Kelet-Magyarország, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-07 / 232. szám

xxvi évfolyam 232. szám ÁRA 80 FILLÉR 1969. OKTÓBER 7, KEDD LAPÜNK TARTALMÁBÓL! Újabb ezertos MOM-üzem Szabolcsba (3. oldal) Nyelvi vita vagy áremelés? (3. oldat) Dömperek az iparnak és a mezőgazdaságnak (5. oldat) Sport jelentései n k (6—7. oldal) A Német Demokratikus Köztársaság 20. évfordulóját ünnepli A testvérpártok üdvözlete az első vemet békeállamnak Nagygyűlésen mondott beszédet Walter Ulbricht, Leonyid Brezsnyev és Kádár János A Német Demokratikus Köztársaság kiki­áltásának 20. évfordulójáról emlékeztek meg az ünnep előestéjén hétfőn Berlinben, a Wer­ner Seelenbinder Halléban megtartott nagy­gyűlésen. Az ünnepségen részt vettek az NDK-ba érkezett párt- és kormányküdöttségek és más delegációk is. A fellobogózott csarnok díszemelvényén ott voltak Walter Ulbrichttal az élen az NSZEP Politikai Bizottságának tagjai, az NDK államtanácsának, kormányának, a Nemzeti Front Országos Tanácsának tagjai, továbbá a Nemzeti Frontban tömörült pártok és tömeg­szervezetek képviselői. Jelen voltak külföldi delegációk vezetői és más kiemelkedő szemé­lyiségek. Az elnökségben foglalt helyet Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára, Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Fock Jenő mi­niszterelnök, Wladislaw Gomulka, a LEMP. Gustáv Husák, a Csehszlovák KP és Todor Zsivkov, a Bolgár KP első titkára, Max Rei- mann, Németország Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának első titkára, Pham Van Dong, a VDK miniszterelnöke és sokan mások. Dr. Erich Corrensnek, az NDK Nemzeti Frontja Országos Tanácsa elnökének megnyi­tó szavai után Werner Lamberz, az NSZEP Központi Bizottságának titkára üdvözölte a külföldi vendégeket, majd Walter Ulbricht emelkedett szólásra. WALTER ULBRICHT: Walter Ulbricht, az NSZEP első titkára, az NDK államtanácsának elnöke be­szédének bevezetőjében az NDK megalakulásának körül­ményeivel és az ország két évtizedes fejlődésével foglal­kozott. 20 esztendővel ezelőtt az imperialista hatalmak osztot­ták ketté Németországot, mert attól féltek, hogy az antifasiszta, demokratikus erők Nyugat-Németországban is győzni fognak. így az NDK népe számára jutott az a tör­ténelmi feladat, hogy az or­szág keleti részében megnyis­sa a német történelem új kor­szakát és végrehajtsa a pots­dami szerződésből adódó, va­lamennyi német számára elő­írt kötelezettségeket. Hangsúlyozta, hogy a Né­met Demokratikus Köztársa­ság, szocialista társadalmi rendjével, egész történelmi korszakkal megelőzte a nyu­gatnémet, kései kapitalista államot. Az ország gazdasági enged­ményeiről szólva kiemelte, hogy az NDK nemzeti jöve­delme ma meghaladja az évi százmilliárd márkát, ami 1949-hez képest négyszeres növekedést jelent. Ügyszin­tén jelentősek a szocialista mezőgazdaság eredményei is. Húsz év alatt több mint 50 százalékkal növekedett a ga­bonahozam. Walter Ulbricht a továb­biakban szólt az egységes szocialista oktatási és képzési rendszer nagy eredményeiről. Méltatta a Német Szocialista Egységpárt alkotó, eszmei és szervező szerepét. Beszélt az NSZEP szövetségi politikájá­ról. Az ország külpolitikájáról szólva Walter Ulbricht ki­emelte, hogy ennek alapelve • következetes fellépés a bé­ke és biztonság mellett. Ez­zel összefüggésben méltatta az NDK kapcsolatait a Szov­jetunióval és a Szovjetunió, valamint a Varsói Szerződés jelentőségét az európai béke és biztonság szempontjából. Rámutatott, hogy az NDK léte és eredményei nem csak abból a szempontból jelentő­sek, hogy segítségükkel egy­szer és mindenkorra meghúz­ták a határt a nyugatnémet imperializmus előtt, hanem azért is, mert ezek az ered­mények mind fokozottabban hozzájárulnak az európai bé­ke és biztonság megszilárdí­tásához. Kiemelte, hogy Európa népei mind erőtelje­sebben értékelik ezt a törté­nelmi tényt Hozzáfűzte: „Az európai semleges országok, sőt maguk a NATO-államok is ellenzik, hogy a nyugatné­met imperializmus parancs­noksága alatt álló egységes Németország alakuljon ki.” Hangsúlyozta, hogy az NDK az elkövetkező évtizedekben is következetes békepolitikát fog folytatni és rámutatott, hogy ez a törekvés teljesen egybevág a szocialista népek és államok egységének erősí­tésére irányuló, a proletár nemzetköziség alapján álló célkitűzéseivel. Üdvözölte a Szovjetunió­nak az ENSZ-ben a nemzet­közi biztonság érdekében el­hangzott javaslatát. Foglalkozott az ENSZ sze­repével és kiemelte, hogy az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének erősítéséhez lényeges hozzájárulás volna az Egye­sült Államok vietnami ag­ressziójának és Izrael közel- keleti területfoglalásának fel­számolása, valamint a közel- keleti kérdés politikai meg­oldása. Azzal a felhívással fordult valamennyi európai néphez, különösképpen pedig a Né­met Szövetségi Köztársaság­hoz, hogy segítsék elő az eny­hülést, az európai határok — köztük a két német állam között húzódó határok — el­ismerésével, valamint az erő­szakos megoldásokat kizáró szerződések megkötésével. Az NDK és az NSZK kap­csolataira kitérve hangsúlyoz­ta, hogy a Bonn által köve­telt atomfegyverek fölötti rendelkezési jog az öngyilkos­sággal egyenlő. Kiemelte, hogy az európai határok meg­változtatására irányuló min­den kísérlet háborút jelent. Hangoztatta, hogy a Kiesin­ger—Strauss kormány re­vansista kizárólagos képvise­leti igénye megakadályozta a kapcsolatok normalizálását a két német állam között „Ügyszintén kilátástalanok Brandt úrnak a Steresemann- féle politika lemásolására irányuló fáradozásai, ame­lyek a keleti határok problé­májának nyitva tartására irá­nyulnak, annak érdekében, hogy kedvező időpontra vár­jon a határok megváltozta­tására.” Hozzáfűzte: a jó vál­tozás hírnöke lenne, ha Nyu- gat-Németország elismerné a történelmi realitásokat, bele­értve a Német Demokratikus Köztársaságot A továbbiakban rámutatott, hogy a Német Demokratikus Köztársaság az egyenjogúsá­gon és kölcsönös tiszteleten alapuló jószomszédi kapcsola­tokat akar teremteni az NSZK-val is. Az új nyugatnémet kormány haladéktalanul és minden elő­feltétel nélkül írja alá az atomsorompó-szerződést, mondjon le az atom-, a vegyi- és a biológiai fegyverek gyár­tásáról, tárolásáról és felhasz­nálásáról. Mutasson leszerelé­si készséget. Adja fel végre a Hallstein-doktrinát és kizáró­lagos képviseleti igényt Is­merje el az európai határo­kat. beleértve az NDK hatá­rait Oszlassa fel a neonáci pártot és kapcsolja ki a neoná- cizmust a nyugatnémet állam apparátusból, a Bundeswehr- ből és az igazságszolgáltatás ból. Az NDK nevében felhívta az NSZK lakosságát: ismerje el a második világháború után kialakult realitásokat, értékelje valósan az erőviszo­nyokat és gondoskodjék arról, hogy a revansista illúziókat felszámolják. Az NSZEP első titkára be­széde további részében az NDK további támogatásáról biztosította a vietnami népet és az arab országokat. Beszéde befejező részében az NDK fejlett szocialista tár­sadalmi rendszere felépítésé­nek fő feladataival foglalko­zott. Rámutatott a Szovjetunió­val és a többi szocialista or­szággal való szoros gazdasági együttműködés hatalmas je­lentőségére. Hozzáfűzte, hogy a tőkés országokkal való áru­csere-forgalomról — köztük teljes ipari berendezések köl­csönös szállításáról — tovább­ra sem fognak lemondani, ha ez gazdaságilag hasznos az NDK számára. Végezetül kijelentette: a Német Demokratikus Köztár­saság első két évtizedének mérlege bebizonyította, hogy az NDK a történelem győzte­seinek oldalán áll. „A húsz év eredménye — amelyeket a Szovjetunióval és a többi szo­cialista országgal való szó­Az MIK a történetem győzteseinek oldalán áll ros barátság és együttműkö­dés révén értünk el — jó és erős alapot biztosítanak né­pünk és államunk, egész szo­cialista emberi közösségünk fejlődéséhez és nemzetközi tekintélyének növekedéséhez” — hangoztatta Walter Ulb­richt. Az NSZEP első titkárának felszólalása után a Nemzeti Frontban tömörülő pártok ve­zetői: Gerald Götting, a ke­reszténydemokrata párt, Ernst Goldenbaum, a pa­rasztpárt, dr. Hanfred Ger- lach, a liberális demokrata párt és dr. Heinrich Homann, a nemzeti demokrata párt elnöke mondott beszédet. A külföldi vendégek kö­zött elsőként Leonyid Brezs­nyev, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának főtitkára szólalt fel. (Folytatás a 2. oldalon) Budapesti ünnepség az NDK jubileuma tiszteletére Biszku Béla ünnepi beszéde A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa a Német De­mokratikus Köztársaság megalakulásának 20. évfor­dulója alkalmából hétfőn nagygyűlést rendezett a fő­városi művelődési házban. A nagygyűlésen részt vett és az elnök­ségben foglalt helyet Biszku Béla, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Nemes Dezső, a Politikai Bizottság tagja, Bíró József külkereskedelmi, Bondor Jó­zsef építésügyi és városfej­lesztési, dr. Korom Mihály igazságügyi, Nagy József né könnyűipari miniszter. Böjti János külügyminiszter-he­lyettes, Szépvölgyi Zoltán, a budapesti pártbizottság tit­kára, dr. Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagyköve­te; jelen voltak a budapesti társadalmi és tömegszerveze­tek vezetői, a XI. kerületi üzemek küldöttségei. A két nép himnuszának hang­jai után Bugár Jánosné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárhelyette­se nyitotta meg a nagygyű­lést, utána Biszku Béla, a párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott beszédet. Kedves elvtársak! Barátaim! Ünnepelni gyűltünk egy­be: a német munkásosztály és pártja nagy történelmi tet­tének, az első német munkás­paraszt állam megalakításá­nak nevezetes évfordulójáról emlékezünk meg. Húsz esztendővel ezelőtt az Amerikai Egyesült Államok és nyugati szövetségesei az általuk megszállt terület né­met iparmágnásaival, banká­raival összefogva Németor­szág nagyobbik és iparilag fejlettebb nyugati részét ki­szakították az egységes né­met nemzeti kötelékből és fejlődését külön útra terelték azzal a nyilvánvaló szándék­kal, hogy megőrizzék és szö­vetségi rendszerükbe bekap­csolják a hagyományos német hadiipari monopóliumok nép­elnyomó, kizsákmányoló rend­szerét, s ugyanakkor lehetet­lenné tegyék a békés, demok­ratikus, egységes Németor­szág létrejöttét. Ebben a helyzetben, amely kifejezte az imperializmus és a szocializmus, a reakció és a haladás, a háború és a béke erői közötti elkeseredett küz­delmet, a német munkásosz­tály, az antiimperialista, ha ladó erők történelmi jelentő­ségű elhatározásra jutottak az ország keleti részén lét­rehozták a német történelem első valóban békeszerető, de­mokratikus munkás-paraszt államát, a Német Demok­ratikus Köztársaságot. Ezzel új fejezetet nyitottal a német nép történetében Elhatározásuk az európai helyzetet is döntően befolyá­solta. Létrehozták azt a né­met államot, amely szakított d német uralkodó osztályok évszázados militarista, impe­rialista „hagyományaival”. Olyan államot teremtettek, amely a nagy német humanis­ta és népi hagyományokat a legnagyobb német gondolko­dók Goethe, Schiller, Heine, Humboldt és mások szellemi örökségét, Marx Engels, Liebknecht, Rosa Luxemburg, Thälmann harcát, a nagy múltú német munkásmozga­lom tradícióit folytatva ál­lami zászlajára a béke, az alkotás, a szabad népek kö­zösségével való összefogás a humanizmus jelszavát írta. Az új német állam munkás- osztálya, dolgozó népe vállal­va a történelem parancsát, megindult a szocialista építés útján. Tisztelt elvtársak! Az eltelt húsz esztendő rö­vid idő ahhoz, hogy felmér­jük e tett teljes jelentőségét a német nép és az egész embe­ri haladás szempontjából. Hi­szen két évtized nem sok idő egy olyan nagy nép történel­mének mértékével mérve, mint amilyen a német nép. De két évtized is cáfolha- tatlanul bebizonyította, hogy a marxizmus—leninizmusnak a munkásosztály történelmi küldetéséről, a nép történe­lemformáló szerepéről vallott felfogása német földön is ép­pen úgy érvényes, mint bár­hol a világon. (Folytatás a 2. oldalon) UÁe MŰT/AJAK EGYESÜLJmA!

Next

/
Oldalképek
Tartalom