Kelet-Magyarország, 1969. szeptember (26. évfolyam, 204-226. szám)

1969-09-25 / 222. szám

f. oldal ÍÓéS. szepfemEer Sft Kfttlff-MASYAItORSZÁS Ton Duc Thang a VDK elnöke Hanoi, (MTI): Hanoiban kedden a VDK nem z.etgy ülésének ötödik ülésszaka harmadik ülésén Ton Duc Thangot választotta meg a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság elnökévé és Nguyen Buong Bangót a köztársaság alelnökévé. A képviselők egyperces né­masággal adóztak Ho Si Minh emlékének. A nemzetgyűlés nevében Truong Chinh, a nemzetgyű­lés állandó bizottságának el­nöke mondott beszédet, amelyben méltatta Ho Si Minh emlékét és kifejtette a népi demokratikus hatalom megszilárdításának feladatait Ezután felolvasták az elhunyt Ho Si Minh elnök végrende­letét, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságá­nak felhívását és a párt Köz- ponti Bizottságának Ho Si Minh elhunyta alkalmából kiadott gyászjelentését. A képviselők viharos taps­sal fogadták Ton Duc Thang elvtárs beszédét, aki köszöne­tét mondott a nemzetgyűlés­nek az iránta tanúsított bi­zalomért és ígéretet tett ar­ra, hogy Ho Si Minh elnök útmutatásának megfelelően minden erejét a haza, a nép és a forradalom szolgálatá­nak szenteli. Az ülésszakra meghívták Nguyen Huu Tho-t, a Dél­vietnami Nemzeti Felszabadí­tás! Front elnökségének je­lenleg Hanoiban tartózkodó elnökét, Trin Dinh Thao-t, a Vietnami Demokratikus és Békeerők Központi Bizottsá­gának elnökét, Nguyen Doant, a dél-vietnami ideiglenes for­radalmi kormány elnökhe­lyettesét, valamint a Dél-vi­etnami Köztársaság hanoi képviseletének ügyvivő veze­tőjét * A Hanoiban közzétett rö­vid életrajzok szerint Ton Duc Thang, a VDK újonnan megválasztott elnöke 1888- ban született munkáscsalád­ból, a dél-vietnami Long Xuyen tartományban. 1919- ben a francia matrózokkal együtt részt vett abban a há­borúellenes megmozdulásban, amellyel meg altar Iák aka­dályozni, hogy a francia im­perialisták csapatokat küldje­nek a fiatal szovjet köztársa­ság eltiprására. Ton Duc Thang vörös zászlót vont fel egy francia hajó árbocára hogy üdvözölje az oroszorszá­gi októberi forradalmat. Ezért a tettéért letartóztatták. 1929-ben a francia gyarma­tosítók ismét letartóztatták Ton Duc Thangot és húsz év börtönbüntetésre ítélték. 1930- tói az Indokínai Kommunis­ta Párt tagja volt. Az ellenállási háború ki­lene éve alatt és a béke helyreállítása után mind a mai napig Ton Duc Thang felelős párt- és állami tiszt­ségeket töltött be. 1960-ban választották meg a Vietnami Demokratikus Köztársaság alelnökévé. Nguyen Luong Bang 1904- ben született egy szegény fa­lusi tanító családjából. Tevékeny politikai és szer­vező munkát végzett a haip- hongi és saigoni munkások körében. Több ízben letartóz­tatták. 1931-ben húsz év bör­tönbüntetésre ítélték, de a következő évben sikerült megszöknie. 19.33-ban ismét elfogták és életfogytiglani el­zárásra ítélték. Tíz év múlva újból megszökött a börtönből. Nguyen Luong Bang fele­lős párt- és állami posztok­ban dolgozott. Külpolitikai összefoglalónk § Az NDK ratifikálta • Az igazság keresése # Izrael deficitje A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája szerdai ülésén egyhangúlag elfogadta az atomsorompó- szerződés ratifikálására vo­natkozó törvényjavaslatot. Aligha kétséges, hogy mind­össze néhány nappal a másik Németországban sorra kerü­lő választások előtt, ez a tény is hatást gyakorol majd nMnd a világ közvéleményé­re, mind az urnák elé járuló nyugatnémet lakosságra. Hi­szen a világ minden békesze­rető embere az atomsorompó- szerződés mellett foglal ál­lást és nehezményezi — jog­gal látva ebben a revansista —militarista szellem csiráit -— hogy az NSZK-ban mind ez ideig nem voltak hajlandók ratifikálni ezt a fontos egyez­ményt. A másik német. ál­lam, a szocializmus Német­országa most ismét példát mutatott. Tovább időzve Közép- Európa térségében, érdekes hírek érkeztek szerdán a szomszédos Csehszlovákiából. A pozsonyi Pravda az 1968 januárja után az országban kialakult helyzetről közöl ter­jedelmes értékelést, rámutat­va arra az alapvető hibára, hogy 1968. augusztusa előtt a jobboldali opportunista kö rök felesleges tehernek te­kintették és valósággal sem­mibe vették a CSKP Közpon ti Bizottságát. Később meg­próbálták e testületet enge­delmes eszközükké formálni A pozsonyi Pravda leszöge­zi: azért, ami 1968 augusztu­sában történt, a jobboldali opportunista csoport a fele lós. Ugyanerről a témakörről szól Alois Indra nyilatkozata is, amely a prágai Rudé Prá- vóban jelent meg. Ugyanak­kor, amikor Indra aláhúzza, hogy „január törvényszerűen következett be, s végrehajtá­sa inkább megkésett volt, mint korai”, leszögezi, hogy mind elméletileg, mind gya­korlatilag hiányzott a kellő felkészültség a további fejlő­désre. A párt elveszítette marxis­ta-leninista jellegét, a pár­ton belül jobboldali csopor­tok szervezett frakciós tevé­kenységet folytattak. Indra végül hangoztatta, hogy a fejlődés jelenlegi szakaszát az igazság keresése jellemzi. Göröngyös az út, amelyet nyílt és következetes cseleke­detekkel kell végig járni, hogy a politikai küzdelemből igazi győzelem születhessék. Miközben az ENSZ székhe­lyén egyre-másra folynak ta­nácskozások a közel-keleti válság békés és politikai megoldására, izraeli gépek újabb támadást intéztek az EAK ellen. Golda Meir, Iz­rael miniszterelnöke pedig hivatalos látogatásra az Egye­sült Államokba utazott. A lobbi között nagy összegű kölcsönökért és katonai se­gélyért folyamodik a wa­shingtoni kormányhoz. Hol­ott, mint a TASZSZ szemle­írója megállapítja, Izrael.már így is nemzeti jövedelmének 20 százalékát költi fegyverke­zésre, a fizetési mérleg a gaz­dasági élet militarizálasa miatt deficites. Kádár János fogadta a finn nagykövetet Kádár János, az MSZMP KB első titkára szerdán — kérésére — fogadta M. J, Ingmant, a Finn Köztársaság magyarországi nagykövetét. BUKAREST A hivatalos látogatáson Ro­mániában tartózkodó Urho Kekkonen finn köztársasági elnök folytatja országjá-ó körútját, szerdán az elnök a Duna deltavidékével ismerke­dett. Az esti órákban a f'nn elnök és kísérete Mangaliába, az ismert üdülőhelyre érke­zett. BECS A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 13. közgyűlésén, szerdán megkezdődött az ál­talános vita. A plenáris ülé­sen felszólalt többek között az Egyesült Államok, Bel­gium, és Finnország képvise­lője. SZÖFIA Todor Zsivkov zárószavá­val szerdán befejeződött a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának plé- numa, amely a népgazdaság irányításának új rendszerével, a műszaki haladás és a tér­melés koncentrációjának kér­déseivel foglalkozott CHICAGO Hatalmas robbanás rázkód- tatta meg szerdán egy chica­gói nyomdát. A robbanás kö­vetkeztében hat munkás éle­tét vesztette, 30—40 súlyosan megsebesült és egytonnás pa­pírtekercsek repültek az ut­cára. MOSZKVA Nguyen Thi Binh asszony, a dél-vietnami ideiglenes for­radalmi kormány külügymi­nisztere Hanoiból, Párizs felé utazva, Moszkvába érkezett. BUKAREST Szerdán Emil Draganescu, a román minisztertanács al- elnöke fogadta Bondor Jó­zsef építési és városfejleszté­si minisztert. BRAZÍLIA A brazil fővárosban szer­dán letartóztattak két sze­mélyt, azzal a váddal, hogy részt vettek Elbrick amerikai nagykövet elrablásában. Külpolitikai széljegyzet: „Szuperpcirbeszéd11 New Yorkban Európa felett már éjszaka volt, amikor az ENSZ-ülés- szak peremén működő „diplo­máciai nagyüzem” keddre virradóra jelentős új ese­ményt produkált. Első ízben találkozott egymással Gro- miko, a Szovjetunió és Ro- gers. az Egyesült Államok külügyminisztere. A két szu­perhatalom diplomáciájának vezetői hét végére még egy találkozót terveztek, s nem lehetetlen, hogy a jövő hét folyamán harmadízben is megbeszéléseket folytatnak. Ezt a találkozósorozatot mindenekelőtt a politikai előzmények emelik ki a ma­gas színtű, de rutinjellegű megbeszélések tömegéből. Már a bizalmas megbeszélé­sekről kiszivárgott első és szükségszerűen szűk szavú közlések jelezték, bogy a le­szerelési tárgyalások fontos helyet foglaltak el a megbe- széléseken. A nemzetközi dip­lomáciában immár köztudott, hogy ezenbelül elsősorban a rakétarendszerek kérdése sze­repei a napirenden. A Szov­jetunió már Nixon hivatalba lépése előtt a legmagasabb állami szinten (Koszigin egyik beszédében) világosan közöl­te. hogy kész tárgyalásokat folytatni a stratégiai fegyver- rendszerekről. Arról van ugyanis szó. hogy ezeknek a fegyverrendszereknek — és főképpen a rakétaelhárító­rendszereknek — a létreho­zása a fegyverkezési verseny teljesen új szakaszát indít­hatja el. Korlátozásuk viszont megnyithatja az utat széle­sebb körű leszerelési megbe- szélések előtt is. Az amerikai politika lépé­sei az utóbbi időben nem kedveztek a tárgyalások me?-, indításának. Nixon — az ame- rikai reálpolitikusok egy je­lentős csoportjának ellenzé­sével szemben is — elfogad­ta a Safeguard rakétaelhárí- tő-rendszer megépítésére vo­natkozó döntést. Röviddel utóbb úgy határozott, hogy engedélyt ad a többi, irányít­ható robbanó fejjel el­látott rakéták gyártására is. Ez utóbbiak önmagukban is szükségszerűen kivált­hatják a fegyverkezési ver­seny meggyorsulását. E dön­tések után júliusban a New York Times azzal vádolta Nixont, hogy „immár hét hó­napja személyesen késlelteti a szovjet—amerikai rakéta megbeszéléseket.” Július utolsó napjaiban Gro- miko a legfelső Tanács ülé­sén mondott beszédében isme telten leszögezte, hogy a Szov­jetunió kész eszmecserére az Egyesült Államokkal az úgy­nevezett stratégiai fegyverek ről és hajlandó összevetni az álláspontokat mind a szov­jet—amerikai kétoldalú kap­csolatok, mind a különböző nemzetközi problémák vo­natkozásában. Az amerikai diplomácia magatartását ezután sem le­hetett pozitívnak tekinteni. Nixon körútja jelezte, hogy az elnök fogékony az olyan elképzelésekkel szemben, amelyek szerint a végsőkig ki kell használni a Szovjet­unió és Kína közötti ellenté­teket, a kínai politika allal kínált lavirozási lehetősége két. A kétértelmű, sőt negatív amerikai magatartás ellenére a Gromiko—Rogers találkozó- sorozat mégis létrejött. Ez a legmagasabb színtű közvetlen érintkezés a két szuperhata lom között Nixon hivatalba lépése óta. Létrejöttének té­nye mindenekelőtt azt. mutat­ja. hogy a stratégiai fegyver- rendszerek problémája óriási súllyal nehezedik az Egyesült Államok politikai életére. Nixon, aki január óta nem volt képes új kezdeményezés­re a vietnami háború ügyé­ben. belpölitikailag sem en­gedheti meg magának, hogy teliesen tagadó, negativ állás­pontot foglaljon el a straté­giai párbeszédben. A Rogers—Gromiko megbe­szélés természetesen bizal- más és eredményét elsősorban a következményeken lehet majd lemérni. Pontosabban azon, hogy belátható időn be­iül megkezdődnek-e a rakéta- rendszerekről folytatott szov- jót—amerikai megbeszélések. (Egyes derűlátó de meg nem erősített ENSZ-kombinációk lehetségesnek tartják, hogy már októberben megkezdőd­nek a tárgyalások.) A párbeszéd során más kérdések is felvetődnek. Min- denekelőtt persze Vietnam és Délkelet-Ázsia, valamint a Közel-Kelet problémaköre. Ami az utóbbit illeti. 48 órá­val a Rogers—Gromiko lak­kozó előtt U Thant és a négy Magyar javaslat: Az ENSZ-társaságok világ­szövetségének Nicosiában megtartott 22. közgyűléséről tájékoztatta szerdán az újság­írókat Komját Irén, a magyar ENSZ-társaság főtitkára és Simái Mihály egyetemi do­cens, az elnökség tagja. A közgyűlésen 34 ország küldötte volt jelen. A magyar küldöttek a most megtartott tanácskozás egy érdekes jelenségére hívták fel a figyelmet; soha nem ta­pasztalt mértékben foglalko­zott a világszövetség az ifjú­ság helyzetével, problémái­val. Mint ismeretes az ENSZ az 1970-es évet az ifjúság, a nevelés évének deklarálta. A világszövetség a maga ré­széről határozatot fogadott el. hogy támogatja az 197Ó-es New Yorkban tervezett if­júsági világparlament össze­hívását. A magyar küldőt: felszólalásának és javaslaté nak helyt adva a világszövet­ség egyetértett azzal, hogy az emberi jogok éve — amelyet nagyhatalom külügyminisz* terének tanácskozása meg tu­dott állapodni egy négypon­tos határozatban. Ennek lé­nyege a Biztonsági Tanács 1967-es határozatának végre­hajtása. tehát az izraeli meg­szálló erők kivonása, s ezzel párhuzamosan minden közel- keleti állam (köztük Izrael is) elidegeníthetetlen joga a füg* getlen és szuverén állami lét* hez. Ez mindenesetre azt je­lenti. hogy a meglévő ellen­tétek és megközelítési kü­lönbségek ellenére megvan­nak az elvi egyetértés körvo­nalai a nagyhatalmait között. Távolról sem állítható ez Vietnam kérdésében,' ahol Nixon politikája egyetlen lé­nyeges kérdésben sem hagyia eí a Johnson által kitaposott utat. E két kérdéscsoportnak természetesen nincs közvet­len befolyása a párbeszéd fő témájára: a stratégiai fegy­verrendszerekre, A közvetett befolyást azonban nem lehet tagadni! Hiszen ha az. ameri­kai politika (főként a vietna­mi kérdésben) nem változik, ez csaknem lehetetlenné teszi a nemzetközi lég ír komo­lyabb megjavításét. A strata giai dialógus er imányes le­folytatásához viszont a jelen­leginél enyhültebb atmoszlé- iára van szükség. A New Yorkban most megkezdett „szuperpárbeszéd” ily módon — kezdet és lehetőség. A be­lőle kibontakozó valtsáy ké­pe döntően attól függ, hogy a Nixon-admini-ztráció meny* nyíre k-Jngs szakítani saját — és örökölt — múltjával. — ic —• az ENSZ meghirdetett — aa év leteltével nem zárulhat le, s a harcot e nemes cél érde­kében tovább kell folytatni. A világszövetség közgyűlé­se összesen 26 határozatot fo­gadott el, s ezek között ja­vasolja tagországainak az ENSZ megalakulása 25. év­fordulója megünneplését, az 1970-re tervezett ifjúsági év­nek nemzeti és nemzetközi akciókkal történő előkészíté­sét. Határozati javaslatban szólította fel a közgyűlés Po­litikai Bizottsága az ENSZ-et az izraeli—arab háború meg­büntetésére. Az ENSZ-t.arsa- ságok világszervezete elfő- gadta azt a jelentős határoza­tot is. amely szerint világ­szerte megünneplik a Lenin- centenáriumot. Komját Irén és Simái Mi­hály végül azokról a tenrrva- ’ókról-szóltak, amelyek a vi­lágszövetség Nicosiában ’I fo­gadott határozataiból a ma­gyar ENSZ-társaságra hárul- nak. FolYtffltni kell o harcot ess emberi jogokért A Kozmosz— 301 Az űrhajózás esemény­naptárában az utóbbi 7—8 évben sokszor szerepeltek a Kozmosz mesterséges holdak. A kiadott, olykor nagyon szűk szavú hivata­los jelentések a laikusok számára alig mondtak va­lamit. A szerdán felbocsá­tott 301. Kozmosz űrhajó al­kalmat ad azonban arra, hogy végigtekintsük a gi­gantikus kísérletsorozat cél­ját és eredményeit. 1962 március 16-án kezdő­dött a Kozmosz-program, s azóta lankadatlan ütemben folytatódik. A Kozmosz-hol­dak célja a föld környezeté nek jobb megismerése, ezen­kívül új élettani kísérletek előkészítése, újabb űrkutatási és távközlési rendszerek ki­próbálása. Az adott kísérlet céljától függően egy-egy rakétával egy vagy több mesterséges holdat állítottak pályára. A Kozmosz-holdak pályáit vé­gigtekintve — az indítóhe­lyek szerint is — különböző hajlásszögű pályák állapítha­tók meg. Sok holdat bocsátot­tak fel 49 fokos pályaszög gél, ezeket a Szovjetunó európai részéből indítottá! el, s viszonylag kisebb mére tűek. A többi Kozmosz hói dat az Aral-tó vidéki Bajko nur, mint központ köré tele pített kozmodromokról indí tolták; közöttük leggyakorib bak a 65 fokos pályaszögii holdak. Ezek jelentékeny ré­szét néhány napos keringé- ulán visszahozták — erre . célra megfelelő fékezőrakéta- rendszert helyeztek el a hol dákon. De hosszabb ideig ke­ringő Kozmosz holdak is in dúltak. A magukkal vitt tudomá­nyos berendezések szempont iából is rendkívül változatos a Kozmosz-sorozat. A kisebb holdak 300 kilogramm köriig liek, a nagyobbak 3500—4000 kilogramm súlyúak voltak. Ez nyilván befolyásolja a elhasználható berendezések ipusait is: a kisebb Koz­mosz-holdakon erősebben kel­eti miniatürizálni a műsze eket, míg a nagy holdakon zinte korlátlan a felszerel elő berendezés. A Kozmosz-holdak mérései nek eddigi eredményeit a gyakorlatban különösen az mberrel végzett űrrepülések -órán már hasznosították. Ki­próbáltak számos új mű szert, adatokhoz jutottak s magaslégkör fizikai állapota ról. Egyes Kozmosz-holdat jól érzékelték az amerikai nukleáris robbantások követ­kezményeit: 600—800 méter magasságban regisztrálták azokat a változásokat, ame­lyeket a robbantások előidéz­tek. A föld mágneses felmé­rése szempontjából egyes Kozmosz-holdak mérései r’ön* tő jelentőségűek voHek: azóta részletes térképet ad­tak a föld mágneses teréről. Végrehajtották bolygónk tel­jes mágneses felmérését. Más Kozmosz-hold;'-: a táv­közlési szputnyikok útját je- ölték ki. Az űrélettani vizs­gálatokat segítették elő azok: i Kozmosz-holdak, melyek -ísérleti állatokat hosszabb dón át szállítottak a súlvta- anság állapotában. Más Koz­mosz-holdak meleoro’ógiai megfigyeléseket végeztek. Az immár 7 és fél r— so­rozatosan felbocsátott Koz­mosz-holdak mérési eredmé­nyeiből következtethetnek a udósok a földünk közvetlen környezetében lezajló jelen­esek változásaira is. A tudomány sokat köszön­het az eddigi 301 Kozmosz­holdnak. Nem olyan látvá­nyos eredményeket produkál­nak, mint az embert szállító '.irhajók, de a világűr meghó­dításának előkészítéséhez nél­külözhetetlenek. (H.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom