Kelet-Magyarország, 1969. október (26. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-16 / 240. szám
ms. oHttir » Korunk mezőgazdasága GÉPESÍTÉS, Tudományos tanácskozás a Ság vári Termelőszövetkezetben Szabolcs-Szatmár megye elismert gépesítési szakemberei tanácskoztak az elmúlt héten a nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezetben a mező- gazdaság gépesítésének problémáiról, illetve a tipizálásról. A tanácskozáson dr. Klencz- ner Imre, a Nyírségi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet igazgatójának megnyitója után Széki Ferenc okleveles gépészmérnök a Vörös Csillag Traktorgyár kereskedelmi igazgatója, és Huszár István okleveles gépészmérnök az Állami Gazdaságok Szabolcs- Szatmár megyei főosztályának főmérnöke tartott vitaindító előadást. A tanácskozás több, mint 50 hallgatója közül 22- en szólaltak fel. A számok tükrében Széki Ferenc vitaindító előadásában mindenki számára hasznos és tanulságos adatokat ismertetett a világ mezőgazdaságának gépesítéséről, a traktorsűrűségről, a tipizálásról és arról, hogy milyen új erőgépekre számíthatnak a magyar mezőgazdasági üzemek. A gépesítés meghatározza a mezőgazdasági lakosság alakulásának számát. Minél nagyobb a gépesítés aránya, annál nagyobb mértékben csökken a mezőgazdasági lakosság, amely egy szükséges és hasznos folyamat. A gépesítés kulturáltabb munkavégzést és életkörülményt biztosít. 1937- ben Európában a mezőgazda- sági lakosság 37 százalékot tett ki, 1960-ban már csak 23 százalékot, 1966-ban 19 százalékot. Ez a csökkenés a gépesítés fokának is mutatója. Néhány nyugati államban a fenti évszámoknak megfelelően a csökkenés, az alábbi mértékű volt: NSZK 27 százalék, 11 százalék, 10 százalék, Franciaország 36, 20, 19 százalék. Magyarországon a csökkenés mértéke a következőképpen alakult: 53, 38, 35 százalék. (A 38 százalékos adat 1964-re vonatkozik). A gépesítés meghatározza a mezőgazdasági termelést is. Van olyan tendencia a mező- gazdaságban, hogy azt termelnek, amely a legnagyobb mértékben gépesített. Ezért is szükséges a komplex gépesítés, illetve a gépi szakosítás. Hogy ezek megvalósulhassanak, ahhoz bizonyos mértékű traktorsűrűségre van szükség. A szocialista országok közül legnagyobb a traktor- sűrűség Csehszlovákiában, Magyarország a negyedik helyen áll. 1967-ben hazánkban 68 ezer erőgépet üzemeltettek, ebből Szabolcs-Szatmár megyében 4552-őt A gépesítés fokával sem hazai, sem megyei vonatkozásban nem lehetünk elégedettek. Elsősorban azért nem, mert lassú a géppark növelése, ezenkívül hosszú az amortizációs idő Egy-egy erőgépet típustól függetlenül 8—10 évig üzemeltetnek, sőt van olyan erőgép is. amely már 13 éve fut. Készül a magyar Sleyr-gép Széki Ferenc a továbbiakban a Vörös Csillag Traktorgyár tevékenységéről, a mezőgazdaság gépesítésében betöltött szerepéről adott tájékoztatást Elmondotta, hogy a Vörös Csillag Traktorgyár azzal számol, hogy a DUTRA erőgép, megyénként változóan 30—40 százalékban lesz képviselve a közeljövőben. A gyár arra törekedett és törekszik, hogy az általa előállított erőgépeknél nagymértékű legyen a tipizálás. Ez az Saemaek, de a fogyasztók Széki Ferenc a Vörös Csillag Traktorgyár kereskedelmi igazgatója és Horváth János, a nyíregyházi Ságvári Termelő- szövetkezet elnöke aláírják az együttműködési szerződést. kezetek gépesítésére vonatkozó, általános képet nyújtó felszólalást. A termelőszövetkezetek az új gazdaságirányítási rendszerben önálló gazdálkodási egységgé váltak. Az önálló vállalatszerű gazdálkodás akkor valósul meg teljes egészében, ha a termelőszövetkezetek gépesítése minden vonatkozásban megfelel a követelményeknek. Ez ma még nincs meg. Az elmúlt év végén a szövetkezetek erőgépállománya 3504 volt, amely a művelésre váró területhez viszonyítva kevés. A termelő- szövetkezetek ez évben sokkal több erőgépet vásároltak, mint korábban, ennek ellenére a gépesítés helyzete kritikus, mert a kedvezőtlen típus és kor szerinti összetétel a géppark maximális kihasználását akadályozza. nak is előnyére szolgál. A gyártás önköltsége csökken a tipizálással, a fel- használásban pedig az alkatrész-azonosság nyújt számos jó lehetőséget. Az alkatrészazonosság a DUTRA típusú erőgépeknél 40—50 százalék, s ez nem csupán a raktárkészlet csökkentését, de az önköltség jelentős csökkentését is biztosítja azoknál az üzemeknél, ahol az erőgépparkot szakosítják. Ezután a kereskedelmi igazgató arról adott tájékoztatót, hogy Steyr licence alapján megkezdték a Steyr-motoros 110 lóerős traktorok gyártását. A jövőben ezekből a gépekből már kielégítik a vásárlók igényét. Szólt még arról is, hogy a gyár az alkatrész- ellátással kapcsolatosan az országban szervizhálózatot épít ki. Eddig 40 szervizállomást létesítettek és a cél az, hogy minimum minden járásba jusson egy szervizállomás. Ezek az állomások bázisai lesznek az alkatrészellátásnak is. A szervizállomások létesítésének szervezése Szabolcs-Szatmár megyében megkezdődött. Költségek és teljesítmények Huszár István megyénk állami gazdaságainak gépesítéséről tartott előadást. Szemléltetőeszközökkel bizonyította, hogy a különböző erőgépek milyen teljesítményre képesek különböző korban. A traktorok minimális költség- ráfordítással és üzemanyagfelhasználással a vételtől számított öt évben dolgoznak gazdaságosan. Ezt követően növekszik a javítási költsége az üzemanyag-felhasználás és csökken a gépek teljesítménynövelése. Ezzel kapcsolatosan példaként említette a megye ailami gazdaságaiban nagy darabszámban üzemeltetett UE— 28 típusú erőgépeket. Az UE—28 erőgépek az első használati évben a nyolcadik év normálhold mennyiségének dupláját teljesítik, ezzel szemben a javítási költség ötszöröződik. Nem egy erőgépnél a hatodik, nyolcadik év után a javításokra fordított összeg magasabb, mint egy új gép vásárlási ára. A főmérnök a továbbiakban azt a sarkalatos problémát elemezte, amely abból származik, hogy a gazdaságokban 13, vagy még ettől is több típusú gépet üzemeltetnek. A sok típus növeli az alkatrészellátás gondjait, ezenkívül csökkenti a javítás gyorsaságát, káros hatással van a munkaszervezésre. Megoldás e problémában a tipizálástól várható. A vitaindító előadásokat — mint már utaltunk is rá — szenvedélyes és értékes hozzászólások követték. Ezek közül idézzük a termelőszövetOnáSIóság és gépesítés A termelőszövetkezetekben sok a kiöregedett gép, ennek ellenére a kiselejtezés alacsony. 1968-ban mindössze 203 traktort selejteztek ki a termelőszövetkezetek. A gépi beruházás is a kívánt szint alatt maradt, mert a vásárolt traktorok száma csak 308 volt. A termelőszövetkezetekben a gépesítésnél alapvető probléma, hogy az amortizációs összegeket nem gépvásárlásra, a géppark felújítására fordítják. A legtöbb közös gazdaságban a sokféle géptípus nyomasztóbban hat mint az állami gazdaságokban. Éppen ezért az üzemeltetés egyszerűsítése érdekében szintén a tipizálásra kell törekedni annál is inkább, mert a javítási, általános műszaki fenntartási költség így 25—30 százalékkal csökkenthető. A tanácskozás befejezésekor két termelőszövetkezet, a nyíregyházi Ságvári és a nagy- cserkeszi Kossuth, együttműködési szerződést írt alá a Vörös Csillag Traktorgyár képviselőivel. A termelőszövetkezetek úgy határoztak, hogy erőgépparkjukat az elkövetkezendő években Dutra gépekre szakosítják. Állami gazdasági és termelőszövetkezeti szakemberek javaslatokat tettek a Vörös Csillag Traktorgyár által létesítendő megyei szervizállomások kialakítására is. Seres Ernő 300 hold kukoricát tőrnek a Tiszalöki Állami Gazdaságban. Idén először a több, mint 30 mázsa holdankénti átlagtermést adó kukoricát Zmaj kukoricakombájnnal takarítják be. Ebből a kombájnból az AGROKER megyénkben hat darabot adott el. Megduplázódik a tehénállomány Szakosított szarvasmarha- és sertéstelepet építenek a nyíregyházi járásban a nyíregyházi járás termelőszövetkezeteinek vezetői, állattenyésztési szakemberei a kótaji Új Erő és a tiszatelki Béke Termelőszövetkezetekben szakosított szarvasmarha- és sertéstelepek bemutatóin vettek részt. Indokolttá tette ezt, hogy a szakosított szarvasmarha-te- iepek építése iránt nagy az érdeklődés. Már eddig is tizenöt nyíregyházi járási tsz jelentette be építési igényét. A szakosított telepek építésével a termelőszövetkezetek közös szarvasmarha-állománya ugrásszerűen növekedni fog. Jó kiegyensúlyozó- ja lesz ez a háztáji szarvasmarha-állomány csökkenésének. Egy példa: a szakosított tehenészeti telepet építő 11 tsz-nek jelenleg csak 1170 tehene van. 1970 végére már 3800 tehénnel rendelkeznek. (Jelenleg a járás összes közös tehénállománya 2600). Másfél év alatt tehát több mint duplájára növekszik a tehénlétszám-emelkedés. VITATOTT KÉRDÉS, hogy ilyen nagyarányú felfutásra megvannak-e adottságaink? A nyíregyházi járásban a szarvasmarha-állomány gyors fejlesztésének reális feltétele, hogy a Tisza II. öntözőmű megépítésével az öntözött terület mintegy 20—22 ezer holddal növekedik majd. Az öntözött terület növekedésével növekszik a szálas- és abraktakarmány-termesztés is, más szóval nő a terület állateltartó képessége. Javul a gazdálkodás is, hiszen a magasabb állatlétszámmal a szövetkezetek az eddigieknél jobban biztosítani tudják majd a szántóterületek szerves trágyaigényét. A szakosított szarvasmarhatelepek építéséhez ösztönző a MÉM rendelete, amely a szarvasmarhák után 2000— 4500—5000 forint kedvezményt biztosít. Ösztönző az is, hogy a szakosított telep építéséhez a szövetkezetek 70 százalékos állami támogatást kapnak. Mindezekről szó volt a kótaji, illetve tiszatelki bemutatón, de növelte a tapasztalatcsere értékét, hogy a bemutatóval egy időben Keller- man Márton, a Debreceni Agrártudomáryi Főiskola állattenyésztési tanszékvezetője tartott hasznos előadást. Utalt arra, hogy szarvasmarha-tenyésztésünkben cél három tejelő típus kialakítása. Az első típus évi 3200—4500 liter tejtermelő 150—170 kilogramm tejzsírral. A második típus 2200—3500 liter tejtermelő 130—Í50 kilogramm tejzsírral. A harmadik típus 2500 liter tejtermelő 130 Kilo- gramm tejzsírral. Mindez korszerű’ szakosított telepeken, korszerű tartási körülmények között valósítható meg. KÖVETELMÉNY, HOGY a tehénforgót a jelenlegi 17— 18 hónapról 15 hónapra kell csökkenteni. Olyan szarvasmarhatelepeket kell tehát kialakítani, melyek a gazdaság adottságától és a termelési céltól függően 300—370— 500—600 férőhelyesek. Városi ellátásra az 1000—1200 férőhelyes tehenészet az optimális. Ezeken a telepeken egy fő legalább ötven tehenet tud gondozni és 100 kilogramm hús előállítására fordított élő munkaidő 2—5—10 óránál nem lehet magasabb, a telep korszerűségétől függően. Ma már eldöntött az, hogy a tehenészeti telepeknél a nyitott tartásnak nincs jövője, mivel az évi hőmérséklet- ingadozás plusz—mínusz 30 Celsius-fok körül van. Nyitott tartás kizárlag csak a tenyésztési célra szánt növendékeknél ajánlatos. Az istállórendszer kialakításánál messzemenően törekedni kell a gépi fejés alkalmazására, a takarmányozás és trágyakihordás gépesítésére. A korszerű tehenészet kialakításával kapcsolódó követelmény, hogy a takarmányok helyes megválasztásával el kell érni, hogy egy tehén évi takarmányszükségletet 3000—4000 liter tejtermelés mellett 1— 1,2 holdon megtermeljék a gazdaságok. A szálastakar- mány-termő területen helyes, ha lucernát és vörösherét termelnek, vonatkozik ez különösen az öntözött területekre. Abrakszükséglet kielégítéséhez legmegfelelőbb a kuko ricatermesztés. Ez az össze- tétel biztosítja leginkább a szükséges keményítő- és fehérjearányt. A TAPASZTALATCSERE RÉSZTVEVŐI élénken érdeklődtek a telepek megtekintésekor a telep építésekor felmerülő egy férőhely költ- ségeiről. Bíráló szemmel vizsgálták a tiszatelki 192 férőhelyes tehénistállót, amely egy 300 férőhelyes szakosított telep része. Számos építési hiányosságot vetettek fel nem csak Tiszatelken, de Kó- táj ban is. Huszta István állattenyésztési főfelügyelő Felszakítják Baranya „páncélpadlóját“ 20 SZÁZALÉKOS TERMÉSNÖVELÉS Valóságos „páncélpadlót” derítettek fel a szakemberek a baranyai szántóföldek alatt. A felszíntől számított 30—50 centiméter mélység ben kemény, sokfelé már megkövesedett talajréteg húzódik. A különös képződ ményt éppen a rendszeres talajművelés idézte elő. A századokon át azonos mélységig történő szántás ugyanis összetömörítette a talajt, s a leszivárgó víz ide rakta le a feloldott meszet és más ásványi anyagokat. Ily módon rendkívül kemény réteg keletkezett, amely megnehezíti a víz áramlását és gyakran okoz belvizeket, továbbá gátolja a növények gyökérzetének szabad fejlődését. A talaj védelmi szakemberek szerint legalább százezer holdat „fojtogat” ez a páncél Baranyában, amelyet most felszakítanak, feltörnek a gépek. Lánctalpas traktorok által vontatott óriási ekék lazítják meg a kőkemény altalajt és utat nyitnak a víz természetes áramlásának. A tapasztalatok szerint ez a leggyorsabban megtérülő természetátalakító munka. A jó talaj szerkezet és a normális vizgaz.dálkodás megteremtése ugyanis egymagában húszszázalékos hős zamnöveteedést eredményes.
