Kelet-Magyarország, 1969. november (26. évfolyam, 255-278. szám)

1969-11-30 / 278. szám

1989. november 30. KBUT-IIMT ARORSZAO S. etéaf Bátran kezdeményezni Választ megyénk fiatalsága. A napokban új szakasz kez­dődött a KISZ szervezeti életében jelentős munkában: befejeződtek az alapszervezeti választások, és megtartották az első járási küldöttértekez­letet. A közel két hónapig tartó választásokat az alapszerve­zetekben gondos előkészítő munka előzte meg. Válasz­tott fiatalok gyűjtötték ösz- sze különböző bizottságokban a KISZ-tagok véleményét az elmúlt két év ifjúsági mun­kájáról, s a jövő elképzelé­seiről. Különösen ez utóbbi fontos a most megválasztott KISZ- vezetőknek, mert nem kö­zömbös, hogyan szervezik a több, mint harmincezer sza­bolcsi KlSZ-fiátal ifjúsági munkáját. A taggyűléseken a vilaszellem változatosan ala­kult. Az aktivitást elsősor­ban az határozta meg, meny­nyire értékelte a beszámoló konkrétan, névre szólóan a tagok munkáját, és mennyire a meglévő, a tagságot közvet­lenül érintő problémák kerül­tek a beszámolókba. A leghasznosabb viták a munkásfiatalok körében ala­kultak ki. Az érdekvédelem, a termelékenység és a szo­cialista ifjúsági brigádok munkája került előtérbe. So­kat foglalkoztak a fiatalok az ifjúsági klubok munkájával, a szabad idő hasznos kitöltését, jó programokat igényeltek a KISZ-vezetőktől. Még mindig visszatérő probléma a helyiséghiány. Egyre több helyen kezdemé­nyezik a fiatalok társadalmi munkával épülő ifjúsági klu­bok létrehozását- Több ter­melőszövetkezet komoly se­gítséget is ad ehhez, mert igényt tart a fiatalok munká­jára. A jó példák számát azonban tovább kellene sza­porítani, s ehhez a fiatalok- ' nak is bátrabban kellene kez­deményezni. Jól segítette az ifjúsági munka népszerűsítését né­hány nagy rendezvény — ez tűnt ki a fiatalok hozzászó­lásaiból. A falusi fiatalok ta­lálkozója Tiszalökön, a nem­zetközi szántóversenyen hasz­nos tapasztalatcserékre adott lehetőséget. A műszaki értel­miség körében ebben az év­ben újra jó eredmények vár­hatók a Kiváló ifjú mérnök, technikus mozgalomban: a KISZ pályázata kiemelke­dően jó lehetőséget teremt a fiatal műszaki értelmiség ki­alakításához. A most kezdődő járási kül­döttértekezleteken a szerveze­ti és politikai, ifjúsági élet legfontosabb kérdései kerül­hetnek napirendre. Fontos, hogy a fiatalok választ kap­janak a korábbi taggyűlése­ken felvetett kérdéseikre, konkrét feleletet a problé­mákra. Természetesen ez nem tör­ténhet meg azonnal, de a megválasztott új vezetők • jó lehetőségekkel indulnak jövő évi programjuk elkészítéséhez, jó javaslatokat, elemző véle­ményeket kaptak. Ezeket ér­tékelik most járási küldöttér­tekezleteken, amelyek mun­kája nyomán még változato­sabbá, alaposabbá, vonzóbbá válhat a KISZ ifjúsági mun­kája. M. S. Van-e olaj a homok alatt ? Hamarosan megkezdődik a szabolcsi olajkutatás — Beszélgetés dr. Vándor!! Róberttel, a Nagyaliöldi Kutató és Feltáró Üzem lőgeoiógusával Nincs jóformán olyan hó­nap, hogy nyírségi, szatmá­ri emberek ne „fedeznének fel" olaj-, vagy földgázlele­teket Szabolcsban, A vizek felszínén úszó olajfoltokról adnak jelentést, vagy ugyan­csak a vizekből felbugyboré­koló, meggyújtható és égő gázokról. Minden egyes esetben megvizsgálják a helyszínt a kutatók. Sajnos, eddig minden esetben med­dő eredménnyel. Az „olaj­foltos" vizekről kiderül, hogy a talajvizek vasoxido- kat oldottak. A felszínre jutva ez az oldat színes, ir- rizáló hártya alakjában je­lenik meg és összetéveszt­hető az olajjal. A felömlő gázok pedig szerves vegyü- letek bomlásaként keletke zö, úgynevezett mocsárgá­zok, melyek sohasem for­dulnak elő olyan mennyi­ségben, hogy ipari kihaszná­lásuk gazdaságos volna. Odaállunk a főgeológussal a hatalmas munkatérkép eié. Hazánk egész alföldi térképén kékes jelekkel vannak bésatirozva u fel­kutatott vízlelőhelyek. Es barnás színnel az olajw, vagy földgázelőfordulások. A térkép eléggé sűrű, szinte az egész Alföld nagyjából és egészében fel van tárva. A kutatók tudják, hol keresse­nek olajat, az igen költsé­ges próbafúrások helyei évekre előre ki vannak je­lölve. Az egész térképen egyetlen tiszta fehér • folt mutatkozik: és ez éppen Sza bolcs-Sza t már. Ez a fehér folt most már nem sokáig marad beírat­tam A következő évtized­ben,. «untak. is. az első felé­bén, fncgiftdul v— éppen be­szélgető partnerünknek, a főgeológusnak irányításával — a Szabolcs-Szatmár me­gyei módszeres kutatás. Tudomány és pletyka i Szabolcs megye egyetlen olajkutató fúrását Pávai Vájná Ferenc végezte a Szatmár megyei Tisztabere­kén 19Í3 szeptember 11 -tői 1934 október 29-ig. Ezeröt­száz méterig és tíz centimé­terig jutott le. Itt van a jegyzőkönyve. Hétszáz méte­res mélységben érte el az úgynevezett Felső-Pannon réteg alját és 1291 méteres mélységben végzett az Alsó- Pannon réteggel. (Ez az a két földtani alakulat, mely­ben hazánkban a legtöbb olajlelet található. (Bár olaj- nyomokat talált, kutatása nem hozott fel olajat. De igazolta a geológusok számí­tásait, mely szerint a Nyír­ségben és a Szamosközön vannak olyan rétegek, me­lyekben kőolaj képződhetett. A Kőolaj és Gázipari Tröszt — mely évente ezerhatszáz milliót költ kutatásokra — 1950-től 1961-ig elvégeztette Szabolcs-Szatmár megye mágneses felmérését. Ko­rábban, 1931 és 1944 között a Geofizikai Intézet Eötvös­ingával megcsinálta a geofi­zikai felméréseket. A hatva­nas években a Tröszt Geofi­zikai Kutatási üzeme úgyne­vezett „refrakciós és ref­lexiós” felmérést végzett a megyében. Ez igen érdekes munka. Apró robbantásokat végeznek, figyelik műsze­reikkel a visszhangjukat és ebből állapítják meg az ad­digi mérések helyességét a kőzetek elhelyezkedését il­letően. Érthető, ha az ilyen kutatómunka érdeklődést kelt. Amerre jártak, érdek­lődtek az emberek kutatá- suk eredményéről. Bármi­lyen óvatosan nyilatkoztak, nem tagadhatták, hogy az addigi mérések helytállóak. Nagy mennyiségű olyan kő­zet terül el a megye felszí­ne alatt, melyben elméleti leg szénhidrogének. — kő­olaj és földgáz található. Érthető, ha a szabolcsi em­berek — kik nagyon jól tud­ják, mit jelentene hazájuknak, ha itt is felfedeznének olajmezőket — szívesen na­gyították fel ezeket az el­méleti kijelentéseket. „Van olaj!” Olaj azonban csak akkor van, ha már a fel­színre tört. Gondos, módsze­res, évtizedekig tartó vizs­gálatok előzik meg, hal történjenek a kutatófúrások. Fúrókutak megyénkben Viszont most ez az idő el­érkezett. A hetvenes évek­ben a Tröszt tervei szerint négy körzetben kezdődnek meg a kutatófúrások. A Kis­alföldön, az úgynevezett bé­kési medencében, tehát Gyu­la és Békéscsaba körzetében, a Jászságban — és nem utolsósorban a Nyírségben. Hogy hol, azt még pontosan nem lehet tudni — még sok íróasztali, tervezömémöki munka vár megoldásra ad­dig. A pleisztocén réteg Nyír­meggyes környékén gyúró­dik