Kelet-Magyarország, 1969. szeptember (26. évfolyam, 204-226. szám)
1969-09-13 / 212. szám
KÜLSf-MXftVXRORS'ZAÖ I. eiiaS fm szeptember 13. r- ....................... Amit nem lehet abbahagyni ' : \ „Piri mama“ csak papíron búcsúzik J Búcsúzás előtt megkérdezem még: hogyan lesz ezután? Az asszony, Sőrés Sán- dorné szemébe könny gyűlik, hallgatunk csendben, nehéz a válaszadás... Elém tárult már küzdelmes élete, s most, hogy eljött a pihenés ideje, Piri mama — így ismerik mindenfelé — fájlalja mindazt, ami elmúlt. Lehet azt is sajnálni, ami csak gondot adott az embernek? L_L Korán került az élet árnyékosabb oldalára. Fiatal lányként napszámos volt, részes arató, amikor férjhez ment az ácssegédhez, nemsokára megtörtént a baleset: leesett a tetőről a férje. Még többet vállalt, mint korábban, mosott, vasalt, takarított, földet művelt másoknál. Aztán jött a felszabadulás, s Piroska asz- szony is keresni kezdte a helyét a változó életben. Férje újra dolgozott már, s ő 1943 —-52-fjE állandó helyettesítő lett a mozgalomban, — ingyen, társadalmi munkában. Akkor is, ahogy ismét ágynak esett a férje, 51 ben kérte: mindegy bármi, takarítónőnek is elmegy, mert fillér nélkül nem lehetnek. A következő év tavaszán, mint járási MNDSZ-titkár kapta meg, élete első fizetését, havi 548 forintot. Volt úgy. egy- személyben ő látta el a népfront. a nötanacsi meg a vöröskeresztes teendőket; járta a megyét a közös gazdaságok szervezésénél. Az utóbbi kilenc évben mint a nagykállói járási népfrontbizottság titkára hadakozott hol sikerrel, hol anélkül — az emberekért. . Dióhéjban ennyi az 6 eddigi élete. ! :— Változtak az idők, mindig újabb feladatok vártak ránk. A legjobb elképzelés se ér semmit, ha az emberek bizalmatlanok vele, vagy nem értik. Közel kellett férkőznöm gondolataikhoz, hogy szót értsünk később a politikáról, a szövetkezeti mozgalomról, az egészségügyről, meg mindenről. Néhol a gyermekek életével, jövőjével kezdtem; másutt amikor beléptem, megdicsértem a tűzhelyet, milyen ragyogó, s érdeklődtem, mivel tisztítja a háziasszony.., Szétszórt települések, sok tanya, ahová nem jár vonat, busz se ment. Gyalog, nap mint nap. dűlő- utakon át. . . Nem volt köny- nyü. az egyszer igaz. UL most már a közérdekű ügyek kel állnak elő: nekik is kell villany, orvosi rendelő, jó ivóvíz, meg klubterem. Csak az érti meg ezt a változást, aki köztük jár, ott él. I 4. Regeny telne az ötvenes évekből.. . Gyűlésre ment Abapu.szf.ara. s az egész településen nem volt egy üveges lámpa. Nem tartott a bolt. Piroska mama másnap a szövetkezetnél „verte az asztalt”, ment a megyére is — és lett lámpaüveg. Másutt meg sorba álltak a kenyérért, mert csak hébe-hóba vittek a boltba. Lehet, unták már ót, de Sőrésné újra kardoskodott És vitték a kenyeret. . . Hányszor kellett legyűrni a lelketlenséget is! A begyűjtés idején például lehetővé tették, hogy ahol kell a kenyérnekvaló, ott napraforgóra lehet átváltani a búzát. Császárszálláson csak Piroska asszony erélyes fellépésére maradt meg a vetőmagja egy rászoruló családnak. — Kocogtanyán jártamban látom egyszer, milyen halálsápadt az egyik fiatalasszony. A zárkózott tanyasi asszonyok nagysokára elárulták: biztosan tett magával valamit, s most veri az isten, úgy kell neki! Szerencsétlen asszony; méhen kívüli terhessége volt, rengeteg vérveszteség, vitettük azonnal a kórházba. Ma is makkegészséges! Aztán irány az orvosokkal, a szülésznővel ki a tanyákra, előadásokat tartani az egészség, a gyermekek és a nők védelméről!... Előbb jobbára a saját gondjaikat fedték fel a tanyai emberek. s nagy öröm, hogy Es újra a kritikus órák. Bi- riben volt falufelelős. Felfedezte, hogy idegenkednek az emberek a műtrágyától, a határban egy csomóban még el is ástak belőle. A hitetlenkedő járási embert kicipelte a tetthelyre. Aztán a geszterédi eset. Ott volt, amikor az első almafát ültették. Neki is állt Felföldi István, a közismerten „nyakas” fiatalember: itt aztán nem veszik el a területet a búzától! Most ez a Fel földi a tszcs elnöke, s „haragszik” Piri mamára, hogy nem előbb oktatta ki /it, ott a határban, — akkor már teremnének az almafák. — Lassan szűnnek csak a gondok. Tegnap is bejött hozzám 15 asszony a szakolyi Miklósi tanyáról, ahol megszűnt az iskola: na bizony ök nem adják a gyermekükét a semjéni kollégiumba, vad idegenbe! Ismerem őket jól, az indulataikkal együtt, vigyázni kell minden szóra. Hívtam a járást, meg a könyvtárt, ha lehet, vigyék ki ezeket az anyákat a , kollégiumba, hadd nézzenek szét. Kíváncsi vagyok, mivel jártak. .. 5. Két eve nincs rendjén az egészsége — Még nem tudom, miként lesz októbertől, a nyugdíjban. Sokat szeretnék olvasni, szépirodalmat, és van egy kis kertünk, a férjem is két hónappal később búcsúzik a munkahelyén. Hiányozni fognak az emberek, akiken olyan jó érzés volt segíteni, tenni értük valamit. De hát lehet ezt a munkát végképp abbahagyni? Angyal Nándor Tab; Lászlói Daliás idők (1945—1946) (Történelmi visszapillantás — karcolatokban) 13. Kétezer dollár Tegnap délután megpillantottam a villamoson Citrom Aladárt, régi kedves barátomat. Ezzel a Citrommal, ha találkozom, remekül elévő- dünk. Van valamelyes humora és szívesen él vele. Háttal ült nekem. Hogy megtrefáljam, vállára tettem a kezem és komor hangon azt mondtam: — Rendőrség! Miből telik önnek villamosjegyre? Felnézett rám és felpattant a helyiről. Átölelt: — Gróf úr — kurjantotta — végre, hogy látom! Ingujjban voltam és egy szatyor kelkáposztát vittem haza éppen, mert nem győzöm a vendéglői kosztot adópengőjeggyel. A villamos utasai rám néztek. Szemükben részvét és bíztatás volt. Nyilvánvalóan sajnáltak, hogy elvették a tízezer holdamat és csak egy szatyor kelkáposztát hagytak meg, mert részt vettem az ellenállási mozgalomban. Nem szeretem, ha sajnálnak. Mondtam Citromnak: szálljunk le. Sétáltunk a kullancsmelegben. Elmondta, hogy szerényen bár, de tisztességesen megél. — Uj rendszerű töltőtollal ügynökölök — mesélte. — Svéd patent. A tolinak a szára tömör fából van, s úgy kell írni vele, hogy az ember belemártja egy tintásüvegbe. A mai árakhoz képest hallatlanul olcsó és jól fogy. Fő előnye, hogy nem tintázza be a zsebet. — Ügyes ember maga, Citrom — mondtam és megsimogattam a fejét. — És kétezer dollárom is van — szólt könnyedén. — Kétezer dollárja! Honnan? — Találtam. És azért hoztam szóba, mert beszélni akarok magával ebben az ügyben. Tudniillik nem tudom, hova tegyem. — Hát hol tartja? — Itt van nálam. Állandóan magamnál hordom. Egy drukk az eletem. — Hol találta? — kérdeztem izgatottan. — A padláson, egy ládában. Szerencsére százas címletek. Látott mar százdollá- rost? Nemleges válaszomra bevitt egy kapu alá. A zsebebe nyúlt és kivett egy csomó papirost. Idenézzen — mondta és az orrom alá tartotta. Keskeny sárga színű számolócédula volt, valami képpel és ez volt rányomtatva: „Berson gumisarok a legjobb!” — Hülye vicc — mondtam egykedvűen. — Hogyhogy hülye vicc? Húsz ilyenem van. Az kétezer dollár. — Ne beszéljen marhaságokat — förmedtem rá — ez nem dollár. — Nono! Ez csak akkor nem dollár, ha értékesíteni akarom. Ha én ezt jól eldugom valahová, akkor dollár. Nem vagyok bolond, hogy értékesítsem Hogyne! Amikor egyre feljebb megy az ára! SZABOLCS az iskolák megyéje Tizenkét oktatási, népművelési intézmény épül Tizenkét jelentős oktatásügyi és népművelési intézmény építésének kezdete az idei év, s befejezése 1970 és 1971. Három községben négytantermes, négy községben nyolctantermes általános iskola épül, két helyen lesz új szakmunkásképző intézet, óvoda és bölcsőde épül a megyeszékhelyen. Az építkezés derekán tartanák Bujon: itt új, négytan- termes általános iskola épi tése kezdődött. Gáván is hamarosan 50 százalékos ké szenlétet jelentenek az építők a hasonló méretű iskolánál. Ópályi négy tantermes általános iskolája 1 millió 300 ezer forintból épül a Mátészalkai Vegyes Ktsz kivitelezésében. Mindhárom községi iskola átadására 1971-ben kerül sor Előrehaladott Dombrád nyolctantermes általános iskolájának építése, amely típusterv • alapján készül. A tervek szerint az 1970—71-es tanévre az ÉPSZER Vállalat átadja a? új intézményt. A felmenő falazásnál tartanák a tiszavasvári nyolctantermes iskola építői, s az átadás itt is jövőre várható. Záhony és Demecser nyolctantermes általános iskoláinak kezdési dátuma is 1969, mindkettő típusterv alapján készül, átadásukat a jövő évre tervezik. Két új MŰM szakmunkásképző iskolával gazdagodik a megye: a fehérgyarmati öt- tantermes intézet átadása már csak napok kérdése, a nyírbátori, ugyancsak ottan- termest pedig most alapozzák az új gimnázium helyétől mintegy 200 méterre. Az utóbbi szakmunkásképző iskola átadása 1970 harmadik negyedében lesz. Nyírbátor az elmúlt évtizedben jelentős oktatási centrummá fejlődött, s a meglévő gimnázium keretei szűkösnek bizonyultak a gimnáziumi és szakközépiskolai oktatás feltételeihez. Az új 16 tantermes nyírbátori gimnázium építkezéseihez már felvonult az állami építőipari vállalat, s 1971 harmadik ne-1 gyedévére átadják az új intézményt a Báthori utca, Kossuth utca és Édesanyák útja által határolt területen. Befejezés előtt áll két falu- si művelődési ház építése is. Szamossályiban 150 ülőhellyel berendezett nagyterem van az új épületben, a nyír- csaholyi művelődési ház egyik épületrészét még az idén, szeptemberben átadják, a bővítés teljes befejezését 1970 máj usára tervezik. A nyíregyházi Északi Alközpont gyermekes családjainak gondjain enyhít majd a nagykörút térségében épülő óvoda és bölcsőde. A 75 fős óvoda már az idei év végére elkészül, a nyolcvanas gyér- meklétszámra tervezett bölcsőde azonban csak jövő év második felében kerül átadásra. Az egészségügyi szakigazgatás tervei szerint ebben as épületben úgynevezett módszertani bölcsődét rendeznek be. <sz> „Megvételre keretünk 100 borjút..." Az ópályi Kossuth Tsz tartalékai A Szatmár-beregi Termelő- szövetkezetek Területi Szövetsége augusztusi tájékoztatójában olvastuk, hogy az ópályi Kossuth Termelőszövetkezet megvételre keres 30—100 darab szopós borjut. Hogyan ? Tudomásunk szerint itt van a megye egyik legnagyobb tehenészete, mégis borjut akarnak vásárolni? — tettük fel a kérdést az elnöknek, — Igen — mondta —, da nézzünk inkább ki a majorba. 270 kiló vaj Az állattenyésztési telep kapujában a lábfertőtlenítő es a klóros kézmosó, valamint. hogy a gépkocsit nem engedik be, önmagában rend re figyelmeztet. Ez kezd természetessé válni a gondosabb szövetkezetekben. Á meglepő inkább a telep nagysága. a Hála istennek, tisztességesen keresek, van mit ennem, egy-két ruhám, amit nem adtam át megőrzésre, megmaradt, miért adnám el a dol- láraimat? Én ezt a kétezer dollárt jól eldugom valahová és élek abból, amit keresek. — De minek ezt eldugni? Kiteheti akár a küszöbre is! — Megbolondult? Hát nem tudja megérteni, hogy csak akkor dollár, ha mondjuk beleteszem egy üveg megggybe- Cöttbe? Ha- jói eldugom, akkor biztonságérzetet ad. Nagyszerű érzés azt tudni, hogy az embernek van kétezer dollárja, amire ugyan — hála az égnek — szüksége nincs, de ha isten ments, valami történik, mégiscsak... Ki tudja, mit hoz a jövő? — És minek kell ahhoz történnie, hogy., — Az ember $zt most nem tudhatja. Inget csináltatni, aranyórát venni — emiatt nem nyúlnék a dollárhoz. Nem azért van az embernek egy kis vastartalékja, hogy ilyesmire költse. Csak, ha valami. nagy baj történik. Valami nagyon nagy baj, tudja? Megragadtam a karját és ráordítottam: — De ha valami nagyon nagy baj éri, ki fog derülni, hogy nincs egy dollárja sem! — Ez igaz — felelte elgondolkozva —, de mit számít a pénz, ha az embert valami nagyon nagy baj éri?... t (Folytatjuk) kapuból alig látni el a szé- rüskert végéig. Nem út, hanem utak vezetnek az épületek es kazlak között. Maga a szövetkezet a kisebbek közé tartozik, mindössze 1300 hold a közös szántó. A lelkes főállattenyésztó szeretne mindent megmutatni. A borjúvásárlás ügyéből egy tapasztalatcserének beillő látogatás lett. Innen nem lehet — és nem érdemes — anélkül elmenni, hogy a megye legjobb tejelő tehenét meg ne ismerné a látogató. A feitáblán 176-os szám és Napos név olvasható. Az ötéves csodatehén a legutóbbi laktációban — két ellés között — 274 nap alatt 5986 liter tejet adott. A mostani laktációban 6500 literre számítanak. És ami szinte páratlan, ilyen hatalmas mennyiségi termelés mellett az első naptól az utolsóig 4,5 zsírszázalékos tejet ad. Az idei teljesítményének a súlya 65 mázsa, ami kilencszeresé a testsúlyának. Zsírt, vagyis vajat egy fejért idényben 270 kilót termel a Napos. (A megyei átlag tejben 2000 liter körül van, zsírban pedig mintegy 70 kiló.) Anya a lányával A Naposnak külön erénye, hogy ötéves korára már három nagy reményű utódot hozott a világra. Az egyik leánya mellette áll az istállóban és mint elsőborjas tehén már napi 17 liter tejet ad. A fiát a mesterséges megtermékenyítő állomás vette meg 35 ezer forintért. A harmadik ivadéka még növendék. Különben a Naposon kívül még 17 tehén van ebben a szövetkezetben bikanevelésre kijelölve, A bikanevelö tehenészet a törzskönyvezett állományon belül is az elitet jelenti. (Hiszen egy bikának — a mesterséges megtermékenyítés révén — sok ezer utóda van, ami döntően befolyásolja az állomány ala kulását.) Hat bika vár most is eladásra, A szövetkezetnek 86 törzskönyvezett tehene van. Az év végére százra növelik. A múlt évi fejési átlag 3900 liter volt. \ A szövetkezet vezetői szí- sen viszik az érdeklődőt azokba az istállókba is, ahová a hirdetett borjakat vAi sárolják. Egyik ilyen istálló a hagyományos hízlalási képet mutatja. Évente (200 bika kerül ki innen. A másik is« tállóban különleges hizlalás — megyében még egy van ilyen — fogadja a látogatót. Napfény nélkül. félhomályban tartják a fiatal borjukat. Itatásos borjúnevelőből kerülnek ide 40—60 kilós súly- lyal az állatok Franciaországból külön e célra vásárolt tejport kapnak vízben oldva. Kimondottan csak ez a táplálékuk. Sem szénafélét, sem abrakot nem kapnak. Almot is csak fűrészport szabad alájuk rakni, nehogy a szalmát megegyék. így hizlalják a borjakat 200 kiló körük súlyra, amikor eladják és nem is rossz áron, 30 forintért kilóját. Ez az úgynevezett fehér húsborjú, amit a franciák és az olaszok vesznek meg. Miből les* leggyorsabban forint ? A juhászatot és a sertéstenyésztést kihagyva érdemes néhány mondatot leírni a legújabban nagyüzemi tenyésztésbe fogott állatfajukról, a házinyúlról. A baromfitenyésztésre alkalmatlanná vált ólakat rendezték be házilag gyártott, ketrecekkel és nevelő rekeszekkel. 80 darab csincsillanyúllal kezdték, amit a Gödöllői Kisállattenyésztő Kutató Intézettől vásároltak. Később vettek — keresztezés céljából — néhány angol kosorrut és új- zelandi vöröset. Az első hibridek kiváló eredményeket mutatnak. Az eddigi fialások nyolcas felnevelt átlagot hoztak, Jelenleg 750 darab a szövetkezet nyúlállománya. Háromhónapos korig tartják a vágásra szánt süldő nyulakat. Ekkorra elérik a 3 kilót. A vállalat 25 forintot fizet kilónként a fiatal nyűiért. Sok érdekes és hasznos tapasztalatot lehetne még Ópá- lyiból írni. Summázva any- nyit: ebben a viszonylag kicsinek számító szövetkezetben hatmilliós bevétellel szerepel az állattenyésztés (45 százaléka az összbevételnek). Eredményeik azt bizonyítják, az állattenyésztésben óriási tartalékok vannak, érdemes tanulmányozni módszereiket. Csikós Balázs
