Kelet-Magyarország, 1969. november (26. évfolyam, 255-278. szám)

1969-11-13 / 263. szám

J. «Mal tBkCT-WXSTÄftenSZAa 1989. november 11 Külpolitikai összefoglaló Ol! Elénk diplomáciai tevékenység Hl! Vita az atomstopszerződésről ÍÍH Jönnek az >1-napok Ilii Kína felvétele az ENSZ előtt MII im I mi ■»* Válság az Indiai Kongresszus Pártban Az általáDan eteuk nemzet­közi diplomáciai életnek ezen a napon két különösen érde­kes eseménye volt. Az egyik: Cevdet Sunay, a Török Köz­társaság elnökének hivatalos látogatása Moszkvában (8 napra érkezett). A Szovjet­unió fennállása óta előszór fordul elő, hogy török állam­főt fogad. A török külpolitikában már hosszabb ideje érezhető — nem utolsósorban tömeg­nyomásra — bizonyos árnya­lati változás. Egyfajta függet­lenedési kísérlet a NATO, il­letőleg az Egyesült Államok befolyásától, s ezzel párhuza­mosan: közeledés, jó viszony elmélyítése a szocialista or­szágok irányában. E politiká­nak jelentős mozzanata Sunay moszkvai látogatása is. Cevdet Sunay szerdán a Kremlben látogatást tett Nyikolaj Podgornijnál, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnöksége elnökénél. A barát­ságos beszélgetésben Ihsan Sabri Caglayangil török kül­ügyminiszter és az elnök kí­séretének más tagjai, vala­mint Mihail Georgadze, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének titkára, Andrej Gromiko szovjet külügymi­niszter és más személyek is részt vettek. A nap folyamán Sunay felkereste Alekszej Koszigint, a Szovjetunió mi­nisztertanácsának elnökét. A beszélgetésben részt vett a szovjet és a török külügymi­niszter, valamint több más hivatalos személyiség. A másik újszerű diplomá­ciai utazás: Ivan Basev bol­gár külügyminiszter Brüsszel­be érkezése. A második vi­lágháború óta először fordul elő, hogy bolgár külügymi­niszter Belgiumba látogat. Basevnek Pierre Harmellel, a belga külügyminiszterrel folytatandó tárgyalásainak napirendjén a kelet—nyugati kapcsolatok kérdése szerepel. Minden bizonnyal alaposan megvitatják majd az egyre jobban előtérbe kerülő prob­lémát: az európai biztonsági értekezlet előkészítésének és megvalósításának kérdését. Egy harmadik érdekes eu­rópai hír Bonnból érkezett. A Bundestagban megkezdődött az atomsorompó-szerződés aláírása feletti vita, ám a szerződés legelkeseredettebb Moszkva (MTI): A Pravda szerdai száma közli az SZKP Központi Bi­zottságának határozatát a ja- roszlavli városi pártszervezet párttaggyűléseiről. A határo­zat bevezetőül megállapítja, hogy a jaroszlavli városi pártbizottság, a kerületi párt- bizottságok és pártalapszer- vözetek az SZKP XXIII. kong­resszusa határozatait szem előtt tartva meghatározott munkát végeztek a párttag- gyűléseken, mint a kollektív vezetés szervei és a kommu­nisták politikai nevelése, is­kolái szerepének növelésére. A továbbiakban az SZKP Központi Bizottsága rámutat arra, hogy a jaroszlavli váro­si púi'Lszervezet taggyűlései­nek előkészítésében és lefoly­tatásában súlyos hiányossá­gok mutatkoznak. Nem egy­szer megsértik a taggyűlések összehívására az SZKP alap- szabályzatában előirt határ­időt,. Egész sor esetben a tag­gyűlések formálisak, nincse­nek kellő hatással a pártszer­vezet életére és ügyeire. Sok taggyűlésen a kommunisták részvétele alacsony színtű. A párttaggyűléseken gyakran kis jelentőségű, egyoldalú kérdéseket vitatnak meg a fo­lyó termelési tevékenység Alapján. ellenzője, Franz Josef Srauss ex-pénzügyminiszter feltűnő módon hiányzott a parlament üléséről. Hivatalos magyará­zat szerint egészségügyi sza­badságon van. A személyéhez és pártjához közel álló lapban, a Bayern Kurierban azonban épp most jelent meg Strauss cikke, amely ismét a legélesebben ellenzi az atomsorompó-szer­ződés aláírását. Scheel külügyminiszter a Bundestag vitáján részletesen kifejtette az atomsorompó- szerződés aláírásának előnyeit és sorra megcáfolta az ellen­zék érveit. Washingtonban nem sok si­kerrel járt a háborús pártiak ellentüntetése, amelyet „a ve­teránok napjának megünnep­lése” ürügyén rendeztek meg. Az USA fővárosában 25 ezer ember megjelenésére számí­tottak a kormány vietnami politikáját támogató gyűlésen, ezzel szemben mindössze 7 és fél ezren jelentek meg. Ugyanakkor a hét végi M-na- pok előkészítéseképpen már szerdán megkezdődtek a ha­talmas tömegeket megmozga­tó béketüntetések. Nem 10, de 100 ezrekre számítanak, az is könnyen lehetséges — erre vallanak az előkészületek —, hogy a békedemonstrációkban részt vevők száma országosan több millió fő lesz. Az ENSZ közgyűlésén is­mét meggátolták a Kínai Népköztársaság törvényes jo­gainak helyreállítását a világ- szervezetben. A kedd esti szavazáson azonban az eddigi­ek során a legtöbb szavazatot adták le Kína jogainak hely­reállítására vonatkozó javas­lat mellett. 48 ország szavazott az eredeti javallat mellett, 5ti dlWw: Qr£3á£lvéBViselője tartózkodott a szavazástól. (A tavalyi arány 44 igen, 58 nem és 23 tartózkodás volt.) A Kínai Népköztársaság törvényes jogainak helyreállí­tására vonatkozó javaslatot 17 ország terjesztette a köz­gyűlés elé. Az Egyesült Ál­lamok más országokkal együtt ismét azt követelte, hogy az előterjesztést minősítsék olyan fontos kérdésnek, amelynek elfogadásához a tagállamok kétharmadának szavazatára van szükség. Ezt a javaslatot 71 Igen szavazat­tal fogadták el. A kínai kérdés gyakortatt­Kevés eszmei-elméleti kér­dés kerül szőnyegre. Egész sor pártszervezetben a tag­gyűlések nem eléggé járul­nak hozzá a kommunisták élenjáró szerepének növelésé­hez. A taggyűlések lebonyolítá­sánál nem eléggé veszik te­kintetbe a párttagok és tag­jelöltek megnövekedett politi­kai érettségét, általános mű­veltségi, valamint, kulturális­műszaki színvonalát, igényeit. Sok esetben a taggyűléseket rosszul készítik elő, sebtiben folytatják le. Egyes vezetők ahelyett, hogy a taggyűlése­ken elvtársi tanácskozást tar­tanának a kommunistákkal, a gyűléseket kényelmes fórum­nak tekintik, a felülről való bírálatra és a soron kővet­kező utasítások kiadására. A beszámolókban és felszó­lalásokban nem mindig alkal­mazzák az elvszerű pártos bí­rálatot. A bírálat és önbirá- lat fejlődését fékezi, hogy a pártbizottságok, a vezető pártmunkások gyakran nem kezelik figyelmesen a kommu­nisták észrevételeit és javasla­tait. Egyes vezetők beteges túlérzékenységgel reagálnak a bírálatra. Súlyos fogyatékosság, hogy a taggyűléseken elfogadott határozatok gyakran nem konkrétek deklaratív jellegűek. lag 1960 óta szerepel rendsze­resen a közgyűlés napirend­jén, bár a népi Kína törvé­nyes jogainak problémája már 1950 óta felmerült. A keddi szavazáson a NATO- áilamok közül Franciaország és Nagy-Britannia a tavalyi­hoz hasonlóan ismét támogat­ta Kína ENSZ-tagságát, a francia delegátus azonban ellenezte a kétharmados több­ség kimondását is. Mint is­meretes, Párizs és London diplomáciai kapcsolatot tart fenn Pekinggel, a római kor­mány pedig tárgyalásokat folytat a kapcsolatok megte­remtésének lehetőségéről. Indira Gandhi miniszterel­nök-asszonyt a kormányzó Kongresszus Párt szerdán tar­tott vezetőségi ülésén kizár­ták a pártból. Mint az AP és az AFP rámutat, ez a döntés nem érinti közvetlenül Gan­dhi asszony miniszterelnöki tisztségét. Ä háromórás ülésen nem vett részt a miniszterelnök és kilenc híve, akik az utóbbi időben bojkottálták a bizott­ság találkozóit, tiltakozásul az ellen, hogy Nidzsalingappa pártelnök kizáratta a bizott­ságból Indira Gandhi három támogatóját. Az Indiai Nemzeti Kongresz- szus Párt legfelső vezetősé­gében kirobbant válság hullá­mai tovább gyűrűznek. Politi­kai megfigyelők feltételezik, hogy a párt parlamenti frak­ciójának csütörtökre összehí­vott ülésén Indira Gandhi miniszterelnök-asszony ismé­telten felveti a bizalmi kér­dést. A TASZSZ szerint az alsó­házban (a népi kamarában) jelenleg 283 képviselővel ren­delkező parlamenti frakcióból csupán hetvenen fordulnak ellene, a többiek őt támogat­ják. Ezenkívül Indira Gan­dhi asszony számíthat a kom­munista párt, a többi balolda­li és a függetlenek támogatá­sára is. Nyomban azután, hogy az országban elterjedt Indira Gandhi saját pártjából történt kizárásának híre, rokonszenv- tüntetések kezdődtek a négy éve miniszterelnök politikus­asszony támogatására, s ha­marosan országos méretű til­takozási hullám várható a miniszterelnök-asszony ellen­feleivel szemben. A határozatok megvalósításá­val kapcsolatos gyenge szer­vező és ellenőrző tevékeny­ség következtében a gazdasá­gi és politikai munkában a hiányosságok csak lassan szűnnek meg. Az SZKP Központi Bizott­ságának határozata nyomaté­kosan hangsúlyozza a párttag­gyűlések gondos előkészítésé­nek szükségességét, valamint azt, hogy a pártgyűléseken biztosítani kell a kritika és az önkritika széles körű kibonta­koztatását, az aktivitás nö­vekedését, a problematikus kérdések megvitatását. Vala­mennyi pártszervezetben olyan légkört kell teremteni, hogy a kommunisták bátran feltárják a hibákat és az a meggyőződés hassa át ókét, hogy az elvszerű bírálat, a tárgyszerű javaslatok jó szán­dékkal találkoznak, támoga­tásban részesülnek. Gyökere­sen meg kell javítani a hozott határozatok végrehajtásával kapcsolatos szervezői és ellen­őrző munkát. A jaroszlavli városi pártbi­zottság 1970. augusztus elsejé­ig köteles az SZKP Központi Bizottsága előtt számot adni arról, hogyan szüntette meg a Központi Bizottság határoza­tában Idézett hiányosságokat és hogyan valósítja meg a ha­tározat útmutatásait Az SZKP Központi Bizottságának határozata Harcol .és dolgozik Laosz Világgazdasági HÍRADÓ A Nixon-kabinet „újabb Vietnamba keveredhet Laosz- ban” — figyelmeztette az amerikai és a nemzetközi közvé­leményt Fulbright szenátor, a szenátus külügyi bizottságá­nak elnöke. A Laoszi Hazafias Front harcosainak naponta meg kell küzdeniök a betolakodó amerikai és dél-vietnami egységekkel. Képünkön: a Patet Lao, a népi hadsereg egyik légvédelmi ütege munkában. / Az ország felszabadított területein nem csak a fegy­veres harcnak, a munka frontjának is megvannak a maga hősei. Rendszeresek az amerikai légitámadások, de ebben a gyógyszergyárban nem szünetel a termelés. A Hazafias Front emberi méltóságot — és kenyeret — adott az eddig többszörösen elnyomott nemzetiségi kisebb­ségek kezébe. Képünkön: Szung nemzetiségű hegyilakók immár a síkságon, juttatott földön művelik a rizsültetvé­nyüket. BRAZZAVILLE Az Aeroflot IL—18 típusú repülőgépe Moszkvából jö­vet kedden érkezett meg Brazzaville-be, s ezzel meg- nyílt a rendszeres légijárat a Szovjetunió és Kongó (Braz­zaville) között. A két főváros közötti távolságot a repülő­gép 13 óra 45 perces repülé­si idővel tette meg. HANOI A Vietnami Demokratikus Köztársaság nagy seket tesz az öntözési terv megvalósítása érdekénél.. _iz amerikai bombázások miatt megsemmisült öntözési léte­sítmények felújítására csu­pán a Quang Tri tartomány lakossága több mint 100 000 munkanapot fordított és hét nagy öntözési objektumot, valamint 40 öntözőcsatomát állított helyre. Ezek több mint 5000 hektárnyi terüle­tet látnak el vízzel. MOSZKVA A szovjet tengeri flotta, ügyi minisztérium megbízást adott egy szovjet hajóépítő gyárnak 150 000 tonna hord-i képességű tartályhajó építé- sére. A minisztérium szóvi­vője szerint a tartályhajó­ban 30 000 lóerő teljesítmé­nyű gőzturbinát építenek be. A hajó óránkénti legna­gyobb sebessége 16,5 csomó lesz. ROMA A Fiat művek és a Fín- mechanika Vállalat AERITALIA néven repülő­gépgyártó céget alapított. Az AERITALIA, melynek székhelye Nápolyban lesz, kereskedelmi repülőgépeket fog gyártani és tízezer sze­mélyt foglalkoztat majd. . 1 LONDON A Lloyd hajózási regiszter adatai szerint a világ keres­kedelmi flottájának hordké- pessége 1956 óta megkétsze­reződött és az elmúlt év fo­lyamán 17,5 millió tonnával növekedett. A flotta hajói­nak több mint fele nincs tíz­éves, de tíz százalékuk 25 évnél régebbi. Az elmúlt év­ben Japán világviszonylat­ban megelőzte a második he­lyen álló Nagy-Britanniát. A lista élén továbbra is Libé­ria áll Az egyes nemzetei* rangsora így alakult: Libé­ria (29 215 000 tonna), Ja* pán (23 987 000 tonna), Nagy* Britannia (23 844 000 tonna), Norvégia (19 679 000 tonna). Egyesült Államok (19 550 000 tonna), Szovjetunió (13 705 000 tonna), Görögor­szág (8 581 000 tonna), Olasz! ország (7 038 000 tonna); NSZK (7 027 000 tonna); Franciaország (5 962 000 ton­na), Panama (5 374 000 ton* na), Hollandia (5 255 000 ton­na), Svédország (5 029 000 tonna), Dánia (3 490 000 ton­na), Spanyolország (3 199 000 tonna). I ÜJ-P’«* Hl A Szovjetunió eddig több mint negyven ipari létesít­mény építéséhez nyújtott se­gítséget Indiának. Ezek kö* zött szerepel két acélmű; amelyeknek együttes terme­lési teljesítménye évi hét­millió tonna. Az ország to­vábbi iparosítása szempont­jából különösen jelentős 13 szovjet segítséggel épült erő­mű, valamint több gépgyár­tó üzem. A Szovjetunió ál­tal az állami kézben lévő indiai kőoajipar fejlesztésé­hez nyújtott segítségről 1956- ban aláirt: egyezmény meg­kötése óta a Szovjetunióban 5000 indiai szakembert ké­peztek ki. India állami tu­lajdonban lévő olajipari üze­mei jelenleg naponta tízezer tonna nyersolajat és 1,2 mil­lió köbméter földgázt ter­melnek ki. A Szovjetunió kutatóhajót is bocsátott In­dia rendelkezésére. Ez a ha­jó az India partjai mentén folyó olajkutatásban kerül felhasználásra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom