Kelet-Magyarország, 1969. december (26. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-24 / 298. szám
jw». december 9t. KELET MACYAROHSZAfll f. oldaf Meonyilí at állami gazdaságok mintaboltja Az állami gazdaságok az élelmiszer kiskereskedelmi vállalattal közös vállalko zásban megnyitották a Dózsa György utca elején, a volt tejből!, helyén húsbolt mlntaüzletüket. A megnyitás előtt megtekintették az új üzletet a megyei és városi tanács vezetői, ott voltak az állami gazdaságok és az élelmiszer kiskereskedelem képviselői is. A megnyitás után sok vasár ló kereste fel az üzletet sertés-, marha-, juhhúsfélesógekért Ezeken kívül őz-, fácán- és nyúl- húst egyaránt nagy választékban hoztak az állami gazdaságok. A felvágottnak, a friss hurka-kolbásznak és tepertőnek is nagy volt a kereslete. r. p. A RIPORTER, akiből vő lett... Kettőtől hatig - Nyíregyházáról O.'csóbb lesz a BSopon Dr. Varga Sándor, a Nö- Yény olaj ipari és Mosószergyártó Országos Vállalat vezérigazgatója kedden sajtótájékoztatón jelentette be: január l-től csökkentik a Bio- pon mosószer árát. A 250 gr; ramos csomag 7,40 forint helyett 6.60 forintba kerül najd, a 400 grammos pedig 11 forint helyett 10 forintba. Olcsóbb lesz az Unimó gal» lér- és kézelő-tisztítószer is. ára 16,60 forintról 6 forintra csökken. Hétfőn délután a Petőfi rádió Kettőtől hatig műsorát Nyíregyházáról közve.ítették A városban cirkáló urh-s kocsit mi is nyomon követtük és bepillantást nyerhettünk a „kulisszák mögé”, jegyzetfüzetre való sztori gyűlt össze a közvetítés 4 órája alatt. íme, ami a láthatatlan színfalak mögött történt: Kétségbeesett hallózás Az első helyszín a tanárképző főiskola kollégiuma. A porta előtti hall teljesen üres, sehol egy lélek. Fikár László, az urh-s kocsi riportere ideges. Még három perc adásig és még sehol egy fia riporialany. A portás néni kétségbeesetten hallózik a házi stúdió mikrofonjába: az isten szerelmére, jöjjön már valaki kívánni egy jó zeneszámot. De minden hiába, hála a vizsga- időszaknak, minden folyosó kihalt, Másodpercek múlva adás — de alanyok sehol. Aztán végre nyílik az ajtó. behömpölyög vágj' félszáz diák és mire Fikár László a forgatókönyv szerint megkapná a szót a stúdiótól, már akad is riportalany. Be. szelne is szegény — ha lehetne. De Csajkovszkij dallamai még sokáig kitöltik a? éter hullámait — no — és a műsoridőt. Végre, végre elhallgat a zene és a riport baj nélkül „lemegy”. Utána rohanás, kábelek rengetege az urh-s kocsiban. MIÓTA ESSZÜK? Kiállítás a kenyér történetéről Mióta eszünk kenyeret? És vajon milyen lehetett őseink mindennapi kenyere? — A múlt század húszas éveiben Nagyváthy János: Magyar házi gazdasszony című könyvében így ír: „Jó kenyérnek azt tartjuk, amely domború, héja pem igen lágy, sem kemény, sárga vagy barna, de nem fekete, égett; a béli szívós és nem elmorzsálható. Ha a bélit benyomják, ismét magától felduzzad, inkább apró sűrű, mint igen lyukatsos, jóízű, nem savanyú, több napok múlva is a tejet fei- isgza, flrűnt a spongya, ha a fenekét megütik ököllel, az egész kenyér megrendül.” A mai kenyér eredete után kutatva egészen távoli időkhöz érkezünk. Kis-Ázsiában és Észak-Iránban már időszámításunk előtt 10—8 ezerben, Közép-Európában 5 e:er körül már foglalkoznak búzatermesztéssel. Igaz, ezek az ősi búza fajok — az ala- kor és a tonkebúza — csak kása készítésire voltak alkalmasak. Vaseszközeikkel a kelták már magasabb szintű földművelést folytatlak, javult a búza minősége, ekkor (i. e. 4—1. században) kezdődött a maihoz hasonló kenyér fogyasztása, A kelták forgó kézimalmokat és sütőkemencéket is használtak. Az első magyar kenyérsütők nevét 1139-ből ismerjük. A dömösi apátság szolgái voltak Meiri faluban Vra- boa. Kimis. Haladi, Muncas- ti, Scege Gukus, Tenkudi, Hidegkút faluban Cosar, Ede- lényben' Kimis és Gonoidi, Esztergomban Milost. Enyin- gen Casmer és Dömösön Cigu , . t A malmokról az első írásbeli említést a nagyobb-Gellert legenda 12, fejezete, tesz. — „Éjféltájban malom- zörgést hallott olyan malomét aminőt egyebütt nem