Kelet-Magyarország, 1969. november (26. évfolyam, 255-278. szám)

1969-11-06 / 258. szám

XXVI. ÉVFOLYAM, 258. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1969 NOVEMBER 6. CSÜTÖRTÖK LAPUNK TARTATMÄBÖLI „Fórum” a faluban (3. oldal) Nyolcvanezredik levél (5. oldal) A magyar—ír labdarúgó- mérkőzésről jelentjük (7. oldal) ötmillió kíváncsi — a vonalban (5. oldal) Ünnepség a konzervgyárban Október minden népnek példát mutat Képünkön a díszünnepség elnöksége, Oláh László beszédét mondja. November 5-én, szerdán délután 3-kor a Nyíregyházi Konzervgyárban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 52. évfordulója alkalmából díszünnepséget rendeztek. Megjelen­tek az ünnepségen a konzervgyár és a környező üzemek dol­gozói. Az elnökségben foglaltak helyet: Murczkó Károly, a part megyei végrehajtó bizottságának tagja, a városi pártbizott­ság első titkára,' Beretvás Dezső, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja, a konzervgyár igazgatója, Czapár Mi­hály, a párt városi végrehajtó bizottságának tagja, Gallo András, a párt városi végrehajtó -bizottságának tagja, dr. Nagy Árpád, a városi tanács vb titkára, dr. Pivarnyik Já­nosáé, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára, Kisvárdai István, a MÁV pályafenntartás főnöke, Tóth And­rás építőipari munkás és Huczik Lajos, a konzervgyár dol­gozója. Megjelent és az elnökségben foglalt helyet Vladimir Kudriavcev, a hazánkban ideiglenesen tartózkodó szovjet alakulat tisztje is. A díszünnepség a magyar és szovjet himnusszal vette kezdetét, majd a tanárképző főiskola gyakorló iskolájának énekkara adott műsort. Ezt követően Tóth János, a konzerv­gyár párttitkára megnyitója hangzott el. majd Oláh László, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja, a faipari válla­lat igazgatója mondott ünnepi beszédet. Oláh László elvtárs beszéde 52 éve már, hogy fellő- bant a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom törté­nelmet tisztító lángja és megkezdődött a szocialista világforradalom ragyogó ko­ra, mely a kapitalizmusból a kommunizmusba, a szük­ségszerűségek birodalmából a szabadság birodalmába jut­tatja a világ dolgozóit — kezdte beszédét Oláh László. Nincs esemény azóta, ami közvetve, vagy közvetlenül ne kapcsolódna 1917 novem­ber 7-éhez, így vagy úgy ne befolyásolná azt. Századunk a felszabadulás, a szocializ­mus, a kommunizmus építé­sének évszázadaként vonult be az emberiség történetébe. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom győzelme rendkívül meggyorsította a társadalmi fejlődést, a hala­dást, az élet tempóját, amely korábban elképzelhetetlen volt. Orosz földön, világrenge­tően startolt a jövendő. ■ A Téli Palota ostromában ösz- szegződött az emberi fele­lősség, a lázadó indulat év­századokon át visszafojtott, de élő forradalmi szenvedé­lye, az ember felszabadításá­ba vetett töretlen bizalom, a tengernyi keserűségbe me­rülő megalázottak akarata. A polgári világ számára minden számottevő politikus úgy látta, hogy Petrográd- ban nem történt semmi, csak a cár rezidenciáját fog­lalták el valami szélsőséges bolsevik forradalmárok. Csak egy város szakadt ki, az is ideiglenesen az örök és vég­leges világrendből. Mi az a város a végtelen orosz me­zőkhöz? 1917-ben egy monarch ista újság Péterváron vezércikké­ben ilyeneket írt: „Tegyük fel egy percre, hogy a kom­munisták győznek. Ki fog bennünket irányítani; lehet­séges, hogy szakácsok, vagy tűzoltók, istállófiúk, vagy esetleg kazánfűtők? Vagy az is lehetséges, hogy kormos kovács fut majd az üllő mellől államtanácsot ülni? Vagy kicsodák? Kik lesznek itt az állami vezetők? így okoskodott a régi vi­lág és mire felébredt, tábor­nokait ronggyá verték, csat­lósaikat világgá kergették. A szakácsok, kazánfűtők, tűzol­tók és olajos esztergályosok már 52 esztendeje alkotnak, a legfejlettebb országok elé verekszik- magukat. Október példájára a szocializmus út­jain haladnak a népek Var­sóban, Berlinben, Hannoi- ban, Budapesten és másutt, a szocializmus viszonylag rö­vid idő alatt világrendszer­ré terebélyesedett. Majd így folytatta beszé­dét Oláh elvtársi — Október az internacio­nalizmus jegyében fogant. A soknemzetiségű orosz biro­dalom a népek börtöne, a forradalom nyomán szabad és egyenlő nemzetek szövet­ségesévé vált, A nagy szo­cialista forradalom kezdettől fogva a világ proletáriátusá- nak szakadatlan támogatá­sát élvezte, mert a Szovjet­unió a nemzetközi munkás- mozgalom legnagyobb vív­mánya, a szocialista tábor magva, minden haladó moz­galom döntő tényezője az egész világon. Október és előzményeinek története egyetemes érvé­nyességű tapasztalatok kin­csesbányája, amely arra fi­gyelmeztet, hogy az osztály­harcot megnyerni, a kapita­lista termelési módot legyőz­ni, nemzeti céljainkat reali­zálni csak történelmet isme­rő, az összefogás hatványo­zott erejével élni tudó és tiszta és emberséges emberek tudnak csupán, olyanpk, akik érdekeiket testvéreik, az egysorsúak igazának ve­tik alá, erejüket beolvaszt­* (Folytatás a 2. oldalon) Megyei delegáció utazik I »»várra Szabolcs-Szatmár megyei delegáció utazik ma a Szov­jetunióba, Ungvárra. Ukrajna Kommunista Pártja Kárpá- tontúli , területi Bizottsága meghívására részt vesznek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 52. évfordulójá­nak tiszteletére rendezett ün­nepségeken. Ä megyei delegáció vezető­je dr. Gombás Sándor, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának titkára. Tagjai: Lőrincz István, a Haj­tómű- és Felvonógyár nyír­egyházi gyáregységének igaz-, gatója és Maczurka Irén. a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Nyíregyházi Járási Bizottságának úttörőtitkara A küldöttséget a magyar- szovjet határon ma délelőtt ünnepélyesen búcsúztatják. November 17-re összehívták a megyei tanácsot A megyei kór hús helyzetéről tárgyalt a vb A Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága szerdán ülést tartott Nyíregy­házán. A végrehajtó bizottság előkészítette a legközelebbi tanácsülést. Á Szabolcs-Szat­már Megyei Tanácsot 1969. november 17-én reggel 8 órá­ra hívták össze. Napirendjén szerepel a megye egészségügyi helyzetéről szóló előterjesztés megvitatása, továbbá a me­gyei főügyészség tájékoztatója a szocialista törvényesség ér­vényesülésének helyzetéről. A végrehajtó bizottság ülé­sén egyéb tájékoztatók és előterjesztések mellett dr. Zsögöny József igazgató főor­vos előterjesztése alapján megtárgyalták még a megyei kórház-rendelőintézet mun­kájáról szóló jelentést. A megyei kórház területe az elmúlt években nem csak a betegellátás, hanem az építke­zéseknek is színhelye volt. Néhány év alatt a kórház bő­vítésére mintegy 80 millió fo­rintot használtak fel. Ennek eredményeként új gyermek­es fertőző beteg osztályt, rheu- matológiai osztályt létesítet­tek. Ezzel összefüggésben a megüresedett gyermekosztály helyén 60 ágyas urulógiai osz­tályt létesítettek, s a régi fer­tőző beteg osztály helyének igénybevételével 28-cal bőví­tették a belgyógyászati ágyak számát. Az ágyfejlesztésen kívül 60—60 ágyas nővér, il­letve orvosszálló, 40 szemé­lyes éjjel-nappal üzemelő böl­csőde épült. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács szerdán ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette a Külügyminisztérium beszá­molóját a hét szocialista or­szág külügyminisztériuma képviselőinek október 30—31-i prágai tanácskozásáról. A kormány megerősítette, hogy a Magyar Népköztársaság nemzetközi tevékenységében egyik fő feladatának tekinti az európai biztonsági konfe­rencia előkészítését és mielöb bi megtartását. Dr. Tímár Mátyás, a kor­mány elnökhelyettese tájékoz­tatót adott a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési bi­zottság Berlinben október 24 és 27 között tartott 8. üléséről. A testvéri barátság és kölcsö­nös megértés szellemében tartott tanácskozáson áttekin­tették az idei árucsere-forga­lom alakulását és megbeszé­léseket folytattak az 1971—75 évi népgazdasági terve1 egyeztetésével, a gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működés továbbfejlesztésével kapcsolatos kérdésekről. A bizottság elhatározta, hogy megvizsgálja annak lehetősé­geit, hogyan haladhat tovább a két ország a kutatást, a fejlesztést és a termelést érin­tő legfontosabb kérdések ösz- szehangolásában. A Minisz­tertanács a tájékoztatót jóvá­hagyólag tudomásul vette. A pénzügyminiszter beszá­molt a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bír zottság 4. ülésszakáról. A bi­zottság határozatai — a válla­latok közötti termelési koope­ráció és a műszaki-tudomá­nyos együttműködés szélesíté­sével — a két ország gazda­sági kapcsolatainak továbjji fejlesztését, az árucsere-forga­lom bővítését célozzák. A Mi­nisztertanács a beszámolót el­fogadta. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnöke és az építésügyi és városfejleszté­si miniszter közös ielentése alapján a kormány foglalko­zott a magánlakásépítés egyes kérdéseivel. (Folytatás a 2. oldalon) E nagyarányú bővítéssel a megyei kórházban 1963 óta 197 ágyfejlesztés történt. Ez azt jelenti, hugy a megyei kórház felvevő területén a 10 l)(J0 la­kosra jutó kórházi ágy.szám 34,5-re emelkedett. Az orszá­gos vidéki átlaghoz képest azonban még mindig nagy az elmaradás. Országos vidéki átlagban ugyarfís 10 (W0 la­kosra 42,5 ágy jut. Ebből adó­dik, hogy a nagy előrehaladás ellenére a zsúfoltság jellemző a megyei kórházra. Csak sú­lyosbítja a helyzetet, hogy a megyé többi területén is ha­sonlóan rossz a kórházi ellá­tottsági szint. Az ágyfejlesztés kérdéseiben a hamarosan ösz- szeülő megyei tanács foglal majd állást. Az elmúlt években növeke­dett az orvosok és középká­derek száma, egyes szakterü­leten azonban komoly nehéz­ségek vannak a szakorvosi ellátást illetően. A tízezer la­kosra jutó orvosok számában is az országos vidéki átlag alatt van a megye. A végr >- hajtó bizottság javaslata: to­vábbi erőfeszítéseket kell te í- ni a szakorvosi ellátás javítá­sára. A korábbi évekre jel­lemző nagymérvű fluktuáció megszűnőben van, sőt újab­ban a fiatal orvosok szívesen jönnek a megyébe, segíteni kell őket munkájukban, a le­telepedésben. Ami a megyei rendelőinté­zet munkáját illeti, országo­san az elsők között jár Nyír­egyháza abban, hogy a me­gyei kórház és rendelőintézet egységben dolgozik. Ez lehető­vé teszi, hogy a két fontos egészségügyi intézmény szak­orvosai szorosan együttmű­ködjenek. Természetesen a zsúfoltságon ez nem sokat se­gít, mert ma már a rendelő- intézet helyiségei sem ele­gendők. A forgalma ugyafjis a megindulás óta több, mint kétszeresére nőtt, s az intézet egyáltalán nem bővült, a me­gyei rendelőintézet jelenlegi formájában alkalmatlan ilyen nagy tömeg befogadására, s a kulturált betegellátáshoz a legelemibb feltételek sem biz­tosíthatók. A városi rendelő- intézet átmenetileg csökken­tette ugyan valamelyest a for­galmat, de a korábbi helyze­ten ez sem sokat változtatott. A végrehajtó bizottság ja­vaslata szerint meg kell vizs­gálni, milyen lehetőségek vannak a rendelőintézet bőví­tésére. Erre még abban az esetben is szükség lesz. ha új kórház épül, mert jó lehető­séget biztosít majd a szak- gondozói hálózat elhelyezésé­re. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Next

/
Oldalképek
Tartalom