Kelet-Magyarország, 1969. november (26. évfolyam, 255-278. szám)
1969-11-06 / 258. szám
1 dt&gi KELET-MAGYARORSZÄO •••ovember 6 Ünnepség a konzervgyárban (Folytatás az 1. oldalról) ják abba az ötvözetbe, aminek nemes anyaga alkotja az új világ szilárd rendjét. Napjainkról így beszélt a szónok: — A forradalom jubileumával testvériségünket és barátságunkat különösen megerősítő eseményt, megyénk, városunk és szülőhazánk felszabadulásanak negyedszázados évfordulóját ünnepeljük. A Vörös Hadsereg győzelme nyomán kialakult német fasiszta vereség, a magyar fasiszta állam és társadalmi berendezkedés összeomlása, nemzeti történelmünk legfontosabb fordulópontja, ami a magyai' és szovjet nép ösz- szetartozásának, barátságának széttéphetetlen gyökerét adja. Népünk felszabadulásával részeivé váltunk mi is e történelmet tisztító nagy vállalkozásnak. Október ereje népünket is az ország gazdájává tette, nemzeti önállóságunk, függetlenségünk teljes jogához juttatott bennünket, megszabadítva áz imperialista országok gazdasági, politikai és katonai nyomásától A magyar szocialista for radalom betetőzésének, nagy nemzeti céljaink megvalósításának legfontosabb külső feltétele a szovjet nép politikai, gazdasági és kulturális segítségnyújtása. A magyar—szovjet barátság mély elvi alapokon nypgszik. fundamentuma minden eredményünknek, a jelen és jövendő generációk boldogságának. Október több mint félév- százados évfordulója és a magyar felszabadulás negyedszázados ünnepé egybeesik a marxizmus—leniniz- mus továbbfejlesztését elvégző lángelme, Vlagyimir II- jics Lenin születésének 100. évfordulójával is. Lenin neve, életműve, .eszmei hagyatéka összeforrt ezekkel az eseményekkel, mert nélkülözhetetlen . eszmét, akaratot tömörített és harcba indult népe és a föld minden kizsákmányolójának felszabadításáért Neve ösz- szeforr a kommunista párttal, a forradalommal, minden felszabadító háborúval, a szocializmus megvalósításának nagy munkájával és a marxizmus világméretű térhódításával. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tanulságai, Lenin tanításai arra intenek bennünket, hogy minden erőnkkel növeljük, erősítsük tovább a szocialista világ és a nemzetközi kommunista mozgalom egységét. A nemzetközi munkásmozgalom ma is annak a világfolyamatnak szerves része a nemzeti felszabadító harcokkal együtt, ami fő tendenciája az emberiség történetének, amit az Októberi Szocialista Forradalom indított el. Beszédét a következő gondolatokkal fejezte be Oláh elvtárs: , — Köszöntjük mindazokat, akik ezért a győzelemért harcolnak és nem kímélik erejüket. Köszöntjük barátainkat, a szovjet népet, minden dolgozót, akik az osztályösszecsapások élvonalában fegyverrel, vagy más módon küzdenek. Éljen és virágozzék a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméje és első harcosa, a szovjet nép! Éljen és gyümölcsözzön a szovjet és - magyar nép testvéri és mégbonthatatlan szövetsége! Éljen a haladás és a béke! A díszünnepség az Intema- cionálé hangjaival ért véget Föld alatti olajtárolóhely a sórétegben Békés célú atomrobbantás Szovjetunióban Hável József, az MTI moszkvai tudósítója jelenti: Vörös rakéta röppent a magasba, majd megkezdődött a visszaszámlálás: tíztől e'gyig. Egynél a földfelszín elkezdett gyúródni: „hullámzani”. Ezzel indul az utóbbi idők legszenzációsabb szovjet riportja, amely beszámol a Szovjetunióban végrehajtott egyik békés célú nukleáris föld alatti robbantásról. A kísérlet, amelyre „valahol a Szovjetunióban” került sor, arra irányult, hogy hatalmas föld alatti üreget képezzenek ki nyersolaj tárolására. Hasonló föld alatti tartályokat már régebben is létesítettek, de ezek kialakítása roppant bonyolult .feladat volt. Egyrészt hagyományos robbanóanyagokkal, például trotillal, csak viszonylag kis üregeket lehet képezni a föld alatt, másrészt ezekbe később olyan hőforrást kell lebocsá- tani, amely mintegy kiégeti, Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) A tizenöt éves lakásfejlesztési terv a 2., 3. és a 4. ötéves terv keretében 1 millió lakás felépítését irányozta elő, ebből 600 ezret állami 400 ezret pedig magánerőből. Az előterjesztés megállapította, hogy ez az arány az eddig eltelt idő alatt megváltozótt: a i és a 3. ötéves terv keretében az előirányzatnak nagyobb részét teljesítettek •magánerőből. A tizenöt éves fejlesztési tervben szereplő 400 ezer magánlakás 10 év alatt épül meg. Az idei tapasztalatok azt mutatják, hogy az állami pénzügyi támogatásra és a hitelpoíUüfcái'a i "fi wonatkozó kormányhatározatok' -ösztönzően hatnák a társasházépítésre. A jelentés megállapítja, hogy az egyes építőanyagokban mutatkozó hiányok akadályozzák az építést, meg- hosszabítják a kivitelez/i idejét. Történtek helyes kezdeményezések olyan lakásépítő szövetkezetek alakítására, amelyek kollektív érővel végeznek el építési előkészületeket, de további intézkedésekre is szükség van. A kormány a jelentést elfogadta. A belkereskedelmi, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint a Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöke beszámolt a lakosság burgonya-, zöldség- és gyümölcsellátására való felkészülésről. A jelentés megállapítja: a téli ellátás szempontjából legfontosabb élelmiszerekből jobb volt a termés, mint tavaly és a felvásárlás megfelelő ütemben folyik. Az állami és a szövetkezeti kereskedelmi vállalatok burgonyából, . eöldség-fózelékfé- lékből és gyűŰTÍílöstíőf ol$m mennyiséget készleteznek, amelyből a lákosság ellátása az új termésig zökkenőmentesen biztosítható. A Minisztertanács a beszámolót elfogadta/ Felhívta az illetékes minisztereket és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a lakosság téli élelmiszerellátásához szükséges további intézkedéseket tegyék meg. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. „téglává” változtatja a környező kőzeteket. Ha viszont a nukleáris energiát alkalmazzák a robbantáshoz, akkor gigászi méretű 15—20 ezer köbméteres, vagy még nagyobb föld alatti tárolóhely alakul ki, s a robbantásnál keletkezett rendkívül magas hőfok egyúttal a tartály falainak kiégetését is biztosítja. A kísérletet végző tudósok azt a véleményüket hangoztatták, hogy nem a távoli jövőben, a föld alatti nukleáris robbantások segítségével, „futószalagon” állítják majd elő az említett tartályokat, föld alatti raktárhelyiségeket. Ezzel megvalósul a föld alatti atomrobbantás tömeges arányú ipari felhasználása. A riportban szereplő szovjet robbantást egyébként sórétegben végezték. Mint Petroszjanc akadémikus, a Szovjet Atomenergia Bizottság elnöke közölte a sajtóval, a Szovjetunió jelentést terjesztett be a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséghez. A szovjet kormány elvi áttekintést ad a szovjet népgazdaságban alkalmazható békés célú atomrobbantások irányzatairól. A tudós különleges nyomatékkai hangsúlyozta, hogy a szóban forgó robbantásnál — csakúgy, mint az atomenergia békés felhasználásánál a Szovjetunióban általában — semmiféle radioaktív szennyező anyag nem kerülhet a föld felszínére, vagy a légkörbe. Külpolitikai szél fgyzií A kairói msgáüapcdcs Hétfőre virradó hajnalon, 0 órakor életbe lépett a tüz- szüneti megállapodás a Palesztinái partizánok és a libanoni hadsereg között. Hét- órás maratoni ülés után ezt erősítette meg, s egyúttal a szemben álló felek közt Kairóban folytatott tanácskozások eredményességét is igazolta a hétfő este közzétett közös közlemény. A megállapodás majd egy- esztendős vita végére tesz — úgy tűnik pontot. A múlt esztendő végén kezdődtek a nézeteltérések, viták a partiza nők és a libanoni, hadsereg között. Korábban — elenyésző esetektől eltekintve *— a partizánok nem használták hadműveleti területként Libanon földjét. Főként stratégiai szempontok játszottak közre (a Jordán folyó mellett kiépített izraeli erődit- ményvonal), hogy az idei esztendőtől kezdve a partizánok nem Jordánia, hanem elsősorban Libanon területéről hajtották végre akcióikat, 'Éz a körülmény a közel-keleti válságban seinl“gess°<"-e törekvő nyugatbarát, jobboldali köröket fokozott fellépésre késztette. Így került sor az elmúlt hónapokban többször is a jobboldallal összefonódott libanoni hadsereg és a partizánok fegyveres konfrontációjára. A helyzetet bonyolította aá, hogy Libanonban csupán olyan átmeneti, ügyvivő kormány vezette az ügyeket, amelyet ugyan nem lehetett megbuktatni, mint elődeit. Karami kabinetje azonban éppen ezért nem is tudott hatékonyan beavatkozni az események menetébe. A Chilei Kommunista Párt KB közleménye 08 Santiago, (MTI): A Chilei Kommunista Párt Központi Bizottsága az alábbi közleményt hozta nyilvánosságra: November 23-án vasárnap, Santiagóban megkezdi munkáját a Chilei Kommunista Párt XIV. országos kongresszusa. A kongresszuson részt vesznek az ország minden részének delegátusai és az összes kontinens kommunista és munkáspártjainak képviselői. A kongresszus előkészítésével foglalkozó bizottság közölte, hogy minden készen áll a külföldi küldöttségek fogadására. A kongresszus munkája november 23-tól 29-ig tart Ezért törvényszerűen, a libanoni nemzetgyűlés őszi ui. s- szakának október 21-re tervezett megnyitása miatt pedig menetrendszerűen következett be a minden eddiginél nagyobb méretű összecsapás. Kétezer libanoni katona tört rá az ország déli részein elhelyezkedő partizán-támaszpontokra. A libanoni belső ellenté.ek miatt eleve nem is tettek erőfeszítéseket arra, hogy a polgárháborúval, s az 1958-as amerikai partraszállás megismétlődésével egyaránt fenyegető helyzetet otthon oldják meg. Nasszer egyiptomi elnök javaslatára Kairóban kezdődtek el a tanácskozások a Busz ani hadseregfőparancsnok vezette libanoni delegáció és a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezet elnöke, Arafat között. Mint ismeretes, e tárgyalások pozitív eredménnyel végződtek. Bár részleteket nem tettek közzé, a kairói—bejrúti lapok, illetve Arafat sajtókonferenciája alapján nyilvánvaló, hogy a libanoni del gació elfogadta a Palesztinái szabadságharcosok cselekvési szabadságának elvét. Ennek értelmében az ország déli részén, az izraeli tűzszünet! vonal közelében úgynevezett városi jogú különálló területet kapnak, álról tevékenységüket kifejthetik. Ugyanakkor „folyosókat” biztosítanak a szí* riai területen lévő támaszpontjaikhoz is. Emellett nyomatékosan kifejezésre juttat* ták, hogy a partizánok viszont messzemenően figyelembe veszik Libanon biz* tonságának és szuverenitásának érdekeit. 1 A kairói megállapodás jelentőségét minden politikai megfigyelő hangsúlyozza. Különösen Kairó közvetítő szó* repét emelik ki, s egyidejűleg utalnak arra, hogy megnyílt az út a libanoni belpolitikai válság rendeződésének irányába is. Éppen ez utóbbi körülmény miatt nem'“ lehet azonban egyértelműnek és véglegesnek tekinteni az egyezséget. Nem áll ugyanis olyan erős, hatalommal és befolyással rendelkező kormány e megállapodás mögött, amely garantálni is tudná megvalósítását. S nem valószínű, hogy az a jobboldal, amely eddig is az ellentétek elmélyítésén tevékenykedett, Kairót követően megváltoztatná álláspontját, feladná célkitűzéseit... (önody) A MŰHELYBEN még nem történt semmi sem. Annyira új minden: a falak savanyú mészszagot gőzölnek, s az ablakokat sem fogta be a vas kékesszürke lehelete Az emberek is alig ismerik egymást. Csak ennyit tudnak: ez Sztrega, ez meg Laj- ló elvtárs, a mester és az ott hátul a Borzas, aki mindig dzsesszdalokat énekel. S van olyan is, akinek még a neve sem ragadt meg az alatt az egy hónap alatt a többiek fejében — azt csak úgy emlegetik: „az a szőke ott a falnál.” Délidőben rendesen a foci a téma: „Azért amit a Szu sza csinált..” Ezzel töltik ki azt az időt, ami megmarad a fél órából, mire visszaérnek a szemközti gyár ebédlőjéből. Napközben úgy is csak a munkáról esik szó. A mesteren, meg a bizalmín kívül, akik bejárnak a központi telepre, nem is igen tudják egymásról még azt sem, ki nős, kinek van lánya, kinek fia. Bartos már gondolta is néha: hej, de nehéz társaság. Ha még ' egy hónapig így marad, elfüstölög innen, csak a nyomát szagolhatják. Mert akármilyen rossz a munka, nem számít, ha emberek közt, jóízű félszavakkal szalad a nap. S Bartos ezt szerette: ezért is jött át, amikor megszerveződött ez az új műhely. A régiben sehogy sem találta magát, s néha már arra gondolt, talán az ő hibája: bár nem tudta, miért. HANEM ITT sem melegszik meg nagyon — vélekeVárkonyi Mihály: LÁTÓK MÓDJÁN dett délelőtt, míg a tízóraiját szedte elő. Mert reggel is mi történt? Szterga hét óra egy perckor érkezett. A mester nem szólt rá semmit, csak éppen kinézett a Kalickája ablakán: v hanem Ritók, a bizalmi talán úgy érezte, hogy ezt már nem lehet ennyiben hagyni. Hiszen harmadszor vagy negyedszer történi Odament Sztregához, s mintha csak - eppen beszélgetni jött volna kedve, szidta kicsit a közlekedést — A villamos is, mint a csiga... Tíz perccel előbb kell elindulni, hogy biztosra beérjen az ember... — Ilye»; miket mondott s azzal ment is volna: egy percért nem érdemes nagy kravált csinálni. Hanem Sztrega rá- acsarkodott: — Maga talán igazgató akar lenni a közlekedésnél? — S ez még semmi. Vagy óra múlva keresni kezdte a domborító kalapácsát. Csapkodott összevissza: szétdobálta az egész fiókját nem találta. Végül a fejébe vette, hogy csak a Borzas tehette el, mivel kettejük munkája volt a domborítás, az egész műhelyben. Odament hozzá s nagyon csúnyán azt mondta: — Nézze már meg, nem repült-e az a kalapács a maga ládájába, véletlenül! S ezt a „véletlenült” ügy nyomta meg, hogy az becsületsértésnek is megfelelt volna* kényesebb emberek között. Aztán előkerült az a kalapács: kint volt az udvaron, ahol tegnap dolgozati vele, de eszébe sem jutott, hogy most oda keilend1 menni a Borzashoz: „Szakikám, nohát, úgy látszik, az emberrel együtt az ész is öregedik.” EZ VOLT ebben a műhelyben is a legnagyobb baj, nem a veszekedés. Hiszen némi összekoccanás mindenütt akad: nem ügy az. A hegyek lejtői is csupán távolról látszanak simának: aki közel megy, hamar gödörbe botolhat. S ugyan ki tudna éveken keresztül minden szavára úgy vigyázni, hogy másvalakit meg ne bántson vele? Ám valamiképpen mégis el lehetne venni az élét ennek —• gondolta Bartos. Csak azt nem tudta, hogyan, s ez elkeserítette. Mire vigyázzon az ember? Tálán továbbmegyek innét — sóhajtotta- Pedig jó bolt a munka, s a műhely szép, ha egyelőre még tágasnak is tűnt a nagy fehérség miatt. —- Itt nem értik egymást: engem se. — Mert neki ugyancsak volt mindenféle baja1 és rigolyája, mint ahogy az embernek lenni szokott. Délben olyan erősen gon dolkozott ezen, hogy egyedül kellett maradnia. A gyárkapuból visszafordult az .ebédlő felé, mintha ehetne még. Aztán kiment, amikor a többiek már átmentek a műhelybe és lesétált a kis térre. Majdnem negyedórája volt a munkakezdésig: ma paradicsomos krumplit adtak, olyan kicsi hússal, hogy két falásra majdnem a tányért is megették. A tér szélén megállt, nézelődött. Nem akadt spk látnivaló: két gyerek kergetőd- zött túloldalt a satnya fák között, s arrébb egy kutya loholt, meg-megállva a. cement padlábaknal. De most nagyon jól esett Bartosnak ez a csendes egyedüllét: megnyugtatta, s úgy érezte, mintha testetlenül lebegne a ritkás kaviccsal beszórt sétány szélén, valahol majd csak megtalálja, amit keres: az embereket, akik között otthon lehet Akkor látta meg a vakot A TÉR KÖZEPE felé jött a keskeny kis ferde utón; botjával mintha simogatta volna a virágágyakat elkerítő csavart vaslemezszalagot. Látásból ismerte már: tudta, hogy át kell mennie ezen a forgalmas utcán, melynek a sarkán ő állt, hogy a gyárba jusson, ahol délutánonként a telefont kezeli. Gondolta, megvárja majd és elkíséri. A vak már csak tíz lépésre lehetett tőle, amikor — talán azért, mert ott erősebben lejtett egyfelé az út — megtévedt és irányt változtatott: mielőtt még Bartos szólhatott volna neki, sípcsontjával az egyik, acélszalagot tartó karónak ütközött. Nagyobb baj nem történt, Bartos azonnal ott termett. Í5 mielőtt a gyárkapunál elbúcsúzott tőle, megkérdezte: 1— Nem fáj a lába? — Köszönöm, nem — mosolygott irányába a vak. — Néha sokkal jobban beütöm. Amíg Bartos átment a műhelybe, azon gondolkozott: tíz lépésen múlott csak, hogy ne legyen rossz, az egész napja annak a szerencsétlennek. Azon a tíz lépésen, amíg ő a fának támaszkodva állt s oly jól érezte magát a napon. Aztán bement a műhelybe. Éppen a kezdés percében nyitotta ki az ajtót: már mindenki a helyén állt, feléje néztek hirtelen, s úgy látta, hogy. kíváncsiak is, merre járt: csak nem akarják megkérdezni. Talán mert olyan messzire állt tőlük, az ajtóban. Akkor jó hangosan mondta: — Kértem a szakácsnőtől még egy húst és akkorát adott, hogy a felét ki kellett tennem az ablakba, meg ha romoljon: egészen sötét lett az ebédlőben. EZEN SOKAT nevettek és mindenféle bolondságokat mondtak rá. Sztega például azt: — Hát nagyobbat már nem tudna mondani! t— És nevetett 6 is. Délután pedig a Borzas egy lányfejet rajzolt a padja fölé, a falra, szénneL Nagyon helyes kis rajz volt: picit bandzsított a lány, de éppen jól állt neki. Olyan édes kis arca lett tőle. Bartos rámosolygott és azt mondta: — Épp ilyet láttam Párizsban. A Mikelangelő csinálta. ’ Ezen megint nevettek és Sztrega tíz perc múlva úgy szólt neki: — Hé, Nagyotmondó, dobja ide azt a cirklit! Bartos is nevetett és a hibás szemű lányt nézte a falon. Arra gondolt, hogy ha egy év múlva valaki megkérdezi, mi ez a rajz,' majd megint odakiáltanak neki: „Hé. Nagyotmondó, magyarázd csak el: hogy volt, mikor idejött a Pikasz- szó rajzolni?” ÉS MÉG ARRA is gondolt hogy a látóknak sem egyformán jó a szemük. S ez megint erről a falra rajzolt, édes tekintetű kislányról jutott az eszébe.
