Kelet-Magyarország, 1969. november (26. évfolyam, 255-278. szám)

1969-11-25 / 273. szám

OSS. november 33.

KELET-MAGYARORSZA«

I. oHftT

„Itt alkothat

az ember"

Gyúró Imre vallomása munkájáról

Kiváló dohánytermelő szakemberként ismerik Encsen csen Szabó Istvánt. A Virágzó Tsz-ben egyike azolmak, akik vállalták, a Burley dohány megmunkálását. Feleségével és sógornője, Szabó Sándorné segítségével most csomózzák a szép termést. Az eredményük igen dicséretes. A 800 ölről 8 mázsa kiváló minőségű száraz dohányt adnak át.

Hamme! József felvétele

Az új szálloda elkészülte után

I

megfiatalodik a régh„Szabo!cs“

központi Iütés, korszerű konyha, zenés helyiség a fiataloknak

Egy kitüntetéshez kötődik s látogatás Gyúró Imrénél, a Nyírbátori Járási Tanács VB elnökhelyettesénél. Három hónappal ezelőtt kapta meg több éves népművelői munkásságáért a „Szocialista kultúráért'’ kitüntetést. A gratulációk után a kitüntetés hétköznapi fényeit kutattuk : milyen tartalma van ennek a munkának, hogyan lest a népművelő arcképe a mindennapok prózaiságában.

Hajdúból

S*íaboics-országba

Mindketten egyetértettünk ebban, hogy ez a munka egyáltalán nem látványos. Sokszor láthatatlan és megfoghatatlan, gondolatot, érzelmeket ébreszteni, ezer és ezer vonással alakítani az embert — évek, évtizedek múltán gyümölcsöző munka. Gyúró Imre a Hajdúságból Szabolcs-országba került fiatal tanító húsz éve kezdte el. Kezdettől úgy érezte a pedagógus sohasem csak a fiatal nemzedék nevelője. Nyírijeiteken, Penészleken, Nyírgelsén a tanítási órák ulán parasztemberekkel esté- zett, családi otthonok meghittségét szívta magába. De észrevette azt is, mennyi még a fehér folt a fejekben, mennyi még a műveltebb ember tennivalója.

„Életem legnagyobb élményei közé tartozik, amikor először adtuk meglelt parasztemberek kezébe a nyolc általános elvégzéséről szóló bizonyítványt. Nem lehet visszaadni azt az érzést. Közülük többen azóta technikumot végeztek. Sikerült elindítani őket — felnőtt korban — egy új irányba. Amit tehetségük, szorgalmuk után megérdemeltek.”

A rácsodájkozás .-a ■ világ dolgaira, a felkeltett kíváncsiság igénye tükröződött az első falusi kirándulók arcán, akiket Gyúró Imre biztatott és vitt el országjárásra, szép tájakra, színházakba, múzeumokba. A bélte- ki, penészleki, gelsei emberek így kezdték megismerni nem csak a külső világ számukra ismeretlen kincseit, de önmagukat is. Ki gondolt rég arra, hogy a parasztember a fárasztó mezei munka utón beüljön a klubba újságot olvasni, rádiót, hallgatni. Rég a gazdakörben is csak a tehetősebbek engedhették meg maguknak, hogy fehér asztalnál egy-két órát elbeszélgessenek.

Szentvér legenda, mint művészi kompozíció.

Ki tudja megállapítani az örömök, eredmények vagy a gondok, tennivalók gyűrűznek itt magasra ebben a járásban, ahol ma már országosan jegyzik a kulturális rendezvények némelyikét. Mindenesetre sok van még, amit el kell végezni. Nem lehet a hivatali szobába „zárni” az olyan gondokat, mint a legtöbb községben a művelődési életet bénító nagyterem-szemlélet. Arról sem mondhatnak le, hogy minden lépésben erősítsék a gazda- ,« vezetőkben a művelődés uánti felelősséget. „Meg e arjuk értetni jó szóval, igyekezettel, hogy a munkahelyi vezetőnek az is kötelessége, hogy gondoskodjon a dolgozók kulturális ellátásáról. Ez is munkaköri kötelesség ma máj-. ..” A falusi értelmiség elszürkülé- sének problémái is szóba kerülnek. Ez is élő gond, nagy gond. Sok elképzelése öltött már testet a járásban, hogy a falu megnövekedelt értelmiségi rétege megtalálja a helyét, szerepét.

Mint orvoshoz a beteg

„Még valamit szeretnénk a járásban megvalósítani” — gondolkozik el. „Olyan népművelőket kinevelni, akik mesterei a hivatásuknak, akikhez ugyanolyan bizalom mai jönnek az emberek, mint az orvoshoz, ha betegség éri őket. Tanácsot, útbaigazítást kérni. Sajnos fez még kemény munka lesz. hisz a járásban egyetlen szakképzett népművelő dől gozik. De van néhány lelkes emberünk, akik biztatóan dolgoznak, igaz egyen lőre szakképesítés nélkül, de szenvedélyesen.”

Gyúró Imre vallomásában kimondatlanul is ott pezs- gett az, amit búcsúzóul így fogalmazott meg: „Szabolcs ban alkothat az ember. Sőt azt mondhatom, aki nagyot akar alkotni, ide jöjjön. Igaz dupla erőfeszítéssel, nagy nehézségek között, de érhet el eredményeket a fehér foltok eltüntetésében....'

Kél évtizede szerény munkása ennek, fáradhatatlan újat keresésével, buzgalmával a hétköznapokon tovább, egyre tovább halad az úton, melyek emberekhez, mindig emberekhez vezetnek.

<ro

Az u.i nyíregyházi szálloda a Dózsa G\ örgy utcában napról napra gyorsabb tempóban épül, formálódik és szépül.

A városát, szerető nyíregyházi örömmel kíséri figyelemmel az új szálloda építkezésének egyes szakaszait. De ugyanakkor felvetődik egy másik kérdés, hogy az uj szálloda átadása után mi történik majd a jelenlegi, régi Sza bölcs-szálló épületével? A kérdések sokasága .jelentkezik énnél a problémánál, hogy marad-e szállodának, vagy átalakul más épületté, vagy pedig átalakítják, újjáépítik és korszerűsítik? A fenti kérdésekre kértünk tájékoztatást a vendéglátóipari vállalat Igazgatójától.

Mái' készülnek a tervek arra, hogy ha befejeződnek az építkezések, az új szállodakombinátnál hozzá lehessen kezdem a jelenlegi Sza- bolcs-szálló épületének az átalakításához, újjáépítéséhez és korszerűsítéséhez.

Az elgondolások szerint a régi szállodának minden tekintetben alkalmazkodnia kell az új épülethez. Ez azt jelenti, hogy a Szabolcs Szálloda jelenlegi épülete teljes egészében átalakításra kerül. Nem csak külsőleg, hanem belsőleg is. A szállodai szobák korszerűsítése lehetővé teszi majd, hogy minden szoba és a szálloda minden helyisége központi fűtést kapjon és a szobák ban a vendegeknek állandóan hideg-meleg víz álljon rendelkezésére.

Az épületen belül nem csak a szobák és a kulturá tis helyiségek kei ülnek átalakításra, hanem a konyhai kapacitás is. Jelenleg igen nehéz körülmények között dolgozik a Szabolcs-éttercm ben a konyhai személyzet. Két éttermet lát el a ma már korszerűtlen kis területű konyha, ahol a szakácsok és a konyhai személyzet óriási erőfeszítéseket tesz különösen a déli ebédidő alatt. A korszerűsítés ezt a problémát is megoldja, mert a régi étterem konyhafelszerelése és méretei is olyanok lesznek, amely már a mai Nyíregyháza igényeit is mindenben ki tudja elégíteni.

A tervek szerint a régi épület átalakítása egyik programpontja, hogy a jelenlegi földszinti raktárhelyisé gekből épül ki egy új étté rém, amely zenés hely lesz és az ifjúságnak szeszmentes szórakozóhelye.

A korszerűsített régi Sza bölcs-szálló 122 hálóvendég befogadására lesz alkalmas.

Farkas Pá!

Elszürkülés

nélkül

/ „A falusi ember szűk látókörét kellett tágítani, hogy rádöbbenjen, mennyi minden van még a falu határán túl, amire érdemes figyelni” — folytatja Gyúró Imre. És ez a lehető legnehezebb. „Aki nem ismeri a rántott cs'rke ízét, zamatét, azzal előbb meg kell kóstoltatni” — jegyzi meg mosolyogva.

Az ilyenfajta kóstoló nem hoz azonnali változásokat. Példának a meghonosított nyírbátori zenei napokat említi az elnökhelyettes. Az első hangverseny közönsége nem élte át teljesen a magas zenei műveket. De megfogta őket a hangulat, elhin- tődött a mag... És a későbbi hangversenyeken már értőbben, érdeklődőbben ültek a padokban. Egyik élesztője. patriótája ennek Gyúró Imre, aki pedig ma már nem egyetlen község művelődési életének egyik irányítója, hanem egy egész járásé. A helyi adottságokat, hagyományokat úgy éleszteni, ápolni, hogy a ma emberének lelkivilágát, arculatát, gondolkodását formáljuk — e-- volt a törekvése munka- táicaival. így támad fel, s tel üt meg élettel a régi korok több szép alkotása, válik élménnyé a középkori zene, ültetődik át a ma ze- Atü viláfiába a középkori

KATAUN-NAP

Az esztendő valamennyi hete közül nekem az a legnehezebb, amelyiken a Kali- nap van. Ezen a héten született a két fiam. ezenkívül két névnap esik rá. a feleségemé, meg az anyjáé. Sajnos. sem a kapitalizmus, sem a régi mechanizmus nem tett gazdaggá, valahogy mindig úgy sikerült, hogy forintos gyertyával kerestük a fillért.

Vasárnaponként, meg családi ünnepekkor azért mindig kibékültünk a hasunkkal. Tegnap például az asszony főztiével a gyerekek is úgy jóllaktak, mint a duda.

— Vettél-e ajándékot? — kérdezte suttogva az asszony.

— Ennyit? És miből — kérdeztem vissza, — az új mechanizmus még kecsegtet.

Hirtelen felálltam az asztal mellől és mint aki tudja a dolgát, szózatot intéztem házam népéhez:

— Tisztelt hallgatóság! — mondtam és utána e1 érzékenyülve, rögtön fiamhoz fordultam. — édes Palikám! Igaz. hogy óvodásnak még nem illik karórát viselnie, de oly szépen kérted, hogy adjam neked az enyémet, ha kinövöm. Ma van negyedik születésnapod, megesett a szívem. Egész évben jó és engedelmes voltál, nem tudok ellenállni. íme. tessék.

Ezzel féltve őrzött, egyetlen Doxa órámat lecsatoltam a karomról és az övére húztam.

— Pontos ez az óra, fiam

— mondtam. — engem már tíz éve szolgál, öregebb, mint te vagy.

A gyerek kerekre nyílt, csodálkozó szemmel hallgatta, úgy gyönyörködött benne.

— De tudod-e azt is, fiam

— mondtam, amikor láttam, hogy eleget forgatta — tudod-e. hogy jobb adni. mint kapni? Hát azt. hogy ajándékok erősítik a barátságot? Meg azt, hogy ajándékkal mindent meg lehet fordítani? Ne adja isten ha lehunyom a szemem, biztosan rászorulsz Jánoska segítségére. aki_ nek holnap lesz a születésnapja. Itt az alkalom, hogy a testvéri erényeket gyakorold. Aligha szerezhetnél neki nagyobb örömöt, mint ezzel a karórával. Légy jószívű és lepd meg őt vele . ..

Pali gyerek rám nézett, aztán az öccsére. De szótlanul lecsatolta. Jánoska szemében meg különös csillogás gyulladt. amikor meglátta a fé- nves tárgyat. Rögtön a szájába akarta venni.

Körbe-körbe szaladta a szobát, majd leült a nagyanyja mellé.

— Add ' a nagymamának, Jánoska — mondtuk. — a nagymamának nevenapja van.

Kicsit nehezen értette meg, dP mi tagadás, segítettünk.

— Tesszék — selypítette végül.

Az óra a nagymama kezébe került és amikor biztonságban volt. megkérdezte:

— Holnap betegyem a zálogházba ?

— Hogyisne — kapott gyorsan a szón a feleségem, — hát én mit kapok nevem napjára?

A nagymama nyújtotta át a feleségemnek, a feleségem meg nekem.

Mosolyogva mondta:

— Édesem, adni jobb. mint kapni.

És megcsókolt.

Szóval mindenki boldog volt. mert mindenki adott ajándékot és kapott is. Igaz. szegény ember vízzel főz módjára.

Amikor felcsatolva éreztem féltve őrzött, egyetlen karórámat. nyugtalanságom elpárolgott. Két dolog minden esetre bebizonyosodott. Az egyik az. hogy kis szerencsével olcsón !s meg lehet úszn' a családi ünnepeket, csak esv kis szeretet kell hozzá. A másik pedig az. hogv kanni. bizony az sem utolsó dolog.

Szüts István

Modernizálás, minőségi fejlesztés

Tizenhét szakosított tehenészeti telep építése

megyénkben

Kel éve lesz, 1967-ben történt, hogy a kormányzat meghirdette a szakosított állattenyésztő telepek kedvezményes akcióját. A komplex telepek építését 70 százalékos dotációval segítik ez idő óta. az istállótól kezdve minden melléképületnek, még a kerítésnek a költségeit & nagyobb részben az állam fizeti.

Ahhoz képest, amilyen fontos volt ez a kedvezmény, Szabolcs-Szatmár megyében eléggé vontatottan indult igénybevétele. A feltételek, a tbc-mentesített állomány. s megmaradt rész költségeinek biztosításához idő kellett éppen megerősödés előtt álló termelőszövetkezeteinKnek.

Az 1969-es év elejéig, amíg a minisztérium hagyta jóvá a terveket, egyetlen termelőszövetkezett jelentette be és lo- gadtatla el tehenészeti tervét: a nagykállói Zöld Mező.

Idén örvendetesen meggyorsult az igénylés. November közepén már további 16 szakosított tehenészeti telep építésére kért és kapott engedélyt ugyanennyi megyei termelőszövetkezet. Az immár 17 telepien az 1972-es év végéig — ekkorra kell megépülniük —. pusztán e telepek létesítésével 4422-vel nő a tervek szerint megyénk mezőgazdasági nagyüzemeiben a tehén- állomány. Ez önmagában is jelentős dolog. Ha hozzávesz- szük, hogy a szakosított telepen úgy az állatgondozás, mint a borjúnevelés, tejtermelés az eddiginél korszerűbb módszerekkel, gazdaságosabban történik majd, a fejlődés még jelentősebb. Valóságos „állatgyárak”, hús- és tejtermelő üzemek lesznek ezek az új telepek, fekete-fehér öltözővel, gépekkel, dolgozóik a szó szoros értelmében szakmunkások, megfelelő juttatásokkal és kedvezményekkel. Ha ma a falusi fiatalok tudnák. milyen munka, milyen kulturált környezet és főleg, hogy milyen kereset vár rájuk ezeken a telepeken, már

most sokkal többen jelentkeznének állattenyésztő «zák» munkásoknak.

A szakemberellátás és a ia- karmánybázis megteremtésére meggondolt intézkedéseket keli hozni jó előre, ezért ne .1 árt felszínen tartani e korszerű állattenyésztési telepek problémáit.

A nagykállói Zöld Mező említett, 316 tehénre berendezett leiepén kívül a boregdai'pci Barátság (216 új férőhely), ,i. de- mecseri Kossuth (324), a „sa- rodai Uj Élet (228), a rakania- zi Győzelem (600), a esenger- újfatui Béke (304), a szamo.s- szegi Dózsa (208), az ibrányi Rákóczi (108). a fehérgyarmati Győzhetetlen Brigád (324), a nyírbátori Uj Barázda '324 j, a lónyai Béke (324). a tiszado- bi Táncsics (226), a tímári Béke (324), a tiszaiöki P.nőfi (600) és a tarpai Győzelem (212) termelőszövetkezetek igényelték a szakosított telepek kedvezményét. Ezenkívül a tyukodi Kossuth Termelőszövetkezet — élve a loht lő- séggel — már meglévő 2 darabszámos telepét szakosítja, miáltal az egész' telep építésére jár neki a 70 százalékos kedvezmény. (Egyelik hit csak 50 százalék volna a dotáció.) Az így adott kedvez- vényt az említett termelőszövetkezetek közül 7 úgy hasz» nálja ki. hogy már most szakosítotthoz hasonló telepít 300 férőhelyen felülire egészíti ki. A balsaí Petőfinek például már megvan 420 férőhelyes istállója, most ellátja a melléképületekkel és ezáltal válik kedvezményre jogosulttá. A terveket a MÉZÖBEU állította rendelkezésre. A 17 telep összes költségei körülbelül 200 millió forintra rúgnak, amiből a 70 százalékos kedvezmény alapján az ál’am ad 140 milliót. Végeredmény; a jelenleg valamennyire korszerűnek mondható összesen 1840 férőhelynyi nagyüzemi tehéníérőhely 4422 férőhellyel 6262-re növekszik két év alatt.

Miről ír

a Szabolcs-szatmáriSzemle?

Változatos tartalommal jelent meg a Szabolcs-szalmá- rj Szemle idei negyedik száma. A megye gazdasági, társadalmi és kulturális folyóirata a tanulmányok, cikkek rovatában közli Végh. János írását megyénk iparvállalatainak műszaki fejlesztési problémáiról. A cikkíró megállapítja, hogy megyénk vállalatai megtették a kezdeti lépéseket, remény van arra, hogy a jövőben a műszaki fejlesztés még intenzívebb lesz valamennyi vállalatnál.

öt egészségügyi témájú tudományos vizsgálódás is helyet kapott a Szemlében: Bankó László és Márton Mihály a heveny gyermekkori gyógyszermérgezésekkel, Ei- sert Árpád a raaiomanomet- riával szerzett tapasztalatokkal. Illyés Zsigmond a csipőficamokon végzett műtétek eredményeivel. Fábián Sándor az antibiotikus kezelésekkel, Dohanics Sándor a

perifériás artériák sebészeti tapasztalataival foglalkozik.

Új szint hoznak a folyóiratok lapjain a Kápát-Uk- rajna gazdasági és kulturális életét bemutató írások, a Nyíregyházán megrendezett szovjet képzőművészeti és dokumentációs kiállítás anyagának ismertetése, gazdag képanyaggal. Huszár István szabolcsi festőművész szubjektív megjegyzéseivel. A hagyomány rovatban Vigh Károly „Bajcsy-Zsilinszky Endre. a tarpai képviselő”, Fried István „Üj Szabolcs, Egy nyírségi hetilap történetéhez”, Molnár József „Pap Endre levelei Szemere Pálhoz Kölesei Ferenc szobrának létrehozása ügyében” című cikkeket olvashatjuk. Krúdy Zsuzsa édesapja kiadatlan műveinek sorsát idézi írásában. Népművelési irodalmi és helyi tudományos igényű munkát ismertetői szerepelnek még a Szemlében.

Hegesztő szakoktatói munkakörbe

NYÍRTELEK GÉPJAVÍTÓ VALLALATi

munkahelyre, szakmunkás végzettséggel,

KŐMŰVES ÉS ASZTALOS KARBANTARTÓT

nyíregyházi munkahelyre szakmunkás végzettséggel, szak mai gyakorlattal rendelkező raktárost és takarítót nyír egyházi munkahelyre felveszünk.

FIZETÉS MEGEGYEZÉS SZERINT.

Cím: 110. sz. intézet Nyíregyháza, Árok n. 53. sz.-------------------------------------------------------------------------------------<r-