Kelet-Magyarország, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-24 / 298. szám

». «MM ^cí>iomfcer 84. HAZÁI KILÁTÓ á CSAK PASZABON? Községünkben csak nagyon ritkán lehet kapni friss ke­nyeret, helyette szikkadttal és kevésbé ízletessel kell megelégednünk, amely szá­munkra azért is sérelmes, mert meggyőződtünk arról, hogy Ibrányban, Tiszaberce- len a lakóknak nem lehet pa­nasza a kenyér minőségére — írja levelében a Paszabi Háziipari Szövetkezet 50 dol­gozója. A HAJNALI ÚTVISZONYOK-. Sokat foglalkoznak mosta­nában az újságok a téli idő­szakban az utak karbantar­tásával. A Kelet-Magyaror- szág is nem egyszer foglal­kozott azzal, hogy a város utcáinak karbantartása télen nem megfelelő. De az, hogy, a megye közútjain mi van az említett időjárási viszo­nyok mellett, azt csak azok a gépkocsivezetők tudják, akik nap, mint nap korán hajnalban indulnak személy- kocsival. vagy éppen alapo­san megrakott pótkocsis teherautóval. Hajnalban van általában a leghidegebb és így az utakon a közlekedés még veszélyesebb, mint nap­közben. Nekünk gépkocsive­zetőknek az lenne a kéré­sünk, hogy az utak felszórá­sát kora hajnalban kezdjék meg, mert ezáltal nagyon sok balesetet el lehetne ke­rülni — javasolja Kiss Je­nő, az 5. sz. AKÖV dolgo­zója. TV A TANTAN — NEMAN Ez év folyamán vezették be a villanyt a Baktalóránt- háza melletti Flóra tanyára, melynek segítségével a tanya közelebb került a városhoz, nőttek a kulturálódási lehe­tőségek. Sokan vásároltak elektromos háztartási gépe­ket, rádiót és természetesen televíziókészüléket - is. Ez' utóbbit azonban vagy 6—7 család már hetek óta nem élvezheti, mert a televíziójuk meghibásodott. Már több íz­ben kérték a nyíregyházi GELKA-szervizt, hogy jöjje­nek ki megjavítani a készü­lékeket. Sajnos azonban ké­résükre még választ sem kaptak, pedig a tanyán egye­düli szórakozást a televízió biztosítja — írja Kricsfalusi Béla Baktalórántházáról.-NYOMORÉK” KUKÁK Mind higiénia, mind pedig esztétikai szempontból igen alkalmas és jól bevált a sze­métgyűjtésre rendszeresített kukaedény. De ez csak ak­kor tölti be szerepét, ha az épségben, azaz eredeti álla­potában van. Sajnos . azon­ban sokszor lehet látni az utcán olyan kukaedényt, amelyből a szemét már ki­hullik. Például az új KEKAVILL-bolt Bercsényi utcai oldalánál már legalább két hete „díszeleg” egy har­monikává összenyomott edény, természetesen szemét­tel. Jó lenne, ha kivonnák a forgalomból azokat a kuka­edényeket, amelyek már sze­méttárolásra nem alkalmasak — javasolja Koczka István­ná nyíregyházi olvasónk. LEMARADT BÉRLETESEK Többször reklamáltuk már, hogy a Nyírszőlős—Nyíregy­háza vonalon előfordulnak olyan esetek, amikor a reg­geli hidegben Nyíregyházára igyekvő gyalogosokat látunk buszbérlettel a zsebükben. December 22-én a reggeli 7 órai járatnál félig megfagy­va vártuk a Nyíregyháza fe­lé közlekedő autóbuszt, de hiába. A zsúfolásig megtelt busz az orrunk-előtt ment el, s még csak arra sem mélta­tott bennünket a vezetője, hogy kiszóljon: „visszajövök magukért.” így körülbelül 12-en gyalog jöttünk be munkahelyünkre. Azok, akik 100 forintot, vagy ennél töb­bet költenek bérletre, úgy érzem jogosan igénylik, hogy a megállókban az autóbusz elsősorban őket vegye fel — Írja