Kelet-Magyarország, 1969. november (26. évfolyam, 255-278. szám)

1969-11-30 / 278. szám

|A£f) M ftMaynKiif 9A IWUU. HU VTililLWli ÖTJ. KELET-MAGYAR0R8ZA G I. oWet Nem eleíántcsonttorony •• (HwenmHIióval több lakásépítésre Beszélgetés az új ötéves tervről a Tervhivatal szakemberen el KÉTFÉLE FORRADALOM ment végbe nálunk az eltelt negyedszázad alatt: a társadalmi és a technikai. Az első évek lázas forradalmi évek voltak. Az újjáépítésért, a hatalomért, aztán a hata­lom megszilárdításáért. A magyar ipar nem volt szá­mottevő, a mezőgazdaságot 45 után elmaradott kisüze­mek jelentették. Ekével, an- nak híján nem egyszer csu­pán ásóval és kapával. A? ezután következő extenzív fejlődés nagyarányú ipart és szocialista mezőgazdaságot teremtett. Most értük el csu­pán. hogy az igények és a lehetőségek megközelítik egymást. Egy intenzív fejlő­dé^ útjára léphet az ipar és a mezőnazdaság. Az új gazdaságirányítási rendszer nagy hatással van a tudományra, a technikára, a kutatásokra is. A tudo­mány mindinkább termelő­erővé válik. Ahhoz, hogy must továbblépjünk. nagy szükségünk van a tudományra. Nem absztrakt, valamiféle elvont I udományoskodásról és nem elefántcsonttoronyban elő tudósokról van szó. Ar­ról. hogy a tudomány és az élet szerves és mindennapi kapcsolatban legyen egymás, sál. A munkát nem nagyobb fizikai erővel, hanem éssze­rűséggel, újítással, a műsza­ki színvonal állandó tökéle­tesítésével kell megjavítani. Ehhez érdeklődő, a társada­lomtudományokban és a technikában mind jártasabb emberekre van szükségünk. Kezdjük elérni ennek a mun­kásnak a megjelenését, mind több üzemünkben. Jóllehet még messze vagyunk azoktól az országoktól, amelyekben a gyári dolgozók több mint a fele érettségizett, nálunk is megjelenik lassan az ol­vasó, tanuló, a müveit mun­kás, aki azért tanult, hogy munkás legyen, s nem azért, hogy íróasztal mellé kerül­jön. Az üzemben dolgozó automata gépek, a bonyolult szerkezetek irányítása paran- csolóan követeli és már az általános iskola első osztá­lyában ezt segítenünk kell, A MEZŐGAZDASÁGBAN teret hódít a kémia, a gépe­sítés. Hol mennek előre? Ahol a tudomány élenjáró eredményeit alkalmazzák. Mi is ismerünk ilyeneket. a 10. „Tömörülésre szántuk el mpgunkatu A földindulás szólásra készteti a református, a gö­rögkeleti püspököt és <Jr. Semassa József egri érseket ís, Á vármegye közgyűlése szinte nap mint nap foglal­kozik az agrárszocializmus­sal és többék között határo­zatot höz arra, hogy a bel­ügyminiszterhez fordulnak segítségért: rendeljen ki a ve­szélyeztetett helyekre a csendőrségnek ..segédletül egy ezred idegen nyelvű, le­hetőleg gyalogos katonát”. Úgy látják. hogy „bőven vannak hajtogatok', ... de ezek kezében mindig ettvannak a seoezialista iratok, melyek­nek minden betűjét mohón olvassa, szentül hiszi ... a köznép”, ezért „felkéri a minisztert, hogy szükség esetén a sajtótörvény módo­sítása által is intézkedjék, hogy a lázító iratok a nép között osztogathatok ne le­gyenek". Haragjuk elsősor­ban Várkonyí István „FÖLDMIVELŐ” című lapja ellen fordul, amely valóban szervezője és mozgatója az akkori szociáldemokrata mozgalomnál