Kelet-Magyarország, 1969. szeptember (26. évfolyam, 204-226. szám)

1969-09-28 / 225. szám

■ T A :»*!£■ „Csak a mi lapunk emelt szót..." NAPJAINKBAN a kom­munista napi sajtó, a hír- köz] és, a nyomdatechnika modern eszközeivel, a Nép- szabadság és a megyei párt- lapok másfél milliós példány- számával hatalmas erőt rep­rezentál. Ahogy belépünk a Népsza­badság Blaha Lujza téri székhazába az első benyo­más, amit az előcsarnokban szerezhetünk, mégis a múltat idézi, az illegális kommu­nista sajtót. A fehér már­vány emléktábla, Rózsa Fe- rencnek, a Népszabadság előfutára a Szabad Nép mártírhalált halt első szer­kesztőjének emlékét örökíti meg. Az üvegvitrin alatt pihenő nyomdagép pedig azokét a bátor nyomdászo- két. akik 1044 őszétől já­rni árjáig ezen a gépen nyom­ták a lapot. 1942 február 1-én jelenik meg az illegális Szabad Nép első száma. Egyszerű S7'"ópapíron, kezdetleges sokszorosítással. E lap szerkesztői, nyomdászai, terjesztői ellen, a hírhedt horthysta politikai rendőrség és csendőrség legjobb erőit mozgósította. Nem a szegé ív es forma és kivitel, hanem a harcos, mozgósító monda- rr' aló volt az. amelyet a fasiszta elnyomó apparátus tfl/zel-vassal üldözőbe vett. Volt tehát egy illegális kommunista lap. amely a háború, a náci és nyilas brutalizmus nyomasztó sötét Bégében a maga meztelensé­gében tárta fel a valóságot és mutatta meg a nemzetnek a katasztrófából kivezető lilát ' 1942 májusában a csend­ő'-kopók nyomára jutottak a Magyar Kommunista Párt illegális szervezeteinek, a Szabad Nép nyomdájának, szerkesztőségének és terjesz­tő apparátusának. A nagy- ear .,"iB,',uiia.-.:r — t—;--rr ■■ arányú letartóztatások miatt hosszú időn keresztül nem jelent meg a Szabad Nép. 1944 SZEPTEMBEREBEN. a párt újjászervezésével egyidőben újra hallat ma­gáról a kommunista sajtó. Ma 25 esztendeje, hogy újra megjelent az illegális Szabad Nép. Most már nem kezdet­leges sokszorosítással, hanem nyomtatásban. A puszta lé­tében fenyegetett magyar nép ellenállásának eszmei ihletője és vezetője a kom munista párt, s a Szabad Nép is a párt lapja, minden sorát ennek a küzdelemnek szentel­te. Az 1941-es első szám vezércikke „A kommunista párt újra az élen” címmel jelent meg. A következőket írta: „Majdnem két és fél év telt el a Szabad Nép i olsó számának megjelenése óta. A háború közepén voltunk. A németek akkor indították győzelmittas rohamukat a Kaukázusba. Sztálingrádba, a halálba. Nálunk is ujjong­tak a fasiszták. Zúgott a nóta: „Édes Erdély itt va­gyunk.” És alig volt, aki észrevette, hogy a magyar honvédek százezrei pusztul­nak el a Don mellett a né­metekért. Csak a mi pártunk küz­dött, csak a mi lapunk emelt szót ez ellen. Csak a mi akcióinkban, jelszavainkban: ..Egy magyar katonát se Hitlernek!”, ,.Ki a háromha- talmi szövetségből”, csak ezekben pislákolt a nemzet élniakarása a legsötétebb időkben,.. A GYŐZELEM ITT VAN. A győzelem, amiért Rózsa és még annyian életüket ad­ták. legfeljebb hetek kérdé­se. Ezek a hetek azonban hosszabbak lehetnek és több szenvedést és pusztulást hoz­hatnak, mint az ellenforra dalmi reakció 25 éve... E döntő pillanatban a kommunista párt osztályunk és nemzetünk élén isme' mutatja az utat előre... A munkásság háborút be­fejező és új világot építő rohamát ismét a kommunis­ta párt vezeti a Szovjetunió és a szabadságért küzdő né­pek oldalán. Itt a végső pillanat, hogy minden mun­kás, minden magyar csatla­kozzék harcukhoz”. A felszabadulásig öt száma jelent meg a Szabad Néo igat.ps évfolyamának. Az utolsó néhány szám Buda­pesten, a Bezerédi utcában, az Astoria nyomdában ké szült. A nyomdászok este sötétedés után. a lezárt üzemről leszedték a lakatot és a papírtömegek /mögött éjjel készítették a Szabad Népet. Ezt a nyomdát már kommunista őrség is védte. A krónika feljegyezte az itt dolgozó hős nyomdászok nevét Is, Béres Pálét, Gru­ber Istvánnéét, Heller Mihá­lyé!, Krecska Miklósét, Rá­kosi Sándorét, és a tűzharc során elesett1 Szegedi Istvá­nét. AZ ILLEGÁLIS szabad NÉP cikkeit az egyszerűség, világos kifejezés, és harcos­ság jellemezte. A Szabad Nép elsősorban a kommu­nistákhoz szólt, de hangja rajtuk keresztül eljutott a háborút ellenző antifasiszta tömegekhez. A kommunis­ták, s mindazok, akidhez el­jutott a lap, szeretettel és nagy érdeklődéssel olvasták sorait. Az illegális Szabad Nép útját egyik oldalon a mártí­rok sora s a börtön kísérte, a másik oldalon pedig a fa­sizmus szörnyű kegyetlen­ségétől, a haláltól vissza nem riadó kommunista ön- feláldozás, s az újért való harc, amely a magyar né­pet kiemelte áz évszázados elnyomásból, s elindította a boldogabb jövő felé vezető úton. (Ki Szívvel-lélekkel __ MA0 csizmában, köpenyben van. amikor benyit a klub ajta.i tn. gyülekeznek-e? Mert háromkor KTSZ-taggyűlés lesz. Rajta kívül már min­denki átöltözött. Műszál.váltás után sietve ebédelt. Á tanácsterem hosz- szű tárgyalóasztalának két o'dalán ülünk szemközt. Megismétli, hogy háromra várják a fiatalok. Jaczkovits Erzsébet az egyik konzervgyári KISZ alapszervezet titkára — ami­kor magáról kellene beszél­nie — csendes, halk szavú. A':i nem látta még a fiata­lok között, el sem hinné, hogv képes vitatkozni, érvel­ni, tanácsot adni. Vezetésé- ve' a Tvereskova alapszerve zet jó hírnévre tett szert a konzervgyári fiatalok köré­ben. Két éven keresztül a verseny kezdetétől — birto­kolták a legjobb alapszerve­zetnek járó vándorzászlót. Annyit lehetett hallani a tyereskovásokról, hogy ha Er­zsiké neve nem jutott vala­kinek eszébe, azt mondta helyette: „Itt jön Tyeresko- va”. Erős alkatával, kerek orcával még emlékeztet is rá. — Egy reggel azt kérdez­ték; „Tudsz emberekkel bán­ni?” — Ráfeleltem, hogy a KISZ-ben végzett munkám alapján úgy érzem, igen Akkor kerültem el az aláp- szervezetemtŐl. Más munka­kör, más műszakbeosztás. A közös eredményeket sajná­lom csak, mert vannak új fiatalok, akikkel egy a mű­szakbeosztásunk. Belőlük is lehet tyereskovásokat csinál - i ni. Azokra a közös eredmé­nyekre emlékszik vissza. Az utóbbiak közül a szociális otthon lakóinak rendezett anyák napi ünnepséget em­líti. — Jól sikerült. Kisdobo­sok, úttörők, még katonák is csatlakoztak hozzánk. Vol­tunk annyian, hogy jutott „unoka” az öregeknek. A klubdélutánokat a ke­mény feladatok közé sorol­ja. — A város fiataljainak szórakoztatására vállalkoz­tunk. Vasárnaponként válto­zott a rendezők személye, de egyszerre csak egy alapszer­vezet vette ki a részét a munkából. Mert hiába szólt a zene, munka volt az. Én akkor örültem, ha mások lói érezték magukat. Érez­tem, csináltam valamit és láttam annak eredményét. A személyes kérdések elől is a közös gondokra igyek­szik terelni a beszélgetést. Persze, amikor az arany ka­rikagyűrűről kerül szó, ami­vel nemrégiben jegyezte el vőlegénye, nem tud kitérni. — Hol köttetnek a házas­ságok? A mienk a konzerv­gyári raktár átadó folyosó­ján. Ő volt a KISZ termelé­si felelőse. Sokszor mentem hozzá aláíratni egy-egy válla­lásunkat. Jó véleménnyel volt az alapszervezet mun­kájáról. Akkor még nem tudtam; mennyire. Hogy egy kicsit felenge­dett és saját gondjairól kezd beszélni, hat év mindenna­pos fárasztó útjait is megem­líti. Azóta jár be Nyírtelek­ről. — Három évig, amíg ta­nuló voltam, aztán a másik három, amióta konzervipari szakmunkás lettem. Otthon bizony nem számíthatnak rám. De mást is elhanyagol tam a fiatalokért, az ifjúsági mozgalomért. Jaczkovits Erzsébet gerely­vetésben serdülő megyei baj­nok volt. Már nem sajnálja. Elfoglalják a tervek, „Tye- reskovát” csinálni az új alap­szervezetből. — Itt van az ősz. Több időnk lesz. Most ismerke­dem az új emberekkel, kire mit lehet építeni. A kérdésre, hogy ..