levelében Majchrovtcs János, a Nyírségi Nyomda áW®oáója Az apróvadas vadászterületen minimálisra kell csök­kenteni a vaddisznók számát — a távlati vadgazdálkodá­si terv szerint. — Ezért a vásárosnaményi fmsz vadásztár­sasága vaddisznóhajtást rendezett a Bockereki erdőben, melynek eredményeképpen 6 vaddisznó került terítékre. A képen balról jobbra Illés Sándor, Koncz László, Fehér János, Petkó József és dr. Katona Sándor, a szerencsés va­dászok láthatók, továbbá az a 4 vaddisznó, melyeket a MAVAD-hoz vasúton elszállítanak. Benézik Sándor felvétele Olvasóink leveleire válaszol az illetékes VÉGE A NYAKTÖRÖNEK A Kelet-Magyarország no­vember 27-i számának „Nyaktörő a kispiacnál’* cí­mű cikkére válaszunk a kö­vetkező: A Rózsa utca és a Hatzel tér közötti nyaktörő poros út rendezését október hónapban megrendeltük a Városgazdálkodási Vállalat­nál, mely előreláthatólag rö­vid időn tóiii elkészüL Városi Tanács VB építési és közlekedési osztálya INDOKOLT AZ ÁTHELYEZÉS „Nagykállói panasz” cím­mel a Kelet-Magyarország Fórum rovatában cikk je­lent meg, mellyel kapcsola­tosan a következőket vála­szoljuk: Több nagykállói la­kos aláírásával érkezett ké­relem hozzánk a megálló je­lenlegi helyére történő áthe­lyezése ügyében. Levélben megkerestük a Nagykállói Községi Tanácsot a kérelem jogosságának elbírálása cél­jából. A községi tanács ré­szünkre olyan értelmű vá­laszt adott, mely szerint a megálló áthelyezési kérelmét indokoltnak tartja. Közöljük, hogy bérletnyilvántartásunk szerint Nagykálló Szőlők— Nagykálló viszonylatra egyetlen tanulóbérlet kiadva nem volt, így a megálló át­helyezése iskolai tanulót hátrányosan nem érint 5. sz. AKÖV személyforgalmi osztálya MEGOLDÓDIK A JARDAÜGY A Kelet-Magyarország no­vember 19-i számában „Koc­kakő — bosszúsággal” című cikkéi kapcsolatban tájékoz­tatásul "közöljük, ..... hogy amennyiben 1970 évi felújí­tási keretünkből lehetőség nyílik az Egyház és az Öj utca közötti járdaszakasz korszerűsítésére, úgy a jövő évben a kockaköves járda megszüntetése időszerűvé válik. Városi Tanács VB építési és közlekedési osztálya Szerkesztői Bírta Istvánná pátrohai ol­vasónk kedves köszönő leve­lét megkaptuk. örülünk, hogy segíthettünk. Jakab János kocsordi. if}. Cseszlai Ferencé nyírmadai, Koszta Anna tuzséri, Jankolics Mihály gemzsei, Imre And­rásáé tomyospáicai, Sarkn­ál László biri, Kövesdi Fe­renc méhteleki olvasóinknak levélben válaszoltunk. Az Északi Alközpont lakói által írt levelet, továbbá Rácz Mihály nagykállói, Farkas Í ános fehérgyarmati. Murzsa lek kocsordi lakosok leve­leit az illetékesekhez* továb­# VARJÚNK KÉT ÉVIG? Még szeptember 17-én ja­vítás céljából bevittem a Duna elnevezésű televízió­mat a fehérgyarmati GELKA-szervizbe. A készü­lék sajnos még a mai napig is ott van, mert többszöri sürgetésemre végül is azt a Választ adtálc, hogy aki a javítást elvállalta, katonai szolgálatot teljesít. Kérde­zem: a szerviz többi dolgo­zója mellett is meg kell vár­nom, míg az említett szere­lő katonai szolgálatát letöl­ti? — írja levelében Virágh József Milotáról. ELISMERÉS A Szátmárvidéki P’aipari Vállalat által gyártott „Szat­mári’ lakószobát vásároltam. Amikor lakásomra hazavit­tem, egy-két minőségi kifo­gás felmerült részemről, er­ről