Kelet-Magyarország, 1969. szeptember (26. évfolyam, 204-226. szám)

1969-09-28 / 225. szám

tmá SELST-SfÄigyXRÖSSiÄI ͧÖ5. szeftémSér If; t J Egy hét a világpolitikában i A finn államfő hazánkban § Kontinensünk békéjéért i Tőzsdeiiá ború Bonnban # Kabati csűc§méiJleg EZEN A HÉTEN „házhoz jött” á világpolitika: Kekko- nen finn államelnök szemé­lyében magas vendéget kö­szönthetünk hazánkban. Az elnök nem először jár orszá­gunkban, de első ízben for­dul elő, hogy a Finn Köztár­saság államfője hivatalos lá­togatást tesz a Magyar Nép- köztársaságban. A magyar—finn tárgyalá­sokra olyan időszakban kerül sor, amikor országaink kö­zött igen kedvezően alakul­nák a kapcsolatok. Bár kü­lönböző társadalmi rendszer­ben élünk, lehetőnek tartjuk á kölcsönösen előnyös békés egymás mellett élést, s ezt a gyakorlatban sikeresen meg­valósítjuk. Értékeljük a finn külpolitika pozitív tö­rekvéseit, s különösen nagy­ra becsüljük annak jelentő­ségét, hogy Finnország — az európai béke jelentős ténye­zőjeként — jószomszédi vi­szonyt alakított ki a Szovjet­unióval. A kétoldalú kapcsolatok részletes áttekintése mellett — ahol nyilván szóba kerül majd, hogy a gazdasági együttműködés, valamint az ipari kooperáció területén vannak még kihasználatlan tartalékok a tanácskozóasz­talnál minden bizonnyal kü­lönös súlyt kapnak majd az SQurópa biztonságával kap­csolatos problémák. Az idén márciusban hazánk fővárosá­ból hangzott el a varsói csúcs nagy jelentőségű kezdemé­nyezése: a budapesti felhí­vás. Ehhez kapcsolódott, öt­ven nap múlva, az a finn me­morandum, amely konkrét javaslatot tett: tartsák Hel­sinkiben az össz-európai biz­tonsági értekezletet. EZEK A LÉPÉSEK moz­gásba hozták ezt a rendkí­vül fontos témát, s az elmúlt hónapokban különös súlyt kapott kontinensünk békéjé­nek és biztonságának kérdé­se. A magyal és finn diplo­mácia egyará it jelentős sze­repet játszott az előrehala­dásban : Ke kkonen elnök nemrég péld; ,ul Londonban folytatott negbeszéléseket, Karjalainen külügyminiszter pedig amerikai kollégájával, Rogersszal t; rgyalt. Eddig huszonkét ország adott vá­laszt a búd; pesti felhívás nyomán sz lletett helsinki memorandum ra, s egyetlen egy sem ak; dt, amely nyíl­tan tagadta volna az össz­európai értei ezlet szükséges­ségét. (Tei mészetesen nin­csenek illúí ióink, vannak NATO-tagáll; mok, amelyek csakis a közvéleményre való tekintettel nem mernek nyíl­tan szembefc rdulni a tárgya­lások javasló tával, s azt re­mélik, hogy majd szócsép- lésbe lehet fullasztani az ügyei Mégig megállapíthat­juk: az európai konferencia megvalósulása a közeljövő sürgető f -1 adatai közé tartozik. Épj en ezért hasznos az előkészít > munka szem­pontjából, ha a budapesti magyar—fin i megbeszélése­ken áttekin ik: milyen lépé­sek történté: eddig, s milyen továbbiakra volna szükség a konferencia realizálására. KONTINENSÜNK KÉPÉ NEK kialak fásában, ez a mai vasárnap különben sem ját­szik lényei jtelen szerepet. Nyugat-Eurc pa gazdaságilag legerősebb és politikailag legproblems tikusabb országá­ban, a Német Szövetségi Köz­társaságban parlamenti vá­lasztásokat tartanak. Az új­ságok egyil kedvelt időtölté­se rnanapsÉ g, hogy a várha­tó bonni formációkat felraj­zolják, milyen nagy- és kis- koalíciós variánsok vannak. Nem látszik valószínűnek, hogy a lel letőségek bárme­lyike lényeges változást hoz­zon Nyuga:-Németország ma Véget ért a OSKP plénuma Mint már jelentettük, szombaton hajnalban Prágá­ban véget ért a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának plénuma A vita részvevői elsősor­ban a párt jelenlegi munká­jának kérdéseivel foglalkoz­tak, nézeteikkel és tapaszta­lataikkal elősegítették az el­telt időszak fejlődésének tisz­tázását és mélyebb megisme­rését. Többségükben egyetér­tettek a CSKP központi Bi­zottsága elnökségének beszá­molójában foglalt következte­tésekkel és értékeléssel a je­lenlegi helyzetet illetően, s támogatták a párt vezetősége által indítványozott személyi és szervezeti intézkedéseket. Á Központi Bizottság jóvá­hagyta az elnökség beszámo­lóját a jelenlegi helyzetről és a párt további feladatairól, határozatot fogadott el a szervezeti ás káderkérdések­ről. A CSKP Központi Bizott­sága a továbbiakban jóvá­hagyta a köztársaság felsza­badulása ! 5. évfordulójával kapcsolata, felhívást a mun­kával kap :solatos kezdemé­nyezésekre 1. A felhívás a párt összes tagjaihoz és min­den állampolgárhoz szól. Mindkét! dokumentum és a CSKP Kö sponti* Bizottságá­nak felhívása teljes szöveg­ben hétfőn jelenik meg a sajtóban. A legfontosabb el­veket a rádió és a televízió vasárnapi híradásai ismerte­tik a kö: véleménnyel. Végül Gustáv Husák elv­társ. a CSKP Központi Bi­zottságának első titkára mon­dott záróbeszédet. Levelek a CSKP KD-hoz nagyon is határolt politiká­jában. Hasonlóképpen nyílt kérdés, vajon a neonácik képesek lesznek-e bejutni a parlamentbe, illetve, ha kí- vülrekednek, miként próbál­ják majd mégis befolyásolni a nagy pártokat. Az utolsó hetvenkét óra mindenesetre meghozta a maga botrányát. A választá­si harc tőzsdeháborúvá fa­jult, az eddig a nagykoalíció­ban együttműködött két partner, összecsapott a már­ka jövőjének kérdésében. Szinte alig lehetett követ­ni az eseményeket. A kancel­lár utasítást adott a deviza- tőzsdék bezárására: Brandt rendkívüli kormányülést Sür­getett; hathónapos valuta­fegyverszünetet kötöttek, megerősítették, majd felrúg­ták — egyszóval zajlott az élet. A nyugatnémet válasz­tópolgár elsősorban azt a kö­vetkeztetést vonhatta le, hogy a két viszálykodó párt hajlamos volt az ország gaz­dasági stabilitását kortesfo­gásként felhasználni. Ez s közjáték még nyíltabbá tette a választást, hiszen végképp nem tudni, miként hatott ki az a 6—8 százalékra becsült, teljesen határozatlan szava­zókra. A HÉT KÖRKÉPÉHEZ TARTOZIK a rabat! iszlám csúcsról szóló beszámoló. Harminckét nappal a jeru- zsálemi A1 Aksza mecset fel- gyújtása után, a marokkói Rabatban összeült a moha­medán országok vezetőinek értekezlete. Nem volt teljes — olyan országok, mint Irak és Szíria, s olyan vezetők, mint Nasszer távolmaradtak. Kétnapos vita dúlt az indiai részvétel ügyében. Kitűnt tehát, hogy az isz­lám országok korántsem ké­pezhetnek egy minden vonat­kozásban egységes tömböt, hiszen nagy különbségek vannak olyan résztvevők kö­zött, mint Indonézia, Török­ország. Pakisztán, az EAK. Szudán vagy Dél-Jenien. A konferencia mégis egyhangú döntést tudott hozni olyan kérdésekben, mint az izraeli csapatok visszavonásának követelése; Jeruzsálem ko­rábbi státuszának visszaállí­tása és a palesztin nép jo­gainak biztosítása. Ez értékes támogatás az arab népek szá­mára. AZ ELMÚLT NAPOKBAN különben is előtérbe került a közel-keleti válság rendezése. Ez állt a New York i nagy­hatalmi megbeszélések kö­zéppontjában, de elsőbbséget kapott az ENSZ közgyűlése ülésszakának vitájában is. Folytatódnak az arab diplo­mácia kezdeményezései — így egyiptomi—amerikai kül­ügyminiszteri találkozóra ke­rül sor annak előestéjén, hogy az Izraeli kormányfő Washingtonba látogatott. Réti Ervin A Rudé PráVó szombati száma részleteket közöl azok­ból a levelekből, amelyek a napokban érkeztek a CSKP Központi Bizottságához. Számos levél és távirat írója hangsúlyozza, hogy a párt eszmei egységének _ és akcióképességének megerősí­tésére vonatkozó határozatok támogatásra találnak a párt­tagok és az állampolgárok körében. A levelek és táv­iratok kifejezik a személyi váltó: ások elengedhetetlen szükségességét, megállapít­ják: ma már elég tény áll rendelkezésre, hogy felelős­ségre Vöhják azokat a párt­funkcionáriusokat, akik első­sorban felelősek azért, hogy a párt és a társadalom válsá­gos helyzetbe került. Elége­detlenségüket fejezik ki a párt tagjai, hogy azok, akik­nek a nevét az idei augusz­tus 21-i ellenforradalmi rend­zavarások részvevői felhasz­nálták, nem határolták el magukat ezen erőktől. Kife­jezik azl a meggyőződésü­ket, hogy azok akik felelőt­lenek vo tak és lebecsülték a jobboldali veszélyt, nem tar­tozhatnak a legfelsőbb párt vezetés 1 agjai közé. Követe lik a jobboldali opportunista nézetek képviselőinek távo­zását a legfontosabb funk­ciókból. A levelek és távira tok bírálóén foglalkoznak Dubcek, Smrkovsky, Cisar és néhány nás vezető felelőssé­gével. Szükségesnek tartják a különböző pártszervek, hogy a „Kétezer szó” című ellen­forradalmi felhívás és más pártellenes akciók szervezői­vel szeriben szigorúan von­ják le 3 megfelelő következ­tetéseke; és elítélik, hogy ezek körül többeknek lehető­séget adtak, hogy diplomá­ciai szolgálatba lépjenek. A maffia és a show-bussines Néhány évvel ezelőtt a film, tévé és hanglemezvilágban már eltemették Frank Sinat- rát, azonban napjainkban új­ra óriási sikerekkel dicseked­het. Annak ellenére, hogy az 52 éves művész már kissé megkopott, még mindig el tudja bűvölni közönségét. Ügy mondják, soha nem rea­gál azokra a híresztelésekre és célzásokra, amelyeket róla terjesztettek. Hogy most se, ki tudja... A londoni Heinemann Ki­adó kiadásában nemrég je­lent meg egy nagy feltűnést keltő regény, amely Angliá­ban éppúgy, mint Ameriká­ban sok tízezer példányban fogyott el. A regény elme: ,,The Godfather” (Az Atyais­ten). Szerzője Mario Puzo egy New Yorkban született író, aki érdekes regényeivel már nevet szerzett magának. A könyv cselekménye alkalmas­nak látszik, hogy a Sinatra kö­rüli bizonyos híreszteléseknek új tápot adjon. A hollywoodi beavatottak, vagy akik annak akarnák szá­Olajárverés Alaszkában Alaszkai útján a Manha ttan tankhajó. A világ egyik legjelentő­sebb — és legkülönösebb olajárverést tartották a mi­nap az alaszkai Anchorage- ben. A Sydney Lawrence Csarnok körül eszkimók és indiánok tüntettek — miköz­ben odabent a tőkés világ el­sőszámú olajcápái hét órán át, összesen több mint 1100 kalapácsütésre és csaknem egymilliárd dollár értékben megvásárolták az USA Alasz­ka nevű tagállamának ponto­san 179 szeletét. Jószerivel ugyan ez a 179 parcella tund­ra és jégsivatag, mélye azon­ban, — akárcsak az afrikai ho- moktengereké — mérhetetlen olajkincseket rejteget. A fú­rás és a kitermelés jogáért versengett hát az árverésen az ESSO, a Shell, a BP és a többi olajtársaság. Különgép — csekkeknek Amikor az árverés eredmé­nyét kihirdették, a 25 olaj­cégtől kapott és Alaszka ál­lamnak címzett csekkeket külön repülőgép vitte New York ba, hogy minél előbb kamatozzon a pénz Alaszká­nak: a pénzügyi élet központ­ja ugyanis nem Anchorage- ben van... Az anchorage-1 eszkimó és indián tüntetés ismét felhívta a figyelmet az alaszkai ősla­kosság helyzetére, amellyel különben éppen idén április­ban szenátusi albizottság is foglalkozott már. Nem túl­zás, ha azt mondjuk, hogy az alaszkai állapotok kísértetie­sen hasonlítanak arra a ször­nyű látomásra, amelyet a ma gyár olvasó Madách Imre klasszikus művéből, Az em­ber tragédiájából olyan jól ismer. A szenátorok, akik helyszíni vizsgálatra szálltak ki, az eszkimó kunyhók lát tán ugyanúgy hőköltek visz- sza, mint a tragédiabeli Ádám. Ha tudjuk, hogy el­látogattak egy eszkimó falu­ba, amelynek lakói a sarkvi­déki hidegben kénytelenek három kilométert gyalogolni az ivóvízért, már nem is meg­lepő a többi adat: a munka nélküliség hatvan százalékos, az iskolázatlanság általános. Idegesség Texasban Érdekes módon azonban nem csak az eszkimók nézik rossz szemmel az olajtársa­ságok alaszkai megjelenését — úanem eg' es texasi olaj­érdekeltségek is. Ennek meg­értéséhez tudni kell, hogy az Egyesült Államokban többfé­le módon is kedveznek az olajmönopóliumoknak. E ked­vezmények közül az adóelen­gedéseken kívül — a legje­lentősebbek a behozatali kor­látozások és a hazai termelés „visszafogása” — ezek révén ugyanis a társaságok zsebé­nek jobban megfelelő, maga­sabb árszintet lehet fenntar­tani. Elvileg természetesen nem erről van szó: a behozatali megszorításokat annak idején „nemzetbiztonsági ökokra” hivatkózvá rendelték él, a hazai termelés korlátozását pedig a tartalékok kiuzsorá- zása elleni megelőző rendsza­bályként. Az alaszkai olaj megjelenése azonban éppen ezt az utóbbi hivatkozási ala­pot fogja megtépázni: ha ugyanis eddig az Egye­sült Államoknak „takaré­koskodnia” kellett az olaj- tartalékaival. ezentúl aligha kell, mert az alaszkai mezők kincsét 10—50 milliárd hor­dóra becsülik, ami kereken másfélszer akkora, mint az Egyesült Államok „bemért” tartalékai. S ha ez még önmagában nem lenne elég, az alaszkai olaj — feltéve, hogy sikerül vizi ú1< 1 'állítani — még a kon ti tv 1 t körülutazva, te* hát le délnek, a Panama csatornán áthajózva is csupán kétharmadába kerül majd, mint a — szintén nem cse­kély távolságot beutazó — texasi olaj a keleti, New York-i partvidéken... 1 Jégtörő Manhattan Egy okkal több tehát, hogy éber szemek figyeljék a Manhattan nevű óriáshajó útját. Ezt a hajót — 40 mil­lió dollár költséggel — há* rom nagy olajcég azért bé# reite ki. hogy kipróbálja raH ta az alaszkai olaj rüvklebb és olcsóbb útvonalát: a Pa­nama-csatorna helyett — az Északnyugati Átjárón. A 300 méter hosszú és 115 ezer ton­nás tankhajót erre a vállal.* kozásra természetesen át kel­lett alakítani, hogy a sarki vizek jégpáncélja össze né roppantsa. A Manhattan az első tüzpróbát — stílusosab­ban: jégpróbát — épp a na?* pókban állta ki, amikor hu* szonnégy órára beszorult az Északnyugati Átjáró jegebe Időközben azonban sikerült folytatnia útját — hogy vég­eredményben milyen ered­ménnyel, majd csak akkor derül ki, amikor megteszi así egész tizenötezer kilométer­nél hosszabb oda vissza utat. S bár az eszkimók aligha remélhetnek bármit is attól, hogy az alaszkai olaj „tekö* rözheti” a texasit, mégsem csak a Vadnyugati kutak tvH íajdonosai lesik izgalommal a Manhattan tankhajó űtjá- ról érkező híreket. Hanem —■ a hajóépítő cégek is. Mert egy törvény értelmében a belső kereskedelmi forgalom-! ban közlekedő hajók épít« re Amerikában — amerikai cégeknek kell a megrendelést feladni... Serény Péler mitanl, terjesztettek olyan hí­reket, melyek szerint Sinatra kapcsolatot tart fenn az alvi­lággal. Suttogva azt állítot­ták, de soha meg nem erősí­tették, vagy bizonyították, hogy Sinatrát a maffia dobta fel. A filmvilágban elfoglalt misztikus pozícióját a maf­fiához fűződő állítólagos kap­csolataival hozták összefüg­gésbe. Utaltak arra is, hogy Sinatra kívánságait a produ­cerek, hanglemezvállalkozók és bártulajdonosok szigorúan tiszteletben tartották. A „The Godfather” Vito Cor- leone maffiavezér története. Corleone semmitől sem riad vissza, hogy az alvilág erősza­kos uralmát növelje. Hatalma állam az államban és minden irányba kiterjedő. Tekintélyes személyiségek állnak zsoldjá- ban. Amikor a zöld hasú dol­lár bankjegyek meggyőző ere­je már hatástalan marad, ak­kor revolverlövések dörren- tiek és a tettés rendszerint nyomtalanul eltűnik. Az „Atyaisten” Ámeriká- báií valószínűlég nem keitétt volna olyan rendkívül nagy érdeklődést, ha a szerző regé­nyé 446. oldalán egy mellék­alakot nem ruházoít volna fel olyan vonásokkal, amelyek Si- natráéhoz nagyon hasonlóak. Nehéz szabadulni attól a be­nyomástól, hogy a könyv majdnem valósághűen lemá­solja Sinatra karrierjét, há­zasságait, barátait. A szerző a regényalakot Johnny Fonta- nenek nevezi, s a figurában egy szicíliai származású ame­rikai énekest ír le, aki a szé­dítő felemelkedés után hirte­len letörik. Hangját elveszti, házasságai hajótörést szenved­nek. a közönség jóformán el­felejti. Az egyik hatalmas filmproducer személyes gyű­lölködésből megtagad tőle egy szerepet, amelytől pedig nagy sikert és a filméletébe való visszatérését reméli. Az tör­tént ugyanis, hogy Fontane a hollywoodi filmkrőzustól egy­szer elkaparintott egy höl- gyecskét. Ilyesmi a holly­woodi urak Íratlan törvénye szerint — művészhalál. Jahnny Fontane kétségbe­esésében a maffiadiktátor se­gítséget kéri, aki elküldi meg­bízottját a filmhatalmásság­hoz, azonban az hajthatatlan marad. Semmiféle fehyeg'-to- z'éssel nem tudja rávenni a producert, hogy a gyűlölt Fontártenak megadja a hón óhajtott szerepet. ..Gengszter malii nációtokkal még el tudok bánni” — adja értésére a Cilmmágnás a küldöttnek, mi­után hatalmának illusztráció­jaként végigvezeti mesés pa­lotáján, megmutatva verseny- istállójának büszkeségét, a vi­lág legdrágább tenyászménát, A maffia embere dolgavé- gezetlen távozik. Két nap múlva a filmpro­ducert zaj ébreszti fel álmá­ból. S a közelgő hainal sá­padt fényében tenyészménjé- nek levágott fejét látja az ablakban. Másnap Fontane megkapja a kívánt szerepet. A filmvezér rájött, hogy a maffiával nem lehet tréfálni. Anglia és Amerika bizo­nyos művészköreiben mosta­nában leggyakrabban az a kérdés forog közszájon, vajon Mario Puzo fantáziadús em­berábrázolásának és történe­tének most a nyers valóság­ban is lesznek-e drámai utó­hangjai. (— sa —>

Next

/
Oldalképek
Tartalom