Kelet-Magyarország, 1969. szeptember (26. évfolyam, 204-226. szám)
1969-09-25 / 222. szám
aCXVI ÉVFOLYAM. 222. SZÁM ÁRA 80 FILLER 1969. SZEPTEMBER 25, CSÜTÖRTÖK LAPUNK TARTALMÁBÓL! A nagyüzem helye és a kisüzem rangja (3. oldat A „minivállalat” milliói C5. oldal) Tanyasi fiatalok kulturális tervei (5. oldal) Sportjelentéseink (7. oldal) A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság barátsági, együttműködé és kölcsönös segítségnyújtási szerződése, a szakmunkásképzés és a gázenergiáról szóló törvényjavaslat az országgyűlés szerdai napirendjén Szerdán délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésen részt vett Lo- sonczi Pál, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti diploAz elfogadott napirend szerint először a Magyar és a Bolgár Népköztársaság júliusban aláirt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéséről szóló törvényjavaslatot tárgyalta az országgyűlés, Péter János külügyminiszter expozéja alapján. A külügyminiszter gazdag, színes történelmi és irodalmi példákkal jellemezte a két nép hagyományos barátságát és egymásra utaltságát, nemzeti és nemzetközi törekvéseinek azonosságát. Egyben felhasználta az alkalmat, hogy vázolja a nemzetközi helyzetet. Napjaink változásaira az a legjellemzőbb — mondotta —, hogy előtérbe kerül a tárgyalásos módszer és a legveszélyesebb kérdésekben is kezdenek kialakulni a békés megoldáshoz vezető utak. Mindazonáltal látnunk kell a nyílt és lappangó veszélyeket. A kedvező jelek és a veszélygócok elemzése után a külügyminiszter hangsúA napirendhez hozzászólt Komócsin Zoltán, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is. A Magyarország és a Bolgár Népköztársaság közötti együttműködés tovább fejlődéséről szólva különöser a két ország politikájának eszmei egységét hangsúlyozta Ilyen értelemben beszélt í moszkvai nagy nemzetközi tanácskozás jelentőségéről, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megerősödéséről, amely szétrombolta az imperialisták reményeit. A nagy nemzetközi problémák sorába, a vietnami háború ügyében úgy véljük — mondotta a továbbiakban Komócsin Zoltán, hogy a tárgyalás látszata és a puszta propaganda nem viszi előbb re a béke ügyét. Mi azonban továbbra is valljuk, hogy van békés megoldás, aminek feltétele, hogy távozzanak az amerikaiak Vietnamból és kezdjenek igazi tárgyalásokat A közel-keleti helyzetből is van kibontakozás, ha az izmáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet. Az ülésszakot Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az országgyűlés elnöke elöljáróban kegyelettel emlékezett meg a vietnami nép nemrég elhunyt nagy fiáról, Ho Si Minh elvtársról. Ezután az elnöklő Kállai Gyula emlékeztette a képviselőket a hazánk felszabadításáért vívott harcok megindulásának 25. évfordulójára, valamint a párt és a Hazafias Népfront ezzel kapcsolatos nagy jelentőségű felhívására. Kérte az ország- gyűlést, segítse a maga módján is a jubileum méltó megünneplését. lyozta. hogy a javulás ellenére sem mondhatjuk, hogy ténylegesen és teljesen megoldódott volna egyik vagy másik nagy nemzetközi probléma r s ami a leglényegesebb, a termonukleáris háború veszélye sem szűnt meg. Szólt a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé megbízása alapján az európai kormányokhoz eljuttatott felhívás jelentőségéről és kedvező visszhangjáról, valamint a finn köztársasági elnök küszöbönálló budapesti látogatásáról, amely ugyancsak jó alkalom lesz a budapesti felhívás visszhangjának felmérésére. A közeljövőt illetően úgy véli, kilátás van rá, hogy a genfi leszerelési értekezlet, amelyen Magyarország is képviselteti magát, már a jövő hónap folyamán jelentős javaslatokat terjeszt az ENSZ közgyűlése elé. Kormányunk mindenesetre azon dolgozik, hogy sokasodjanak az enyhülés jelei. raeli kormány végrehajtja a Biztonsági Tanács határozatát. Az európai békéért és biztonságért folytatott küzdelemben a szocialista országok egységének és harcának igen nagy a fontossága, hangsúlyozta a továbbiakban. Ebből a szempontból kell megítélni a csehszlovákiai szocialista konszolidációt az ott kibontakozó kétfrontos harc jegyében. Mi teljességgel bízunk a csehszlovák testvérpártnak a dr. Gustáv Husák által vezetett harca igazában és sikerében. Beszélt Komócsin Zoltán a nyugtalanító újfasiszta és revansista jelenségekről az NSZK-ban, amelyek arra vallanak, hogy egyes nyugatnémet vezető kö rök még mindig nem vettél tudomásul a második világháború után kialakult európai határok történelmi realitását.. Ezért van oly nagy világpolitikai jelentősége, hogy a megalakulásának 20. évfordulójára készülő Német Demokratikus Köztársaság szilárdan szemben áll minden revansista, újnáci törekvéssel. Befejezésül a Központi Bizottság titkára ismételten hangsúlyozta a szocialista egység megerősítésének szükségességét, a nézeteltérések háttérbe szorításának lehetőségeit és ilyen értelemben tett említést az igen nagy jeA délutáni ülésen kerüli, sor második napirendként a szakmunkásképzésről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Veres József munkaügyi mi- niszter — hogy megfelelőképpen méltányolható legyen az iparitanuló-képzésben végbement nagyarányú fejlődés — szólt a tőkés Magyarország ipari tanulóinak, az egykori inasgyerekeknek emlékezetesen nehéz életéről, amelyen első ízben a Tanács- köztársaság kívánt változtatni. Az igazi nagy változás azonban csak a felszabadulás utáni években következhetett be, s az folytatódik napjainkban. Végül is ez tette szükségessé, hogy a korábbi törvények és rendelkezések maradandó elemeit eggyé ötvöző új, egységes jogszabály, törvény szülessen, amely a mai követelményeknek megfelelően rendezi a jövő szakmunkásainak oktatását és nevelését. Ezzel kapcsolatban igen fontos a népgazdaság szerkezetében végbement sok jelentős változás, egyes ipari ágazatok, s ezeken túlmenően a kereskedelmi és egyéb szolgáltatások fontosságának megnövekedése, s természetesen a termelés általános technikájában és technológiájában bekövetkezett rendkívüli fejlődés. Mindezt követni kell az ipari tanulók képzésében is, akiknek a száma hazánkban két évtizede még alig haladta meg a 60 ezret, ma pedig 220—230 ezer körül mozog. Mégis, egyre nehezebb bizonyos szakmákban utánpótlást biztosítani. Itt-ott még a népszerű szakmákban is tanulóhiány mutatkozik. Pedig jelenleg különösen sok fiatal kerül ki az általános iskolákból, a következő években pedig apadni fog a számuk. Ezek a körülmények is fontossá teszik a szakmunkás- képzés korszerű szabályozását, a pályaválasztási tevékenység megjavítását. Szóba került a vita során a vállalatok megnövekedett szerepe az ipari tanulók oktatásában. Ma már elsőrendűen tőlük függ, megmaradnak-e a fiatalok tanult szakmájuknál, s hűségesek ma- •adnak-e a vállalathoz, amely részt vett képzésükben. Az egyik hozzászóló, Kaszás Imre szerint ez nem. is annyira az anyagiak, inkább az üzemben uralkodó légkör kérdése, magyarán azé: mennyi emberséget tapasztalnak munkahelyükön a fiatalok. lentőségű Koszigin—Csou En- laj találkozóról, még ha nem is szabad ezt az eseményt túlzott reményekkel szemlélni. További hozzászólások és a külügyminiszter válasza után az országgyűlés egyhangúlag törvénybe iktatta hazánk és a Bolgár Népköztársaság között létrejött új szerződést. A törvényjavaslat világossá teszi, hogy halaszthatatlan a képzés tartalmi és szerkezeti reformja, a technikai és tudományos forradalom konzekvencióinak érvényesítése. A hozzászólók ezzel kapcsolatban is elmondották tapasztalataikat, többek között az egyes tanműhelyekben még megtalálható özönvíz előtti gépekről, amelyeken — különösen a mai követelményeknek megfelelően — nem lehet megtanulni dolgozni. Úgynevezett lépcsőzetes oktatás bevezetéséről van szó, amely az általános alapozó képzésből kiindulva fokozatosan halad a specializáló felé, amelyben már a mtinkaTisztelt országgyűlés! A szakmunkástanuló törvény megalkotása egy reális társadalmi-ifjúsági igény felismerését, az ifjúság érdek- védelmével kapcsolatos fontos probléma megoldását jelenti. A törvényt nem csak egyszerűen a szakmunkás- képzés jogszabályaként fogom fel, hanem mint ifjúsági törvényt üdvözlöm, mert az általános iskolákból kikerülő fiatalok jelentős tömegeit érinti Minden fiatal vágya, hogy megtalálja helyét az életben, a társadalomban és maximálisan kamatoztathassa az iskolában tanultakat. A reform segíti kielégíteni ezt a vágyat. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a reform csak feltételeket, lehetőségeket nyújt, ifjúságunk feladata, hogy helyesen éljen ezekkel a lehetőségekkel Becsületesen. szorgalmasan tanuljon, felkészüljön élethivatására. Végső soron minden cél, a fiatalok érdekében történő valamennyi intézkedés helyessége csak az eredményekben mérhető le. Abban, hogy a fiatalok minden szempontból az életre felkészülten hagyják-e el az intézetet. Az új jogszabályt azért is ifjúsági törvénynek tekintem, mert ez magában foglalja a tanulóifjúság véleményét, állásfoglalását, nem egy kérdésben konkrét javaslatait. A képviselő ezután rámuhelyen szerzett tudásnak jut a fő szerep. A követelményeknek megfelelően növekszik a természettudományi oktatás súlya és nagyobb fontosságot nyernek az elmélyült szakmunkában mind nélkülözhetetlenebb elméleti ismeretek. A törvényjavaslat változatos módon kívánja ösztönözni, hogy a népgazdaság a jövőben megfelelő mértékű utánpótláshoz jusson. Az ipa- ritanuló-képzésnek utolsó félévében ösztöndíj helyett szakmunkásdíjazást és a munkásoknál szokásos jutalmakat is kaphat. A kevésbé népszerű szakmákban társadalmi ösztöndíjat rendszeresítenek. Az eddigi 48 óra helyett egységesen 42 órára csökkentik a heti foglalkoztatást, a szakmunkástanulók nyári »vakációja pedig lényegében azonos lesz a többi iskolások pihenőidejével. Megszervezik a rendszeres orvosi vizsgálatot és egészségügyi gondozást, a kedvezményes étkezést és utazást, a munkaruhaellátást és a szociális biztosítást. A törvényjavaslat bizottsági vitáin és az országgyűlés tárgyalásán is kitűnt azonban, hogy a képzés különösen kritikus pontjai a műszaki tatatott, hogy a fiatalok többsége szorgalmasan tanul, becsülettel készül élethivatására, ezt a szakmunkásvizsgák és a tanulmányi versenyek eredményei is bizonyítják. Ahhoz, — folytatta — hogy a tanulókat megfelelően felkészítsük a munkáséletre, tovább kell javítani a nevelés feltételeit. Ehhez az iskolán belül és az azon kívüli nevelés valamennyi rendelkezésre álló eszközét az eddiginél hatékonyabban fel kell használni. A könyvtárak, szakkörök, klubok, sportkörök a nevelésnek kitűnő bázisai, s egyben módot adnak az egyre bővülő szabad idő kulturált eltöltésére. A nevelésnek, a kulturálódásnak azonban nem csak a feltételeit kell megteremteni, hanem a fiatalok igényeit is fel kell irántuk kelteni. A kollégiumok építésének szükségességét is elsősorban a nevelés javítása érdekében sürgetem. Megyénkben is a tanműhelyek és kollégiumok építése a szakmunkásnevelés szempontjából a legfontosabb feladat. A megyében a tanulóknak jelenleg csupán 4,4 százalékát tudjuk elhelyezni otthonokban. Mint ifjúsági vezető, örülök annak, hogy olyan törvényt szavazhatok meg, amely külön pontban kötelezi a különböző szerveket és iskolákat, hogy segítsék az Ifjúsági Szövetség munkáját. Az ifjúság igazságérzetével találkozik a törvénynek az a tanárképzés megoldatlansága, valamint az iskolák, tantermek, tanulóotthonok szűkös volta. Többen rámutattak, így Kónyi Gyula, a törvényjavaslat előadója is, valamint Kaszás Imre képviselő, hogy az oktatás fejlesztésével voltaképpen a nemzet szellemi vagyonát növeljük és az erre fordított beruházások sokszorosan visszatérülnek. A szakmunkásképzés re- formja sok segítséget adhat — ez is kiderült a tanácskozás eddigi menetéből — a szakmunkáshiány jelenlegi nehézségeinek leküzdéséhez, s ezen túlmenően a fizikai munka — tapasztalható — torz megítélésének legyőzéséhez. Jellemző a rendkívüli érdeklődésre, amellyel az országgyűlésben is a törvényjavaslatot fogadták, hogy mintegy harmincán jelentkeztek hozzászólásra, ilyen sok kép. viselőnek volt személyes mondanivalója a több mint 200 ezer szakmunkást. 390 szak- munkásképző-iskolát és sok száz ipari és más vállalatot érintő ügyhöz. Az ülés ennek folytán a késő esti órákban ért véget, s ma délelőtt folytatja munkáját. rekvése is, hogy egyértelművé kell tenni a szakmunkás viszonyt, s amely felszámolja a jogokban, de a kötelességekben is az indokolatlan különbségeket. Fel szeretném hívni a figyelmet a törvény végrehajtásának fokozott ellenőrzésére. Sajnos a kisiparosoknál és a nagyüzemekben egyaránt elég gyakran találkoztunk a régi szakmunkástörvény megszegésével, ügy vélem, a végrehajtást is elősegítené a szakmunkásképzés irányításának fokozottabb decentralizálása. Felhívom a végrehajtási rendelkezéseket készítő szervek figyelmét, hogy részletesen szabályozzák a tanulók morális jogait is. Félreérthetetlenül meg kell határozni, hogy milyen legyen az iskolákban a tanulók önkormányzati rendszere, a tanuló milyen módon mondhat véleményt, tehát javaslatot az iskolában, vagy az üzemben még a döntések meghozatala előtt az őt érintő kérdésekben. A törvénytervezetet előzetesen megtárgyalta a KISZ Központi Bizottságának intéző bizottsága is, s azzal egyetértett. Szeretném tolmácsolni az intéző bizottság, a KISZ-szervek köszönetét, hogy a törvénytervezet elkészítésekor javaslataikat figyelembe vették. Az előterjesztett törvényjavaslatot elfogadom és a tisztelt országgyűlésnek is ei> fogadásra ajánlom. Péter János expozéja Komócsin Zoltán felszólalása Veres József előterjesztése Bánóczi Gyula Szabolcs-Szatmár megyei képviselő felszólalása VflXe MOlET/íJAI, ESfESiliJITIK I