látott volt Elcsodálkozott hogy mi is lehet az. S nyomban utána a nő, aki a malmot hajtotta, énekelni ke-'* -*«• ” A középkorban használt ^ézimalom alig változott és még századunkban is használták. Az első magyar vízimalmokról az első említés 1061-ből való. Irodalmi emlékeink szólnak a dunai hajómalmokról. A szélmalmok viszont csajt a 18. században jelennek' meg hazánkban. Valamennyi malom kővel őrölte a gabonát. De a kő a mag héját is összetörte. a korpa bennmaradt a lisztben, — ettől szitálással kellett megtisztítani. Meclywart András találmánya, a máig használatos hengerszékkel sikerült a malomkövet helyettesíteni. A gőzenergia elterjedésével felépülnek az első gőzmalmok is. A mai, modern malomban már valamennyi folyamat — még az anyagmozgatás Is — gépekkel automatikus úton történik. És természetesen tudományos liszt- és tésztavizsgálattal ellenőrzik ,már 100 éve — a kenyérhez felhasznált anyagokat. A kenyér történetének nevezetes korszaka, a 19. század második fele, amikor Magyarországon Mokry Sámuel elkezdi a búza nemesítését. Később Baross László, Fleischmann Rudolf és Székács Elemér minőségi búzái nevezetesek. 1950-től termelnek intenzív búzákat ínséges években a legkülönbözőbb növényekkel pótolták. helyettesítették a búzát: fűrészporból, kukorica- csutkából, sás és nád gyökeréből. tölgy és bükk makkjából sütötték a nyomorúságos kenyeret. A kenyérsütés csak lassan vált iparrá még lassabban nagyiparrá. A városokban ugyan pék sütötte a kenyeret — kisipari módszerekkel. Falun még nem is olyan régen házilag sütötték a foszlós, fehér óriás veknii Pa- rasztasszonyok árulták a debreceni Simonyi utcai piacon a 'házikenyeret A sütőipar korszerűsítése Magyar- országon csak 1953 után indult meg. Mindennapi eledelünkről a kenyér történetéről nyitott kiállítást a Mezőgazdasági Múzeum. au a következő helyszín városi tanács. Itt is akad probléma — rövid az urh- mikrofon kábele, s a tanácselnök-helyettes a kocsiban nyilatkozik a riporternek. Indulás az almatárolóba, igen ám. de a városi tanács kapujában táskarádiós fiatalemberek hada áll elébük, zeneszámokat kérnek. Nincs idő a magyarázkodásra, nem érnek rá, hívják a stúdiót telefonon! Gáz, irány a tároló. A szocialista brigáddal semmi zűr. pillanatok alatt „lemegy” a riport. Útközben a riporter élszív fél doboz Gitárt és máris megáll a Volga egy széncsomón, a Korona hátsó kapualjában. Gyors kérdések a riportalanyhoz: hogy jött be az a gróf a kirakatüvegen akkoriban lóháton. Béni bácsi válaszol — és végre, vége. Legalábbis azt hiszi a riporter. amikor beül az étterembe, hogy elköltse jól megérdemelt ebédjét. De a sors közbeszól — egy technikus személyében — aki közli, hogy a vacsorának „lőttek”, indulás a N-'felejts utca 23-ba. Farkasékhoz disznótorba. 4 technikus „lekever“ A család a kapuban várja a kocsit, a kedve» (és jó hangulatban lévő) házigazda néhány százezer hallgató füle hallatára kinevezi vejének a betoppanó rádióriportért, és senkitől sem zavartatva magát — beleénekel a mikrofonba —. bár kissé borízű, de igazán eredeti hangon. A technikus „lekever”, de az öreg még mindig mondja a magáét: „Kedves riporterkém. csak nyugi-nyugi” —• és erre újabb nótába kezd. A rádiósok szép csendben kioldaiognak az ajtón es irány a stúdió! , Ott bábeli hangzavar. A technikusok derekig turkálnak a „varázsládában” — azaz a hangszalagok dobozában. A telefonok szakadatlanul csöngenek. egymás után jönnek az interurbá- nok: Balatonboglár, Csaroda, Tisza bércéi, Budapest Táviratok és jonatán A rendezői szoba közepéi', két papírkosár. Az egyikben kívánságtáviratok, a másikban illatos jonatán. Az adás irányítói megosztják a munkát. egyszer az egyik kosárba nyúlnak, másszor a másikba. Aztán vége az egésznek. Szignál, búcsú Szabolcstól. a hallgatóktól. Vér. tessy Sándor — a műsor „vezérkari főnöke” leveszi a fejhallgatót és felsóhajt: — Ez is megvan! Akik a készülékek mellett ültek, mindezekből semmit sem hallhattak. De re- mélh~tőleg minden bizony- nyal így is jól szórakoztak! (egri) RENDELET a részesedés: alap feHiasznélásáré! is a kollektív szerződések nedesitásorél adhat a vállalat, a gyáregység vezetője Az év végi részesedés kiegészítésekor mindenekelőtt a dolgozó munkájának eredményességét, fontosságát, minőségét, a dolgozó fegyelmezettségét és szorgalmát kell alapul venni, a kollektív szerződés azonban további elveket is meghatározhat A kollektív szerződések szabjál? meg /a munkából átmenetileg távollévők. például betegek szülési szabadságon lévők jogosultságát is a részesedésre. Az év közben ínás vállalathoz áthelyezett dolgozóknak a két vállalattól időarányosan jár az év végi részesedés. A vállalat a kollektív szerződéi szabályai szerint azoknak is fizethet részesedést . akikkel nincs ugyan munkaviszonyban, de rendszeresen dolgoznak részére, például szakmunkástanulóknak, szakoktatóknak, üzemorvosoknak, üzemi lapok szerkesztőinek, stb. A me tő állásúak nyeresége, met; vonások A magasabb vezető állásúak ugyanolyan elosztás szerint kapják az év végi részesedést. mint a többi dolgozók. Nyereségprémium jár nekik, más címen azonban prémiumot vagy prémiumátalányt a bérköltség terhére nem kaphatnak. A magasabb vezető állásúak nyereségprémiumát a vállalat felügyeleti szerve szabja meg. Ha a felügyeleti szerv a vállalat gazdálkodásában, vágj' irányításában mulasztást tapasztal, úgy a magasabb vezető állásúak nyereségprémiumát akár 25 százalékkal, ha pedig a mulasztás súlyos, ennél nagyobb mértékben is csökkentheti, vagy teljesen megvonhatja. Ha a vállalat az évet veszteséggel zárja, s ennek ellensúlyozására tartalékalapja Sincs, úgy a magasabb vezető állásúak alapbérüknek 75 százalékát, a nyereség alakulására jelentős befolyást gyakorló munkakörben dolgozók pedig alapbérük 85 százalékát kaphatják- Nem lehet csökkenteni a munkások és olyan alkalmazottak — például a bérelszámolók, anyagkönyvelők. gépkocsivezetők — alapbérét. akiknek nincs rendelA kormány nemrég határozatot hozott a részesedés alap felhasználásának ú; módjairól. Ebben megszűntette a részesedési kategóri ák szerinti felosztását, s a felosztás jogát a vállalatokra bízta. A munkaügyi miniszter a SZOT-tal és más illetékes szervekkel egyetértésben most kiadta a kormányhatározat végrehajtási rendeletét, amely, a Magyar Közlöny 95-ös számában jelent meg. Kik kaphatnak a nyereségből ? A végrehajtási rendelet szerint a kollektív szerződésekben keli meghatározni a részesedési alap felosztásának feltételeit Az év folyamán kifizetett prémium, jutalom, nyereségprémium, nyereség) utalom és az év végi részesedés együttes összege nem haladhatja meg a vállalat évi bérköltségének 25 százalékát Ha ennél nagyobb összeg áll rendelkezésre és azt nem használják fel egyéb megengedett célokra, úgy a többletet tartalékként minden korlátozás nélkül át lehet vinni a következő évre, A 25 százalékos keretbe azonban nem számít bele a jutalomösszeg amit a kiváló vállalat és az MT— SZOT elnökség vörös ván.. dorzászlója kitüntetéssel, a kiváló dolgozó címmel, a miniszteri, vagy ennél magasabb kitüntetéssel, a szocialista brigád elismeréssel és kitüntetéssel együtt adnak a dolgozóknak. A részesedési alapból a következő évre átvitt összeget veszteséges gazdálkodás esetén is fel lehet használni. A kormányhatározat bevezette az úgynevezett nyere- ségprémium, illetve nyereségjutalom rendszerét. Ezeket a prémiumokat azoknak célszerű adni. akik a vállalat nyereséges működésére jelentős befolyással vannak. A végrehajtási rendelet további része kimondja, hogy az év végi részesedést a kollektív szerződésben meghatározott szabályok szerint, a munkabér és a vállalatnál munkaviszonyban töltött idő figyelembevételével kell megállapítani. Ezenfelül kiemelkedő munkáért, példás magatartásért kiegészítést ts kezesi joguk és érd-mi be-: folyásuk a nyereség alakulására. Az ő bérük a .kor sara csökkenthető, ha egyébként prémiumot, vagy nyereség, prémiumot tüz'ek. ki számukra, A rendelet 1970, január elsején lép hatályba, s rá 1969 évi munka alapján Keletkezett részesedési alap felhasználásakor mar alkalmazni kelL Vissza mén öle :!esen érvényesek a vesz:' —« gazdálkodás esetére vonatkozó rendelkezések is. A zavarok elkerülést érdekében a rendelet 1969-re át mi t.j szabályokat is tartalmaz. < új rendelet néni é-; n ti p - dául a részesedési alap r- hére már kifizetett összege- ket, a már ki tűzött prémiumokat. Jutalom, személyi alapHér Az átmeneti intézkedés ár azt kimondják, hogy aj év végj részesedés vállalati egysegek közötti felosztó á- ra most még az i960 evl kollektív szerződés szabályait kell alkalmazni. Ha ilyenek nincsenek, akkor as 1970 évi szabályok az irány, adók. Nyereségprémium helyett a vállalat eredményeire jelentő* befolyást gyakorló dolgozóknak jutalmat lehet adni- A ‘személyi alapbér-csökkentést a korábbi első- és második részesedési kategóriába sorolt dolgozóknál lehet alkalmazni, közülük is csak azoknál, akiknek az éves feladatokért prémiumot tűztek ki. vagy aki prémiumátalányban részesült A munkaügyi miniszter a részesedési alap felosztásának új módjával összhangban az 1969—70 évi kollektív szerződések módosításai is elrendelte. A változásokat úgy kell végrehajtani, hogy a kollektív szerződés módosítását legkésőbb 1970. március 31-ig kihirdethessék a vállalatoknál. A részesedési alap felhasználását érintő rendeletnek megfelelő módo. sitásokat 1969-re is alkalmazni kell A módosításról a Munkaügyi Minisztérium és a SZOT irányelveket is kibocsátott, amelyek a Munkaügyi Közlöny legutóbbi számában jelentek meg. Azon a karácsonyestén Hét óra volt A háboríts évek utolsó karácsony estéje. Mint szerte a világ nagy részében, Dunántúl egyik városában, Szombathelyen is meggyújtották a gyertyákat a karácsonyfákon. Ezek a gyertyák vékonyak, rövidek voltak és a fényük gyenge. A századunk misére volt kirendelve egy templomba, amely majdnem üres volt és nagyon hideg A szertáriéi megkezdődött, Az emberek, akik riadtan húzódtak egymáshoz az elsötétített félhomályban, soványak és rongyosak voltak. Csend volt, majd az orgona lágyan megszólalt. Egy páran énekeltek és a pap monoton egyhangúsággal mondta a régen használt szöveget „A karácsony a szeretet, és a béke ünnepe”. Később az orgona elhallgatott, és mintha csak erre vártak volna, vijjogva szólaltak meg a szí rénák a város különböző pontjain. A szex-tartás tovább folyt, de az emberek' májnem figyeltek oda. A város felett meggyulladt az első gyertya. Ez a gyertya nagy volt fénye megvilágította a fél várost Aztán sorba gyulladtak ki a többi gyertyák. Megszületett a tartó, a szár és végül a lomb. Nem egészen tíz perc alatt kész volt a karácsonyfa, amelyhez hasonlót addig még nem látott a vb ág Gyönyörű volt! A városban, amely már évek óta nem volt kivilágítva, olyan fényesség volt hogy a tát meg lehetett találni az utcán. Hiába volt a szirénák vijjogó, vonítása, a nehézbombázók ‘ mély, dübörgő hangja, senki nem ment az óvóhelyre. A város apraja- nagyja, de a környező községek lakói is a hatalmas gyertyákból összeállított karácsonyfában gyönyörködött Mindez persze csak pár percig tartott. Felszálltak a német vadászgépek és a szín- pompás jelenetet egy öldöklő harci kép^ váltotta fal A gépágyúk ugató hangja, fosz- foros lövedékek becsapódása, és egy-egy kigyulladt repülőgép, amint tüzes csíkot hagyva maga után zuhan a megsemmisülésbe. Á szertartás még mindig tartott, bár a templomban már senki nem volt, csak a pap és a katonák. A pap széttárta karját, valamit mondott a karácsonyról, a békéről, ám szavait mát nem lehetett hallani, mert a kis városka felett elszabadult a pokol. Jöttek a bon»* bázok újabb és újabb huD látnokban. Terhüket, főleg a város temetőjére szórták, koponyák és csontok repültek a levegőbe a bombák becsapódása helyén. Nem egében egy fél óra leforgása alatt úgy nézett ki a temető mint egy feltúrt disznólegelő. A bombázás több, mint egy óráig tartott. A tel képe® karácsonyfa utolsó gyertyája is kialudt. A pap, áld egy karszéken ülte végig a bombázást, most felállt. Fölemelte a kezét, mondani akart valamit, aztán csak a fejével intett, hogy a szájad elvonulhat A szertartás befejeződött Falcaik Fgreno
