Kelet-Magyarország, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-25 / 248. szám
t. ©Mal KELET-MAGYARORSZÁG IMS. dfWSet 4*. Szülők fóruma Áz alkohol és a gyermek Ha megkérdezünk találomra 100 embert, hogy van-e szerinte az alkoholnak egészségre hasznos hatása és ezért adható-e a gyerekeknek — biztosan lesznek 15-20-an, akik szerint az alkohol ilyen, vagy olyan jótékony hatása miatt kifejezetten jót tesz, vagy legalábbis ártalmatlan. Ezért nem is találnak abban semmi rosszat, ha a gyerek néha megiszik egy kevés bort vagy sört. Lesznek, akik tudni vélik, hogy a bor „használ a gyenge, étvágytalan gyermekeknek, mert az étvágyat fokozza, sőt a vörösvérsejt- számot is növeli, különösen a vörös bor'’... Nem győzzük hangsúlyozni, hogy mindez menynyire káros közhit. Az alkoholnak ezek a feltételezett jó hatásai nem léteznek, annál nagyobb azonban a romboló hatása. Mennyire visszataszító látványt nyújt az alkoholos részegség. Kitörnek az indulatok, a részeg ember trágár, goromba, gátlástalan és elhagyja magát. Képzeljük »bele magunkat annak a gyereknek a helyébe, akinek egyik vagy másik szülője iszákos. És most képzeljük magunk elé a részeg gyermeket! Van, aki hitetlenkedve csóválja fejét: „Ez nem fordulhat elő, csak véletlenségből. Nem lehet akkora szívtelenség felnőttekben, hogy ezt hagyják, ■vagy elősegítsék”. Pedig: általános iskolások között is akadnak elég rendszeresen olyanok — főleg szőlőtermő vidéken —, akik részegen mennek iskolába! Ennél szomorúbb, az embert jobban lealacsonyító látványt nehezen lehet elképzelni. Megdöbbentő azoknak a felnőtteknek a lelketlensége, de a törvény bünteti is azokat, akik magukkal viszik a kocsmába a fiatalkorú gyereket és poharukból itatják, vagy rendelnek Is neki egy kisfröcpsöt, vagy egy pohár sört. Azokat is el kell ítélni azonban, akik otthon, baráti társaságban, vendégségben megengedik a gyereknek, hogy beleigyon a poharakba, vagy még nevetve biztatják is erre. A részegség a gyerekeken ugyanazokat a tüneteket okozza, mint felnőtteken, a különbség annyi, hogy sokkal könnyebben berúgnak. Akkora adagok, amelyek felnőtteken a múló alkoholos mérgezés képét hozzák létre, gyerekeknek a halálát okozhatják. Sajnos előfordulnak ilyen esetek is. A gyermekek nem szoknak rá általában egy-kettőre az alkoholra. Az sem igaz, hogy alkoholista szülők gyermekeinek a vérében van az ivás. De ha rendszeresen hozzájutnak, először csak szokássá válik, majd igénnyé alakul át, végül szenvedély lesz belőle. Az alkohol károsan befolyásolja a testi és szellemi fejlődést. A legsúlyosabb esetek azok, amikor csecsemőkortól kezdve rendszeresen pálinkával itatják a gyermekeket, hogy ne sírjanak, ne „rosszalkodjanak”. Ilyenkor súlyos értelmi fogyatékosság, néha teljes gyengeelméjűség alakulhat ki. Az nem egyértelműen bizonyított még, hogy a szülők alkoholizmusa következtében már születéskor csökkent értékűek volnának az utódok — lehet, hogy ez a rossz családi környezetnek tulajdonítható; de az esetek gyakorisága erre enged következtetni. Azt viszont mindenképpen szomorú tényként tudjuk, hogy akár a kisgyermek- korban, akár később elkezdett rendszeres itatás, vagy ivás a gyermek harmonikus fejlődését teljesen felborítja. Érdektelenné, csúnya beszédű- vé, cinikussá, iskolakerülővé válik. A fiatalkorú bűnözők között magas százalékban fordul elő alkoholizmus. Az elmondott ijesztő tények arra intenek, hogy gyermeknek soha ne adjunk alkoholt, még a legkisebb mennyiségben sem! Ügyeljünk arra, hogy ne kerülhessen a gyermekek kezébe alkohol. A legkisebbek játékból ihatnak a kellően el nem zárt tömény szeszből és ez életveszélyes játék lehet.. Azoknak, akik jóhiszeműen azt tartják, hogy az alkohol gyógyszer, tudomásul kell venniök, hogy csak árthat a gyermeknek, bármilyen formában is kapja. Ha a gyermeknek erősítőre van szüksége, van arra megfelelő gyógyszer, forduljanak tehát orvoshoz. Gárdonyi Géza: «4 láthatatlanember Képregény változat: Cs. Horváth Tibor, Korcsmáros Pál (A jövő szombati számunkban folytatjuk.) GYEREKEKNEK Tyúkanyó Túkanyó az istálló mellett, kis kamrában ült a fészkén. Szalmával bélelt deszkaládában volt a fészke, amelyben tíz hófehér tojás pihent. Tyúkanyó türelmesen ült rajta, hogy melegen tartsa őket, amíg kiscsirkéi kikelnek belőle. Minden reggel bejött a gazdasszony a kamrába és egy kis kosárkában kukoricát, egy kis fatálkában vizet hozott: — Jó reggelt, Tyúkanyó — köszöntötte —, itt a reggelid! — Kot-kot-kot — mondta Tyúkanyó, leszált a fészkéről, evett a kukoricából, és amikor jóllakott, ivott a vízből, egyszer-kétszer végigsétált a kamrában, aztán visz- szaült a fészkére. Egy napfényes délelőttön Cirmos, a gazdasszony macskája bejött a kamrába, nesztelen léptekkel odament a fészekhez és így szólt: — Miau-miau. nagyon jó meleg van, szépen süt a nap. gyere ki egy kicsit az udvarra! — Kot-kot-kot, nem mehetek. itt kell ülnöm a fészekben, hogy melegen tartsam a tojásokat — mondta Tyúkanyó és felborzolta tollát, aztán lehunyta a szemét, és bóbiskolni kezdett.., Másnap Kormos, a gazda nagy, fekete kutyája jött be a kamrába: — Vau-vau-vau! Nem jönnél kicsit az udvarra? — kéit- dezte Tyúkanyót. — Kot-kot-kot, hogy mehetnék, amikor itt kell ülnöm a fészekben, hogy melegen tartsam a tojásokat, amíg kikelnek a kiscsibék! — mondta és haragosan elfordította a fejét Korrhostól. Harmadnap Csillag, a gazdasszony fehér- tehene dugta be fejét a kamrába: — Mu-muu-muuu! Gyere ki a rétre. Tyúkanyó, szép zöld már a fű ... — Kot-kot-kot, nem mehetek, itt kell ülnöm a fészkemén, hogy melegen tartsam — felelte Tyúkanyó, felborzolva tollát és szárnyát igaz gatva elhelyezkedett a fészekben, ügyet sem vetve a tehénre. Délután Pejkó, a gazda pejlova kukucskált be a kamrába: — Nyiha-nyihaha-nyiha! Gyere ki már egy kicsit az udvarra annyi zab hullott szét, hogy kedvedre lakmá- rozhatnál! — Kot-kot-kot. nem mehetek sem ma, sem holnap, üt kell ülnöm a fészekben — válaszolt Tyúkanyó s többet egy szót sem szólt Pejkóhoz. így ült, türelmesen Tyúkanyó soká-soká a fészkén. Egyik reggel aztán „csikk- cekk, csikk” — hailja: a tojásaira néz. hát látja, hogy egy sárga kiscsirke kiütötle a tojás héját és kidugta a fejét, aztán megint hallja „cikk, cilik, csekk”... s egy másik tojás tört fel, abból is egy sárga fejecske bújt elő. Egyik tojás a másik után koccant- csekkent, míg végre valamennyi féltőid, mind a tíz kiscsirke kikelt, s mind ott csipogott a fészt«; ben. Tyúkanyó kiabálni kezdett: — Pi-pi-pi-pi! Gyertek a szárnyam alá, pi-pi-pi! — és szétteregette a szárnyát, mind a tíz csirkét betakarta. Dél felé pedig, amikor már melegen sütött a nap. leszállt a fészekről, szelíden hívta csibéit: — Kot-kot-kot-pi-pi-pi, gyertek a napocskára! A tíz sárgapelvhes kiscsirke0 utánatotyogott az udvarra. Cirmos éppen a bajuszát fényesítette a kerítés mellett, de amikor meglátta Tyúkanyót a tíz csirkével, abbahagyta a mosakodást. — Miau-miau, ez mind a tiéd? — kérdezte csodálkozva. — Kot-kot-kot, igen mind a tíz! — felelte büszkén Tyúkanyó. Cirmos hanyatt- homlok szaladt Kormoshoz: — Tudod, hogy Tyúkanyó.' nak tíz saját csirkéje van? — Igazán? — álmélkodott Kormos. — No ezt el kell mondanom Csillagnak — és örvendezve futott a tehénhez: — Gyere csak az udvarra, különös dolgot láthatsz! A tehénke egy ideig bámulta a kis sárga csirkéket, amint a Tyúkanyó körül szaladgáltak, aztán így szólt: :— Sietek Pejkóhoz, hadd tudja meg ő is a nagy újságot — és már ment is az istállóba. — Nagy meglepetés vár rád, gyere csak ki — hívta a lovat. — Nyihaha-nyiha-nyihaha nyerített Pejkó. amikor meglátta a tíz csirkét és elismeréssel mondta. — Nagyon szépek ezek <£ csirkék! — Miau-miau, neketn i3 tetszenek — állapította meg Cirmos. — Vau-vau, igazán helye-; sek — mondta farkát csóválva Kormos. — Mu-mu-muuu — bólcW gatott Csillag —, olyan szép sárgák, mint a gólyahír! Tyúkanyó boldogan hallj gáttá a négy jóbarát dicséretét. Alkonyaikor csibéivel besétált a kamrába és valamennyien aludni tértek. Angol mese nyomán feldolgozta: Bús Ilona Láng Etelka: Északi szél Fűszál hegyén kis bogár Ködpapucsba bújt bele Nem tudja, hogy ősz van már. Azzal jön most befele. Leszalad, meg fölszalad Lám a kerti padra ül. Melegíti még a nap. Meddig időz? — Kiderül. Lepke is száll, jaj de szép! Kék szemével néz az ég. Piros virág hogy kacag Szép emléknek itt maradt. Nézd a kerti kapunál. Furcsa vándor álldogál. Nem szól semmit, nem beszél. Haján rozsdás falevél. Szomorkodik magában, Széllel bélelt kabátban. Kabát alól hirtelen, Északi szél itt terem. Amerre tud szétszalad. Majd feldől a kerti pad. Megtáncoltat levelet. Szobába űz gyereket. Krecsmáry László; 0 Kerék Áron Az én kedves, derék párom villámgyors kis kerékpárom. Száguldoztunk egész nyáron, s szebb volt, mint száz mesés álom. Az én nevem Kerék Áron, Ezért járok kerékpáron. Am ha Rakel Áron lennék, csakis rakétákon mennék! vízszintes: 1. Megfejtendő. 6. Egymást követő betűk az abc-ben, 7. Mp- zógazdasági gép. 6. Hamis. 9. Visz- sza: vonatkozó névmás, u. IAA, 12. Sérülése. 14. Az idd „orvosa-’. 16 Megfejtendő. 18 Lötty. 20. Menyasszony. 21. Feltételező szócska. 22. Káros (—’). 24. ...-lom. 25 Jele betűi keverve. 27. Hallgat a szavára 28. Részekre bontó (első kockába két betű). 29 Sör, németül. t. Idegen női név. 2. Alá. Dísze. 4. Kicsinyítő képző. A-k 6. Megfejtendő (utoiso kaba két betű) io . ... Sál (árpádházi király). 11. költő. Női név (—■). 14. Időtől ke: 15. Füles. 17, Aranka becei 19. Érzékel. 21. Csaknem hir 23, Művelteié képző. 24. Rí 450 és 1. 26. Háziállat. 27. Agg Megfejtendő: Október 26-án erre kerül sór a Nyírségi ősz keretében Nyíregv- házán: függ 6, vlaszlntes 1, 16. Mült héti megfejtés: moszkahcs-talalkozo. Könyvjutalom: Ifj. Réz István Nyíregyháza, Ast Ildikó Baktalórántháza, Berecz Éva Tiszavasvári és Soltész Anikó Kisvárda. Törd a fejed!