És eskü­vő után?” — rácsodálkozik. — Ugyanúgy. Tudom, a lányok férjhez mennek és lemondanak a KISZ-ben végzett munkáról. De nem mindegyik. Hozzám úgyis jönnének a fiatalok, ha le­mondanék is. És nagy ter­veim is vannak. Azokkal mi lenne? Felsőtárkányon a szovjet—magyar táborban barátokat szereztem, alap­szervezetünk felveszi velük a kapcsolatot. Cserelátoga­tásra is sor kerülhet. Azt nem teszi hozzá, hogy a 100 szovjet és a 100 ma­gyar fiatal között egyedül volt Nyíregyházáról. Esküvő előtt a húszéves „Tyereskovára” nagy feladat vár. A mozgalmi munkában elért eredményei alapján az országos békekongresszus megyei küldöttei közé vá­lasztották. Ö csodálkozott ezen. Akik ismerték, nem. — Hogy telik a bejárás és a műszakolás mellett min­denre időm? Annak nem megy csak, aki nem szívvel- lélekkel csinálja, B. E. A SZATMÁRIAK VAROSA Beaaéfjgeíés Lánczi Jánossal, Mátészalka tanácselnökével Alig két hónapja ünne­pelte Mátészalka Várossá alakulását. A fejlődés új le hetőséeei, szélesebb útja tá­rult Szatmár „fővárosa” előtt. Erről beszélgettem Lánczi Jánossal, a városi tanács elnökével. — Milyen, azelőtt ,já rási vagy egyék kezelé­sű intézmény került át eddig a városhoz? — Szeptember elsejével jött át az Esze Tamás Gim­názium, a középiskolai di­ákotthon, a gyors- és gépíró- iskola. Szociális és egészség- ügyi ágazatunkhoz tartozik: körzeti orvosi feladat, üzem­egészségügyi szolgálat. Iskolai egészségügyi feladat, védő­női szolgálat és járványügyi szervezet. Kulturális ágazat­ba: .gimnázium, ipari szak- középiskola (kivéve a MŰM iskolát) középiskolai diák­otthon, középiskolai externá- tus. dolgozók középiskolai oktatása. , — Mennyiben és mi­lyen eredménnyel sike­rült kialakítani a váró si tanács apparátusát? — Különösen jogászokra, mérnökökre, közgazdasági és pénzügyi szakemberekre volt szükségünk. Az appará­tus kialakítása zömében si­kerrel megtörtént. Problé­ma maradt a közszolgálatú emberek itteni állandó laká­sának a biztosítása, mivel" többségük 30—40 kilométer­ről jár be naponta. Remél­jük, sikerül majd lakásigé­nyüket is kielégíteni. — A kérdéssel kap­csolatban talán bőveb­ben szólhatna Lánczi elvtárs a város lakás- fejlesztési programja róL — A program még koránt­sem teljes és főképp nem végleges. Most kezdetben még inkább több az elkép­zelés, a kapcsolatos érvek és ellenérvek ésszerű tisztázá­sa. Jelenleg telekparcellázás történik a Zalka Máté utca mögött, a város keleti ré­szén. Olyan nagy az igény­lők száma, hogy ez a terület csak részben kielégítő. Újabb telekparcellázásra volna szükség, de ez a lehe­tőség korlátozott. Felmerül a kérdés: olyan telekparcellá- zást, végezni, ahol azonos te­rületen több lakás, emeletes társasházak építésére kerül sor. Az ilyenek könnyebben közművesíthetők és egyben korszerűbbek is, A városi tanács ez utóbbi elképzelést támogatja, S hozzátartozik a kérdéshez, hogy a folyamat­ban lévő közművesítés hu­szonötezer lakosú város kia­lakítására készül; a jelenlegi lakosság tizenháromezer kö­rül van. (A legutóbbi, 1960- as népszámlálás 11 249 lakost talált Mátészalkán.) — Milyennek ítélhető az ifjú város kereske­delmi, ellátási helyzete? — Dicséret illeti a fogyasz­tási szövetkezet erőfeszítését. A nemrég megnyitott Krasz- na áruház épülete valóban városi igényt elégít ki. Azért mondom, hogy az épülete, mert az árukészlet választé­kát még javítani kell. Jól jön az épülő szövetkezeti ABC-áruház is. Sokat lendít az ellátás javításán a vasút­állomás melletti új csemege áruház. Elavultak, nem felel­nek meg a növekvő követel­ményeknek a kisker bolt­jai; nehezen tudja a szövet­kezeti kereskedelemmel a versenyt tartani. Kellemesen új színfolt lesz és hiányt pó­tol az épülő 108 ágyas, 159 személyes éttermű vendéglő­szálloda, amit a Nyíregyházi Vendéglátóipari Vállalat épít. Jövő évben nyílik meg. Örömmel üdvözöljük a ter­melőszövetkezetek kezdemé­nyezését. A helyt Egyesült Erő ízléses üzletházat épít a város központjában, ahol zöldség-gyümölcsfélesége­ket, tejet, baromfit, tojást fog többek között árusítani. Rövidesen a lakosság ren­delkezésére áll a tiborszállá- si Uj Élet Tsz birkacsárdá- ja. Említést érdemel a nagy- dobosi P tőfi Tsz borkósto­lója. De más szövetkezet1* gazdaságok részéről is mind nagyobb az é leklodés. Tá mogatjuk a kezdemé­nyezéseket is. legy?n e^észsé- ges verseny a kere, kedelem ben, a közellátásban — ez a város javára van. — Fontos szükség, igény van iparosításra. Körvonalazná ennek ál­lását, perspektíváját Lánczi elvtárs? — Fontosságát tekintve előbbre kívánkozott volna ez a kérdés. Szívesen közlöm, hogy az iparosítás egyik fon­tos feltétele, a víz- és csa­tornarendszer kiépítése megkezdődött. Ki van jelöl- ve 100 hektár ipartelep he­lye a jármi és a meggyesi műutak között. Általános közművesítése is folyamatban van. Megépült az úi iparte­lep műútjának egy része, s 1971-ig a vasúti iparvágány is elkészül. Jelenleg végzik a Magyar Optikai Művek gyáregységének építését. Termelését előre láthatólag a jövő évben beindítja, s mindjárt kezdetben mintegy' 400 dolgozónak biztosít ál­landó munkát. Később a munkáslétszám a kezdetinek többszöröse lesz. Jelenleg több fővárosi és más nagy gj árral van folyamatban tár» gyalás szálkái ipartelepítés céljából. Többek között ilyen­nek említhetem a GANZ-t ■/agy a Budapesti Épületasz­talos Gyárat. Egyáltalán nem ünik hihetetlennek, hogy 1975-ig mintegy tízezer ina- ri munkahellyel fog rendel­kezni a város. — Az általános teen­dők, távlati célok kő -. pette bizonyára van ' ’k sürgető gondok, fel/ ’■>- tok. Ezekről még va i. mit. — A kérdés természetein indokolt. Hogy mindjárt mást ne mondjak: városi szinthez, igényhez mérve korszerűtle­nek általános iskoláink egy része Szűkek, kevés férőhe­lyesek óvodáink. Szinte sú­lyosnak mondható a helyzet az általános iskolai napközi­nél. Ez utóbbit felújítani nem is érdemes, újat kellene épí­teni. Említést érdemel, hogy a városi pártbizottság javasla­tára a városi tanács határo­zatot fogadott el. Lényege; Mátészalka társadalmi szépí­tése. Szervezett fásításra, parkolásra, virágültetésre, gondo ra és általános tisz­taságra vonatkozik. A tanács tagjai egvet értenek ezzel és körzetükben ilyen irányú szervezést is végeznek. # Asztalos Bálint MEGIEGYZÉS Szervezetlenség az almafelvásárlásban Ha sok vagy kevés az alma mindenképpen baj Most sok alma termett. Szedésének és értékesítésének még csak az elején tartunk, de a problémák egész sora keseríti, főleg a termelők, bő termés feletti örömét. A nyírmihálydi ..Uj Élet” Termelőszövetkezet ellenőrző bizottsági elnöke, Ke­rek! József leveléből idézünk ennek illusztrálására: „A körszedett jonatán átvétele szervezetlenül megy. Ko­rábban a Nyíregyházi Almatárolóba szállítottuk, ahol a gép­jármű 15—36 órát időzött egy fuvarral. Megörültünk, amikor a szomszédunkban, tőlünk öt ki­lométer távolságra felépült a nyírgelsei almagyár. Szep­tember 18-án sikerült is átadni egy gépkocsi almát, s ezzel meg voltunk elégedvé. Másnap a Nyírbátori MÉK kiren­deltségtől diszpozíción engedélyt, kaptunk újabb két kocsi alma átadására. Az átvevő a MÉK diszpozícióját nem vet­te figyelembe, kijelentette, csak ő adhat engedélyt a beszál­lításra. Ezután közölte, hogy órabeosztással fogják az almát bevenni és ml 22-én vihetjük az almát, délelőtt 10 órára le­gyünk ott, nyblc gépkocsi rakománnyal. 22-én hajnalban tűz és traktorvilágításnál rakodtunk 13 fővel. 5 erőgéppel. Az almával időben megjelentünk, de ránk csak este hat óra körül került sor, s akkor is az átve­vő az egyik rakományból lekért egy láda almát, négy al­mát megnézett és kijelentette, hogy nem veszi át az almán­kat. Tizenhat órai munka és idegeskedés után este hét óra­kor jöttünk vissza a termelőszövetkezetbe, öt kocsi közel kétszáz mázsa exportra válogatott AA-s almával.” A levél kivonatos részéhez még csak annyit, a termelő- szövetkezet elnöke kiszámította, hogy azon a napon 40 ezer forint veszteség érte a termelőszövetkezetet. Alma átvételi ügyben nehéz igazságot tenni. Egy min­denképpen vitathatatlan, hogy a körszedett alma átvétele szervezetlenül történik. A kereskedelem MÉK és HUNGA- ROFRUCT csak elhatározta, hogy közel négyezer vagon kör­szedett almát vesz át és tárol a hűtőtárolóban. Az elhatá­rozást nem előzte meg szervezés, de más vonatkozásban olyan objektív akadályok is közrejátszottak a gyors átvé­telben, hogy a nyírgelsei almatárolö nem épült meg a ter­vezett időre. Az átvevőkkel kapcsolatos panaszok szintén csak részben helytállóak. Kevés az átvevő és ez is oka an­nak, hogy nem tudnak alapos munkát végezni. Természete­sen ez nem üthet vissza a termelő gazdaságokra. Nyírmi­hálydi esetében is a teljes rakomány visszaküldése helyett találhattak volna más megoldást is. Az átvevők szerint nem csak a termelőknek vannak pana­szai, de nekik is. A körszedett almát a termelők nem vá­logatják gondosan ahhoz, hogy tárolható legyen. Nem min­dig ügyelnek a megfelelő nagyságra és a megfelelő minő­ségre. Nem egyszer érkezik olyan rakomány, amelynek több mint tíz százaléka nem felel meg a minőségi követelmé­nyeknek, így bármennyire is jóindulatúak, nem tudják át­venni. A tumultust az átvételnél sokszor nem a lassú átvétel okozza, hanem az, hogy a termelőszövetkezetek akár van diszpozíciójuk, akár nincs viszik az almát. Az almaátvétellel kapcsolatos problémák nagy részén idén még lehet segíteni. A iegfőbb bajokat azonban csak jövőre lehet orvosolni. Ilyen többek között, hogy szerződé­sen belül a MÉK és HUNGAROFRUCT a jövő évi termésnél állapodjék meg a termelő gazdaságokkal a körszedett al­ma mennyiségére. Azt is célszerű lesz meghatározni, hogy egyes gazdaságok körszedett almáikat melyik átvevő helyre szállítsák. Az átvétel megszervezése így könnyebb lesz, ke­vesebb lesz a reklamáció. A tömegalmára az A-s és belföl­di áru átvételére vonatkozóan már most szüksége; intézked­ni. Egyrészt tájékoztatni kell a termelőket, hogy exportál- mánál milyen lehetőségük van a kedvező értékei sre. Ezen kívül azt is szükséges közölni, hogy belföldi árujuk átvé­telére és elszállítására milyen ütemben kerül ,or. így elke­rülhető, hogy a termelőszövetkezeteket, állami gazdaságokat, termelőket bosszúság és károsodás érje. ■ Seres Emi- ormát i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom