Kelet-Magyarország, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-25 / 248. szám
«M. cvk«6er ». KBT,«T-nr*«TAwrms?:Aff 9. «Mai Személyes ügy? Az elnököt leváltották és megsértődött. Amíg mind a két termelőszövetkezetnek elnöke volt, sok életrevaló kezdeményezés szorgalmazójaként dolgozott. Ezek közül csak néhány: társulásban közös szarvasmarha-kombinátot építettek, közös alma-hűtőtá- rolót. Elhatározták azt is, hogy több termelőszövetkezettel közösen jól kihasználható helyen sertéskombinátot létesítenek. Az elnököt azonban leváltották. Hogy miért nem tetszett az elnök az őt leszavazó tagságnak, van rá elfogadható magyarázat. Az elnök sohasem volt a csendes szavaknak embere. Véleményét többnyire hangosan és keresetlen szavakkal mondta meg kivétel nélkül mindenkinek. Legtöbbször igaza volt. Néha azonban tévedett és az emberek ezeket a tévedéseket nem tudták elfelejteni. A kézzel fogható jó eredmények sem feledtetik a sérelmeket. Alapjában véve ez határozta meg a szavazatok arányát, amikor a közgyűlés arról döntött, maradjon-e az elnök vagy sem. Mint már jeleztük, az elnök két termelőszövetkezetnek volt első embere. A nagy és hasznos dolgokat elsősorban ilyen alapon tudta dűlőre vinni. Jó gyakorlati érzékkel meglátta a termelő- szövetkezetek hasznát szol- V ló lehetőségeket. És ez nem csupán a nagy beruházásokra. de általában a termelésre, a termelt áruk értékesítésére is vonatkozott. Az elnök az egyik helyen elnök maradt, a másik helyen leváltották. A járási vezetők aggódva figyelték és figyelik most is a fejleményeket. A szarvasmarha-kombinátnak csak egy kis része épült meg. A teljes befejezésről szó sincs. A sertéskombinát lassan és csendesen lekerült a napirendről. Az elnök abban a tsz-ben, ahol elnök maradt a korábban szorgalmazó társulást mellőzve építtetett egy korszerű sertéstelepet. De nem azt. amelyről hónapokkal ezelőtt szó volt. A társulás sertéstelepéről most hallani sem akar. Ugyanez van a szarvasmarha-kombinát további kiépítésével is. A már megépült épületekben a két termelőszövetkezet kü- lön-külön berendezkedett és megterem tettek két külön technológiájában és állományában is nagyon különböző tehenészetet. Az egy erős várból, két szomszédos egymással ha még nem is viszálykodó de acsarkodó gyenge vár lett. A járás vezetői — joguknál fogva többet nem tehetnek — próbálják jobb belátására bírni az -elnököt. Az elnök azonban makacs. Azt gondolja, hogy őt olyan sérelem érte. amiért fricskát kell adni. Megfeledkezik arról, amit talán ő is nagyon sokat hangoztatott, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom nem egyes személyekért van, hanem azért, hogy létrejöjjön az erős. és megbízható nagyüzemi szocialista mezőgazdaság. A támogatásokat, dotációkat nem személyeknek, hanem a nagyüzemi mezőgazdaságnak adják. A személyek szerepe mindaddig, amíg az ügyet tudásuk és legjobb akaratuk szerint szolgálják, nagy. Ezért általában megkapják az anyagi, erkölcsi elismerést is, részben a termelőszövetkezeti tagságtól, részben rendszerűinktől. Ha mást nem is, ezt tudnia, éreznie kellene az elnöknek. Kétségtelen, hogy elnökös- ködése alatt mindkét termelőszövetkezetben — ott is. ahonnan leváltották — a gazdálkodás megerősödött, a szövetkezeti mozgalom szilárd volt. Az út, amelyen jártak, s amelynek utolsó szakaszában nagy dolgokba fogtak, helyesnek bizonyult. A változott helyzet egyik termelőszövetkezetnek sem kedvez. Nem kedvez elsősorban a „talonba” tett szövetkezetnek, de annak sem, ahol az elnök, elnök maradt. Csupán a társulások dolgát feszegetve; anyagi erők egyesítéséről volt szó. annak érdekében, hogy mindkét termelő- szövetkezet jobban boldoguljon, hogy az egyesített erővel a gazdálkodás magasabb fókára lépjen. Ez az erő, egy sértődött ember miatt újra szétforgácsolódik. Kinek jó ez? A termelőszövetkezeti demokrácia egyik erőssége, hogy nagy dolgokban titkos szavazással a tagság dönt. A tulajdonos gyakorolja így jogait. Hogy rosszul-e vagy jól gyakorolja, az egy másik írás témája lehetne. Egy azonban biztos, ha a szavazók szavazólapjaikkal valamiben rosz- szul határoznak, értelmes ember ezt a rosszat ne igyekezzen még rosszabbá tenni. Elsősorban a cikkben szereplő elnöknek feladata, hogy a megtörténtekre úgy reagáljon — annál is inkább, mert ő is hibázott —, hogy abból a termelőszövetkezeteknek ne kára, hanem haszna legyen. Vannak dolgok és ügyek, amelyeknek intézésénél félre kell tenni a személyes ügyeket. Seres Ernő Huszonhat elsőéves géplakatos ipari tanuló gyakorlati oktatását kezdték meg a közelmúltban Kisvárdán, az öntödei Vállalat 4-es gyárában épült korszerű tanműhelyben. Képünkön Eszenyi László vezető oktató ellenőrzi a tanulók munkáját. E. G. felv. Könnycsepp Dél van, ebédidő. A park mint kis sziget a háborgó tengeren, szinte várja, csalogatja az embereket. Jólesik a késő őszi napsütésben a parki lócán ülve, elnézni a rohanó forgalmat, a pihenő öregeket, a sétáló fiatalokat. Egy fejkendős, idős asszony — gyerekkocsit tolva maga előtt — üres padot keres. Más híján mellém telepedik és babusgatni kezdi a kocsi lián ma radó szőke gyereket: — így ni, kedvesem. Háttal a napnak, nehogy a szemedbe süssön. Jajj! Már megint azt a csúnya kereke' fogdosod. Hiába magyaré zom hogy nem szabad.. Persze anyád mindent meg enged Csúnya, engedd cL.. úgy bizony... Nem tudom megállni, hogy meg ne kérdezzem: — Unoka? — A. . . nem — szabadkozik. — Tanárnő a mamája. Hetenként kétszer bízza rám hogy vigyázzak rá. — Úgy látom jó kezekben van. — Öh. Szeretem én nagyon a gyerekeket. — A kicsire néz, és úgy folytatja: — Ugye aranyos? Ali jól megértjük egymást — Magának is van? — Nincs. Volt egy gyere künk, de mindjárt meghalt, how megszületett. Több nem is lehetett - A férje? • — Már nem él. Tizenhárom éve temettem el. — Rossz lehet így egyedül. Most igazán jók lennének a gyerekek. — Igen... talán. Jobb mégis így egyedül... A válasz meglepett, s talán észre is vette csodálkozásomat, mert mindjárt magyarázni kezdte: — Tudja, sok anyát és apát láttam én már sírni a gyereke miatt. Hálátlanok is tudnak lenni a fiatalok. A szülők felnevelik őket, aztán ha megöregszenek, máz- nem kellenek nekik. A gyerek — mintha csak érezné, hogy bizonyítania kell — kihasználja a pillanatnyi ellenőrzés hiányát — új produkciót kezd a kocsiban. — Ejnye, ejnye, bogaram. Ne akarj már mindenáron kimászni. Légy egy kicsit türelmes, mindjárt hazamegyünk. .. Úgy bizony, légyé’ jó gyerek. Simogatja a pösze hajt. Gügyög neki, számomra ismeretlen szavakat, amelyeket csakis ők ketten érte—17 e— Nyírbátorért Sokat jelentő negyedszázad és a távlatok A hagyományait oly figyelemre és becsülésre méltóan őrző, tisztelő és ápoló Nyírbátornak híre van országszerte. E tízezer lelkes járási székhely ma már az ország kulturális fókuszában van. Ezt reprezentálja patinás múzeuma és lelkes istápolói, az immár hagyományossá vált és külföldön is számon tartott nyírbátori zenei hetek, mely az idén is több mint tízezer látogatót vonzott Ez alkalommal írt levelet egy külföldi profesz- szor a Nyírbátori Községi Tanács elnökének. programot és szobát kért. Kaliba Lajos, a tanács vb elnöke programot küldött, de sajnálattal közölte, hogy szálló nincs, így szobáról nem tudnak gondoskodni. Urbanizáció, iparosítás Sokat fejlődött a felszabadulás negyedszázada óta Nyírbátor, de annyit mégsem, hogy szállodája is legyen, pedig az igény megvan rá. Különösen a zenei napok idején. Nevezetes e járási székhely a híres Bóni-telepről, mely a környék ipari centruma is. Itt működik a növényolajipari vállalat, ahol különböző mosószereket és a külföldön is keresett dísz, gyertyákat készítik, jól ismert a tévéből is az ímsz nagyáruháza. „ Urbanizálódik Nyírbátor. Felszabadulása előtt alig egy-két kisebb üzeme volt. Most 15 van, közöttük olyan jelentősek, mint a cipőgyár, a vastömegcikkipa- ri vállalat, melynek terméke eljutottak az ország határain túl is. A NYÍRKÉMIA, az erdőgazdaság parkettagyártó üzeme, ktsz-ek, tsz-közi vállalkozás, az fmsz, stb., amelyek több mint 3 ezer bérből és fizetésből élőt foglalkoztatnak. Új uícák és villany mindenütt Emeletes lakóházak épültek. A közelmúltban 60 állami lakás épült, s csaknem ezer kertes kis családi ház. Uj utcák születtek: Alkot-' mány, Víztorony, Kölcsey. Vörösmarty, Zsák, Rákóczi, Széchenyi, Csokonai s még ki tudja mennyi. Nagy lendületet vett a. társasházépítkezés. Hamarosan öt ilyen emeletes épülete lesz Bátornak. Épült gimnázium, s az egészségügy fejlődésé' bizonyítja a szinte egymás mellett létesített bölcsőde, napközi, óvoda, iskola. Régen csak a forgalmasabb, a köznek. Türelmesen, újra, meg újra megigazítja. Nehogy a napba nézzenek azok a gyönyörű kék szemek. Közben ismerősök jönnek mennek, köszöngetnek. Fia tál pár áll meg egy pillanatra és évődve érdeklődnek: — Hogy van az unoka? — Óh, nagyon jól érzi magát. Különösen itt a parkban. — És a nagymama? — Köszönöm jól, egy kicsit öregesen már... A fiatalok tovább libbennek, s az asszony hosszan, tűnődve néz utánuk. — Ugye, milyen aranyo sak, kedvesek. Vajon az enyém is ilyen lett volna? Mit gondol? Szemében könnycsepp jelenik meg. Restellkedve elfordul, s köténye zsebébő! zsebkendőt vesz elő. Csak hosszú szünet után szólal meg újra: — Gyenge már a szemem, nem bírja az erős fényt... Tóik Árpád séget átszelő utak voltak gyéren megvilágítva. Ma Nyírbátor mind a 73 utcájában villany ég. Ez 56 kilométer hosszúságú, 36 milliót fordítottak villanyhálózat bővítésére, korszerűsítésre pedig 2 milliót, ebből az idén 600 ezer forintot. Legnagyobb örömükre megépült 23 millióból a vízmű is. Ezzel biztosították a fejlődő település jó ivóvízellátását. 120 közkifolyót létesítettek. Úgy építették meg a vízmüvet, hogy az alkalmas legyen egy 25 ezres járási székhely vízellátásának a biztosítására. A község minden utcájába bevezették a vízvezetéket, 40 kilométer vízhálózatot létesítettek, s átadták rendeltetésének az 500 köbméter vizet tartalmazó víztornyot is, mely biztosítja a zavartalan ellátást. A vízmű megépítésével egyik feltételét biztosítottá’: a fejlődésnek, a további ipartelepítésnek, lakóház- építkezéseknek. Megkezdték 19 milliós költséggel a járási székhely szennyvízcsatorna-hálózatának a megépítését is. Követendő példa, hogy ezt az összeget a Nyírbátorban működő üzemek, vállalatok, intézmények közösen fedezik társulás formájában. Ebből az összegből 1971 végére a fő gerincvezeték készül el. Lesz szálloda is Dinamikusan fejlődő járási központ. Épül 2 kilenc- lakásos emeletes lakóház, az új 16 tantermes, modern gimnázium, az 5 tantermes MŰM iparitanuló-iskola, jövőre kezdik meg az új járási SZTK rendelőintézet építését több milliós beruházásból. Már üzemel a központi, körzeti orvosi rendelő, ahol öt körzeti orvos látja el a betegeket, jól fel- v- szerelt rendelőkben. Megoldották az orvosi éjszakai ügyeletet is. És 1970-ben újabb kétszer 12 lakásos állami bérházat építenek. 1975-ig az üzemekben a munkáslétszám megközelíti az ötezret. Iparosodik is. Elkészült a község központjának távlati fejlesztési terve. Ezek szerint a központban a tanácsháza kertjében és körzetében ÚJ lakótelep létesül, sok emeletes épülettel. Biztosítanak e körzetben 16 tantermes iskolát, bölcsődét, óvodát, ABC* áruházat és szolgáltató létesítményeket. A távlati terv szerint a fő. téren épül meg a nyírbátori szálloda, ABC-áruház, irodaház, posta, presszó és új étterem. A híres múzeum közelében épül majd a 400 személyes művelődési ház, az új, modern könyvtár és a 400 személyes mozi, a 300 férőhelyes kollégium, s a Szabadság tér déli oldalán a szolgáltatóház. Igazi kis vidéki jellegű város benyomását kelti majd Nyírbátor az épülő kertvárosával, a központi szőlőben. Itt már felépült 150 kertes családi ház. A tanács újabb zöldövezetet alakít ki a Debreceni és a Hunyadi út között, ahol 380 kertes családi ház építéséhez biztosított telkeket. E körzetben jövőre kezdik az építkezéseket. 1975-ben a számítások szerint Nyírbátor lakosainak száma eléri a 17 ezret. Jogos optimizmus Optimisták a bátoriak. Egészségesen fejlődő járási székhely, ahol évente 130— 140 gyermek születik, s a házasulok létszáma is meghaladja a százat Ez évben október 18-ig 84 házasságot kötöttek. Nyírbátor október 28-án ünnepli felszabadulásának negyedszázados évfordulóját. Ezen a napon sok és színes ünnepség lesz. Egyebek között ekkor avatják fel a megye egyik legszebb, legimpozánsabb házasságkötő termét is, mely csaknem másfél millióba került. Nyírbátor már eddig is s<* kát hallatott magáról. A jövőben még tovább öregbíti' hírnevét. S ha néhány év múlva felhangzik a hires szignál, már olyan szállodája is lesz, ahol a külföldieket is méltó körülmények között fogadhatja. E járási székhely megyénk nagy vonzású kulturális centruma. Érdemes a fejlesztésre, az urbanizálódásra. Farkas Kálmán KOMMENTÁR: Újfajta kapcsolat Lapunkban a MÉK-igazgató nyilatkozott arról, hogy újfajta kapcsolatba szeretnének kerülni a termelőszövetkezetekkel. A hírek között pedig már meg is jelent az újfajta kapcsolat „első fecskéje”, hat termelőszövetkezet almatárolóját „közösön” használja a MÉK a tulajdonossal és tavasz- szal, az értékesítéskor az elért nyereségen fele-fele arányban osztoznak. Nem volt a szövetkezeteké a „Szövetkezetek Értékesítési Központja”? Bizony, nem, vagy sokszor nem. A sok átszervezés során afféle felvásárló szervvé, vállalattá lett, melynek az volt az érdeke, arra ösztönözte szervezete, hogy mennél alacsonyabb áron vásároljon és minél magasabb áron adjon el. Vagyis: az értékesítő termelőszövetkezetek anyagi érdekeivel ellentétes érdekek irányították munkáját. Mivel az idei húszezer vagonnyi zöldség és gyümölcsárunak, amely átmegy a Szabol cs-Szatmár megyei MÉK kezén, háromnegyed része termelőszövetkezeti áru (az arányban, és a mennyiségben az ország megyéi között első a szabolcsi MÉK) elég sok panasz is volt árpolitikája ellen. Többen kifogásolták az idei almaszüreten is a minősítést, a felvásárlók monopolhelyzetét. Most egyetlen vágással ketté akarja metszeni a gordiuszi csomót a megye „nagykereskedője”. Olyan értékesítési formát ajánl, ahol nem kell biztonsági ráhagyással dolgozni. Az elért nyereségen igazságosan kíván osztozkodni az árutermelő szövetkezetekkel. A kezdeményezés országos jelentőségű. Örülünk neki, hogy Szabolcsból indult el. A közös érdek, az elért nyereségen való közös osztozkodás elve, az érdekek azonosságának megteremtése egyszeriben elvágná sok meddő vita további útját és odaterelné a figyelmet, ahol szükséges: a mezőgazdasági termékek minőségi ja\ itás ára. Eddig lehetett a MÉK-re panaszkodni, hogy leértékeli az árut. Ezután be kell majd látni, ha az áru valóban silány, nem adható el nyereséggel, vagy íppen veszteséges. Ezért kell hasonló megértéssel fogadni, kellő segítő szándékkal viszonozni és minél hamarabb megteremteni a közös érdekeken alapuló szövetséget.
