Kelet-Magyarország, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-02 / 228. szám

S. lKBt,ET-WXe?SííÖ!g2*9 !WS5 ofrfflüer S. (Folytatás az L oldalról) mszter, ílfca Pdí művelődés- ügyi miniszter, Péter János külügyminiszter, dr. Ortutay Gyula, az Elnöki Tanács tag­ja, Bugár Jánosné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkárhelyettese és Ró­nai Rudolj, a Magyar Népköz- társaság helsinki nagykövete. Közös közlemény Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa elnökének meghívására dr. Urho Kaleva Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke 1969. szeptember 26. és október 1. között hivatalos látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. Útjára elkísérte Ahti Karja- lainen külügyminiszter és több más közéleti személyi­ség. Látogatása soFán a finn köztársasági elnök tárgyaláso­kat folytatott Losonczi Pállal, az Elnöki Tanács elnökével. B'ock Jenővel, a Miniszterta­nács elnökével és Kállai Gyu­lával, az országgyűlés elnö­kével. Az elnök találkozott és megbeszéléseket folytatott Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­val. A barátság és kölcsönös megértés légkörében lefolyt tárgyalásokon széles körű esz­mecserére került sor a magyar —finn kapcsolatok jelenlegi helyzetéről és a legfontosabb nemzetközi problémákról. A felek megelégedéssel álla­pították meg, hogy tovább fej­lődik a magyar—finn barát­ság, a két nép és a két ország történelmi múltjának gyöke­rei új szálakkal erősödnek a társadalmi, a gazdasági és a kulturális élet minden terü­letén. Az elnök és kísérete a látogatás során a magyar— finn barátság számtalan meg­nyilvánulásával találkozott. A vendégek meglátogatták a lá- batlani vékonypapírgyárat, amely magyar és finn mérnö­kök, munkások együttműkö­désével, jórészt finn berende­zésekkel épül. A kulturális program keretében megte­kintették a Kalevala magyar művészek alkotta színpadi előadását, amely a magyar— finn kulturális csere kiemel­kedő eseménye. A tárgyaló felek megállapí­tották, hogy a múlt évben aláírt hosszú lejáratú kereske­delmi megállapodás kedvező lehetőségeket teremtett a gaz­dasági kapcsolatok fejlődésé­hez. Úgy értékelik, hogy ezek­nek a kapcsolatoknak újabb lendületet ad a látogatás al­kalmával Magyarország és Finnország között megkötött gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodás. Mindkét fél kifejezte azt a meggyőződését, hogy a vízum- kényszer megszüntetéséről a látogatás idején aláírt egyez­mény további kedvező feltéte­leket teremt az idegenforga­lom fejlődéséhez. A tárgyalások megerősítet­ték a két kormánynak azt a készségét, hogy folytatódjanak az illetékes szervek között kialakult hagyományos kap­csolatok és konzultációk. Ezek keretében előkészületek történnek konzuli egyezmény kötésére. Megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy hasonlóan ér­tékelik a nemzetközi helyze­tet. Hangsúlyozták annak fon­tosságát, hogy a kormányok tartsák tiszteletben és mara­déktalanul érvényesítsék az Egyesült Nemzetek alapok­mányának elveit a nemzetközi biztonság megszilárdítása és az együttműködés fejlesztése érdekében Európában és az egész világon. A felek leszö­gezték, hogy aktívan közre kí­vánnak működni az európai biztonság megteremtése érde­kében. Kölcsönösen kifejezték azt a reményüket, hogy a finn kormány kezdeményezésének megfelelően alapos előkészí­téssel összeül Helsinkiben az európai biztonsági konferen­cia. Dr. Urho Kaleva Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke meghívta Losonczi Pált, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa elnökét, tegyen hivatalos látogatást Finnor­szágban. Losonczi Pál a meg­hívást örömmel elfogadta. A látogatás időpontjában később állapodnak meg' diplomáciai úton. Elutazott a finn küldöttség Szerdán délután el­utazott Magyarországról dr. Urho Kaleva Kekko­nen, a Finn Köztársa­ság elnöke, aki Losonczi Pál­nak, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa elnöké­nek meghívására hivatalos lá­togatást tett Magyarországon. Az elnökkel együtt elutazott kísérete is. A magyar és finn zászlók­kal díszített Ferihegyi repülő­téren több ezren gyűltek ösz- sze búcsúztatására. A beto­non díszzászlóalj sorakozott fel, csapatzászlóval. A búcsúztatáson megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyula, az országgyűlés elnö­ke, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Cse- terki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Péter János külügy­miniszter, dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, dr. Horgos Gyula kohó- és gép­ipari miniszter, Nagy József- né könnyűipari miniszter, dr. Beresztóczy Miklós, az ország- gyűlés alelnöke, az Elnöki Ta­nács több tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet több más vezető személyisé­ge. Jelen volt a búcsúztatás­nál a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja, s ott voltak a budapes­ti finn kolónia tagjai is. Díszjel harsant, majd a díszegység parancsnoka jelen­tést tett a finn államelnöknek. Felcsendült a magyar és a finn himnusz, s közben 21 tü­zérségi díszlövést adtak le a finn államelnök tiszteletére. Dr. Urho Kaleva Kekkonen, Losonczi Pál társaságában el­lépett a díszegység arcvonala előtt, köszöntötte a katonákat, majd búcsúbeszédet mondott. Kekkonen búcsúbeszéde — Most. amikor elbúcsúzom szép országuktól, szeretném kifejezni szívből jövő köszö- netemet azért a kedvességért és vendégszeretetért, amely­ben nekem és kíséretemnek részünk volt. Felidézve 1963- as látogatásomat, meg tudom ítélni, hogy viszonylag rövid idő alatt is milyen nagy fej­lődés ment végbe önöknél. E fejlődés a magyar nép szor­galmát, valamint magas szín­vonalú technikai és kulturális képzettségét bizonyítja. — Búcsút véve Magyaror­szágtól szeretném megköszön­ni a magam és kíséretem ne­vében a vendégszeretetet, amellyel körülvettek bennün­ket. Látogatásunk emléke in­tenzíven és elevenen fog élni bennünk. — Viszontlátásra barátaim! — mondotta többek között. Losonczi Pál válaszbeszédc Ezután Losonczi Pál lépett a mikrofonhoz. Köszönetét mondott a látogatásért — Az országaink között erő­södő baráti szálak nemcsa! a mi kapcsolatainkat gazda gitják, hanem általában i hozzájárulnak a népek köz i i jobb együttműködés kialaki tásához, Európa és a világ bé­kéjének megteremtéséhez. —- Mi, a magunk részéről a jövőben is minden tőlünk tel­hetőt megteszünk, hogy Ma­gyarország és Finnország, a testvéri magyar és finn nép nég közelebb kerüljön egy- náshoz, még jobban megis­merje egymás életét. — Mélyen tisztelt elnök úr’ kedves finn barátaink! — Őszintén remélem, hogy jól érezték magukat körünk­ben és kedvező benyomással Külpolitikai széljegyzet: Revansista álmok — kormánytámogatással térnek vissza hazájukba. Ké­rem, adják át a Magyar Nép- köztársaság népe, kormánya forró üdvözletét a baráti finn népnek és kormánynak. Sze­retném biztosítani önt elnök úr, hogy mind önt, mind töb­bi kedves finn barátunkat, mindig nyitott kapukkal, sze­retettel várjuk vissza. — Kívánok önöknek jó utat. A viszontlátásra! Losonczi Pál szaval után a finn vendégek szívélyes bú­csút vettek a megjelent ma­gyar közéleti személyiségek­től, a diplomáciai testület képviselőitől. Dr. Urho Kale­va Kekkonen Losonczi Pál társaságában elhaladt a bú­csúztatására megjelent fővá­rosi dolgozók előtt, akik me­leg szeretettel köszöntötték a finn államelnököt, Kekkonen mosolyogva, barátságosan in­tegetve viszonozta az üdvöz­lést. A díszegység díszmenete után úttörők virágcsokrokat nyújtottak át a finn elnöknek és a kíséretében lévő szemé­lyiségeknek. A vendégek repülőgépét a magyar légierők vadászkötelé­ke a határig kísérte. Kekkonen Prágában Füredi István, az MTI prá­gai tudósítója jelenti: Szerdán a délutáni órák­ban négynapos hivatalos ba­ráti látogatásra a csehszlo­vák fővárosba érkezett Urho Kekkonen finn köztársasági elnök. Az ünnepélyes re­pülőtéri fogadás után a finn államfő és kísérete a prágai várba hajtatott, ahol Svoboda elnök látja vendégüL A finn—csehszlovák tár­gyalások napirendjén minde­nekelőtt a kelet-nyugati kap­csolatok enyhítésének, va­lamint az európai biztonság­gal és a leszereléssel össze­függő kérdések szerepelnek. Prágában kiemelik annak fontosságát, hogy Kekkonen személyében a Szovjetunióval kialakított baráti viszonyra támaszkodó aktív finn semle- gességi politika egyik kimun­kálóját üdvözölhetik. Svoboda elnök szerdán este a várban fogadást adott ven­dége tiszteletére, amelyet Kekkonen csütörtökön a Cér­nái palotában adandó fogadás­sal viszonoz. Urho Kekkonent csütörtökön a Károly Egye­tem alulájában diszdoktorrá avatják. PRÄGA Andrej Grecsko marsall, szovjet honvédelmi miniszter levélben üdvözölte Martin Dzur vezérezredest, csehszlo­vák nemzetvédelmi minisz­tert abból az alkalomból, hogy ismét kinevezték erre a posztra. MOSZKVA Csi Juan, a Kínai Népköz­társaság szovjetunióbeli ideiglenes ügyvivője szerdán fogadást adott a Kinai Nép- köztársaság kikiáltásának 20. évfordulója alkalmából. ÜJ-DELHI ÜJ-Delhiben szerdán meg nyílt a Mahatma Gandhi szü­letése századik évfordulójá nak szentelt nemzetközi kiál lítás. Az ünnepélyes megnyi­tón megjelent Giri köztársa­sági elnök, Indira Gandhi mi­niszterelnök, valamint a dip­lomáciai képviseletek számos vezetője. FRANKFURT A frankfurti devizatőzsdén Berdan a dollár árfolyama az eddigi legalacsonyabbra: 3,79 nyugatnémet márkára esett. A dollár hivatalos árfolyama korábban 4 márka volt A szokásos dobpergés, trom bi taharsogas közepette háromnapos találkozót tartott a Szudétanémet Szövetség. Különösen feltűnő volt, hogy a revansista nyugatnémet szervezet ezúttal a semleges Ausztria területén, Bécs- ben tartotta, illetve tart­hatta meg összejövete­lét. Nem is olyan régen ugyanez a társulat Kölnben rendezett vitát, ahol mindé- nekelőtt Nyugat-Németország úgynevezett keleti politikája volt napirenden. A szónokok leszögezték, hogy a szudéta- németeket ..vissza kell vezet­ni” Csehszlovákia területére. Gern Lenner államtitkár pe­dig közölte, ö és munkatár­sai már dolgoznak az úgyne­vezett népi németek jogi kó­dexének kialakításán. Ennek az „alkotásnak” az alapelve mindenekelőtt az. hogy bizo­nyos, az NSZK-val határos államok határai „rugalma­san” kezelhetők. A szövetség hivatalos lapja, a Sudeten­deutsche Zeitung arra is utal, hogy Nyugat-Németország ha­tárain túl az ottani „testvé­rekkel” megfelelő kapcsola­tot építettek ki. A korántsem elhanyagolha- ró részletkérdésekhez tartozik, hogy az NSZK-ban immár háromszáz revansista szer­vezet működik. Ez nem jelent elaprózódást, mert azok mind­egyike vagy a Szudétanémet Lengyel párt- és kormány- küldöttség érkezett Moszkvá­ba Gomulka és Cyrankiewicz vezetésével, s a magas ven­dégeket Brezsnyev és Koszi­gin fogadták. A szovjet—len­gyel megbeszélések annak az immár rendszeressé vált gya­korlatnak részei, hogy a szo­cialista országok vezetői rendszeresen tanácskoznak és kölcsönösen gyümölcsöző tár­gyalásokat folytatnak. A finn elnök, Kekkonen már Prága vendége — Buka­rest és Budapest után, a cseh­szlovák főváros kelet-európai kőrútjának harmadik állomá­sa. A világsajtó természete­sen élénk érdeklődést tanúsí­tott Karjalainen külügymi­niszter sajtókonferenciája iránt, amelyet a budai Vár­ban, a Külügyminisztérium vendégházában tartott. Ott a legtöbb szó ugyanis az euró­pai biztonsággal volt kapcso­latos. A finn államférfi kitért arra, hogy a folyamatban le­vő változások, így az esetle­ges kormányátalakulások, nem közömbösek az ossz európai ügyek szempontjából sem. A célzás nyilván Bonrira vonatkozott, ahol szerdán ma­gasra csapott a koalíciós al kudozások hulláma. A nyugatnémet választások után három nappal — jólle­het a végleges ítélet még mindig korai lenne — úgy tűnik, hogy szociáldemokrata —szabad demokrata koalíció alakul, s Willy Brandt erőtel­jesen tör a kancellári szék felé. De vajon, hogyan fog megbarátkozni a keresztény demokrata párt az ellenzék szerepével, a bársonyszékéi bep töltött húsz esztspd után? Egy másik európai ország­ban, Svédországban már be­fejezett tényként szólhatunk Szövetséghez, vagy az úgyne­vezett Elűzöttek Szövetségé­hez tartozik. A két csúcsor­ganizáció pedig teljes egyet értésben tevékenykedik. A szudétanémet egyesületet már a második világháború után megalakították és valóságos katonai szervezetként építet­ték ki. Félhivatalos becslések szerint jelenleg kétszázötven ezer tagja van, felső irányító szerve a „Szövetségi Gyűlés" amit a revansisták saját kü lön parlamentjüknek tekin­tenek. Ezt négyévenként a he­lyi szervezetek közreműködé­se alapján újjáválasztják. A „Szövetségi Gyűlés” elnök­sége „száműzetésben lévő kormánynak” tekinti magát, és elnököt is választ. Van ezenkívül egy „Szudé­tanémet Tanács”, melynek kettős feladata van. Egyrészt képviseli a tagok érdekeit belföldön, másrészt külföl­dön. Jellemző, a nyugat-né- metorstági állapotokra, hogy a tanács egyharmadát a nyu­gatnémet szövetségi gyűlés­ben lévő pártc/r jelölik. En­nek megfelelően a szövetsé­gen belül három irányzat je­lentkezik: az egyik a CDU felé hajlik, a másik a szoci­áldemokrata párttal tart kap­csolatot, a harmadik pedig a hírhedt náci Henlein-párt utódának tekinti magát. Alap­egy ugyancsak fontos szemé­lyi változásról. Az idős kora miatt visszavonuló Erlander helyett Olaf Palme lett a szociáldemokrata párt vezére, ami egyúttal a miniszterel­nökséget is jelenti. Palme — közoktatásügyi miniszterként — korábban részt vett egy, a vietnami békéért tüntető me­netben, s Washington emiatt szót is emelt. Ügy tűnik, hogy Palme előrelépése — ha alapvető változásokat nem is várhatunk — megerősíthet bizonyos pozitív folyamatokat a svéd politikában. A közös francia—angol presztizsrepülőgép, a Con­corde szerdai prőbaútján első ízben lépte át a hangsebesség határát Párizsban, a politikai vitákban most a „gaulleista hanghatár”-ról esik szó. Né­hány napja vihar volt egy állítólagos De Gaulle-levél körül; a hírek szerint a tá­bornok nemsokára aktívab­ban fog beleszólni a politiká­ba, s a volt elnök hívei közül többen nyíltan-burkoltan bí­rálják a nem eléggé hűséges Utódot, Pompidout. Pótválasztások közelednek, s ez alkalommal több „orto­dox gaulleista" küzd a man­dátumokért, olyan volt kor­mánytagok, mint Couve de Murviile és f ’ :ssmer. Ez utóbbi szerdán olyan nyilat­kozatot adott, hogy az ó fel­fogása közelebb al! De Gaulle nézeteihez, mint a kormányé. Minden jel szerint Franciaor szagban felújulhat az egyszer már eldöntöttnek látszok utódlási-örökösödési harc Szerdán Kazahsztán fővaru aban a Lenin-centenáriun' iszteletere nemzetközi tudc mányos szimpozion kezdődött. A szimpozíonon ötven or­szágból, több mint három­vető elvi különbségek azon* ban nincsenek közöttük. Milyen célokat szolgai az említetteken kívül ez az óri­ási apparátus? Walter Becher, az egyik vezér, aki egyben nyugatnémet parlamenti kép­viselő is, nemrég igy szóno­kolt: „A háború nem ért vé­get. Az utolsó csatát még megnyerhetjük.” A revansis­ta egyesületek átlag évi öt­száz millió márka kormánytá­mogatást kapnak Bonntól, és ennek jó része a Szudétané- met Szövetség pénztáraiba folyik. Nem szabad figyelmen kí­vül hagyni azt sem, hogy a Szudétanémet Szövetség nem korlátozza célkitűzéseit csu­pán a szudéta vidékre. Wil­helm Pleyer. a szövetség fő ideológusa, aki egyben ala­pító tagja is a nyugat-német­országi újnáci pártnak. Nürn- bergben televíziós beszédet tartott. * Leszögezte, hogy a Szudétanémet Szövetség vé­leménye szerint Németország centruma elm i'etileg a csehszlovákiai Clieb váro­sa. Szerintük Németország határai jócskái belenyúlnak Csehszlovákián kívül sok más mellett Ausztriába is. Nyil­ván ezt kívánták dokumen­tálni azzal, hogy összejövete­leiket ezúttal az osztrák fő* városban tartották. Enyhén szólva: furcsa, hogy egy sem­leges. sőt éppen a revansisták) által fenyegetett ország erre lehetőséget adott. s—I száz tudós és társadalmi sze­mélyiség vesz részt, és jelet» vannak a nemzeti felszabadí­tó mozgalmak képviselői is. A szimpozionhoz üzenetet intézett Leonyid Brezsnyev. A nemzeti felszabadító mozgalom lenini elmélete és a nemzetközi proletariátus­nak az elnyomott népekkel való tartós szövetségén alar* puló stratégia utat mutatott a gyarmatosítás ellen, a füg­getlenségért, a szabadságért és a népek társadalmi fejlő­déséért vívott győzelmes harc számára — hangzik az üd­vözlet. Brezsnyev rámutat: — Ko* runköan teljes mértékben megvalósult az, amit Lenin előre látott: növekedett Ázsia, Afrika és Latin-Ameri- ka népeinek szerepe az anti- imperialista harcban. A tör­ténelmi tapasztalat azt mu­tatja, hogy ezek a népek csak akkor szilárdíthatják! meg nemzeti függetlenségü­ket és számolhatják fel vég­legesen a gyarmati múlt ma­radványait, ha következetes harcot vívunk az imperializ­mus ellen, — szoros szövet­ségben a szocialista orszá­gokkal és a nemzetközi műn* kásniozgalommai. Ezzel össze­függésben az SZKP KB főtit­kára hangsúlyozta, hogy aí mperialistaellenes harc ja* lenlegi feladataira jól mutat­na^ rá a kommunista és munkáspártok 1969. évi nem* etközi .tanácskozásának do* umentumai. Az üzenet befejezésül a zQyjet nép testvéri szolidan- ásáról biztosítja a fiatal, üggetlen államokat és a emzeti felszabadító mozgal­makat; hangoztatja, högy a szovjet nép megad számukra minden politikai, erkölcsi é* anyagi támogatást Külpolitikai összefoglalónk i Lengyel küldöttség Moszkvában ü Brandt a kancellárságra tör ü A párizsi „hanghatár“ II Brezsnyev üzenete

Next

/
Oldalképek
Tartalom