értesítettem a gyártó vál­lalatot, amely fáradtságot, költséget nem kímélve rövid időn belül a legkiíogástala- nabb bútorra' cserélte ki a hibásat. A vállalat lelkiisme­retes 'tevékenységét fémjelzi e gyors intézkedés *— közöl­te Pintér Imre Battonya IV., Somogyi Béla u. 79. sz. alatti lakos. BISZTRÖ NYÍREGYHÁZI MÓDRA Az elmúlt héten a Rákóczi utca elején lévő bisztróba mentem reggelizni Sajnos csak szerettem volna, mert péksütemény reggel 7-kor még nem volt. Az eladók csak azt a magyarázatot tud­ták adni: „a pék nem kül­dött!” Azok, akik rfendszere- sen itt reggeliznének, el­mondták, hogy ez már né­hány nap óta így van, hogy a reggeli órákban nem lehet kapni péksüteményt. Míg a bisztróban tartózkodtam, szemtanúja voltam egy nem éppen udvarias kiszolgálás­nak is. Két kislány kért 10 dkg kolbászt az egyik eladó- nőtől. A k,érés után az eladó­nő elmerülten nézett — ol­dalra. A kislányok megismé­telt kérésére a válasz a kö­vetkező volt: egy kicsit hangosabban is mondhatnák. Azt hiszem ezek után a kis­lányok nem valami jó száj­ízzel fogyasztották el regge­lijüket — közli levelében Sz. L nyíregyházi lakos. üzenetek bftottuk. Major Ottó esegöl- di lakosnak a kártalanítási segélyt kiutalták, reméljük, hogy kedves olvasónk a CSÉB-tagsága alapján is se­gítséget fog kapni. Vaska János vásárosnaményi leve­lezőnk családi pótlék ügyében a Nyíregyházi TÜZÉP Vál­lalat intézkedett. Mikulka Gyula baktalórántHázi lakos megkapta a 4 napi szabad­ság után járó bért, amelyet volt munkahelyén nem vett igénybe. Bagi István vásá­rosnaményi olvasónkat le­vélben tájékoztattuk. 4 régi rangért A pannonhalmi borok ré­gen nagyon keresettek vol­tak. Ezt a régi hírnevet hi­vatott feleleveníteni az idén alakult Pannonhalmi Sző­lő- és Borgazdaság Termelő­szövetkezetek Közös Vállal­kozása. 240 holdon telepítet­tek szőlőt, ennek feldolgozá­sára, palackozására, tárolásá­ra feldolgozó kombinátot he­lyeztek üzembe. Az új vállal­kozás mintegy 60 millió fo­rintos beruházásai révén 1970-ben mintegy 66 millió forint össztermelési értéket produkálnak. (Zalai Hírlap) Törökszent miklósról Egerbe A Baromfifeldolgozó Vál­lalat törökszentmiklósi gyár­egysége kóstolással egybekö­tött termékbemutatót rende­zett. A Szolnok megyeiek „szárnyasparódéján” három és fél ezer ember kósolta meg az ínyencségeket. A Ba­romfifeldolgozó Vállalat tö­rökszentmiklósi gyáregysé­ge 1970-ben, reprezentatív szaküzletet nyit meg Eger­ben, s a most megrendezett termékbemutatót „előzetes tájékoztatásnak” szánták: mit képesek nyújtani. (Heves megyei Népújság) „Fegy ver szünet“ a vadaknál Beköszöntött az Igazi tél, * Bakonyban, az erdészek már mí­nusz 5 fok alatti hőmérsékletet mértek. A nagy hideg és a vastag í ótakr.ró kibékítette egy­mással az erdőségek lakóit. Ilyen­kor sajátos békés najKulat ural­kodik iC ÄbtöyAteftl’A kiiTíinÖözo fajtájú vadak most jól megférnek egymással. Az őzek és a dámvadak tavasszal, nyáron és ősszel messziről elkerülik egy­mást, most azonban az etetőknél a legnagyobb egyetértésben me­legednek. A nagyvadak mellett — csoportosan — ott lábatlankod­nak a nyulak is, csupán a rókák nem csatlakoznak a közösséghez. Az igen elterjedt dúvad ugyanis ilyenkor egerészik. (Veszprém megyei Napló) Folyékony műtrágya Nagy jelentőségű kísérle­teket folytatnak a Borsodi Vegyikombinát műszaki ve­zetői, hogy a nitrogénműtrá­gyát folyékony állapotban juttassák a talajba. A csepp­folyós ammóniával folytatott műtrágyázás gazdaságosnak bizonyult. Az Ongai Állami Gazdaságban most cseppfo­lyós ammóniaműtrágyá- zó telepet hoznak lét­re. A telepet az NDK-ban vásárolt speciális berendezé­sekkel szerelik fel, amelyek segítségével mintegy tízezer holdon kétezer tonna 8.3 százalékos nitrogén tartal­mú cseppfolyós ammóniát injektálnak a földbe. ( Észak-Mag yárország) f enyőben is mini » Zeng a fűrész a Mátra és a Bükk karácsonyfatelepein. Heves megye egyesített er­dőgazdasága idén 110 000 méter fenyőfát küld piacra karácsony előtt. Legtöbb fe­nyőt a cserépfalui erdészet „kertjeiből” vágták: 20 000 métert. Érdekessége az idei ka rácsonyfa vásárnak: fenyő­ben is mini a divat! A kivá­gott fácskák nagysaga 0.80 —1,60 méter. (Déli Hírlap) Bronzkohót találtak Befejeződött Fenékpusz­tán a kutatóásatás, amelyek­nek tapasztalatait a teljes feltáráshoz, illetve annak megtervezéséhez hasznosít­ják. Az 1. sz. keresztény ba­zilikát kutatóárokkal vágták át. Rendkívül érdekes lelet­re bukkantak -itt. Kiderült, hogy a IX. században — te­hát a honfoglalás előtt — bronzöntőműhely működött Fenékpusztán. Az előkerült kis kohót a múzeumban őr­zik. (Veszprém megyei Napló) Újságok Békésben A Békés megyei Levéltár felkutatta a régi megyebeli újságokra vonatkozó adato­kat. Az egykori statisztikák és feljegyzések szerint az 1869-ben Gyulán kiadott el­ső megyei újság a „Békés“ 1911-ben hetenként egyszer 780, 1025-ben hetenként két alkalommali összesen 2000 példinyban jelent meg. Az 1911-ben megjelenő 14 me­gyebeli sajtótermék közül ax 1200 példányszámú „Szegha­lom Vidéki Űjság” volt et listavezető, ezt követte 1100 példányszámmal a Békés- csation kiadott „Békés me­gyei Közlöny.” (Békés megyei Népújság) A húszéves szatír Tóvizi János tiszaiöldvari LaJso* 1969. október 14-én szabadnapot kért munkahelyén. Másnap már kora hajnalban elkezdte az italo- zást. Ekkor felkereste rokonai la­kásán kilencéves unokatestvérét. Kérte: készítsen neki ebédet, mert aznap még nem evett. A kislány szívesen vállalkozott a feladatra és Tóvizivel együtt ke­rékpáron elment annak lakására. Tóvizi bezárta a lakást, majd erő­szakoskodni kezdett a kislánnyal. Tóvizi azonban ieteperte és meg­erőszakolta. A Szolnok megyei já­rásbíróság Tóvizi Jánost kétévi és két hónapi szabadságvesztésre ítélte, amit börtönben kell letöl­tenie. Az ítélet jogerős. (Szolnok megyei Néplap) Szenvedélye a kutatás A szerző: dr, Csornái Zoltán Szerencsénk volt, otthon ta­láltuk Mátészalkán dr. Cső-, már Zoltán nyugdíjas peda­gógust. Nincs mindig Szál­kán. „Kétlaki”, télen általá­ban fenn vannak a feleségé­vel Pesten, a lányuknál. Kü­lön szobát rendeztek be szá­mukra. Vigyáz a kisunokára, rendezkedik a ház körül és járja a fővárosi könyvtára­kat, levéltárakat, múzeumo­kat. — összegyűjtőm. De feldol­gozni itthon tudom. Itt csend van. Nem zavar senki — mondja Csomár Zoltán Má­tészalka, és a szatmári vidék krónikása, nyugdíjas ma­gyar—történelem és oroszsza­kos tanár. Hogy mit gyűjt össze Pes­ten és az ország szinté min­den vidékón, az /áltozUt, Újabban a honismereti iro­dalom bibliográfiáját dolgoz­ta fel, 8—900 művet lapozott át, s szedett rendszerbe. Cik­kei jelennek meg az Élet, és Tudományban, különböző szakfolyóiratokban. A Kos­suth rádióban is felolvasták már pedagógiai témájú írá­sát. Legutóbb Csehszlovákiá­ban járt, Sztószon fel­kereste régi ismerősét, Fábri Zoltánt, a kiváló magyar írót. Most ezek az élmények foglalkoztatják. De munkásságának sum­mája mégis az elmúlt évben megjelent „Mátészalka mo­nográfiája”. Tízéves megfi­gyelő, anyaggyűjtő és csak­nem ugyanennyi éves feldol­gozó, rendszerező munka eredménye a könyv. Vallomás egyben a lakóhelyhez fűződő emberi kapcsolatokról, fele­lősségről. Másrészt tudómé* 4 nyos igényű munka, melyben az országos honismereti bi­zottság elnöke, a fővárosi egyetemi tanár a „komplex látásmódot” dicsérte legjob­ban. A monográfiában nem csak a szálkái történelem lel­hető fel, hanem az utóbbi évek izgalmas, gyorsan pergő eseményei is. Nemcsak az or­szágban elsőként kigyulladt villany ipartörténeti érdekes­ségei és más történeti té­nyek, hanem a várossá válás­tól a cigánykérdésig szociog­ráfia-szerű elemzések is mu­tatják az utat a jelennek, a jövőnek. Azóta még több patriótát szerzett a már várossá lett Mátészalkának. -Alig van olyan jelentősebb könyvtára, egyeteme, tudományos inté­zete az országnak, amely ne kért volna a monográfiából. Sőt a környező országokból is volt érdeklődés, s az USA egyik, minden kiadványt gyűjtő nagykönyvtárából is. Egy kicsit iskolai, tankönyv is lett Csomár Zoltán munkája, élő történelem. — Akkor kóstoltam én be­le, amikor megírtam a gim­náziumunk tízéves történetét. Elkezdtem kutatgatni, könyv­tárakba, levéltárakba járo- gatni. Rájöttem, hogy Máté­szalka még sok érdekességet, felfedezni valót tartogat. A debreceni nagy kollégiumi könyvtárban például azt tud­tam meg, milyen volt Szalka a századforduló táján. Keszt­helyed, pontosabban Hévizén gyógyulni voltam, de a keszt­helyi Helikon könyvtára is érdekelt. Itt a Szalka és vi­déke nyelvjárásairól egy 1897- es munkára bukkantam. így bővült a kör... Szinte nem hagyta Máté­szalka krónikája, hogy más­sal foglalkozzon. Mikor a sá­rospataki tanítóképző felosz­lott, egy zongorát ajánlottak fel a szálkái gimnáziumnak, Csomár Zoltán akkori igaz­gatóhelyettes ment Patakra átvenni a zongorát Termé­szetesen a könyvtár Jobban izgatta. Három napig maradt ott, s egy középkori kódexben felfedezte, hogy Szalka már 1199-ben bírói székhely volt A megsárgult iratok mellett megszólaltak az élők is régi szaikaiak, 19-esek, Zalka Má­té iskolatársai, a 45-ös föld­osztás szereplői, napjaink névtelen küzdői is. A teljes élet öltött testet a monográ­fiában. Nyugtalan nyugdíja? dr. Csomár Zoltán. Nem ül a „babérokon”, pedig a szalka» monográfián kívül még jó néhány pályadíjas munkája van, köztük Veres Péter fo­lyóiratában, a Válaszban an­nak idején megjelent bak to • lórántházj földosztás króni­kája. Nem pihen: tanácstag, vb-tag, mióta Mátészalka vá­ros lett, még jobban talpon van. Felszólal, gondokat visa a helyi fórumok elé, hogy le­gyen a városnak új művelő­dési háza, múzeumi helyisé­ge, könyvtára... — Ez a hobbym — mondj« mosolyogva M

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom