Kelet-Magyarország, 1969. november (26. évfolyam, 255-278. szám)
1969-11-02 / 255. szám
f. KtűLéri-ívlAG fAßOK&ZÄfl 1969. novenAer S. CSALÁD — OTTHON Divatújdonságok Térdig érő, rövidnadrágos sportöltöny, tűzés díszítéssel 4—6 éves fiúk részére. Színben harmonizáló magas nyakú pulóver és térdzokni egészíti ki. Piros tükörposztóból készített trapézszoknyájú lánykakosztüm. Fehér szőnnedíszítéssel, arany gombokkal és lánccsukással. Hozzá azonos szőrmesapka. Az újdonság varázsa a gyermekdivatot is uralja. Dési Györgyi divattervezőtől érdeklődtünk, milyen újdonságokat terveztek a gyermekeknek. — A mai gyermekek öltöztetésének elsődleges célja a praktikusság és a célszerűség. Egyszerűségre és jó ízlésre törekszünk. A kicsik ízlésének, esztétikai érzékének a fejlesztése a csinos és egyszerű, könnyen viselhető ruhákban rejlik. — Milyen anyagokat használtak a gyermekruhák tervezéséhez? — Puha kockás szöveteidet, orkánanyagokat, amelyeket bélelni kell, sportos dolgokhoz az úgynevezett pilleanyagot (pl. anorákokhoz). Divata műszőrme és a műbőr. Természetesen sok a kötött, horgolt anyag, pulóver, szoknya, sál és azonos anyagú sapka. — Milyen a divatirányzat a gyermekeknél ? — Fiúknál az úgynevezett hosszú, bermudanadrág. A zakók általában hosszabbak az eddiginél. A kislányok ingruhaszerű ruháit öv díszíti. Sok az ejtett derékvonal is, gyakoriak a színes tűzések. A kötényruha minden korú gyermeknél elsődleges divut marad, hiszen ez a legpraktikusabb viselet. Terveztünk azonban a számukra romantikus stílusú fodros, gloknisan szabott és trapézvonalú ruhákat is. — A 2—4 éves kisgyerekek őszi toalettje szövetszoknyából, nadrágból, egyenes ingruhából, trapézvonalú ruhákból és ugyanilyen formájú kabátból áll. A nadrágok szára a felnőttek divatjával azonosan lefelé bővül. — A hagyományos kék és rózsaszín már a múlté. Ma a harsogóbb, vidám szinek uralkodnak. A piros, sárga, pepita, zöld, fehér. Az egyszínű ruhákon gyakoriak a másféle csíkozású kézelők, gallérok. — A cipők? — Általában olyanok, amelyek fogják a bokát, ami a kisgyermekeknél elsőrendű fontosságú dolog — fejezte be kérdéseinkre adott válaszát a divattervezőnő, akitől elkértük két általa tervezett modell rajzát is. Áz iskolásgyermekek táplálkozásáról A helyes táplálkozás alapelve a rendszeres, lehetőleg a nap azonos idejében történő étkezés. * A bőséges reggeli az egész napi kalóriaértéknek lehetőleg a 20 százalékát biztosítsa A tej, kávé, kakaó mellé vajat, gyümölcsízt, mézet adjunk. Könnyű felvágottfélékhez tavasszal igen egészséges a C-vitamin tartalmú csipkebogyótea. Tízóraira egy pohár tej, paradicsomlé, vitaprixszel megkent vajas kenyér egészséges. Az uzsonna is ilyen jellegű legyen, de változatossá tehetjük sajttal, tehéntúróval, aludttejjel. Az ebéd a napi kalória 30— 40 százalékát adja. Lehetőleg tévésből, húsból és köretből álljon. Az utóbbit másnaponként főzelékkel helyettesítsük. Almát, egyéb gyümölcsöt és süteményt váltakozva adjunk az ebéd végén. A vacsora a kalóriaszükséglet 20—30 százalékát biztosítsa. Hetenként kétszer adjunk hideg vacsorát, C-vitaminhan gazdag a /-lvágottfélékhez a hordós savanyúkáposzta, és iktassuk be a D-vitamint tartalmazó olajos halkonzerveket is. Mit mivel tisztítsunk ? ACÉLPENGÉRŐL gyümölcsfoltot fahamuval súrolunk le. Jobb, mint a szemcsés porok, mert nem sérti meg a fémet. Utána jól leöblítjük, egészen szárazra töröljük, és paraffinola al fényesítjük. ALPAKKÁBÓL ÉS EZÜSTBŐL készült tárgyakat forró mosószeres vízzel mosunk, és puha ronggyal fényesítünk. Sidolt és Vimet is használhatunk a fo11 'k eltávolítására. ALUMINIUM EDÉNYT ne mossunk szódás vízzel. Forró vízzel, szappannal, mosóporral vagy Vinimel mossuk. Az újságpapír szárazon kitűnően fényesít. Ha az alumínium edény foltos lesz, almahéj főzetével r| issük ki. Mindig meleg vízzel öblítsük. BETONPADLÓT ne lúggal, hanem szappanos meleg vízzel mossuk. BŰTORHUZATOT, ha zsírfoltos, benzines ruhával dörzsöljünk. Miután folttalanítottunk, hogy a benzin ne hagyjon nyomot, megnedvesítjük körülötte az anyagot, ügy, hogy a pecsétet ne érje. A vizezés helyett itatóspapírt is használhatunk. Az itatós magába szívja a szétfutó benzint, így nem képződik a folt körül keret. BÚTORT (műanyag bevonatú) sűrű szálú körömkefével, mosóporos vízzel tisztítunk, így könnyen oldódik a szennyeződés, amelyet vizes ruhával törülünk le. — Fémcsővázas bútort iszapolt krétával szárazon átdörzsölünk, majd puha ruhával fényesítünk. VESSZÓBUTORT kádban vagy teknőben hideg vízzel súrolunk. A vízbe ne tegyünk semmiféle mosószert, mert az a vesszőt megszürkíti. Salzburgi galuska (A kész galuskát azonnal tálaljuk) Hozzávaló 4 személynek: S tojás, 2 púpozott evőkanál cukor, 1 csomag vaníliás cukor, 1 púpozott evőkanál liszt, fél evőkanál vaj vagy margarin. Személyenként körülbelül 145 kalória. A tojásfehérjét habbá verjük, hozzáadjuk a cukrot és a vaníliás cukrot. Körülbelül 3 evőkanál tojáshabot külön edénybe teszünk, 3 tojássárgájával kikeverjük, és újra hozzáadjuk a habhoz. A lisztet rászitáljuk és óvatosan el- vegyítjük a habbaL J?gy serpenyőben zsiradékot oldunk, evőkanállal egyszerre csak 4 háromszögletesre vágott galuskát teszünk bele. Ha a galuska alja aranysárgára sült, óvatosan megfordítjuk, és a másik old.'J át is megpirítjuk, utána sütőben 175 fokon öt percig sütjük, porcukorral meghintjük, és azonnal tálaljuk. Hogy a galuska belül krémes maradjon, nem szabad öt percnél tovább sütnL Időjárás és az egészség „Eső lesz!”, mondja a nagymama térdét nyomogatva — és mérget vehetünk rá. hogy a jóslat beválik, pontosabban, mint a meteorológiai intézet sok prognózisa. — Mi a magyarázata az ilyen „jóstehetség” gyakoriságának? Csak babona, a reumások „időérzése”, vagy a jelenségnek tudományos magyarázata is van? A meteorológia és az orvostudomány újabb eredményei tették lehetővé ennek a misztikusnak tűnő képességnek a megfejtését. Kiderült, hogy az időjárás megváltozásának előre megérzése nem valami titokzatos, jövőbelátó képesség, hanem a helyi légköri helyzet olyan tulajdonságainak megérzése, mely az időjárás érzésszervekkel észlelhető durvább változásait megelőzik. A meteoropatológia az időjárás kiváltotta betegségekkel foglalkozó tudomány- ágazat tulajdonképpen akkor vált tudománnyá, amikor star tisztikailag jól feldolgozható betegségi adatokat sikerült összehasonlítani légkörünk egy-egy szintén jól mérhető fizikai tulajdonságával. Az ilyen adatokat nem a mozgásszervi betegségek szolgáltatták, hanem olyan rohamokban jelentkező belgyógyászati betegségek, melyek halálos szövődményt, vagy legalábbis sürgős kórházba szállítást vontak maguk után. Az agyvérzések és szívtrombózisok . számának halmozódása már jól összehasonlítható volt az időjárási tényezők változásaival. Az időjárás összetett folyamat, mely a levegő nyomásának, hőmérsékletének, páratartalmának, mozgásának és elektromosságának változása útján fejt ki élettani hatást a szervezetre. A sok közül vajon melyik a legfontosabb az : in bér szempontjából? Régebben a légnyomás jelentőségét becsülték a legtöbbre. Ezért nevezték néhány évtizeddel ezelőtt a reumásokat élő barométernek. Kézenfekvőnek látszott a gondolat, hogy az „időérzés” a légnyomás változásán alapszik, azonban az alaposabb vizsgálatok kiderítették, hogy a dolog mégsem ilyen egyszerű. Nyilvánvalóvá vált. hogy az időjárás változásaival kapcsolatos nyomásingadozások sokkal kisebb mérté- tűek, semhogy azoknak — élettani tudásunk szerint — bármily hatásuk lehetne. A lift, a sikló, a hegyi pálya vaey a repülőgép használatakor fellépő légnyomásváltozás sokkal nagyobb és gyor sabb mint az, amelyet időváltozáskor átélünk, és még sem okoz „időérzéshez” hasonló jelenségeket. Ha nem a légnyomás, akkor vajon a klíma melyik alkotó részé a valóságos kórokozó tényező? A vizsgálatok kiderítették, hogy az emberi szervezetre a különböző fizikai, főleg elektromos tulajdonságokkal bíró levegőtestnek határfelületei. az úgynevezett „frontok” gyakorolnak élettani hatást. A tapasztalat szerint a sima izmok görcsös összehúzódásán alapuló fájdalmak főleg a meleg, vagy más néven a felsiklási frontok hatására keletkeznek. A reumá- sok is ilyenkor képesek az időváltozást előre jelezni. A hideg vagy más néven, betörési front kiváltotta idegfájdalmak rendszerint utólag, az időváltozást követően jelentkeznek. A frontátvonulások nem okozói a betegségeknek, hanem csak fokozzák és gyorsítják az egyes kóros folyamatokat, a fájdalmakat. Bizonyos egyének frontátvonulás idején fáradtságot, levertséget, ingerlékenységet éreznek. A meleg front általában kedvezőtlenebb hatású, mint a hideg. Az úgynevezett főn-napokon (meleg front idején) a szellemi frissesség, felfogóképesség is csökken. A rádióbemondó nyelvbotlást követ el és az iskolában a jó tanulók is rosszul felelnek. A szülés megindulását a Szülési fájások erősödését a hideg front támogatja, a meleg front pedig gyengíti a szülési tevékenységet, és a szülést megnyújtja. Az időt járási és évszakos változások A GYERMEK MEGRONTÓ/A: A, #/ néma család" Nyelvünk az utóbbi időben egy különös fogalommal gazdagodott: „élő szülők árvái”. Nevelőintézetekben, sőt javító-nevelő intézeteinkben sok olyan gyerek, fiatalkorú van, akiket — egymás között — így neveznek a szülők. Hát még a családokban hány és hány ilyen „árva” gyerek van! „Csöndes lelépés“ Megismertem egy kislányt, aki elcsavargott. Alig, hogy elült otthon a csatazaj, a prédikációáradat — amit nagy szenvedéllyel, de gépies egyformasággal mindig elmond a mama — a kislány kisétált a kiskapun. Csali el hazulról egy kicsit! — ennyi vezérelte. A parkban vidám, gitáros, kócos társaságot talált. Kinevették őt: szoknyája hosszú, szeme testetlen. Másnap miniszoknyában, feketére mázolt szemmel, gondosan kócolt hajjal, tervszerűen „lépett le” hazulról. Cigarettát vett fagyi helyett. „Most menő vagy” — ámultak a kamaszfiúk. S a 15. éves kislány néhány hónap múlva a női klinikán kötött ki. „Na, már csak éppen ez hiányzott” — őrjöngött az anya. „Pedig mindene megvolt itthon. Mégis rossz társaságba keveredett.” — Valóban? Mindene megvan gyerekeinknek? Ne a ruhát, cipőt, ételt soroljuk, még csak ne is a kerékpárt, vagy a könvveke! A szép lakás is csak kerete, lehetősége életformánknak, de még nem otthon. Otthona van-e gyerekeinknek? A család óriási átalakuláson, mondhatjuk nyugodtan: megrázkódtatáson megy át napjainkban. Világszerte. A családi élet megváltozott, alapvetően amiatt, hogy az édesanyák is állást vállaltak. A gyerekek bölcsődébe, óvodába, iskolai napközibe kerültek; aprócska koruktól kezdve idejük jelentősebbik részét a családon, kívül, a szülők számára csaknem ismeretlen, külön világban töltik. De nem szakadnak el a családtól, számtalan egyéb ok mellett azért sem, mert pszichológusok a megmondhatói, hogy ebben a korban alapvetően érzelmeik irányítják a gyerekeket. Az utcán látott részeg emberről, az iskolai eseményekről, a focicsatáról, mindenről, ami kis életében történik, az édesanyjának, vagy édesapjának szevalamelyest a terhesség időtartamát is befolyásolják. Az „időérzésre” vonatkozó észleléseket sokszor nehéz a helybeli meteorológiai állomás adataival megmagyarázni, mert bizonyos esetekben ae időjárás és az emberi szervezet közötti kapcsolatot csak a nagy légtömegek mozgásának megfigyelése teszi érthetővé. Mi a gyakorlati jelentősége a fentiekben vázolt tudományos eredményeknek? Mit használhatunk fel belőlük egészségünk védelmében? A hideg szél és csapadék ellen lakásunk fűtésével és helyes öltözködéssel védekezhetünk, a frontátvonulás és a napfoltok hatásával szemben azonban mindezek nem óvnak meg bennünket. A vizsgálatok szerint az atmoszférikus tényezők az idegrendszer közvetítésével hatnak az emberi szervezetre. Kézenfekvő az a gondolat, hogy az idegrendszer működését befolyásoló gyógyszerek előzetes adagolásával megelőzhetnénk a frontátvonulás és napfolttevékenység által kiváltott kóros tüneteket. , Dr. Sándor Róbert retne beszámolni a gyerek’ Az élmények rengetegében kell rendet teremtenie, d» egyedül nem tud. Kevés az élmény otthon Sok gyerek egyedül marad ezekkel a gondokkal. A munkahelyről hazaérkező szülők fáradtak. Az anya vacsorát készít, mos, vasal, s bizony ideges, mert „szalad a lakás”. Az igazság az: a legszorgalmasabb asszonynak is erején felüli megpróbáltatás, hogy helyt kell állnia a munkahelyen, el kell látnia a családot, s emellett időt kell szakítania önmaga ápolására is. Nehéz szívvel so rolják a feladatokat, mert legtöbbször nem lehet sorrendet tartam, s mint elhalasztható kérdés, utoljára marad a gyerekekkel való törődés. S este a fáradtan robotoló család legtöbb helyen ráadásul még a tv rabja is. örülnek, ha jó az idő, „kicsaphatják” a gyerekeket az udvarra, s még nagyobb öröm, ha a tv-műsor idejére már ágyban van, nem zavar. Egyre kevesebb a szó. A nevelés leszűkül a fegyelme-- zésre,' így hovatovább örül a gyerek, ha meg se szólítják, mert legalább békén hagyják. A „néma családban” kevés élmény jut a gyerekeknek, ezért házon kívül igyekeznelc megszerezni. Amint felcseperednek, meg is kísérlik. Elmennek, kimaradoznak hazulról. S ha ezek a gyerekek rossz útra térnek, hallhatjuk a bíróságon a társadalom felelősségéről, mindnyájunk fe> lelősségéről a szavakat, a nem értjük (ä zokogó szülők sem), hogyan nőnek fel közöttünk az érzelemszegény, magányos gyerekek. Hitetlenr kedve hallgatta a bíró kérdését egy apa (akinek a fia virágtartókat borogatott fel, hogy egy kis „heccet” csináljon), hogy mikor volt a gyerekével kirándulni, megáik tak-e már a parkban, megnézni, milyen virágok vannak ott? Nézték-e már a gyerekükkel együtt a csillagokat, készítettek-e madáretetőt? Hitetlenkedett az apas mi köze ezeknek a dolgoknak egymáshoz? Persze, ki tudja valóba» 1 van-e köze. Mert nem műiden fiatal borogat virágtartót, szemtelenkedik nőkkel, nem minden hosszú hajú keveredik bandába, s kevés fiatalt kell elvonókúrára küldeni 18 éves korban. De sokan, egyre többen hurcolják a magányosság koloncait. Pedig sok szép élményt; meghitt beszélgetések emlékét — valóságos kincseset! — hozhatnának gyerekkorukból. Mégis „árvák”, olyan családok árvái, ahol látszólag minden rendben van, amelyekről külső szemlélő a jó család mintaképét formázhatná. Elnyomott erők Nincs elég bajunk a nylfr vánvalóan rossz életű családokkal, ahol mindennaposak a háborúságok, ahol az alkohol rabja az apa vagy az anya? — kérdezhetnénk. — Miért vesztegetjük az időt erre? Amikor ott var* nak például az elvált szülők valóban hajótörött gyerekei. .. — és sorolhatjuk még tovább. Mégis kell erről is beszélni. Mert ezekben a „néma családokban” a látszólagos nyugalom, az „összkomfortos béke” mélyén kiszáraik hatatlan erők elnyomottsága szunnyad. S ha nem is törne ki a látványos dactettel«» ben, vajon érzel emszegény. lelkesedni nem tudó, fiatalságában elfásult új nemzew dékre van-e szüksége társadalmunknak? «Szí
