Kelet-Magyarország, 1969. november (26. évfolyam, 255-278. szám)
1969-11-30 / 278. szám
I "Mat KELET MAGVARORS7AÖ 19«« november S#. C S A L,Á D — OTTHON A IOGRÓL MINDENKINEK: Divatos kötött ruhák I. A jog a családban Ha jogról beszélünk, sokan a hivatalokra, vagy éppen a rendőrségi, bírósági ügyekre gondolnak, mivel a jogszolgáltatás fogalma általában ezekhez az intézményekhez Kapcsolódik. Annyira elterjedt ez a nézet, hogy a munkáját becsületesen végző, családjának élő emberek büszkén mondják: még sohasem volt dolgunk a törvénnyel. Ez azonban — a szó valódi értelmében — nem lehet igaz. A törvény, a jog minden társadalomban elkíséri az embert az élet első pillanatától az utolsóig. Jogszabály vonatkozik a még meg nem született magzatra, aztán a csecsemőre, s mindenkire, akármilyen életkorban van is, egészen a sírig, pontosabban még azután is. Természetese: mindez nen csak szocialista rendszerben van így- Mar a történelem előtti kor embere is igyekezett szabályozni a törzs, vagy a nagy család életét, az ókorban pedig — a rómaiaknál éppúgy, mint a keleti népeknél — írott és íratlan törvények határozták meg a családi kapcsolatokat is. (Hogy csak egyetlen, helyenként máig fennálló családi jogszabályról beszéljünk, a példa kedvéért: a mohamedánok szent törvénykönyve, a Korán előírja, hogy egy férfinek négy törvényes felesége lehet.) Korszerű, haladó -szellemű családjogi törvény azonban mégis csak a szocialista országokban van, jóllehet, a családi élet számos vonatkozásáról szolnak jogszabályok Kapitalista országokban is. A tőkés társadalomban mindig, minden vonatkozásban az anyagiakból indulnak ki, ezért i jogi szabályozás is elsősorban a vagyoni kérdésekkel fog- alkozik. az embeiek közti jogi problémákat csak mintegy ennek függvényeként tárgyalja. Az első olyan törvény Magyarországon, amely a saláddal részletesen foglalkozik, 1952-ben jelent meg. (Teljes, kissé hosszú címe: A házasságról, a családról és a —óságról szóló 1932. évi IV. törvén}', röviden Családjogi törvény.) Az élet követelményei szerint azóta ennek a törvénynek néhány rendelkezését módosították, lényege azonban máig is változatlanul érvényben van. Külföldi jogászok megállapítása szerint Európa egyik legjobb családjogi törvénye a miénk. Mint a címe is mutatja^ a törvény három fő részre tagolódik: szól a házasságról, mint a család alapjáról, ezután magával a családdal foglalkozik részletesen, végül a gyámság kérdéseit tárgyalja. A továbbiakban mindezt részletesen ismertetjük. Bevezetőként még arról, hogy milyen elvekre épült a magyar családjogi törvény és egészében a család jogi helyzetének rendezése. A jogalkotók természetesen a szocializmus alapelveiből indultak ki, amely szerint minden ember, nemére, nemzetiségére, vallására, stb- való tekintet nélkül — egyenlő. (Hogy ez mennyire fontos a családjogban, arra igen sok példát lehetne felsorolni. Az idősebbek emlékeznek arra, hogy a felszabadulás előtt az asszony és a gyermekek .mennyire, — szinte korlátlanul — ki voltak szolgáltatva a férj, illetve az apa akaratának, elsősorban vagyonjogi ügyekben. Voltak — és egyes országokban, például Rhodésiában, a Dél-afrikai Köztársaságban ma is vannak — olyan törvények, amelyek azt is előírják, hogy ki kivel köthet házasságot stb.) A szocialista magyar családi jog alapelvei, röviden, szinte csak címszavakban összefoglalva: a házasság önkéntességének és szabadságának elve; a házastársak egyenjogúságának elve; az anya és a gyermek védelmének elve; a szülői jogoknak a gyermek érdekében történő gyakorlásának elve; a házasságból és a házasságon kívül született gyermek közötti különbségek mellőzésének elve é,- végül, de nem utolsósorban az állasn és az egyház elválasztásának elve. Mit jelentenek ezek az elvek, hogyan érvényesülnek a gyakorlatban és a törvény betűje szerint? Hogyan véd a Magyar Népköztársaság a családot jogszolgáltatásával — erről lesz szó a továbbiakban. Várkonyi Endre A cigarettázás újabb káros hatásait fedezték fel A cigarettázás káros következményeiről már sokat olvashattunk. Közülük legveszedelmesebbek a tüdőrák, az idült légcsőhurut és a szív- koszorúér-megbeteg 'dések. Az újabb kutatások a cigaretta zásnak a központi ideg- rendszerre kifejtett hatásával foglalkoznak. Ezekben a kísérletekben száznál több fiatalember térdreflexét vizsgálták. és úgy találták, hogy egy gyenge nikotintartalmú cigaretta elszívá. sa öt percen belül 45 százalékkal. egy erős nikotintartalmúé 67 százalékkal csökkentette a reflex intenzitását. A huszonöt perccel ké sőbb elszívott második cigaretta ugyanazt a hatást váltotta ki. Nem volt különbség az állandó dohányosok és az általában nem dohányzók között. Más kutatók a dohányos nők méhlepényét vizsgálták szülés után. A méhlepényben olyan enzimeket találtak, amelyek a nemdohányzókéban nem fordulnak elő. További vizsgálatnak kell kiderítenie, hogy vajon a cigaretta rákkeltő anyagai áthatolhatnak-e a méhlepényen, és ezáltal károsodhat-e a magzat. Apró tanácsok A vöröshagyma szép piros es ropogós lesz, ha pirítás előtt a zsírban meg hintjük egy csipetnyi liszttel A gomba nem barnul meg, ha főzés előtt egy pár csepp citromlevet csöpögteíünk rá A fokhagymáról köny- nyebben lejön a héja, ha tisztítás előtt kevés nedves •óba mártjuk. Az alma szép fehér marad, ha kevés vízben párolva citromlevet és csipetnyi sót adunk a főzővízhez. Az omlett lazább, habosabb lesz, ha- a • fehérjét (elverjük és tojásonként egy •vékánál híg tejfölt keverünk bele. Tortából úgy vághatunk szép sima szeleteket, ha a kést előzőleg forró vízbe mártjuk. Lurexszálas betéttel és paszpolozással készült fehér almi kosztüm. Érdekes mintázatú és színösszeállítású sportos pulóver, széles bőrövvel. Receptek Sertésszelet selmeci módra HOZZÁVALÓK: 50 deka sertéscomb vagy karaj. 10 deka szalonna, 10 deka sajt, só. bors, zsír. A sertéscomb-szeleteket vékonyra kiverjük, megsózzuk, törött borssal meghintjük, vékony szalonnaszelettel mindegyiket leborítjuk, reszelt sajttal megszórjuk, összegöngyölitjük. Mindegyiket átkötözzük, vagy fogvájóval összetűzzük, és lábasba tesszük. Ezután forró zsírral leöntjük, víz hozzáadásával puhára pároljuk. Ha megpuhult, rózsaszínűre sütjük, szeletelve zöldborsós rizzsel tálaljuk, és paradicsomsalátát adunk hozzá. Cukorborsós rizs 2 deka vajban a finomra vágott zöldpetrezselymet egy kissé megfonnyasztjuk, és hozzáadjuk a cukorborsót, kevés sót és borsot. Ha a borsó megpuhult (időnként pár csepp vizet teszünk hozzá. hogy le ne égjen), a kész párolt rizsbe belekeverjük. (Személyenként 5 deka rizs és 12 deka cukorborsó számítható.) Paradicsom salain A karikára vágott paradicsomot (körülbelül fél kiló) mosás után a salá‘ástálba helyezzük. Gyenge ecetlevet készítünk, sót, kis cukrot, borsot, kevés finomra vágott hagymát és pár es~pp olajat adunk hozzá. Ezzel leöntjük a paradicsomot és tálalásig a hűtőbe tesszük. Szegedi halsalcta HOZZÁVALÓK: fél kg fehér húsú hal (fogas, süllő), 2 zöldpaprika, 2 paradicsom, 2 tojás, olaj, ecet, pirospaprika, só, törött bőre, hagyma. A halat sós, ecetes vízben megfőzzük; ha kihűlt, kisebb darabokra vágjuk. A zöldpaprikát kockára vágjuk éa leforrázzuk, a paradi óra héját lehúzzuk, majd szintén kockára vágjuk. A fent említett anyagok hozzáadásával ízes mártást készítünk (hasonlóképpen készül, mint a gyuvecs). Ezután beletesszük a halat; egyszeri forralás után leemeljük a tűzről. Jégszekrényben tároljuk. A tojást megfőzzük, felszeleteljük és tálaláskor ebből készítünk körítést a halsalátához. Néhány jó tanács a villanyborotva használatáról A férfiak 15—20 százaléka búcsút mondott a szappanhabnak, áttért a villanyborotva használatára. Számos előnye van ennek: nem kell szappanozni az arcot, s kényelmesebb körülmények között — ülve vagy akár ágyban fekve — is elvégezhető e művelet. Hátrányul 'azt róják fel. hogy az arc nem lesz eléggé sima, a villanyborotvával ugyanis nem lehet tökéletesen „kiborotválni” a szakállt. De míg a hagyományos vágóeszközökkel minden egyes borotválkozáskor a szőrrel együtt lehúzzuk a bőr felhámrétegét is, a villanyborotva használata megkímél bennünket ettől. Kezdetben csak egykéses készülékeket gyártottak, ma viszont — a borotválkozás gyorsítása végett — jobbára több késkosaras villanyborotvákat készítenek. A forgó körkéses típusok rendszerint kétfejesek a rezgőkéseknél egymással párhuzamosan 2—6 késkosarat helyeznek el. A forgókéses borotvákat minden esetben kis elektromotor hajtja. Egyfejes készülékeken közvetlenül a motor tengelyéhez kapcsolódik a forgókés, kétfejeseken műanyag fogaskerekekből álló áttételt iktatnak közbe. Az elektromos borotvák csendesebben működnek mint a vibrációsak, viszont gondosabb karbantartást igényelnek. Időnként ellenőrizni kell a motor szénkeféinek kopását. ugyanakkor ajánlatos a borotva belsejéből ecsettel eltávolítani a lerakodott finom szénport. A szénkeféket — a használattól függően — fél- vagy “gyévenként kell cserélni. A forgórész csapágyaihoz minden tisztítás alkalmával juthassunk néhány csepp varrógépolajat. A vibrációs borotva gyakorlatilag nem szorul belső karbantartásra, hiszen nincsenek forgó, kopó alkatrészei. A villanyborotvák valamennyi változatának a kosár- és késrendszere könynyen elválasztható a készü« lék törzsétől. Ez a részi semmiféle kenésre nem szorul, viszont minden borotválkozás után gondosan kt kell tisztítani az erre a célra szolgáló kefével. A kés vágóéleit nem kell, de nem is szabad csiszolni vagy fenni, mivel azok önélezők. A kopott, kitöredezett késkosarat azonnal ki kell cserélni, nehogy sebet ejtsen az arcon. A kosár rendszerint hamarabb elkopik, mint a kés, de azért az utóbbi időnkénti cseréjére is fel kell készülni. A villanyborotvák elektromos szigetelésére rendkívül nagy gondot fordítanak az előállítók. A készülék burkolata minden esetben műanyagból készül, a külső fémrészek nincsenek vezető kapcsolatban a belső, zárlatveszélyes alkatrészekkel, így védőföldelésre nincs is szükség. Arra ügyeljünk, hogy a hálózati vezeték meg ne sérüljön, ki ne töredezzen. Fürdőkádban ülve ne borotválkozzunk, és a borotva " burkolatát csak áram- talanítás után bontsuk szétVégezetül néhány gyakor. lati jó tanács azoknak, akik csak ezután térnek át a villanyborotva használatára. Az „átállás” nem megy egyik napról a másikra, kb. 2—3 hét alatt szokja meg a bőr az új „technológiát”. Ez idő . itt borotválkozás után a bor rendszerint kipirosodik és enyhén „ég” az arc. Téves hiedelem, hogy a villanyborotva csak a „gyenge” szakállú férfiaknak való. Á tapasztalat éppen az, hogy az erős, kemény szőrszálakat a kések „szívesebben” nyesik el, mint a gyenge, elhajló szőrszálakat. A forgalomban levő villanyborotválkozó szerek használata megkönnyíti a bőrfelületen a borotvakosár siklását, ugvanakkor keni a borotva metszőfelületeit is, a szőrszálakat megkeményíti, ési mintegy „kiemeli”; a bőríe- lületbőL
