannak utalva, mintha megszakadna ez a gondoskodás. Ür keletkezik, olykor kárba vész a rengeteg energia, amit a gyermekotthonokban kaptak, s következik a javító- nevelő intézet, vagy a börtön, esetleg a kórházak ideg- és elmeosztálya. A !ársta5ar»sóg elidegenít Megyénkben a kétezer állami gondozott gyermek nevelése és gondozása egy év alatt több mint 30 millió forintba kerül. Nem sajnálja államunk az anyagi áldozatot, bár egyre sürgetőbb gond a megelőzés, az okok megszüntetése, hogy kevesebb gyereket kelljen állami gondozásba venni. De akik rászorulnak erre, s a gondoskodás végig is kíséri őket az intézetekben, miért nem kapnak a társadalomtól „intézményesen” megfelelő utógondozást is. Ez a kifejezés kicsit pontatlan, orvosi szakszóra emlékeztet, de nem ez a tartalma: gondoskodás azokról, akik nélkülözni kénytelenek a családi élet ösztönző, útbaigazító és támogató erejét. Ez várna, nem csak a két — említett — szocialista brigádra. Intézményessé lehetne tenni, ha a brigádok többsége — számuk több százra rúg — elvállalná egy-egy volt állami gondozott fiatal sorsának figyelemmel kísérését, segítenék őket anyagi és erkölcsi vonatkozásban, mellettük állnának. Ez a szocialista brigádok — akár országosan is elterjeszthető — egyik nagy missziója lenne. Ne engedjük el a kezüket, mert a társtalanság e' éríti az embert a közösségtől. Páll Géza Száz mentesítő vonat Szerdától jegyelőreváltás — Megerősített ünnepnapi csomag• és levélkézbesítés Készítette: a Szabolcs megyei Filmstúdió Munkatársak a főiskoláról — Az elsők közt: lélektani oktatófilm Létrehozásának ötlete a megyei tanács küldöttségének májusi, kecskeméti látogatása után született. A küldöttség tagjai hazatérésük után javasolták, hogy hozzanak létre megyénkben is egy olyan filmstúdiót, amely önálló riportfilmek, ismeretterjesztő és oktatófilmek készítésére is képes. A házigazda szerepét a megyei művelődési központ vállalta. A függetlenített stúdióvezetőt, Csömör Balázst — aki egyébként „civilben” biológia-rajzszakos tanár — Pécsre, majd Kecskemétre küldték tanfolyamra, hogy az ottani filmstúdiók munkáját tanulmányozza. Az azóta eltelt időszak eredményei a stúdió életrevalósága mellett szólnak. A megyei tanács részére dokumentumfilmet készítettek és már jó néhány módszertani és oktatófilm is kikerült a stúdióból. Szoros kapcsolatot alakítottak ki a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolával is, hetente tartanak fotós és filmes megbeszéléseket, szakmai összejöveteleket. Egy forgatócsoportjuk most dolgozik az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola által meghirdetett pszichológiai pályázatra készülő film felvételein. A Szabolcs megyei Fílmstű-* dió munkatársai nem csak egyedi filmeket készítenek. Tervezik, hogy a televíziónak is készítenek filmeket Szabolcs megye élet érői. Ott vannak minden jelentősebb eseménynél, hogy filmszaiagra rögzítsék azokat. Oktatófilmeket készítenek a/, ál'klán s iskolai fizika tanításához, s most dolgoznak annak a ezines filmnek a vágásán, amelyet a XIV. őszi képzőművészeti tárlaton készítettek. Garay Józsefnek. a szabolcsi bábjáték úttörőjének emlékére filmre viszik a „Híren kismalac” című bábjá! lkot Szó van arról is, hogy a megye fejlődését dokumentáló, riport jellegű filmeket filmszínházainkban is műsorra tűzik. Érdekes témákat dolgozn :k fel ezekben a napokban A tanárképző főiskola neveléstudományi tanszékén ék hallgatói egytől tizennégy éves korig kísérik figyelemmel a gyermekek fejlődéslélektanát. Egy másik forgatócsoport Malmos György irányításával a következő mezőgazdasági kiállításra készít egy filmet „A nyírlugosi péiVn* címmel. Azt kívánják bemutatni, hogyan érhető el, hogy a fiatalok ne vágyjanak el a mezőgazdaságból. szívesen dolgozzanak lakóhelyűk közös gazdaságaiban. <e> A baleset oka: hiányos védőfelszerelés Négyezerkétszáz munkanapkiesés Emelkedett az üzemi balesetek száma a korábbi évekhez képest a vásárosna- ményi járás termelőszövetkezeteiben. Az idei év első tíz hónapjában 270 három napon túl gyógyuló sérülést okozó üzemi baleset történt, ebből három halálos kimenetelű volt. Igen jelentős volt az év elmúlt időszakában a balesetek miatt kiesett munkanapok száma is, amely megközelítette a 4200-at. Ha ezt „munkára” számítjuk át — ez az idő 209 hold kukoricatermés kézi munkáinak elvégzésére lett volna elegendő — akkor a balesetet szenvedettek kártalanítási összegét nem is tekintve, nagy anyagi veszteséget jelent a termelőszövetkezeteknek. Sok esetben a tsz-ek vezetőinek, a munkavédelmi felelősöknek a felületességére, nemtörődömségére vezethetők vissza az üzemi balesetek. Még nem mindenütt mérték fel például a munkavédelmi szervezet működésének társadalmi fontosságát, sem azokat a lehetőségeket, amelyek a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításában rejlenek. Gyakran azért fordultak elő balesetek, mert a dolgozók nem ismerték az óvó rendszabályokat, hiányoztak a vedöfelsze- relések és berendezései«. Több termelőszövetkezet késve, néhány egyáltalán nem készítette el a mai napig sem a munkavédelmi intézkedési tervét. És nem csak a tervek elkészítésében volt lemaradás, de sokan a biztonsági szemlét is elfelejtették megtartani. A járási tanács mezőgazdasági és élelmezési osztálya most az üzemi balesetek csökkentése érdekében tanfolyamot szervez a biztonsági megbízottak részére, valamint munkavédelmi őrségmozgalmat indít a járás termelőszövetkezeteiben. A tanfolyamokra és a vizsgákra az előkészületek megtörténtek, a járási tanács mezőgazdasági és élelmezési osztálya időszakonként konzultációkat rendez valamennyi vizsgára kötelezett termelőszövetkezeti dolgozó részére. LAPSZELEN: Tíz hely Hévízen A Szatmár-beregi Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége — engedelmeskedve a TOT felhívásának, a mai napoa átutalt Hévízre néhány ezer forintot, befizette tíz szocialista brigádvezető tíznapos jutalomüdülését februárban. Hogy ki lesz a 10 üdülő, az még nem tudható. Alighanem közöttük lesz Köti Katalin, a szamosbecsi 16 „dühös lány’1 vezére, akiről az elmúlt hetekben írt riportot a Magyar Ifjúság, s utolsó számában a Nők Lapja. A tíz ágy lakója az a tíz brigád vezetője lesz, akiket — a termelőszövetkezetek zárszámadásainak munkaverseny-érté- kelését összevetve — a területi szövetség a három északi járás — a vásárosnaményi, a mátészalkai és a fehérgyarmati — kilencvenhat termelőszövetkezetében dolgozó százharminc szocialista címért küzdő brigádja közül legjobbnak talál Nem ez lesz egyetlen jutalmuk. A termelőszövetkezetek már értik és értékelik brigádjaik teljesítményét, erkölcsi és anyagi elismerésben sem lesz hiány. Ez a tíz brigádvezető külön pluszjutalomként kapja a hévízi üdülést. A területi szövetség ötlete többszörösen hasznos. Mert, túl az elismerésen, ugyan miről fog 10 napig beszélgetni a februárban is nagyon kellemes Hévízen, a gőzölgő víz felett, s kis eszpresszókban, a balatoni kiránduláson, a jégkuglizás közben, a híres hévízi bálokon, a délelőtti kirándulásokon a 10 szatmári, beregi? A munkájukról, a sikereikről, a brigádmozgalom nyitjáról is. Pár ezer forintot befizetett a területi szövetség a hévízi számlára. Hasznosabb befektetést aligha tettek a termelőszövetkezetek további erősödése érdekében.