Kelet-Magyarország, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-07 / 232. szám
xxvi évfolyam 232. szám ÁRA 80 FILLÉR 1969. OKTÓBER 7, KEDD LAPÜNK TARTALMÁBÓL! Újabb ezertos MOM-üzem Szabolcsba (3. oldal) Nyelvi vita vagy áremelés? (3. oldat) Dömperek az iparnak és a mezőgazdaságnak (5. oldat) Sport jelentései n k (6—7. oldal) A Német Demokratikus Köztársaság 20. évfordulóját ünnepli A testvérpártok üdvözlete az első vemet békeállamnak Nagygyűlésen mondott beszédet Walter Ulbricht, Leonyid Brezsnyev és Kádár János A Német Demokratikus Köztársaság kikiáltásának 20. évfordulójáról emlékeztek meg az ünnep előestéjén hétfőn Berlinben, a Werner Seelenbinder Halléban megtartott nagygyűlésen. Az ünnepségen részt vettek az NDK-ba érkezett párt- és kormányküdöttségek és más delegációk is. A fellobogózott csarnok díszemelvényén ott voltak Walter Ulbrichttal az élen az NSZEP Politikai Bizottságának tagjai, az NDK államtanácsának, kormányának, a Nemzeti Front Országos Tanácsának tagjai, továbbá a Nemzeti Frontban tömörült pártok és tömegszervezetek képviselői. Jelen voltak külföldi delegációk vezetői és más kiemelkedő személyiségek. Az elnökségben foglalt helyet Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára, Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Fock Jenő miniszterelnök, Wladislaw Gomulka, a LEMP. Gustáv Husák, a Csehszlovák KP és Todor Zsivkov, a Bolgár KP első titkára, Max Rei- mann, Németország Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, Pham Van Dong, a VDK miniszterelnöke és sokan mások. Dr. Erich Corrensnek, az NDK Nemzeti Frontja Országos Tanácsa elnökének megnyitó szavai után Werner Lamberz, az NSZEP Központi Bizottságának titkára üdvözölte a külföldi vendégeket, majd Walter Ulbricht emelkedett szólásra. WALTER ULBRICHT: Walter Ulbricht, az NSZEP első titkára, az NDK államtanácsának elnöke beszédének bevezetőjében az NDK megalakulásának körülményeivel és az ország két évtizedes fejlődésével foglalkozott. 20 esztendővel ezelőtt az imperialista hatalmak osztották ketté Németországot, mert attól féltek, hogy az antifasiszta, demokratikus erők Nyugat-Németországban is győzni fognak. így az NDK népe számára jutott az a történelmi feladat, hogy az ország keleti részében megnyissa a német történelem új korszakát és végrehajtsa a potsdami szerződésből adódó, valamennyi német számára előírt kötelezettségeket. Hangsúlyozta, hogy a Német Demokratikus Köztársaság, szocialista társadalmi rendjével, egész történelmi korszakkal megelőzte a nyugatnémet, kései kapitalista államot. Az ország gazdasági engedményeiről szólva kiemelte, hogy az NDK nemzeti jövedelme ma meghaladja az évi százmilliárd márkát, ami 1949-hez képest négyszeres növekedést jelent. Ügyszintén jelentősek a szocialista mezőgazdaság eredményei is. Húsz év alatt több mint 50 százalékkal növekedett a gabonahozam. Walter Ulbricht a továbbiakban szólt az egységes szocialista oktatási és képzési rendszer nagy eredményeiről. Méltatta a Német Szocialista Egységpárt alkotó, eszmei és szervező szerepét. Beszélt az NSZEP szövetségi politikájáról. Az ország külpolitikájáról szólva Walter Ulbricht kiemelte, hogy ennek alapelve • következetes fellépés a béke és biztonság mellett. Ezzel összefüggésben méltatta az NDK kapcsolatait a Szovjetunióval és a Szovjetunió, valamint a Varsói Szerződés jelentőségét az európai béke és biztonság szempontjából. Rámutatott, hogy az NDK léte és eredményei nem csak abból a szempontból jelentősek, hogy segítségükkel egyszer és mindenkorra meghúzták a határt a nyugatnémet imperializmus előtt, hanem azért is, mert ezek az eredmények mind fokozottabban hozzájárulnak az európai béke és biztonság megszilárdításához. Kiemelte, hogy Európa népei mind erőteljesebben értékelik ezt a történelmi tényt Hozzáfűzte: „Az európai semleges országok, sőt maguk a NATO-államok is ellenzik, hogy a nyugatnémet imperializmus parancsnoksága alatt álló egységes Németország alakuljon ki.” Hangsúlyozta, hogy az NDK az elkövetkező évtizedekben is következetes békepolitikát fog folytatni és rámutatott, hogy ez a törekvés teljesen egybevág a szocialista népek és államok egységének erősítésére irányuló, a proletár nemzetköziség alapján álló célkitűzéseivel. Üdvözölte a Szovjetuniónak az ENSZ-ben a nemzetközi biztonság érdekében elhangzott javaslatát. Foglalkozott az ENSZ szerepével és kiemelte, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének erősítéséhez lényeges hozzájárulás volna az Egyesült Államok vietnami agressziójának és Izrael közel- keleti területfoglalásának felszámolása, valamint a közel- keleti kérdés politikai megoldása. Azzal a felhívással fordult valamennyi európai néphez, különösképpen pedig a Német Szövetségi Köztársasághoz, hogy segítsék elő az enyhülést, az európai határok — köztük a két német állam között húzódó határok — elismerésével, valamint az erőszakos megoldásokat kizáró szerződések megkötésével. Az NDK és az NSZK kapcsolataira kitérve hangsúlyozta, hogy a Bonn által követelt atomfegyverek fölötti rendelkezési jog az öngyilkossággal egyenlő. Kiemelte, hogy az európai határok megváltoztatására irányuló minden kísérlet háborút jelent. Hangoztatta, hogy a Kiesinger—Strauss kormány revansista kizárólagos képviseleti igénye megakadályozta a kapcsolatok normalizálását a két német állam között „Ügyszintén kilátástalanok Brandt úrnak a Steresemann- féle politika lemásolására irányuló fáradozásai, amelyek a keleti határok problémájának nyitva tartására irányulnak, annak érdekében, hogy kedvező időpontra várjon a határok megváltoztatására.” Hozzáfűzte: a jó változás hírnöke lenne, ha Nyu- gat-Németország elismerné a történelmi realitásokat, beleértve a Német Demokratikus Köztársaságot A továbbiakban rámutatott, hogy a Német Demokratikus Köztársaság az egyenjogúságon és kölcsönös tiszteleten alapuló jószomszédi kapcsolatokat akar teremteni az NSZK-val is. Az új nyugatnémet kormány haladéktalanul és minden előfeltétel nélkül írja alá az atomsorompó-szerződést, mondjon le az atom-, a vegyi- és a biológiai fegyverek gyártásáról, tárolásáról és felhasználásáról. Mutasson leszerelési készséget. Adja fel végre a Hallstein-doktrinát és kizárólagos képviseleti igényt Ismerje el az európai határokat. beleértve az NDK határait Oszlassa fel a neonáci pártot és kapcsolja ki a neoná- cizmust a nyugatnémet állam apparátusból, a Bundeswehr- ből és az igazságszolgáltatás ból. Az NDK nevében felhívta az NSZK lakosságát: ismerje el a második világháború után kialakult realitásokat, értékelje valósan az erőviszonyokat és gondoskodjék arról, hogy a revansista illúziókat felszámolják. Az NSZEP első titkára beszéde további részében az NDK további támogatásáról biztosította a vietnami népet és az arab országokat. Beszéde befejező részében az NDK fejlett szocialista társadalmi rendszere felépítésének fő feladataival foglalkozott. Rámutatott a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való szoros gazdasági együttműködés hatalmas jelentőségére. Hozzáfűzte, hogy a tőkés országokkal való árucsere-forgalomról — köztük teljes ipari berendezések kölcsönös szállításáról — továbbra sem fognak lemondani, ha ez gazdaságilag hasznos az NDK számára. Végezetül kijelentette: a Német Demokratikus Köztársaság első két évtizedének mérlege bebizonyította, hogy az NDK a történelem győzteseinek oldalán áll. „A húsz év eredménye — amelyeket a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való szóAz MIK a történetem győzteseinek oldalán áll ros barátság és együttműködés révén értünk el — jó és erős alapot biztosítanak népünk és államunk, egész szocialista emberi közösségünk fejlődéséhez és nemzetközi tekintélyének növekedéséhez” — hangoztatta Walter Ulbricht. Az NSZEP első titkárának felszólalása után a Nemzeti Frontban tömörülő pártok vezetői: Gerald Götting, a kereszténydemokrata párt, Ernst Goldenbaum, a parasztpárt, dr. Hanfred Ger- lach, a liberális demokrata párt és dr. Heinrich Homann, a nemzeti demokrata párt elnöke mondott beszédet. A külföldi vendégek között elsőként Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára szólalt fel. (Folytatás a 2. oldalon) Budapesti ünnepség az NDK jubileuma tiszteletére Biszku Béla ünnepi beszéde A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 20. évfordulója alkalmából hétfőn nagygyűlést rendezett a fővárosi művelődési házban. A nagygyűlésen részt vett és az elnökségben foglalt helyet Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Nemes Dezső, a Politikai Bizottság tagja, Bíró József külkereskedelmi, Bondor József építésügyi és városfejlesztési, dr. Korom Mihály igazságügyi, Nagy József né könnyűipari miniszter. Böjti János külügyminiszter-helyettes, Szépvölgyi Zoltán, a budapesti pártbizottság titkára, dr. Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagykövete; jelen voltak a budapesti társadalmi és tömegszervezetek vezetői, a XI. kerületi üzemek küldöttségei. A két nép himnuszának hangjai után Bugár Jánosné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárhelyettese nyitotta meg a nagygyűlést, utána Biszku Béla, a párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott beszédet. Kedves elvtársak! Barátaim! Ünnepelni gyűltünk egybe: a német munkásosztály és pártja nagy történelmi tettének, az első német munkásparaszt állam megalakításának nevezetes évfordulójáról emlékezünk meg. Húsz esztendővel ezelőtt az Amerikai Egyesült Államok és nyugati szövetségesei az általuk megszállt terület német iparmágnásaival, bankáraival összefogva Németország nagyobbik és iparilag fejlettebb nyugati részét kiszakították az egységes német nemzeti kötelékből és fejlődését külön útra terelték azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megőrizzék és szövetségi rendszerükbe bekapcsolják a hagyományos német hadiipari monopóliumok népelnyomó, kizsákmányoló rendszerét, s ugyanakkor lehetetlenné tegyék a békés, demokratikus, egységes Németország létrejöttét. Ebben a helyzetben, amely kifejezte az imperializmus és a szocializmus, a reakció és a haladás, a háború és a béke erői közötti elkeseredett küzdelmet, a német munkásosztály, az antiimperialista, ha ladó erők történelmi jelentőségű elhatározásra jutottak az ország keleti részén létrehozták a német történelem első valóban békeszerető, demokratikus munkás-paraszt államát, a Német Demokratikus Köztársaságot. Ezzel új fejezetet nyitottal a német nép történetében Elhatározásuk az európai helyzetet is döntően befolyásolta. Létrehozták azt a német államot, amely szakított d német uralkodó osztályok évszázados militarista, imperialista „hagyományaival”. Olyan államot teremtettek, amely a nagy német humanista és népi hagyományokat a legnagyobb német gondolkodók Goethe, Schiller, Heine, Humboldt és mások szellemi örökségét, Marx Engels, Liebknecht, Rosa Luxemburg, Thälmann harcát, a nagy múltú német munkásmozgalom tradícióit folytatva állami zászlajára a béke, az alkotás, a szabad népek közösségével való összefogás a humanizmus jelszavát írta. Az új német állam munkás- osztálya, dolgozó népe vállalva a történelem parancsát, megindult a szocialista építés útján. Tisztelt elvtársak! Az eltelt húsz esztendő rövid idő ahhoz, hogy felmérjük e tett teljes jelentőségét a német nép és az egész emberi haladás szempontjából. Hiszen két évtized nem sok idő egy olyan nagy nép történelmének mértékével mérve, mint amilyen a német nép. De két évtized is cáfolha- tatlanul bebizonyította, hogy a marxizmus—leninizmusnak a munkásosztály történelmi küldetéséről, a nép történelemformáló szerepéről vallott felfogása német földön is éppen úgy érvényes, mint bárhol a világon. (Folytatás a 2. oldalon) UÁe MŰT/AJAK EGYESÜLJmA!
