Kelet-Magyarország, 1969. november (26. évfolyam, 255-278. szám)

1969-11-02 / 255. szám

1989. november 1 WfLBT-MAGYARORSZAíf 5. dM fmporthitel a tszeknek Csövek a város alatt Nyíregyháza távfűtése 1872 végére elkészül az első körvezeték Távlati fejlesztési vázíatlerv 2000-ig A korábbi, sokszor egy­mást keresztező felsőbb in­tézkedések következtében meglehetősen sok vitára adott okot Nyíregyháza vá­ros távhőellátásának megol­dása. A szakaszos fejlesztés következtében húzódott el a hőerőmű nagyobb arányú ki­építése, s több új középület és lakástömb fűtését a gazdaságtalan, saját hőenergia-termelésű ka­zánokkal oldották meg. Egyre sürgetőbbé vált egy egységes és részletes, a hő­energia-ellátás folyamatos fejlesztését lehetővé tevő program elkészítése. Terv 1975-ig A tanácsi szervek ezen a téren még csak másfél éve folytatnak önálló tevékeny* séget Ennek ellenére már több vonatkozásban egységes álláspontot sikerült kialakí­tani a jelenlegi problémák megoldására. Lényeges elő­relépést jelent ezen a téren például annak eldöntése, hogy a jelenlegi és a rész­letes városrendezési terv alapján épülő lakások és közintézmények milyen hő­energia táplálást kapjanak. Ennek alapján kellett dön­teni, hogy a továbbiakban például hol, milyen kereszt­metszetű vezetékek épülje­nek? Ilyen részletes terv határozza már meg a fejlesz­tést 1975-ig, a negyedik öt­éves terv végéig. A város Északi Alközpont­jának lakásaiban például to­vábbra is kettős hőenergia­táplálás marad; a szobákat az erőmű távhőjével fűtik, a konyhai használatra ma­rad a gáz. Ugyanilyen két tős rendszerrel folytatják az északi nagykörút épülő la­kásainak a bekötését is. Te­kintettel arra, hogy a Rá­kóczi utcán, a Kossuth té­ren át folytatódó vezeték építését csak jövőre végzik el, a fűtést a Béke-ház la­kásaiban földgázzal biztosít­ják. A nemrég elkészült távfű­tési tanulmányterv biztos alapokat ad a tervszerű fej­lesztésre. Több helyen az eredeti részleges tervektől eltérően nagyobb átmérőjű vezetéket építenek majd be, hogy a későbbi igényeknek megfelelő mennyiségű hő­energia szállítására is alkal­masak legyenek. A Rákóczi utcában eddig megépült két vezeték mellé például még egy harmadik, nagyobb át­mérőjű csövet fektetnek le. Ez biztosítja majd a Mártí­rok terén épülő irodaház, az iíletményszámfejtő hiva­tal és a megyei tanács épü­letének fűtését. Honnan fűtik a központot ? A Rákóczi utcán át a Kos­suth térig kiépített vezeték egyébként csatlakozik ahhoz a vezetékrendszerhez, ame­lyik az erőmű felől a Behlen Gábor utcán át érkezik a vá­rosi tanács elé. Tulajdon­képpen erről a belső körhá­lózatról oldják majd meg a belváros épületeinek hőener- gia-ellátásat. Ilyenek a már említetteken kívül az új szálloda, a MÁVAUT-pálya- udvar, a MEZŐBER-székház, a posta és a TITÁSZ-szék- ház. Ezek jövőre és 1971-ben kerülnek bekötésre. A Csemege Áruház és az OTP épületeinek bekötését 1971—72-ben tervezik, míg a Lenin téren épülő új könyv­tár és a Zrínyi I. utcában lé­vő és még épülő, összesen 100—150 lakás bekötésére 1973 végéig kerül sor. A még tervezés alatt lévő városi kultúrkombinát, nagyáruház és a Bethlen utcai lakások távhőenergia-igényét folya­matosan 1980-ig tervezik el­látni A további, konkrét terve­zéseket megkönnyíti az az áttekinthető fejlesztési váz­latterv, amely a század vé géig, tehát egészen 2000-ig dokumentálja a lefektetésre javasolt vezetékek nyomvo­nalát és méreteit, természe­tesen a várható igények ada­taival. E vázlatterv szerint a városközpont köré már az északi alközponti vezeték folytatásával egy újabb, na­gyobb átmérőjű körhálóza­tot építenének. Erről a kör hálózatról már távhőt kap­na a régi és az új, tervezett kórház, a tanárképző, a Dé­li Alközpont és az ifjúsági lakótelep is. Kiépülne a távhővezeték a Dózsa György, a Kossuth, a Vö­röshadsereg és a Bocskai ut­cákban. 33 milliós segítség Mindezek megvalósításá­hoz természetesen szükséges a nyíregyházi hőerőmű nagy­arányú fejlesztése, amelynek első lépéseit — új kazánok beépítésével — a TIT ÁSZ már megkezdte. A továb­biakban a régi mellé új hő­erőmű építését is tervezik. A közeli években jelentke­ző igények ellátásához a megyei tanács 33 millió fo­rinttal segíti a hőerőmű ter­vezett bővítését Tóth Árpád Pártmunkások ajándéka a varjúlaposi iskolának Huszonöt évesek Azon a napon, amely első volt a szabad Nyíregyháza történetében csupa leány szü­letett a városban. Most, no­vember elsején ünnepük ők is a születésnapjukat Felke­restük őket Jánosné bábát a másik szü­léshez. Jászai Ferenc lánya jött a világra. Margit. Mo6t- már Tiszaeszláron él. Soóa János kőművesmunkás fe­leségeként. Amióta feleség, férje elvégezte a művezetői tanfolyamot és ma már há­rom brigád dolgozik a keze alatt jelenleg Tiszadadán. Minden este hazajár. Az el­múlt három évben szomba­ton és vasárnaponként épí­tettek maguknak egy kedves kis házat a Jókai utca 1. alatt. Margit a Gyulatar.yai Állami Gazdaságban dolgo­zik. akárcsak édesapja, de most, hogy a második gyerek is megjött kivette a gyer­mekgondozási szabadsagát Kisfia, ifjabb János már hét­hónapos, Erika, a másik gye­rek már oviba jár: négy­éves. Van televíziójuk és né­ha elmennek a szép eszlári cukrászdába, a családdal. Arany Ilonka álmodozó, verseket szerető leány, már egészen nagy könyvtára van verseskötetekből Pacsirta ut­cai, 41. alatti lakásán, ahol özvegy édesanyjával él. Édes­apját a háború vitte el. A MÉK-nél dolgozik, az átve- vésnél adminisztrátor. Nyá­ron a Sóstón táncolni, néha színházba menni, ez a két leg­fontosabb szórakozása. Kedves ki* ünnepség szín­helye volt október 31-én, pénteken délután a Varjula- posi Általános Iskola. Vörös nyakkendő« úttörők, kisdo­bosok, tanárok és szülők fe­szült várakozással figyelték az útról begördülő kocsit, amely a kis tanyai iskolának elhozta a televíziót. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak apparátusa ajándékozta meg a tanyai iskolát. Az ajándékot Markovics Miklós, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője adta át a gyere­keknek, akik rövid műsorral kedveskedtek a vendégek­nek. I Szabolcsi termékek új vevői a világpiacon A megyei kisipari termelő- szövetkezetek nagy része két hónappal az év vége előtt tel­jesítette idei exporttervét. Míg az elmúlt esztendőben egész évben 65 millió 378 ezer forint értékű árucikket szállítottak a szocialista és tő­kés országok megrendelőinek, addig 1969-ben háromnegyed­év alatt ez a szám mintegy négymillió forinttal nőtt. Az év első kilenc hónapjában összesen 69 millió 422 ezer forint értékű cipő és faipari áru hagyta el az országhatáro­kat A legnagyobb exportnöveke­dést az elmúlt évihez képest a vencsellői cipész és az új­fehértói vegyes ktsz-ek érték eL Az előbbiek 1968 évi ex­portjának értéke 13 millió 316 ezer volt szemben az idei első háromnegyedéves 16 millió 265 ezer forinttal. Míg az újfehértóiak tavaly közel 6 és fél millió forint értéi­ben szállítottak külföldre lá­dákat addig az idén ez a szám alig maradt el a 10 mil­lió forinttóL A tárgyalóteremből Lopott pénz karikagyűrűre Rodák Veronika Nyírtele­ken lakik a Dózsaszőlőben, a Puskin utca 83-ban, ahol Született. A négy testvér kö­zött ő az. akit úgy emleget­nek a családban, hogy „az oroszokkal jött”. Egy ideig a konzervgyárban dolgozott. Június óta átment a Hajtó­mű és Felvonógyárba. Csúcs nélküli köszörűgépen dolgo­zik. kétszázad miliiméter pontossággaL Négyezer első munkadarabja közül egy sem volt még selejt (összesen négy lány dolgozik gépen az üzemben, ő köztük a legügye­sebb. Konzervgyári munka­társaival elérte a szocialista címet és volt jutalomüdülé­sen Siófokon. Czegle Lászlóné. azaz Kékl Katalin a következő novem­ber elsejei huszonöt éves. Itt s| is két gyerek vah. Katalin asszony is kihasználja a gyermekgondozási szabadsá­got. Férje technikus a ker­tészeti vállalatnál. Legifjabb Czegle László, mint a képen is látható, még picike. Vala­mennyien jól érzik magukat szép lakásukban, az Északi Alközpont égjük legkedve­sebb fekvésű házában, a Star dión út 16. alatt. Megyénk termelőszövetke­zeteiben sok bferuházás igényli az amortizációs és fejlesztési alap felhasználá­sát. Szükség van az épüle­tek felújítására, de ugyan­úgy szükséges a gépparkok rekonstrukciója is. A terme­lőszövetkezeteknek gondjaik megoldásában jó lehetőséget kínál az idén először alkal­mazott importhitel. Ennek lényege, hogy a mezőgazda- sági nagyüzemek szociaüsta importból származó erő- és munkagépeket hitelből tör­ténő finanszírozással vásá­rolhatnak. Erre már egy­szer volt lehetőség, szeptem­ber hónapban, de ezt mind­össze három termelőszövet­kezet. a nagyhalász! Petőfi, a pátyodi Kossuth, és a nyírteleki Szabad Nép Tsz vette igénybe. A három ter­melőszövetkezet importhi­tellel másfél millió forint értékben vásárolt erő- és munkagépeket. A Magyar Nemzeti Bank a hitelpolitikai irányelvek. figyelembevételével újra le­hetőseget nyújt a termelő- szove kezeteknek importhi­tel igénybevételére. A hitelt a termelőszövetkezetek a fejlesztési alapra kérhetik. A hitel középlejáratú 24, il­letve 48 hónap alatt kell viss—’fizetni. Mivel az idei év kedvező termést biztosí­tott szinte minden szövet­kezetben, a bank előtérbe helyezi a tárgyévi többlet- nyereségből képzett, többlet fejlesztési alap megelőlege­zését. A többletnyereségre nagyon sok termelőszövetke­zet számíthat. Feltétel a hi­tel igénybevételénél, hogy a termelőszövetkezetek által megvásárolni kívánt erő- és munkagépekre a megrende­lést az AGROKER vissza­igazolja. A visszaigazolt megrendelések alapján a hi­telt a termelőszövetkezetek­nek úgy kell igényelni, hogy annak pénzügyi ren­dezése december 20—25-ig megtörténjék. Tehát aki gépet kíván vásárolni, az Igényével december elejéig jelentkezzék az AGROKER- nél, hogy a megrendelés visszaigazolása időben meg­történhessék. Tájékoztatót kértünk a megyei AGROKER Vállalat­tól, hogy milyen mértékben és milyen gépekkel tudja a megrendelőket az import hi­telakció keretén belül kielé­gíteni. Eszerint az AGRO­KER felkészült az igények kielégítésére, és ebben az évben több mint 15 millió forint értékben tud import­ból származó erő- és mun­kagépeket szállítani. Az import hitelakció Jő al­kalom arra, hogy a termelő- szövetkezetek kisebb anyagi megterheléssel javítsák gé­pesítésük színvonalát és ezen keresztül a termelés technológiáját A hitel­igény bevétel lehetőséget nyújt arra, hogy a szövet- k> *:tek gépparkjukat kor­szerűsítsék és ezáltal a kor­szerű gazdálkodás által megkívánt szintet elérjék. S. E. Az általános iskola elvégzé­se után villanyszerelést tanult Kovács László 19 éves bünte­tett előéletű ibrányi alkalmi munkás, de szakképzettséget nem szerzett. így is vállalt villanyszerelési munkákat. Év elején például Pócspetriben járt, s ifj. Császár Józsefné megbízásából egy kis lakás villanyszerelését kezdte meg. Ezer forint előleget vett fel, de kétszáz forint értékű lehe­tett csak a munka, amit el­végzett. Ezután távozott a fa­luból, s azóta sem a munkát nem fejezte be, sem az előle­get nem fizette vissza. Ugyan­így járt id. Császár József ezer- forintos előlege is, azzal a kü­lönbséggel, hogy nála Kovács egyáltalán nem végzett mun­kát. Kovács májusban megis­merkedett R. Gizella tornyos- pálcái lánnyal, s megígérte rie^i, hogy hamarosan felke­resi. így is történt. Kedvességé­vel rövid idő alatt megszerez­te a R-család bizalmát, kezd­ték úgy tekinteni, mint csa­ládtagot. Segített a ház körüli munkákban, s a kisebbik lánynak a tanulásban. Május 25-én csak a két lány volt otthon, amikor megérke­zett Kovács. Azzal az ürügy­gyei, hogy vizet akar inni. be­ment az üres házba. Tudta, hol tartják R-ék pénzüket, s 5500 forintot emelt ki a vas­utasbunda zsebéből. Este elutazott a vonattal, s nem is tért vissza Tornyos­pálcára. A pénzből felruházkodott, vásárolt két karikagyűrűt, s F. Anna fehérgyarmati lakos­sal — aki kiegészítette a meg­maradt összeget — bútort. A nyíregyházi megyei bíró­ság Kovácsot — aki motorlo­pás miatt épp hosszabb bün­tetését tölti — másfél év bör­tönre büntette és két évre el­tiltotta a közügyektől. Az ítélet jogerős. k, L Egyre több az olyan kis­ipari termelőszövetkezet a megyében, amely nem a köz­vetlen exportszállítás útját választotta, hanem kapcsolód­va valamelyik külkereske­delmi vállalathoz, annak ré­vén küldi áruit a külföldi megrendelők címére. Ilyen a Kisvárdai Textilruházati Ktsz, ahol már eddig mintegy 4 millió forint értékű ruházati cikk talált tőkés vagy szo­cialista országbeli vásárlóra. Nem csak mennyiségileg nőtt az idén a ktsz-ek ex­porttevékenysége, hanem bő­vült a piacok „repertoárja” is. Ezen a téren különösen a Nyíregyházi Cipész Ktsz ért el jó eredményeket. Megtart­va a hagyományos vevőket is, bővíteni a piacot és most már olyan ritkaságszámba menő piaccal is rendelkezik, mint a kanadai, a tanzániai és a svéd vásárlók. (hsj) Alig született meg reggel Rodák Veronika, már hív­ták a dózsaszőlői Szegedi Leskó Lászlónénak az ötö­dik huszonöt évesnek a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa épületében kívántunk bol­dog születésnapot. Az EDOSZ titkárának munkatársa. Hét éve, amióta az iskolát elvé­gezte. dolgozik itt. Vidám, erélyes fiatalasszony, mint, a többi nyíregyházi és környé­ki parasztlány, akiket 1944 november elsején. Nyíregyhá­za első szabad napján írtak be a város anyakönyvébe. Történelmi napon születni, nem jelent kiváltságot. Még­is jólesett látni, hogy vala­mennyien boldogulnak. Hammel József íelvetelal

Next

/
Oldalképek
Tartalom