Kelet-Magyarország, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-25 / 248. szám

nm. október 55 «FT FT MAGYARnríCFÍf? S, o'M SZAVAZHAT A NÉZŐ Szabolcsi énekesek a televízió népdalvetélkedőjén A Magyar Televízió „Rö­pülj páva” címmel felszaba­dulási népdalversenyt rende­zett, melynek október 26-i, JI. elődöntőjében Szabotcs- Szatmár és Hajdú-Bihar megye énekesei állnak a ka­merák elé. Megyénket Bul­lái Oszkárné, Tóth Istvánná, Simon Józsefné, Németh Bor­bála és Tejjel Zsigmond kép­viselik, a zsűri szabolcsi társ. elnöke fekete Ferenc, a me­gyei tanács vb művelődési osztályának főelőadója. Az elődöntőben a szokás szerint a zsűri pontozza a versenyzőket, de a televízió- nézők is eljuttathatják sza­vazataikat és növelhetik a pontszámokat. Minden ezer közönségszavazat egv pontot ér. A lapunkban mellékelt szavazólap» a annak a ver­senyzőnek a nevét kell fel­tüntetni. aki a néző sierint a legjobb teljesífmépyt nyúj­totta. Természetesen levele­zőlapon is beküldhetik szava­zataikat a nézők a megyei tanács művelődési osztályá­nak címére. Az elődöntők végeredményét a zsűri és a közönség szavazatainak ősz- szege adja ma.id. Kedvezőbb elbírálásban részesülnek azok a verseny­zők, akik eddig nem ismert népdalokat mutatnak be. Az elődöntőkből az országból harminc énekes jut tovább a középdöntőbe, ahol már a televíziónézők nem szava­zatokkal növelhetik a tovább­jutás esélyeit, hanem azzal, ha ismeretlen dalokat kutat­nak fel és a számukra leg­szimpatikusabb versenyző rendelkezésére bocsátják. A vasárnap 18 óra 25 perc­kor sorra kerülő verseny azonban még az elődöntő, te­hát szükség van a közönség szavazataira is a szabolcsi versenyzők továbbjutása ér­dekében. *RÖPÜLJ PÁVA“ SZAVAZÓLAP A második elődöntőből 1 ■ 1 " ■ V 1 ' III ........■■■ megye nevű versenyzőjére szavazok (Kivágva és egy forintos bélyeggel ellátott borí­tékba téve kérjük beküldeni okt 30-ig a Szabolcs-Szat- már Megyei Tanács művelődési osztályára, Nyíregyhá­zára.) Ktsz, tsz, fmsz, kisipar... Versenytárs nélkül a nyíregyházi járásban A különböző szolgáltatások helyzetét és fejlesztésének feladatát vizsgálták meg a közelmúltban a nyíregyházi járásban. Megállapították, hogy a szolgáltatások színvo­nala és mértéke nem fejlődött arányosan az életszínvonal emelkedésével, és a nagy arányban megnőtt fogyasztás­sal. Ez különösen a textiltisz­tító, a gépjavító, a lakáskar­bantartó, az elektromos és elektroakusztikai háztartási készülékeket javító szolgálta­tásokra vonatkozik. A szolgáltató iparágak fej­lesztésének következő é'o tervei különösen nagy tel-, adatot rónak a kisipari terme­lőszövetkezetekre. Jelenleg a nyíregyházi járás területén nyolc ktsz működik. Ezeknek, valamint a szomszédos járá­sok ktsz-einek mintegy 148 szolgáltatórészlegé áll a la­kosság rendelkezésére. A rész­legei; tőként cipész, szabó, fényképész, valamint női-férfi fodrász szakmák között osz­lanak meg. Jelentőségüket csak bizonyítja, hogy évente mintegy 10 mijlió forint mun­kát végeznek. Önkéntelenül is a szolgál­tatás-fejlesztés segítségére si­ettek a járás termelőszövetke­zetei is. Elsőként a kemecsei Uj Barázda és a demecseri Kossuth Tsz jelentkezett, ahol fuvarozási részleget alakítot­tak, jelentősen növelve ezzel 4 környék szállítókapacitását. Az első, szolgáltatást is vál­laló termelőszövetkezet után nyolc foglalkozik építés­sel és tatarozással, s szinte valamennyi járási tsz végez ipari jellegű szolgáltató tevé­kenységet. Nagy szerepet töltenek be az ipari szolgáltatás ellátásá­ban a magánkisiparosok is a járásban. Az utóbbi időben az hoarjogosítványok kiadását serkentő kormányintézkedés nyomán, egyre nagyobb fej­lődést mutat a javító-szolgál­tató tevékenységet végző kis­iparosok számának növekedé­se. Gyarapszik azoknak a kis­iparosoknak a száma is, akik másodállásban veszik ki a részüket, a .lakosság ellátásá­ból. JTog.y érdemes ezt a szol­gáltató tevékenységi formát fejleszteni, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy évi ter­melési értékük háromszor ak­kora, mint a járás ktsz-einek együttvéve. A legutóbbi három eszten­dőben az Általános Fogyasz­tási és Értékesítési Szövetke­zetek nyolc patyolat felvevő­helyet és kölcsönzöboltot nyitottak, s csaknem vala­mennyi településen megoldot­ták az alkalmi kölcsönzést is. A nyíregyházi járásban tervbe vették, hogy- minden tízezer lakost meghaladó te­lepülésen szolgáltatóházakat nyitnak, a jelenlegi szakem­berhiányon minél több nyug­díjas bevonásával is segíte­nek. (bsj) SZŰREI Háztájinak számít a domb- oidali régi szőlő. Mar annyi­ban régi, hogy amikor a fa­lué lett a volt bárói birtok, egyesek rájöttek: johb lenne szőlőt ültetni a sivár, dombol­dalra, alig ad valami termést akár gabonából, akár kapás­ból. így alakult át az a rés? őszre aranysárga szint ültő tájjá. Aztán, hagyta a terme­lőszövetkezet, hasznúdon be­lőle ki-ki egy darabot. Halrnosi sógor minden esz­tendőben kirukkol a maga Szüretével. Számára akár pi­ros betűvel lehetne a kalen­dáriumban. Most is jó néhány baromfi­val ritkult meg az udvari ál­lomány. Egyaránt poremzásra került pár liba, kacsa és több jérce. Kívánatos darabjaiknak pem is tál, a régi nyácfatek- nő kellett. ..Biztatónak” ki­pottyant ekkorára a ferkó és delevári leve is. Reggelire gyorsan elfogyott a baromfiaprólékkal készí­tett. finoman zsíros tört krumpli.. Még a háznál- A só­gor nem is rosszmájúságból jegyezte meg: „Nem jó mind­járt reggel degeszre tömni a hast, a tőkéknél hajlókázni kell.” Nem is vette senki ko­molyan. Rendre kikerültek a tányérokból az értékesebb fa­latok. (A krumpli inkább ma­radhat — ez látszott az össze- nézéseken.) A? ősz sárguló szint jelem a természetben. Ilyen „ruhá­iéban” szép a szőlős dombol­dal. Vadas bácsi, a tsz kocsisa leakasztotta a lovak püső istrángjait, s leölelte a lucer­nát a szekérderékból. Aztán kizabolázta a két pejkót, majd egyenest a fonott de- mizsonhoz vette az irányt. Nem is tette vissza addig az általa kiszemelt, lombosabb töke árnyékába, míg a két- dec s pohárral háromszor be nem húzott. Kell neki az erő, gondolhatta. Mellesleg azt vállalta, hogy ő hordja a le­szedett szőlőt a szekérre. Nem nagy érdeke, sorba hajlókázni a tőkéket. Négy suhane fiú is volt a segítő rokonságból. Vidám könnyen nevető srácok. Akik észrevették, hogy az öreg Va­das a szekérhez járkálták meg-mcgáll annál a bizonyos tőkénél. A menésében látszik is már valami tétovázó, s gyakran köszörülgeti a torkát. Valamelyik nóta birizgálhatta. De nem jött vele elő addig, mígnem a korsót magához véve, sorba nem kínálta a szüretelőket. Csak akkor zen- dített rá — üres puttonnyal indulva vissza 4 szekértől: — Megérett, megérett a fekete szőlő. Ne menj arra barna­piros kislány, megfog a kerü­lő... A srácok összevihogtak. Közben egyikük, a Bandi gug­golva lopódzott vissza a sze­kér irányába. Majd nem sok­kal később ugyanúgy tért vissza a sorához. Újra nevet­tek. Egy idő múlva Vadas ko­csis káromkodni kezdett. Hiá­ba kereste a demizsont a lom­bos tőke árnyékában. De a többiek előtt pem mutatta meglepetését. Úgy tett, mint­ha nem lenne semmi bosszú­sága. Sőt tréfával igyekezett elütni a dolgot. Hogy régen egy szegényember betért a falusi bíróválasztásra. Ketten álltak még és ő megengedte, hogy a jómódú másik ember üljön a két szélső szék bel- sóbbikére. (Az már másils csoda, hogy egyáltalán elnéz ték szavazati jog nélküli sze gétiy jelenlétét.) Aztán épp az ■íz embert választották meg nkit belülre engedett. Mikor hazament, kérdezte a felesége, hol, merre járt. Mondta bosz- szusan: megette a fene. Ha ő Szatmári gond is Építkezni, DE HOGYAN ? Hiánylistán a kivitelező, az anyag A modern építészet a jó vőben kétségtelenül a nagy­elemes építési módszert teszi uralkodóvá. Nálunk országo­san, de Szabolcsban is ha­sonlóképpen gondolkodnak a szakemberek, Marad a hagyományos A lakásépítés 15 éves elő­irányzatát a kormány 1960- ban /állapította meg. Eszerint országosan mintegy 300 ezer lakást kejl építeni a tervidő­szak alatt. Lebontva ezt a mennyiséget, a szatmári já­rások 5 évenként átlag 700 ---1200 lakás építését tervez­ték. S bár időközben egy­más után kezdték meg a hazai házgyárakban a mun­kát, az országnak ebben a keleti csücskében a helyi vi­szonyokat figyelembe véve le kellett mondani erről a lehetőségről. Csupán a ha­gyományos módszerre] épült és épülő lakások jöhettek számításba, elsősorban azért, mert a szállítás a nagy tá­volság, s nem utolsósorban az utak állapota miatt nem gazdaságos. A lakásépítési kedv a me­gyének ebben a részében is közismert. Csupán annyi vál­tozás történt az elmúlt ki­lenc év alatt: csökkent a tel­jesen magánerőből felépült és épülő lakások száma a különböző hitelekkel épült és épülök javára. Ez az arány pedig még nagyobb lenne akkor, ha reálisabban állapí­tanák meg a kölcsönösszeg után fizetendő kamat nagy­ságát. Mert a ma érvényben lévő feltételek nerp a legsi­keresebben szolgálják a ma­gánlakás építésének fellendí­tését. Kevés a kivitelező Nem mai probléma, de megoldása annál sürgetőbb, hogy még mindig kevés a ki­vitelező. Csupán egyetlen szatmári járást, a vásáros- naményit vizsgálva, ahol a jelentkező építés) igényeket mindössze két ktsz. a tsz-ek önálló építőipari vállalkozá­sa, négy tsz-építöbrigád és 13 kőműves kisiparos elégít­heti ki. így, a kivitelezések lassú Üteme és színvonala az oka, hogy a vásáiosnaményi já­rásban az öt évre tervezeti 1100 lakásból eddig csupán 450 et építettek fel, s a terv­időszak végére is csak 640 lakás megépítése várható. Mindenképpen kívánatos lenne a klsz-ek építő kapa­citását növelni, s még az sem lenne rossz, ha még több termelőszövetkezet ala­kítana helyi karbajíía építőbrigádot, amelyek leg­alább helyben elvégeznék a jelentkező építési munkákat. Hiánycikk a fégia Az építkezési szezont év­ről évre olyan bosszúságok kísérik, amelyek miatt, ha megvan a pénz is, meg a ki­vitelező is, az építtető biz­tos lehel a határidő alapos eltolódásáról. Nagyon gyak­ran olyan cikkek kerülnek a hiánylistára, mint a tégla, a különféle nyílászáró szer­kezetek, a hajópadlók, sőt még az égetett mész is. A kereskedelem azzal vé­dekezik, hogy ugrásszerűen megnőtt a közületi építőipa­ri tevékenység, s így sok, szór a magánépítőknek mái néni jut anyag. Pedig ép, pen idejg lenne mór váltós látni az anyagelosztás mód fzáréin is. Köztudott, hogy i közületi kivitelezők általába,- külön anyagbeszerző révéi vásárolják meg a szüksége: dolgokat. Nem úgy azok akii; saját házat építenek Egy egészséges, igazságo.sabl anyageloszlás 1-étségtelenü csökkenthetné a hiánycikke1 listáján szereplő építőanya gok számát. S akkor talá sok házra vágyó ember ner riadna vissza az építkező,stc sem. (liorválb BaIesetsoi*o%at sí -!«*** litoii 0 Árokba bor ott a kamion — télmibiós kár Az árokba borult ült volna a belső székre, őt választották volna meg. Ám a tréfa kevés sikert aratott. Úgy vélte a többség,- rossz az indítása, a szegény ilyen kifigurázása. Nem is tért vissza addig az öreg Vadas hangulata, mig a gazda maga nem parancsolt a fiúkra: ke­rítsék elő a demizsont. Szüre­ten nem illik szomjazni. Délutánba hajlott az idő, mikor hazzavonultak a szüre- telők. Friss hideg vízben mosa­kodtak sorban a nyári konyha előtt. Utána asztalhoz ültek. A menü rendje így alakult: csigahúsleves, főtt hús, pör­költ makarónival, töltött ká­poszta, fánk, csőröge. Most már félre állhatott a has! A folytatás már a férfiaké. Nagy kádhordoba darálják a szőlőt, önti a gazda az édes mustot a? elkészített hordók­ba. Közben ide is ..kijött” a iemizson. Újra töltve. Az öreg Vadas már elhaj­totta 3 két pejkót, maga gya­núsan hiinbálodzva az ülé­sen. A visszamaradt sógorok (hárman) pedig leültek a szín nellé fektetett régi kútágas- ~a. Most már ők is maguk elé íllították a korsót, poharaik a öldön. S akkor Gergely sógor ízt mondta: „Daloljunk egyet, halljátok. Olyan szép°n kez­denek ragyogni a csillagok...” Asztalos Bálin, YC 64—12. rendszámú kamion. Pénteken reggel balesetso­rozat játszódott le a 4. számú — Nyíregyháza és Záhony kö­zött vezető — műúton, Kis- várda és a 299. kilométerkő közelében. Fél hét körül egy almával rakott, Komoróba tartó pót­kocsis kamion megcsúszptt az olajos és vizes úton, s az árokba borult. Vezetője, a kazincbarcikai Antalfi Ferenc és a két kísérő — a csodával határos módon — csak kis sérüléseket szenvedett, pedig alig tudott kimászni a kere­kekkel fölfelé álló és össze­nyomódott vezetőfülkéből A kár körülbelül félmillió forint A kamiont 150 méternyire követte a Cl 61—09 rendszá­mú Wartburg. Vezetője — a kamion borulása láttán — fé­kezett és szintén az árokban kötött ki. Itt szerepcsere sem személyi sérülés, sem kár nem keletkezett. A két balesetet az okozta, hogy valaki nagy mennyiségű olajat szórt el az úton, mint­egy 250 méter hosszan. Az olajtól, és az éjszaka lehullott csapadéktól az út olyan sikos sá vált, hogy a minimális se­bességgel közlekedő járműve^ s csúszkáltak. Mint a közelben szántó traktoros elmondta, hajnal­Sasovlts Viktor f< ban már kihúzott egy me csúszott vontatót az árokb aztán egy Volvo kiütött 1 - kerékvető követ (lovabbh: lőtt), majd egy motoros bot- fel a jégpályához hasonhtl tó úttesten. Ö nem is m visszaülni jármüvére. Bár lehetséges, hogy — megtett biztonsági intézke< sek hatására — pénteken n történik több baleset ezen útszakaszon, az eddigiek fölvetnek néhány olyan kör ményt, amit nem hagyhati szó nélkül. Föltétlenül érvényt 1 szerezni az utak tisztán tai sara vonatkozó törvényr Az, aki az olajat engedte utón kifolyni súlyos felelői get vállalt, ami nem marad értékelés nélkül. A másik az útra vonat z.-k. Néhány napja jelent r cikkünk arról, hogy a 4 inat föltétlenül korszerűsít kell, s ez nem várhat sok Véleményünk szerint ez helyzet is hozzájárult a esetek bekövetkeztéhez, almaszállitás időszaka nagy itt a forgalom, a< keskeny és rossz, s csakii járművezetők ügyességén : lik, ha nem történik a pé kihez hasonlítható „esetné I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom