Kelet-Magyarország, 1969. szeptember (26. évfolyam, 204-226. szám)
1969-09-07 / 207. szám
Vasárnapi melléklet TISZAKANYAR Hazáját szerető, világiorradalmár nagy költőnk, a géniusz Petőfi oly nagyon szerette az Alföldet és e táj folyóját, a Tiszát, hogy költeményt írt róla. Ki ne emlékeznék gyerekkorából, iskolai tanulmányaiból a Tiszára? „Nyári napnak alkonyulatánál / Megállék a kanyargó Tiszánál / Ott, ahol a kis Túr siet beléje / mint a gyermek anyja kebelére.” Petőfi Kisar és Nagyar között elleshette, hogyan is öleli keblére a Tisza a kis Túrt. Szabolcsország nem csak a homok, az ízes jonatán, a világhírű burgonya és dohány hazája, hanem a folyóké is. Ritka megye az, amely annyi folyóval dicsekedhet. Gazdagítja e tájat a vadregényes Tisza, a Szamos, Kraszna, Túr, s egy darabon az ember-alkotta folyó, a Keleti Főcsatorna. Pártunk és kormányunk politikájának eredményeként az egykori elmaradott Szabolcs-Szatmárban meghonosodik az ipar, s ha lassan is, történelmi nevezetességeink életjogot nyerve kitárulkoznak az idegenek előtt, növelik idegenforgalmunkat. Vonzó, szép e táj és ma már nemcsak romantikát nyújt az embereknek. Mesterházi Lajos Kossuth-díjas írónk végigjárva a Tiszát, joggal állapította meg a sok természeti szépség láttán, hogy fejlesztésre érdemes. Ha van Duna-kanyar, miért ne lehetne Tisza-kanyar is? Ha a Duna mentén az összefogás, az emberi igényesség olyan üdülőtelepeket, szórakozási és pihenési lehetőségeket teremtett, amely nem csak á hazai, hanem a külföldi turisták számára is vonzó, miért ne lehetne ezt megcsinálni a Tisza-parton? Ehhez megvannak természetes adottságaink. E tájért és az emberekért tenni akarók cselekedtek is. Szeptember van, az üdülési, pihenési szezonnak vége. Gondolom, hogy azok a közös vállalkozások, amelyek a Tisza-parton ez idényben is működtek, számvetést készítenek. De vajon lehet-e pénzértékkel mérni a pihenést, a szórakozást, a kikapcsolódást? De lehet és kell mérni az igényességet. Mert azok, akik tettek valamit, hogy a regényes Tisza partján meghódítsanak bizonyos területeket hétvégi pihenők, strandok, szórakozási lehetőségek részére, ezt tették. Nyaralási lehetőségeiről már jól ismert az idegenek előtt is a gergelyiugornyai Tisza-part, ahol nyaranta százak és százak keresnek felüdülést. Kempingsátrak, bungalók, külföldi rendszámú kocsik bizonyítják: megszerették a Tiszát. Az idén nyílt meg a domb- rádi Tisza-parton is a hétvégi pihenő. Csodálatosan szép táj- a tivadari Tisza-part gesztenyefáival, fürdőzési, szórakozási lehetőségeivel. Tiszalökön a Keleti Főcsatorna szomszédságában az utóbbi években gomba módjára épülnek a villáknak is beillő víkendházak. De vajon milyen lesz a fejlődés? Ezrek és ezrek várják nemcsak Szabolcsban, hogy tovább fejlődjön a a Tisza-part. Korai lenne még arról beszélni, hogy versenyre keljen a Duna-kanyarral. Minden szabolcs- szatmári patriótának tudásához és tehetségéhez mérten tenni kell valamit, hogy a meglévő Tisza-parti pihc/,ő- és szórakozóhelyek már a jövő esztendőben továbbfejlődjenek. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a fejlesztésre nem megfelelően gondolnak, pedig sok még ezek mellett is a lehetőség. Igaz, ehhez pénzre van szükség. Nem is kevésre. Ezt a földművesszövetkezetek, a termelőszövetkezetek külön-külön nem képesek biztosítani. De ha összefognak, társulások alakulnak és üzemeink, tanácsaink is többet segítenek, a Tisza-kanyar üdülési körzetté válhat. Ez a vállalkozás megyénk hasznára lesz. Érdemes gondolkozni azon is, hogy a szabolcsi Tisza-sza- kasz üdülési és szórakozási lehetőségeinek kihasználása és fejlesztése érdekében az arra illetékes szervek bekapcsolódásával olyan intéző bizottság alakuljon, amely tervszerűen segítené ezt az ügyet Szabolcs-Szat- már fejlesztése érdekében. Petőfi tollával dicsérte a Tiszát, Móricz Túristván- diról írta, hogy ez a falu volt jellemformáló kohója. Kölcsey az országgyűlésben hadakozott a szatmári jobbágyok felszabadításáért. Zalka Máté spanyolhonban szerzett dicsőséget. Szamuely e fejlődésért harcolt 1919-ben. Történelmi levegője van e megyének. Nagy fej lődést ért el a felszabadulás 25 esztendeje óta Szabolcs- Szatmár. De változik a szabolcs-szatmári táj, változnak, fejlődnek az itt élő emberek is. Minden szülőfaluját szerető és megyéjéért tenni akaró embernek kötelessége, hogy dicső múltú történelmi hagyományainkhoz híven, az elődökhöz méltóan cselekedjünk tovább- Fejlődéséért. Ha ezt tesszük, nem tűnik lidércálomnak az elkép- ;elés: a Duna-kanyar után kiépül a Tisza-kanyar is, mely üdülést, pihenést nyújt a Tisza szerelmeseinek, s vonzza az idegeneket is. így válik alkalm;|;sá a környezet, hogy megfelelően mutathassuk be megyénk iagy múltú történelmi emlékeit, hagyományait. HAMMEL JÓZSEF FELVÉTELE A TISZAKANYAR EGYIK SZÉP RÉSZLETÉRŐL. FARKAS KALMAN