a legmélyebbre. Igaz, a Pannon-réteg ezt nem min­dig követi. De ha igen, az első fúrótornyok egyike ép­pen Mátészalka és Nyír­meggyes között mered majd az égnek. Kőolajfinomító Szabolcsban ? Vándorfí elvtárs vállalatát — mint elmondja — egy évtizede fel akarták oszlat­ni. Indok: nincs értelme az alföldi olajkutatásnak. Ma, egy értized múlva megfor­dult a helyzet: a szorgalmas kutatások és az eddigi fel­fedezések nyomán ma ha­zánk szénhidrogénkészletének — csak ■ földgázban húsz­milliárd köbméter! — kilenc tizede a „lenézett” Alföldön található. Hogy megértsük, mekkora pénzügyi tételekkel jár ez a kutatás, egy példa. Júniusi riportunkban a víz­ügyi főgeológusról, Urban- csak Gyuláról a Nyíregyhá­zi Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása Jjgosulatlan fakivágásnál az erdőállomány fejlődésében okozott kár is számit Gyakran előfordult, hogy az erdőállományt különböző bűncselekményekkel káro­sítják. E károkozók egyrészt jogtalanul eltulajdonítják a kivágott fát, másrészt ugyanakkor rongálják az er­dők és fásítások összefüggő állományát, s ezzel gátolják annak kifejlődését. Az elbírálásnál fontos kér­dés. hogy a cselekmény a súlyosabb büntetés alá eső bűntettként avagy szabály­sértésként minősül-e. Az ér­tékhatár a tulajdon elleni szándékosán elkövetett sza­bálysértéseknél 500 forint, míg a gondatlan rongálás­nál 5000 forint. Ha élő fát vágnak ki erdőből vagy fá­sításból, az okozott kár ösz- szegét az országos erdei ár szabályzat alapján kell megállapítani. A Legfelsőbb Bíróság ez­zel kapcsolatban olyan ál- áspontot foglalt el, amely szerint a fakivágással elkö­vetett jogtalan eltulajdonítás pénzben megjelölt vagyoni értékét nem pusztán az élő fa értéke, hanem a kivágás­sal okozott erdei károsodás, az úgynevezett biológiai ér­tek együttes összege adja meg. Csak az utóbbi helyes fi­gyelembevételével — ami kellően értékeli az erdőállo­mány fejlődésének az érde­keit is — lehetséges a foko­zott büntetőjogi védelem biz­tosítása, valamint a bűntett és a szabálysértés elhatáro­lása. Ebből Nkövetkezik, hogy ha az élő fa pusztán súly szerinti értéke adott esetben a szabálysértési értékhatárt nem is haladja meg, a bioló­giai, az erdőállomány fejlő­désében okozott károsodás tekintetbevételével a cselek­mény már bűntettnek minő­sülhet. zi Kossuth Gimnázium volt tanulójáról írtunk. Történel­mi tény, hogy az algyői olaj­mezők első olaja az ő tápéi artézi kútjában buggyant fel először. De nem ő „fedezte fel” az algyői olajmezőt. Azt már ismerték az olaj­kutatók. ök adtak neki en­gedélyt az olajmezőn mély- fúrásos vízmű építésére. Vi­szont -akkor két szomszédos olajmezőn is tönkrementek az elzáró berendezé­sek. (Háromszázötven at­moszf órásak voltak, hétszáz atmoszférásokra v rt.;1 » 1- már több milliard volt). A tápéi termeioszóvcu.- - kútjából felbuggyanó olaj fi­gyelmeztetett arra. hogy mi­lyen széles az algyői olaj­mező. És ez akkor roppant fontos Volt, megszabta a to­vábbi kutatások irányát, módszerét. Van tehát még romantika, véletlen is az olajkutatás­ban. Az 1970-es évek első fe­lében megkezdődő szabolcsi fúrásokról sem lehet meg­mondani, mikor adnak és adnak-e egyáltalán olajat. De végül is elkezdődnek és ez biztató. Befejezésül szót váltunk egy esetleg Ti szaluk és Ti- szavasvári között felépülő új nagy olajfinomító üzemről A főgeológus véleménye sze­rint az eddigi kutatások nem teszik indokolttá, hogy ez