radikálisabb agrárszocialista pártnak. A közgyűlés úgy is vonja le a következtetést, hogy a moz­galom oka nem a nyomor, mert birtokos, 30—-40 hol­das gazdák is csatlakoznak m birtokfelosztásról álmodó nincstelenekhez.' Úgy ítélik meg, hogy veszélyesebb, mint a városi szocialista Nyírmadai Állami Gazdaság például évek óta együtt dol­gozik kutatóintézetekkel. Ez a területére nézve nem nagy üzem. országos mintagazda- ság lett, s évente húszmil­lió körül alakult a nyeresé­ge. Nincs piaiön az eredmé­nyekben. Ä mezőgazdaságban különösen nincs. De ehhez sokat kell tennünk. Azt pél­dául. hogy elérjük: minden járásban legyen egy-két ter­melőszövetkezet, amely be­mutat, amely a jó tapaszta­latokat átadja a többieknek. Volt ilyen törekvés, sajnos nem jutott túl azon. hogy egy-egy birkavágással egvbe- kötött népünnepélyben feje- ződiön ki. Nagy az igény, a követel­mény. De a tsz-parasztnak még nincs könyvtára. A ter­melőszövetkezetek többségé­nek van. csak éppen nem olvassák. A szakkönyv' még nem tört be a faluba. Pedig ha tovább akar jutni, véget k»ll vetni a sznobizmusnak. Ne azért legven könyvtár, hogy szép könyveket muto­gassunk a polcokon, hanem, hopv tanuljunk belőle. Van bizonyos pezsgés Sza­bolcsban. s ennek a hatása nem kicsi. A tudományos egyesületek, a TIT vándor- gyűléseket, szinpozionokat, tudományos előadásokat szer­vez. jelentős szerepet vállal a továbbképzésben. De nem­régiben panaszolta egy or- vus, hogy bár nagy szükség van a továbbképzésükre, me­gyénkből egyedül ő volt egy budapesti nemzetközi orvos- kongresszuson, Cak ö és ő sem gyakorló prvps. A TUDOMÁNY SZEREPE nélkülözhetetlen. Ezt most- már megyénk kereskedelmi illetékesei is vállalják: ku­tatóintézetet kértek fel, hogy segítse őket a hálózatfejlesz­tésben, a piackutatásban, a munka- és üzemszervezésben. De még nagyon sok a lehető­ség itt is. másutt is. Ahhoz, hogy a kutatás a mindenna­pi életet, a gyakorlatot szer­vezetten segítse, még sok a tennivaló- Szabolcsnak há­rom főiskolája, számos tan­széke van, amelyben folyik a kutatás, vannak feladatok, de sokszor csak spontán. Pedig mind a mezőgazdaság különböző ágaiban, mind a társadalomtudományok terü­letén vannak még feldolgo­mozgalom, mert bármely pillanatban veszélybe kerül­het a birtokos osztály (ter­mészetesen ezen a nagybir­tokosokat értik) vagyon- és életbiztonsága. Nagymáté Albert beszédét idézi a Nyírvidék 1897. dec. 19-i szá­ma: Ez már nem „szocializ­mus, hanem kommunizmus, nz erőszaknak, az osztálygyű- lÖJetnek uralma. ... Tegnap arról értesültünk, hogy X. községben a félrevezetett nép a járási fő tisztviselő ellené­ben ... erőszakot használ, ma már azt olvassuk, hogy F. községben a földbirtokokat 30 holdanként parcellázgatják; sőt L. faluban a rend képvi­selőjének fegyverrel ellene szegültek...” 26-án konkrét hírt közöl a lap arról, hogy Jéken megcsinálták a föld­osztás tervét, de a birtokos Lipthay Bélának is hagytak 15 holdat. A sok magyarázgatás, ta­lálgatás mellett, a legauten­tikusabb nyilatkozatnak a Nyírvidék 1898. jan. 2-i szá­mában ad helyet a „SZO­CIALIZMUS A VARMEGYÉ­BEN” c. napi kommentár- sorozatában: „Az ibrányi nép szava — (A lapban két fel­iratot közöltek, melyet a Szabolcs megyei közigazgatás küldött a belügyminiszter­nek.) Egyszerű eszünkkel nem akarjuk ezen feliratokat bírálgatni. De midőn a szo­cializmus terjedésének okát keresve, a?on következtetés­hez jut a tekintetes várme­gye, bogy ez onnan van, zatlan értékeink, még — hogy csak egy példát említ­sünk — sokat kell kutatni például a tsz-ek elosztási vi­szonyainak javításához, az ér­tékesítéshez, a vezetés-szer­vezéshez. Még "feltárásra vár­nak megyénk XX. századi fejlődésének irodalmi, törté­neti és egyéb vonásai. VANNAK KUTATÓINK, te­hetséges, vállalkozó fiatal­jaink, akiknek a munkáját kérni, felfedezni és igénybe venni kötelességünk. S ezt már az általános és közép­iskolákban el lehet kezdeni, Gondozni azoknak a gyere­keknek az útját, akikben bi­zonyos szempontból fantáziát látunk a,jövő számára. Fel­adatunk, hogy megkülönböz­tetett módon támogassuk a jelen és a jövő számára igen fontos, vagy csak kevésbé lényeges tudományos mun­kát. Valljuk, hogy különösen és mindenekelőtt jelenlegi problémáink közelítéséhez, megoldásához kell a pénzt kiadni, A tudomány nem lehet egyesek monopóliuma, ki­váltsága. Társadalmat átala­kítani csak úgy lehet, ha azt mindig jobban éj jobban megismerjük. Több é6 ala­posabb elemzést kíván me­gyénk előrehaladása a kuta­tóktól, a tudomány minden rendű és rangú művelőitói, Mind magasabb mércét a munkaterületeken, hogy job­bá, alaposabbá, tudományo­sabbá váljék a munkánk. Ez­zel eredményesebbé is. Nem véletlen, hogy a párt erre éppen most irányította a fi­gyelmet. A tudomány az elefánt- csonttoronyhóí kilépett, vagy kilép o gyakorlati életbe. A gazdaság a kultúra, az em­berek élet- és munkakörül­ményei javításának szolgála. tóba. De a tudomány az ál­talános iskola padjaiban kez­dődik. Jelen van egész éle­tünkben: a munkás és tsz- paraszt szakmai érdeklődésé­ben éppúgy, mint a kutató­intézetek falai között. CÉLTUDATOS RÁHATÁS­SAL. lankadatlan energiával és a dolgokkal való meg nem alkuvassal kell elér­nünk, hogy mindinkább szol­gálatunkba szegődjön. mert nines a népnek tanács­adója, igazsága van, de bo­csánatot kérünk, a mi néze­tünk szerint csak félig van igaza. Midőn pedig a jegyzői kar helyett annak adóügyi munkája vezetésére más hi­vatalnok beállítására gondol, ha azt véli, hogy ezáltal a jegyzői kart a nép testvéré­vé, atyjává, lelkiismerete­sebb, jobb tanácsadójává te­heti, mi úgy gondoljuk, hogy alaposan csalódik. Mert akik azután ilyenek lennének, most is ilyenek. Akik pedig most nem barátai a népnek, ... azok: Tekintetes vármegye! már mi nem hihetjük el, hogy az után is úgy ne te­gyenek... Dolgozni akarunk, hogy ismét tűrhető anyagi helyzetünk legyen. Csakhogy akikhez munkálkodni mehe­tünk, testet, lelket ölő mun­kánkért sem nyújtanak any- nyit, hogy meg is élhessünk. ... Ünnepeinket sem tarthat­juk meg. S így sem Istennek nem szolgálhatunk, sem csa­ládunknak, sem társadalmi és törvényes kötelességeinknek nem tehetünk eleget. Ez az igazi oka annak, hogy a bol­dog Szabolcsban alá sülyed- tünk. Ez az oka, hogy tömö­rülésre szántuk el magunkat, Ahol valami keresetforrás nyílik is, egymás ellen va­gyunk kénytelenek Hezitálni, ember-testvéreink rovására. Elárultuk barátainkat, mert,: Tekintetes vármegye! nekünk is van szülői szívünk, s ha gyermekeink azt mondják: apám adjál egy kis kenyeret,!, ne hagyj éhen veszni és ru­Felkerestük az Országos Tervhivatal illetékes szakem­bereit és a területfejlesztési politikáról, a tanácsi beruhá­zásokról, vagyis a „nem ter­melő” ágazatok, — egészség. Ügf, művelődés, közművesí­tés, lakásépítés, egyszóval, ahogyan szaknyelven hívják, az „infrastruktúra” —irány­elveiről érdeklődtünk a ké­szülő terv főbb vonásaiban. Soron kívül Szabolcsnak Mielőtt a negyedik ötéves tervről esnék szó, közbevetett kérdésként megemlítjük, hogy a Minisztertanács csak pár napja fogadta el az 1970-es év népgazdasági tervét. Níncs- e abban valami olyan, ami változást jelent Szabolcs- Szatmár megyére vonatkozó­an? — A harmadik ötéves terv utolsó két évére — hangzik a válasz — tehát 1969-re és 1970-re együttesen kellett tervjavaslatokat benyújtani annak idején. Ami a szabolcsi kétéves irányzatokat illeti, minden helyesnek bizonyult az idén is abból, amit két éne előre Javasoltak. Egy do­logban változás van mégis, ez pedig a lakásépítésre szánt keret. A kormány által elfő. gadott 1970-es évi népgazda­ság; terv a szabolcsi lakás­építés gyorsítását irja elő, és ezért 3/. eddigi összegeken felül külön, soron kívül so millióval megemelte az erre előirányzott összegeket. Külön szabolcsi tanulmány Ezekután a negyedik öt­éves terv előkészületeiről beszélgettünk. Megtudtuk, hogy az Országos Tervhiva­tal még a nyáron tájékoztat­ta a megyéket általános irányelveiről. Jelenleg folyik a megyei javaslatok elkészí­tése. (Szabolcsé már készen van.) Ezekután kerül sor az egyeztetésre és végül az így lekerekített javaslatok elfo­gadására. hátlanul megfagyni, és mi nem segíthetünk szeretteinkén: Csuda-e, hogy elménk fenn­akad és nem tudunk min­denkor megfontolólag csele­kedni? Csuda-e, ha a keserű­séggel telt poharat azok fejé­hez volnánk hajlandók vág­ni, akik édes vizet tűnhet­nének abba a maguk megrö­vidítése nélkül és nem te­szik; Ezek miatt hal ki belőlünk az erkölcsi érzék, a vallásosság, Isten és emberek iránti bizalom és minden re­ményünk. Pedig mi mindnyá­jan művelődni, tanulni, ked­ves magyar hazánknak hasz­nos és tevékeny polgárai óhajtunk lenni. Ilyen czélbóJ tömörültünk és tartjuk fenn szövetkezetünket a végletek­re is készen, míg meg nem hallgattatunk. ... Kató Antal elnök, G. Gégény János jegy­ző, Balázs Ferencz, B. Gé­gény Béla, Bodnár István, Balázsi József, Berencsi Ist­ván." A megrettent birtokosok közül egynéhányat! hajlanak a kompromisszumra is, A Kisvárdai Lapok 1898. jan. 33-1 száma „Egy öreg föld- birtokos" aláírással vezércik­ket közöl, amelyben azt fej­tegeti, hogy o nép jogos igé­nyelt ki kell elégíteni... A közigazgatási apparátus mindenesetre meghátrál és több helyen is engedélyezi a gyűlések nyilvános megtartá­sát. A Kisvárdai Lapok jan. 30-án nem minden malicia nélküli tudósítást is közöl az agrárszocialisták kisvárdai gyűléséről. „SZOCIALISTA GYŰLÉS KJSVARDÁN. - (A központjukból nyilvános gyűlésre kaptak utasítást a szocialisták, és nehogy titok­ban gyűlésezzenek, a főszol­gabírók több helyen enge­délyt adtak a gyűlések meg­tartására. Általában min­denhol azonos módon zajlot­tak le a gyűlések. Kisvárdám Szabolcs mái: az irányel­vekben is külön fontosságot kapott. Az Országos Tervhi. vatal a területfejlesztési irányelvek kidolgozásánál csak három területtel foglal­kozott küjön, kiemelt fontos­ságú fejezetben. Az első az úgynevezett budapesti agglo­merátum, vagyis a főváros és harminc kilométeres kör­zetében ötven település prob, lémái. A második kiemelt probléma — a megyék közül egyetlen­ként Szabolcs-Szatmár megye fejlődésének meggyorsítása. A harmadik a bányászvide- kek fejlesztési problémáinak külön, sajátos problémaköre. A szabolcsi kérdés éppen for­dítottja a budapestinek. Mig ott a munkaerőhiány, itt a munkaerőfelesleg problémá­jának mególdása van előtér­ben. A termelőszövet­kezetek fontos szerepe Szabolcsban kevés az ipari munkahely. ennélfogva a személyi jövedelem az orszá­gos átlaghoz képest. Ugyan­akkor itt a legnagyobb a népszaporulat.- Még mindig tíz ezrelék körül tart az or­szágos négy alatti adattal szemben. Hetvenezer munka­képes korú fiatal lép felnőtt korba a negyedik ötéves terv idején. Hat-nyolc közepes nagyságú üzem és a két na­gyobb Vállalat szabolcsi köz­pontba telepítésével máris körülbelül tízezer új mun­kahely megteremtésére vélik lehetővé. Ezek a körvonalak. De a Szabolcsi munkaerő foglalkoztatása nem egyszerű probléma. A megye túlnyo­mórészt mezőgazdasági jelle­ge szerint nem általában van munkaerőfölösleg, hanem a téli hónapokban elsősorban. Helytelen lenne minden ú.i munkahelyet ipari vállalaté, kon belül teremteni, mert akkor a mezőgazdasági mun­kák csúcsidejében a mező­gazdaság kerülne bajba. Ezért a tervezők fő tanácsa; f. hó 23-én, délelőtti 10 órá­ja volt az időpont s a hely a Flórián előtti tér, hova mintegy 500 szocialista is nem szocialista gyűlt egybe. Bejöttek a vidékről a gubás atyafiak meghallgatni a várdai jelentéseket. P. Tóth János­sal, az összehívó elnökkel pár szót váltott a közigazgatoság hatóság feje, Angyalossy Pál főszolgabíró s a karéjba gyűlt publikum előtt Vincze István megkezdte az egye­sület alapszabályainak fel­olvasását. (Tisztségviselőket is választottak, akik) meg is kapták az éljenöket P. Tóth János elnök, Vincze István jegyző. Klicsu (v. Kucsu) Jó­zsef pénztárnok, stb. Illés József... elfogulttá lett a nagy tömeg láttára s ... aka­dozva mondotta el a prog­ram szerinti földművelő nép helyzetét. (A felolvasott kö­vetelésekből: 1.) Ne harma­dos, feles legyen a föld ur- dolga nélkül. 2.) Ne ve­gyenek igénybe idegen fu­varosokat, csak „helybe­lieket. 3.) A napszám kövesse az árakat. 4.) „Ad­ják elő, akiknél vagyon, azt a 800 hold legelőt, ami a vá­ros használatában volt.” 5.) Ingyen homok- és földhordó területet jelöljenek ki. 6.) „Egyes földek holdja 7 írt­ért lett kibérelve, azt ráva­rázsolták a népre albérlet­ként 12 frt-ért. Ézt szüntes­sék meg.” 7.) gok az adó. — A jelenlevők a követeléseket megszavazták és rendben szétoszlottak.) Vóvárosnaményban is ha­sonlóan zajlik le a népgyü- lés febr. 11-én, ahol elhatá­rozták, hogy alapszabály-ter­vezetüket a belügyminiszter­hez terjesztik fel jóváhagyás­ra (Bereg, 1898. febr. 13.) ' {Folytatjuk) éjiének a termelőszövetkeze­tek a törvény adta lehető­séggel. minél több olyan se­gédüzemet hozzanak létre, ahol a saját tagjaik és a ter­melőszövetkezet összehan­golt közös érdekei a'apján 3 mezőgazdasági munkák szü­neteltetése idején foglalkoztat­ják a falusi lakosságot, nö­velve ezzel jövedelmüket, a tagság keresetét és a terme­lőszövetkezetek vagyonát js. Már vannak bíztató kezde­tek, de ez a lehetőség még koránt sincs eléggé kihasz­nálva. Megyénk Imp a let* többet Intézkedések készülnék u;'„ ra, hogy a kér» skedelem készleteit növelhesse. Mivel így nagyobb rendeletieket' ad­hat az iparnak, fizetőképe­sebb lesz, az intézkedés gyor­sító hatással lesz a terme­lés fejlődésére is. Természe­tesen a kereskedelmi kesé ­tek növelése csakis a me: - vő igényekhez igazodva tör­ténhet — erre is készül in­tézkedés. Es még valamh: a megye kereskedelmet irányí­tó szerveinek. vezetőinek még igen sokat kell tenniük, hogy a lakosság ellátása va­lóban megjavuljon. A háló­zatfejlesztésre kapott nagy összegek önmagukban nem növelik az ellátást, ehhez igen jó szellemű kereskede­lem szükséges, amely döntő módon, az irányítástól függ. Itt tesszük Szóvá, hogy Szabolcs kereskedelme, bolt­hálózata, ellátása most, a nagy fejlődés közben és még nagyobb fejlődés küszöbén máris túlterhelt. Mi lesz ké­sőbb? Saját erejéből a me­gye nem tudja fokozni nem termelő ágazatainak haté­konyságát a kívánt mérték­ben. Megérkeztünk a település­fejlesztés fő problémájához. Bár még nincs elfogadott terv, az irányelvek szerint Szabojcs-Szatmár megy« minden más területnél jóvaJ több anyagi eszközt kap a negyedik ötéves tervben. Elö_ reláthatóan az ország tanács! beruházásainak összege az új tervidőszakban hatvan százalékkal nő, ugyanakkor Szabolcs megyében ez a nö­vekedés nyolcvan százalék lesz. Befejezésül ismételten fi­gyelmeztetnek az építőipar kulcsfontosságára. Az építő­ipar, — főleg a mélyépítők országosan is le vannak je­lenleg maradva, milliárdos tervek maradnak emiatt el- költetlenül. Épp ezért az építőipar jelentős dotációt kaphat kapacitásának fejlesz­tésére. Jó lenne élni ezzel a lehetőséggel a szabolcsi építőiparnak is. Mint egy Szakember meg­jegyezte beszélgetésünk ve­gén: „FJvileg annak sem vol­na akadalya, hogy Szabolcs háromszor annyit topjon- Pa bizonyos, hogy háromszor annyit nem tudna elkölteni. Az új létesítményeket fel ia kell építeni.” Nos, itt van a dolog gyö­kere. Most tehát a szabolcsi építőiparban a sor — minisz­tériumi. tanácsi, szövetkeze­ti építőiparon egyaránt — hogy megmutassák: fel tud­nak nőni a nagy feladatok­hoz. Bízunk benne, hogy —» megértve helyzetük fontossá, gát — éppen a mi megyénk­ben kitesznek magukért és — erre is van lehetőség — éppen a mi megyénkben sza­badulnak meg először jő szervezéssel az országos problémáktól. Gesztéiyt Nagy ZotUe* Konto János „t4z ezeréves per eldőlt.,." SZERKESZTETTE: BARBARITS MIKLÓS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom