Kelet-Magyarország, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-19 / 243. szám
!CELlT-WAGYAfet>RSW«l UM. etd&btr 9 20 éves a NÉK A két évtized történetéből A MÉK megyei székházának udvarán. ftäfl zületés és jubile- Kr um. E két fon- tos eseménynek jelentősége van minden üzem. vállalat, intézmény életében Húsz esztendős a MÉK. E három betűvel sokszor találkoztak a két évtized során a megye lakói, eladók és bevásárló háziasszonyok, termelőszövetkezeti és állami gazdasági szakemberek, földművesszövetkezetek s mindazok akik valamilyen termelési- áru-partneri vagy egyéb kapcsolatba kerültek a MÉK- kel. Különösen a városi emberek kerülnek kapcsolatba áruvásárlásaik során, amikor tavasszal megérkeznek az első primőr áruk a MÉK városi zöldség-gyümölcs üzleteibe. I°en, mert Nyíregyházán Budapesttel egy időbei, megvásárolhatják a friss salátát, paradicsomot, paprikát, az új burgonyát, zöldborsót, még akkor is. ha ezek a mezőgazdasági termékek nem a rnorrve termelőszövetkezeteiben termettek meg. A MÉK az, amely gondoskodik arról, hogy a nyíregyháziak megfelelő mennyiségben és jó minőségben egész esztendőben el legyenek látva jó burgonyával, káposztával, zöldség-gyümölcsfélékkel. Ez nem kis fáradozásba kerül. Sokszor száz és száz kilométereket utazik az áru Békés, Csongrádi, Bács és a dunántúli megyékből, hogy Szabolcsban, a megye székhelyen ne legyen hiány ezekből a keresett mezőgazdasági termékekből. MÉK. Mit fejez ki e három betű? Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Központ. De ennél valamivel többet. Gondoskodást az ellátásról, s ez nem kis felelősséggel jár. Igazán csak akkor értjük meg e vállalat szerepét, jelentőségét, ha visszapillantunk múltjába, s felidézzük hogyan is kezdték, s munkájuk nyomán milyen fejlődést értek el. A MÉK története, fejlődése összefügg a magyar mezőgazdaság fejlődésével, a termelőszövetkezeti mozgalom kibontakozásával és erősödésével. Egyszerű árképlet: ahogy erősödött, fejlődött a falu szövetkezeti mozgalma, úgy növekedett a MÉK feladata, szerepe, s vállalt mind többet Szabolcs-Szatmár, Nyíregyháza, a főváros, az iparvidékek zöldség-gyümölcsellátásból, az exportfeladatok teljesítéséből. Két dátum: 1949 március és 1969 október. Húsz termékeny, sok munkás hétköznap húzódik közöttük. Egyik a születést jelzi, a másik a jubileumot. Nem szükséges a számok tengerébe veszni ahhoz, hogy párhuzamot vonjunk a fejlődésében. Igaz, húsz esztendő távlatából már halványulnak az emlékek is, de élnek még azok a lelkes, a mozgalom mellett végig hűségesen kitartó alapítók, szakemberek, párttagok és pártonkívüliek, akik a legnehezebb körülmények között végezték a felvásárlást, áruellátást és gondoskodtak az exporttervek teljesítéséről is. Erre emlékezik Mezei Gyula a MÉK főosztályvezetője, aki már 1949-ben résztvett a MÉK elődjének a GYÜ- MÉRT-nek a megalapításában. „Mostoha körülmények között a nyíregyházi régi Korona alatti üzletben kezdte meg működését a vállalat. Abban az időben az egész megye felvásárlási tevékenységét, a feldolgozást és az áruk szállítását tizenhatan végeztük. Az akkor már működő földművesszövetkezetekkel, de zömmel még egyéni gazdálkodókkal és ez időben megalakult állami gazdaságok elődjével a GYNV- vel (Gyümölcstermeltetési Nemzeti Vállalat) együü kezdtük a felvásárlást. Legelső termelőszövetkezett partnereink a sóstóhegyi Vörös Csillag a szamostatár- Calvai Adv, a komlódtótfalui Kétvadas Testvér, a csengeri Lenin, az ököritó- fülpösi, a géberjéni, a nyír- bogdányi, a gacsályi és a ho- dászi közös gazdaságok voltak. Kezdő tsz-ek voltak, sok nehézséggel küzdöttek, s már abban az időben összefogtunk, segítettük őket, ahogy tudtuk, Lóvontatású motoros permetezőgépeket, az alma szüreteléséhez ládákat jutattunk és szegeztünk részükre. Kerítettünk gumikerekű stráfkocsikat, lovakat, hogy a megtermelt almát el tudjuk szállítani. 1949-ben a vállalat összesen 1900 vagon almát forgalmazott, s mindössze hat tehergépkocsi állt rendelkezésünkre. A szállítás nagy részét régi parasztszekerekkel bonyolítottuk le. Emlékezetem szerint felszabadulásunk után 1949-ben szállítottuk az első 400—500 vagon almát exportra. Sok nehézséggel kellett megbirkóznunk, hiszen abban az időben még nem voltak megfelelő raktáraink. Hevenyészett, akácfarudakból ösz- szetákolt szükségszínekben tároltuk a valutát érő jonatánt. Göngyöleghiány miatt az alma nagy része „sírban állt — mint a parasztemberek mondják, — a fák alatt.” Lukács Henrik már nyugdíjas. Alakulástól végigkísérte a vállalat fejlődését. Tizenkét évig volt vezetője a gyümölcsosztálynak. Ö ezeket említi: „Fontos volt a népgazdaságnak az export. Bizony sokat dolgozott vállalatunk azért, hogy a megtermelt almát az exportkövetelményeknek megfelelően tudjuk előkészíteni. Éveken keresztül göngyöleghiánnyal küzdöttünk. Volt időszak, amikor 800—1000 vagon alma állt prizmákban a fák alatt. De az exportra nagy gondot fordítottunk, mert állami bevételünket növelte. 1955-ben került vállalatunk a SZÖVOSZ felügyelete alá. így következett be javulás az árufelvásárlás és az exportbonyolítás területén, s jobban gondoskodtak a szükséges göngyölegellátásról is. Ekkor újra bekapcsolódtak a munkába a földművesszövetkezetek, s velük közösen végeztük az alma, a burgonya és a különböző zöldségfélék felvásárlását. 1955-ben már 4126 vagon almát, 13 738 vagon burgonyát, 2864 vagon zöldségfélét és 200 vagon egyéb gyümölcsfélét vásároltunk fel. Tehát összesen csaknem 20 ezer vagon gyümölcs és zöldségféle felvásárlását végeztük el. Ez azért is figyelemreméltó, mert ezt a mennyiséget már az állami gazdaságok termékeit nem számítva, főleg a termelő- szövetkezetektől és az egyéni gazdaságokból vettük.” Winkler József a vállalat tervosztályának a vezetője 1950 óta. ö így emlékezik: „Az „ősidőkben” nehéz körülmények között végeztük a felvásárlást. Sokat segítettek ebben a kibontakozó és erősödő fmsz-ek, ugyanis abban az időben a földművesszövetkezetek és a vállalat között megfelelő kapcsolat alakult ki, s az fmsz-ek főleg a háztájiból a burgonyát, almát stb jutalékért vásárolták a vállalat részére. Emlékszem, hogy a növényvédőszerek beszerzésében, elosztásában és szakmai tanácsadásban is sokat segített a MÉK a termelőknek, termelőszövetkezeteknek. A termékek megóvására, a megye és a város ellátása biztosítása és az exportkötelezettségek teljesítése érdekében szükségraktárakat szerzett a vállalat. Az első ilyen szükségraktárunk Nyíregyházán, a volt huszárlaktanya lovardájában volt. Itt 500— 600 vagon almát dolgoztunk fel. Hasonló célra vettük igénybe a nyíregyházi állomás melletti olajgyárat, egy hasonlót Nyírbátorban, a Bóni-telepen és Záhonyban egy épületet. Ezeken kívül Anarcson egy volt olajütőt és szeszgyárat. Terem községben két épületet alakítottunk át almatárolás és feldolgozás céljára.” Lukács Henrik: „Bizony nehéz idők voltak, mert egyik napról a másikra romlott az alma ezekben a kényszerraktárakban. s drága pénzen Debrecenben kellett akkor még bérelnünk hűtőt, hogy megmentsük a szabolcsi jonatán hírnevét.” Dr. Czimbalmos Béla, a MÉK igazgatója így emlékezik a 20 éves fejlődésre: „A felszabadulás utáni két évtized vállalatunk történetében szép eredményeket hozott. Munkatársaim a kibontakozással járó nehézségekre, a születéssel járó gondokra emlékeztek. Ügy gondolom tiszteletet érdemelnek mindazok, akik a hősi korszakban e vállaltat munkájában részt vettek, segítették fejlődését, előrehaladását, s hozzájárultak ahhoz, hogy a húszéves jubileumot olyan szép sikerekkel ünnepelhetjük. Örömünkre szolgál, hogy a húszéves jubileumhoz úgy érkeztünk el, mint a megye egyik legnagyobb és egyik legdinamikusabban fejlődő vállalata. A MÉK évi átlagban 2 ezer dolgozót foglalkoztat. Amíg 1949-ben, az alakuláskor egyetlen mostoha üzlethelyiség volt a mindene, most elmondhatjuk, hogy vállalatunk tevékenységével behálózza egész Szabolcs-Szatmár megyét. Jelenlegi beruházásainkat is számítva a vállalat állóeszközértéke megközelíti a 700 milliót. Alakulás után csak szükségraktáraink voltak, s nehéz körülmények között tudtunk eleget tenni exportkötelezettségeinknek, s a lakosság áruellátásának. Most elmondhatjuk, hogy rövidesen 3400 vagon kapacitású hűtőházzal rendelkezünk. Ezek között említhetem az országosan is jelentős Nyíregyházi Almatárolót. Szólnom kell az 1970-ben átadásra kerülő, a szatmári terület gondjain enyhítő, Mátészalka városban épülő korszerű almatárolónkról is, ahol éves viszonylatban 800—1000 dolgozó jut munkához. Vállalatunk gondot fordít a járási székhelyek fejlesztésére is. Korszerű exporttelepet létesítettünk Baktalórántházán, Nyírbátorban, Vásárosna- ményban, Kisvárdán, Fehér- gyarmaton, továbbá Csenger- ben, Mándokon és Anarcson. Ezeken a telepeken éves átlagban több mint ezer nő részére biztosítunk munkát A munkaerő-foglalkoztatás az egyik cél, a másik, hogy a környező tsz-ek helyzetén segítsünk a téli alma feldolgozásában. Mezei elvtárs említette már. hogy 1949-ben megkezdtük a termelőszövetkezetekkel való kapcsolat kiépítését, ápolását. Elmondhatom, hogy a 20 év alatt ez sikeresen fejlődött, elmélyült és erősödött. örömünkre szolgál és feladataink köny- nyítését eredményezi, hogy 136 termelőszövetkezet tagja a MÉK-nek, s mintegy 230 azoknak a közös gazdaságodnak a száma, amelyekkel szerződéses árukapcsolatban vagyunk. A termelőszövetkezetek mellett tovább fejlesztettük kapcsolatainkat az új viszonyok között a földművesszövetkezetekkel is. Jelenleg 44 általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet tagja a vállalatunknak. Ezek a viszonyok eleve meghatározzák vállalatunk egész tevékenységét. Jelentős munkájuk van abban, hogy 1969- ben már mintegy 14 ezer vason téli almát és egyéb gyümölcsöt, 4 ezer vagon burgonyát, 1500 vagon zöldségfélét és csaknem 500 vagon egyéb mezőgazdasági terméket vásároltunk fel. Ebben az esztendőben csaknem 10 ezer vegon gyümölcs- és zöldségféle) exportál a vállalatunk, szemben a 20 évvel ezelőtti 400— 500 vagonnal. A MÉK által felvásárolt mezőgazdasági termékek értéke 1969-ben meghaladja az egymilliárd forintot. Az elnyúlt két évtized eredményes munkáját mutatja, hogy 20 év alatt 182 ezer vagon burgonyát, 34 ezer vagon zöldségfélét, 114 ezer vagon almát és egyéb gyümölcsöt, vagyis összesen 330 ezer vagon mezőgazdasági terméket vásároltunk. Ebből 76 ezer vagon volt az export. Az összes felvásárolt mezőgazdasági áruk értéke meghaladja az egymilliárd forintot. Ezt az intenzív árubonyolítást csak úgy tudtuk biztosítani, hogy állandóan fejlesztettük a felvásárlás mellett a raktározási és feldolgozási tevékenységünket is. Ilyen célokra az elmúlt húsz évben több mint 600 millió forintot ruháztunk be. Ügy érzem, felismertük, hogy ezt a nagy felvásárlási-értékesítési „feladatot gazdaságosan, a termelők és a fogyasztók érdekeit, igényeit figyelembe véve csak úgy tudjuk megoldani, ha céltudatosan fejlesztjük a mezőgazdasági termékek ipari feldolgozását is. Ennek érdekében 3 millióból fejlesztettük és korszerűsítettük a Demecserben működő savanyító üzemünket, ahol 1970-ben már 400—500 vagon zöldségféle konzerválását végezzük eL Az itt konzervált zöldségfélékből mintegy 300— 350 vagonnal exportálunk a szocialista országokba, valar mint francia és osztrák megrendelésre. Még ebben az évben megkezdi termelését az új szárítóüzemünk, mely 15 millióba kerül. Ennek az üzemnek az a célja, hogy a gyengébb minőségű téli almából, különböző zöldségfélékből olyan szá-% rítmányokat készítsen, amelyek keresett cikkek a világpiacon. E cél megvalósítása érdekében korszerű jugoszláv, NDK és NSZK gyártmányú gépeket vásároltunk. Tervünk szerint évente mintegy 250 vagon szárítmányt készítünk exportra. Sokat foglalkoztatta és foglalkoztatja a MÉK vezetőit az, hogy az ipari feldolgozásra alkalmas alma ne vesszen kárba. Ennek érdekében olyan korszerű üzemet alakítottunk ki, amelyben modern gépek segítségével, új technológiai eljárással a világszínvonalat megközelítő almalé- sűrítmények készítését tudjuk elvégezni. Ebben az üzemünkben 1970-től évenként 700 vagon alma feldolgozását végezzük el erre a célra, melynek nagy részét exportáljuk. Ebből már karácsonyra üzleteinkbe kerülnek az első ízletes, nemzetközi hírű ionatánkoktélok Nyíregyházán és az országban is. Jelentős létesítménye a MÉK-nek a korszerű vákuumos rendszerű szeszfőzdéje, amely ez évben kezdi meg üzemelését és éves terve ?n0 ezer liter valódi alma- és züvapálinka készítése. Gond volt hosszú ideig a göngyölegellátás. Növekszik az almatermés, az export- szállítás, s velük együtt a gond is. Ezek enyhítése érdekében Nyíregyházán 25 millióból ládaüzemet építettünk Ez évben már meg is kezdte a termelését. Éves tervé 2 millió darab exportláda elkészítése. Megyénkben lévő többi telepeinken évente 3 millió darab láda szegezését végezzük el. Ezzel elértük, hogy vállalatunk dolgozói részére folyamatosan biztosít munkát. Rendelkezik a MÉK Nyíregyházán 500 vagon jéggyártási kapacitással, melyet elsősorban az exportszállításokra használ fel. Sokrétű e vállalat tevékenysége. A gazdaságirányítás új rendszerében egyik kezdeményezője volt olyan közös vállalkozásoknak, amelyek serkentették a termelést, javították az áruellátást és az exporttevékenységet is. Ezt bizonyítja, hogy egyik kezdeményezője volt annak a szárító-aszalóüzem- nek is, amely Vásárosnamény- ban a MÉK és 11 termelőszövetkezet összefogásából született, s ma már termékeinek külföldön is jó híre van. Alakulásakor még egyetlen egyetemet-főiskolát végzett szakembere sem volt a vállalatnak. Jelenleg 50 főiskolát-egyetemet végzett szakemberrel rendelkeznek. Eredményes munkát végez a MÉK annak érdekében is, hogy évről évre javuljon a város zöldség-gyümölcsellátá- sa. Ennek érdekében korszerű üzlethálózatot épített Nyíregyházán. Jelenleg 27 zöldség-gyümölcs üzlete és elárusító helye van a megyeszékhelyen. Húsz évvel ezelőtt egy sem volt. Ez évtől intenzívebben foglalkoznak a megye lakosságának jobb ellátásával is. Első eredménye: már 30 községben működnek elárusító helyei, s könnyí lenek a lakosság beszerzési gondjain. Ezt a jövőben tovább fejlesztik. Nem kevés fáradozással, de felelősséggel gondoskodnak arrólt is, hogy egész évben biztosítsák a város ellátását mindenféle mezőgazdasági termékből úgy, hogy ezekhez általában az országos árakhoz viszonyítva alacsonyabb áron jussanak a város lakói. S, hogy ez a mennyiség nem kevés, mutate ja a kiskereskedelem forgalma. Egy év alatt 38 millió forint értékű árut forgalmaztak kiskereskedelmi egységei a városban. Mezőgazdaságunk, a terme-j lőszövetkezetek fejlődésévelj erősödésével együtt fejlődött és növekedett feladata a MÉK-nek is. Eredményekben gazdag volt a húsz esztendői Ezt jelzi többek között az isj hogy az utóbbi években egymás után háromszor nyertél# el a Kiváló vállalat címeti 1968-as eredményeik alapján a SZÖVOSZ és a KPVDS3 vörös vándorzászlaját. Több dolgozója kapott kormány-J illetve miniszteri kitüntetés^ sokan a „Kiváló dolgozó” jelJ vény tulajdonosai. Dr. Czimbalmos Béla: »A* elért eredmények, amelyek a MÉK munkáját bizonyítják egyben a Szabolcs-Szatmái megyei szocialista mezőgazdaság, a termelőszövetkezetek eredményei is. Az ő munkájuk nélkül ilyen nagy feladatokat nem tudtunk volna megoldani. Tudjuk, a fejlődés szükségszerűen követeli meg a MÉK korszerűsítését, még szorosabb kapcsolatainak a kiépítését a termelőszövetkezetekkel, a fogyasztási szövetkezetekkel. Csak ezen az úton fejlődhet tovább vállalatunk. Ennek érdekében a MÉK vezetői és dolgozói mindent megtesznek.” Gépesített almarakodás a Nyíregyházi Almatárolóban Hammel József felvételei