Szabolcsban épüljön. De a Szovjetunióból érkező kő olaj feldolgozására kell égj ilyen mammutüzemet építe­ni és nagyon valószínű hogy ez a Tisza partján, Ti sza lök és Tiszapolgár térsé­gében épül fel egyszer. Gesztelyi Nagy Zoltán Ajánlat nagyáruházra A tanácsi kereskedelem és vendéglátóipar közösen pályázik ígéretes, jó terveket ké­szített a városi tanács ver­senytárgyalására három nyír­egyházi vállalat, az ipar­cikk, az élelmiszer kiskeres­kedelmi és a vándéglátóipa- ri vállalat. Közösen, társulás formájában építenék fel a város új nagyáruházát. A meghirdetett pályázat­ban két helyet jelölt meg a városi tanács: a Zrínyi Ilo­na utcai bevásárlóközpontot és az épülő új autóbuszpá­lyaudvar melletti részt a Jókai téren. A vállalatok a két lehetőségre két ajánlatot tettek. Az első helyen a Jókai tér szerepel. Itt a három válla­lat 68 millió forintos költ­séggel (36 milliós beruházás, 32 milliós árukészlettel) 6 ezer négyzetméteres alapte­rületű nagyáruházát kíván építeni. Megfelelő lehetőségeik vannak. A társulás már egy éve működik, s ez idő alatt a SZÖVTERV-vel elkészít­tették az áruház tanulmány- tervét. A legkorszerűbb mód­szereket kívánják felhasznál­ni. Paneles építkezést, táv­fűtést, a teherliftek mel­lett mozgólépcsőket, sok au­tomatát (élelmiszerhez és hűsítő italhoz) kívánnak fel­szerelni. A társulás szerint erénye lenne a nagyáruház­nak a sokféle szolgáltatási te­vékenység, amit itt kívánnak megvalósítani. A tervezett áruház alagso­rában helyeznék el az áruát­vevő helyeket, a szolgáltató­műhelyek egy részét, a rak­Női csizma matyó hímzéssel 300 ezer pár rakamazi exporlcipö A szabolcsi női cipő világ- viszonylatban is márkát je­lent. A Rakamazi Cipész Szövetkezet ebben az évben 436 ezer pár női cipőt és magas szárú női csizmát ter­melt. Ebből 300 ezer pár ex­portra ment. A külföldre szállított ci­pőkből 210 ezer pár a szo­cialista, 90 ezer pár pedig a tőkés országok megrendelé­se. A legtöbb megrendelést Csehszlovákia, Lengyelor­szág, ' NDK és a Szovjetunió adta. A tőkés piacok közül a szabolcsi cipők iránt a legna­gyobb . érdeklődést Ausztria, Dánia és Belgium mutatott. A Szovjetunióba főként - « bélelt magas szárú női csiz­mákat, Ausztriába ugyancsak magas szárú női csizmákat kérnek különleges kikészitésű bőrből és különleges eljárás­sal. Belgium és Dánia női dif vatcipőket és munkaigényes, magas szárú, magas sarkú női bélelt csizmákat ren­delt. A rakamazi szövetkezet 1970-ben 380 ezer pár női ci­pő gyártását tervezi. Ezenkí­vül 200 ezer pár bérmunka felsőrész készítésére adnak lehetőséget. Az elkövetkező évre a külkereskedelem 180 ezer pár női cipőre tett ren­delést. A belkereskedelem egyelőre 40 ezer pár női ci­pőt igényel Rakamaztól. Első ízben kerül szabolcsi termék Ausztráliába. 100 ezer pár magas szárú női csizmát kell szállítani Auszt­ráliának. A csizmák szárát matvóhimzés és paszabi szőt­tes díszíti majd. Farkas Pál Tavasszal kezdik Középiskolai diákotthon épül Nyíregyházán A harmadik ötéves terv fi­niséhez közeledünk: 1970 az utolsó éve. Az ötéves terv művelődésügyi beruházásai közül még egy több milliós létesítmény építése kezdődik meg a jövő esztendő tava­szán: hozzálátnak egy 216 fős középiskolai diákotthon épí­téséhez Nyíregyházán. Az új kollégium az Árok utca és a Moszkva utcp sarkán lévő, jelenleg sport­pálya és kert helyén épül fel 1971-re, tehát azok a diákok költözhetnek majd be ide, akik most még az általános iskolák felső tago­zatán tanulnak. A tavaszi enyhe idő- be­álltával kezdik majd meg a közel 14 milliós építkezés földmunkálatait, s magát a háromszintes korszerű diák­otthoni épületet a Középü- lettervezö Vállalat tervező kollektívájának egyedi ter­vei alapján, típusszerkeze­tekkel készítik. Az új léte­sítményről márts megközelí­tő képet alkothatunk, ugyan­is formáiban rokona lesz a sóstói erdő szélén már felépült főiskolai kollégium­nak. Az építést a ÉM megyei építőipari vállalat végzi. Az új diákotthon jelentő­sen enyhít majd a jelenlegi igen szűk kollégiumi kerete­ken, s feladata lesz a nyír­egyházi középiskolák 216 diákjának elhelyezése, a leg­korszerűbb tanulási feltéte­lek biztosítása. tárakat. A földszinten egy ÁBC-áruház rendszerű élei« miszerrészleget és a vendég­látóipari vállalat kezelésé­ben egy bisztrót és egy söröi zőt üzemeltetnének. Az első emelet a vegyes­iparcikkek osztályaié, míg a második emeleten a ruháza­ti osztályokat helyeznék el. Az új áruházat úgy tervezik, hogy éves forgalma mint­egy 254 millió forint lenne. Ebből az összegből mintegyi 230 ezer forint az iparcikk kisker forgalomrészesedés* — az előzetes tervek szerint. Érdemes az. ajánlat szol­gáltatási céljait • felsorolni;, információval és vevőszolgá­lattal, piackutatással foglal­kozó részleget terveznek. Rendszeresítik a csomagkül­dést és a házhoz szállítást, többféle OTP-szolgaitatással segítenék a vásárlókat. A speciális szolgáltatások között a lakberendezési tanácsadás és maga, a lakberendezés is szerepelne. Megszervezik a régi tartós fogyasztási cik­kek, rádiók, tévék cseréjét. Néhány szakma részére ki­sebb barkácsműhelyt is üze­meltetnének, a szükséges esz­közöket és anyagokat itt áru­sítanák A ruházati részlegnél ruha- és kalapigazítást, a lakberendezés néhány egy­szerűbb textilmunkáiát is vé­geznék. A ruházati osztály egyik részeként állandó di­vatszalon működtetései ter­vezik és kisebb mennyiségben megvalósítanak a saját egye­di darabok árusítását. A pályázat szerint az épít­kezés kezdete 1970. október 1, az áruház megnyitása pe­dig 1972. október 1-én len­ne. A beruházáshoz szükséges összeg a társuló vállalatok rendelkezésére áll. A tanács által felajánlott hitelt a for­góeszközök beszerzésére kí­vánják felhasználni. Amennyiben a pályázat el­bírálása után nem a Jókai ■ téri, hanem a Zrínyi Ilona utcai változat valósulna meg, akkor csak az iparcikk kisker építkezne. Ekkor há­rom szinten, ötezer négyzet- méteres alapterületű áruhá-, zat építenének, 55 miltió fo-' rint költséggel. Az első vál­tozathoz képest sok eltérés nem lenne, nagyjából ugyan­azokat a szolgáltatásokat es osztályokat üzemeltetnék, ki­véve az élelmiszer ÁBC-t és a vendéglátóipari egysége­ket. A társulás vezetői már most a munkaerőgondok megoldásának lehetősegeit számítják. Rendkívül fontos feladat lenne addig is a mintegy 150, többnyire női munkaerő, a szakképzett el­adók oktatása. M- S. FELVESZÜNK 16. évet betöltött, vagy 1970. március 31-ig betöltő lányokat és asszonyokat szövő- tanulóknak Fizetünk a betanulási idő­re havi 1000,— Ft-ot és térítésmentesen szállást biztosítunk. Betanulási idő: 3 hónap. Kereseti le­hetőség betanulás után 2800,— Ft-ig. JELENTKEZNI LEHET: levélben vagy személye­sen. Gyapjúmosó és Szö­vőgyár munkaügyi osz­tályán, Budapest, XIII., Rajk László u. 70—74. (Bp. 4722)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom