Kelet-Magyarország, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-02 / 177. szám

1 oldal KELET-MAG Y ARORSZÁ O 1369 augusztus 9. Tanácsülés Mátészalkán (Folytatás az 1. oldalról) tűzött céljaink szorosan » kö­vetik pártunk gazdasági, kul­turális programját. Állami életünk korszerűsítése ugyan­csak most került napirendre. A párt Központi Bizottságá­nak márciusi határozatának végrehajtását az ország köz­véleménye nagy megértéssel fogadta. Az alkotmány módosításá­nak munkájában már szak­értők széles köre dolgozik. A párt célul tűzte ki a szo­cialista demokrácia tovább- szélesítését és a tanácsok önkormányzati jellegének megerősítését. A cél. ahogy a KB márciusi , határozata ki­tűzi: „A szocializmus épí­tésének soron következő fela­datai az államélet, a szo­cialista demokrácia tovább­fejlesztését igénylik, annak érdekében, hogy államrend­szerünk még hatékonyabban szolgálja a szociálisa társa­dalmat, a munkásosztály tör­ténelmi céljait.” — A gazdasági mechaniz­mus reformjának egyik lé­nyeges vonása: az állami szervek érdemi felelősségtel­jes munkájának hatékonyab­bá tétele, a gazdálkodó szer­vek fokozódó önállósága és felelőssége mellett. Tapaszta­lataink tanúsága szerint az államra egyre nagyobb és fe­lelősségteljesebb feladatok hárulnak a szocialista építés fejlettebb időszakában. Az ál­lam gazdaságpolitikai irányí­tó szerepének erősítése — vé­leményünk szerint — nem hátránya, hanem nagy előnye lesz a továbbfejlődésnek. Erősebbé és szocialistábbá teszi rendszerünket. Az álla­mi munka érdemibbé válása nem jelenti a demokratizmus háttérbe szorulását. Miköz­ben hatékonyabbá válik az állam szerepe szükségsze­rűbben módosulnak funkciói is. — Mivel a funkciókhoz mindenkor meghatározott szervezetek kötődnek, átala­kul az államszervezet rend­szere is. Ha e téren időszerű­vé váltak bizonyos változá­sok, akkor azok végrehajtásá­nál államéletünk demokrati­kus vonásának fejlődését alapvetőnek kell tartanunk. — A demokrácia erősítése mindig fontos. A párt az utóbbi 12 évben e tekintetben is helyes úton jár. Ezt bizo­nyítja az egészséges, kiegyen, súlyozott közszellem, a de­mokratikus vitalégkör, a fon­tosabb döntések demokrati­kus előkészítése és még sok más jel. A párt világosan látja és tudja, hogy a demok­rácia elért foka még nem kielégítő. A pozitívumok nem takarhatják el a demokrácia meglévő és nem csekély hiányosságait. Az álla­mi életben nem küzdöt­tük még le a bürokrá­cia maradványait. Bizonyos antidemokratikus vonások a társadalmi életben is jelen vannak. A demokrácia sok­szor formálisan jut érvény­re. Meglévő demokratikus in­tézményeink gyakran nem fe­lelnek meg rendeltetésüknek, munkájukból még hiányzik a kellő tartalom. Az emberek beleszólása a közügyekbe nem ritkán látszólagos. Ha pedig ilyfn, akkor természe­tesen nem lehet vonzó. Tény az, hogy hiányosságaik mi­att is tapasztalható a közöm­bösség a dolgozók egy részé­ben. Ha az embereket saját tapasztalatuk nem győzi meg arról, hogy bírálatuk nem jár kellő eredménnyel, ez vissza­tartja őket a véleménynyil­vánítástól. Az ilyen tünetek számunkra nem lehetnek mellékesek. Mindent el kell követni, hogy javítsuk mun­kánkat és kibontakoztassuk az igazi és hatékony demok­ráciát. A demokrácia erősíté­sére ma leginkább azokon s területeken van lehetőség, ahol legközvetlenebbül kap­csolódnak a tömegek minden­napi életéhez. Ezek pedig főleg a termelőüzemek, a községi, városi tanácsok. A továbbiakban belpoliti­kai életünk más fontos kér­déseiről. a gazdasági reform eddigi eredményeinek és ki­bontakozásának felételeiről szólt az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke. Megállapítot­ta: — Gazdaságunk növeke­dési üteme az elmúlt három évben meghaladta a tervezet­tet. A harmadik ötéves terv főbb előirányzatait túlteljesí­tettük. A gazdasági reformot 1968-ban bevezettük, az átál­lás eredményes és zökkenő- mentes volt. Ennek elismeré­se mellett azonban látni kell azt is — folytatta Kisházi Ödön elvtárs —, hogy az élet a reform további teljes kibontakozását diktálja. Ez­zel összefüggésben szép számmal akadnak teendők. A legáltalánosabban ismert és legnyilvánvalóbb probléma a reálbérek lassú, alig ész­revehető emelkedése. Nem szűntek meg a beruházási te­vékenység ismétlődő nega­tívumai, nem kielégítő a ter­melés és munkaszervezés. Az üzemek jelentős részében ez­zel együtt jár a munkával való oazarlás, az alacsonyabb munkatermelékenység, ami az elmúlt másfél évben sem javult érdemlegesen. A kész­letnövekedés is meghaladja még a gazdaságilag indokolt mértéket. Mindezt és gazda­sági növekedésünk még több más problémáját nevezzük a gazdasági hatékonyság javítá­sa tartalékának. — Tanácsaink életéből is számos példát említhetnénk. Gyakran előfordul, hogy új létesítmények felépítésekor vagy a meglévő továbbfej­lesztésekor előre nem szá­molnak a munkaerőszükség­lettel. Ne akkor kapkodja­nak, amikor az új létesít­mény elkészül, hogy honnan teremtik elő a nagy számú munkaerőt. A továbbiakban Mátészal­ka fejlődéséről szólt az El­nöki Tanács helyettes elnö­ke. Hangsúlyozta: Szabolcs megye keleti részének fel- emelkedését a térség termé­szetes központjának, Máté­szalkának kiemelt fejleszté­sével lehet elősegíteni. A A város alapítási okiratá­nak átadása után Vass Jó­zsef, a Hazafias Népfront vá­rosi titkára javaslatot tett a városi tanács vb tagjainak számára. A városi tanács ki­lenc tagú végrehajtó bizott­ság megválasztását határozta el. Ebből az alakuló városi tanács ülésen kilenc helyet töltettek be. A Mátészalkai Városi Tanács VB tagjává választották Nagy Bertalant, dr. Varga Miklóst, dr. Csö­mör Zoltánt, Tóth Istvánnál, Király Miklóst, Krasznai Bé­lát, Lengyel Ferencet, Dorogi Gyulát, Lévai Györgyöt. A megyei tanács vb hozzájáru­lása alapján a soron követ­kező időszaki tanácstag-vá­lasztásokig a városi tanács Lánczi János elvtársat bízta meg a járási jogú városi ta­nács elnöki teendőinek ellá­tásával. A városi tanács három ál­landó bizottságot választott. A héttagú egészségügyi, szo­ciális és kulturális állandó bizottság elnöke dr. Bakos Houston: A holdkarantén lakóinak száma pénteken kettőve! megnövekedett. Az történt ugyanis, hogy miközben Ro- anald Buffum és George Williams egy vákuumkamrá­ba zárt Hold-kőzet vizsgála­tával foglalkozott, Buffum ­nak a kamrába benyúló vé­dőkesztyűje elszakadt, s a résen keresztül levegő hatolt a kamrába. A vákuumba be­zúduló levegő megrántotta központi és a helyi szervek összefogásával Mátészalkán az iparosítás feltételeinek kedvezőbbé tétele érdekében mintegy 100 hold teljes köz­művesítését valósítják meg. — Ilyen nagyvonalú ipartele­pi előközművesítés hazánk­ban Mátészalkán valósul meg először. Az elképzelések sze­rint a következő 10—15 év távlatában mintegy tízezer főt foglalkoztató ipartelep alakulhat ki. Kisházi elvtárs elmondta: — megkezdődik a kórház 16,4 millió forintos bővítése, amely 65 ággyal növeli a kórházi férőhelyek számát. Kiemelte: a település az utób­bi évtizedben biztosította a városi ranghoz szükséges elő­feltételeket. A várossá ava­tás a tényleges városi fejlő­dés útján egy lépés csupán. A város vezetőinek és lakói­nak a korábbinál ugyan könnyebb feltételek között, de lényegesen nagyobb fela­datokat kell megoldani. — Ehhez a nagy és meg­tisztelő munkához kívánok a mátészalkai városi párt, ta­nácsi és egyéb szervek veze­tőinek sok sikert, jó egész­séget. Kívánom, hogy a vá­rosalapító oklevél szimbólu­mát mielőbb az egész város összes dolgozója magáévá tegye, és együtt harcoljon, hogy Mátészalka város szo­cialista városaink nagy csa­ládjának méltó tagja legyen — fejezte be beszédét Kishá­zi Ödön elvtárs. Ezt követően Kisházi Ödön elvtárs az ünnepélyes városi tanácsülés levezető elnöké­nek, dr. Csomár Zoltánnak átadta a várossá nyilvánítási okiratot. Ennek szövege: „A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa 23/1969. számú határozatával elrendelte Má­tészalka várossá nyilvánítá­sát. Ezután Mátészalka vá­rost megilletik mindazok a jogok,,-<amelyekeh>. a Magyar Népköztársaság törvényei a városok részére biztosítanak" Ernő, titkára Major József. A héttagú gazdálkodási és jogi állandó bizottság elnöke Bakó József, titkára dr. Pé­teri Lajos. Az ugyancsak héttagú kommunális állan­dó bizottság elnökévé Varjú Mártonnét, titkárává Szuhí Jánosnét választották meg. Délután Szabolcs-Szatmár második városában gazdag sport és kulturális műsor volt. Az új várost több minisz­ter, országos főhatóság veze­tője táviratban és levélben köszöntötte, így többek kö­zött dr. Szabó Zoltán egész­ségügyi miniszter, dr. Csa­nádi György közlekedés és postaügyi miniszter, dr. Gaál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője, Papp Árpád, a munkásőrség orszá­gos parancsnoka, Poch Gyu­la, a MOM vezérigazgatója és mások. A várossá nyil­vánítási ünnepségek a késő esti órákban értek véget. Marik Sándor Buffum karját, s csak úgy sikerült visszahúznia, hogy Williams is segített neki. Miközben a két kőzetvizs­gálót levetkőztették és zu­hany alá állították, az űr­kutatási központ hivatalos munkatársai úgy döntöttek, hogy a baleset következté­ben fennáll a fertőzés veszé­lye, s így Buffumot és Willi- amst bekísérték az űruta­zás részvevőinek karanténjé- be, ahol a létszám így ti­zenkilencre emelkedett. A város vezetőinek választása Újabb két lakó ­a holdkaranténban Külpolitikai összefoglalónk i Nixon és külügyminisztere Ázsiát „gyúrja64 § Kissinger Pompidoiinál udvarol § Közel-Keleten pénteken is dörögtek a fegyverek A Távol-, a Közép- és a Közel-Kelet térségeiből ér­kezett a hírügynökségek po­litikai jelentéseinek zöme a pénteki napon. Ázsiában Nixon befejezte indiai és alig egyórás repülőutat meg- téve megkezdte pakisztáni lár togatását. Mindkét országban külön-külön is kisebb-na- gyobb politikai válságok és bonyodalmak zajlottak le a közelmúltban és zajlanak le most is, ehhez járul a két szomszédos ázsiai hatalom egymás közötti konfliktusa, s az amerikai elnöknek ugyan­csak tojástáncot kellett jár­nia, hogy mindkét helyen megpróbálja elfogadhatóvá tenni magát. Indiában mindenesetre azt tanácsolták Nixonnak, hogy ne újítsa fel a Pakisztánba irányuló amerikai fegyver- szállításokat, amelyekre Wa­shington 1965-ben mondta ki az embargót. Pakisztánban viszont — bár lapunk zártáig még nem állnak rendelkezé­sünkre részletes jelentések az ottani tárgyalásokról — fel­tehetően ellenkező irányba próbálták befolyásolni a Fehér Ház urát. Igaz, hogy Richard Nixon indiai és pa­kisztáni útja egyaránt vil­lámlátogatás volt csupán, mégis, az eddigiekből úgy tűnik, hogy még egy villám- látogatásnyi konkrét ered­ményt sem ért el. Nixonnal párhuzamosan járja Ázsia országait Rogers amerikai külügyminiszter Úgy tűnik, az USA legreak- ciósabb szövetségeseit — azt is mondhatjuk — csatlósait — keresi fel. A dél-koreai bábrezsimnél tett látogatást, az Egyesült, Államok további támogatásáról biztosítva a rendkívül ingatag szöuli re­zsimet, utána Tajvanba uta­zott, ahol, feltehetően, Csang Kaj-seket biztosítja majd Washington további szövet­ségéről. Bár ez az utóbbi útja viharosnak ígérkezik, minthogy Csang-Kaj-sekéket nyugtalanítja: nem kezdő­dik-e új, barátságosabb sza­kasz az USA és Peking viszo­nyában? Bizonnyal magya­rázatot kérnek majd arra. miért enyhített most bizo­nyos utazási és kereskedelmi korlátozásokat Washington a Kínai Népköztársaság irá­nyában? Ugyanakkor az USA „szür­ke eminenciás külügyminisz­tere” Nixon fő nemzetvédel­mi és nemzetközi politikai tanácsadója, Kissinger, Euró­pába utazott, mégpedig Pá­rizsba. Hivatalosan azért, hogy tájékoztassa a francia kormányt és a Párizsban tárgyaló USA-delegációt az elnök ázsiai körútjáról. Am politikai megfigyelők szerint Kissinger inkább azért érke­zett, hogy hivatalosan meg­hívja Washingtonba Pompi­dou elnököt. Érdekes a leg­jobban informált veterán francia politikai publicista, Tabouis asszony véleménye, Harrimannel tárgyalt, s az utóbbi határozottan azt a vé­leményét hangoztatta, hogy Washingtonnak ezután más­képp kell tárgyalnia az Avenue Kiéberen. Szerinte addig nem lehet haladást el­érni, amíg az amerikaiak a jelenlegi saigoni rezsim meg­erősítését tartják szükséges­nek. Harriman szerint mind­az, amit ma az USA kormá­nya politikailag, stratégiailag elkövet, csak fokozhatja a vietnami háborút. Kérdés, egyetért-e Harriman józan szemléletével Kissinger is, és ha igen, rá tud.ia-e bírni Harriman utódját, Cabot Lodge-ot, hogy másképp tár­gyaljon, pontosabban: befo­lyásolni tudja-e Nixonl ab­ban az irányban, hogy vál­toztasson vietnami politiká­ján? Végül megemlítjük, hogy a Közel-Kelet térségében pénteken is dörögtek a fegy­verek. A szíriai légierő és tüzérség kairói jelentések szerint a megszállt Golan- hegyekben és Kunaitra vidé­kén mért csapást az izraeli erőkre, a Szuezi-csatorna dé­li körzetében Izrael nyitott tüzet az egyiptomi állások­ra. Ma érkezik Bukarestbe Nixon Bukarest: ­Több száz külföldi újság­író, fotó-, film-, tévé- és rá­dióriporter gyűlt össze a román fővárosban, hogy tu­dósítson Nixon elnök ma déltől vasárnap délután 4 óráig (helyi idő) tartó buka­resti látogatásának esemé­nyeiről. Az amerikai újság­írók két különgépe Nixont megelőzve érkezik Bukarest ez alkalommal felavatásra kerülő új repülőterére, hogy jelen legyerj az ünnepélyes fogadtatásnál. A román párt- és államve­zetés nyomatékosan hangsú­lyozza azt a meggyőződését, hogy az Egyesült Államok elnökének hivatalos látoga- tása összhangban áll a kü­lönböző társadalmi rendsze­rű órszágök békés egymás mellett élésének gondolatá­val, a nemzetközi békét és a két állam kapcsolatainak további fejlődését szolgálja. Mindez — hangoztatják — szervesen beleillik Románia külpolitikájának általános irányvonalába. Nixon elnök — az alvásra és pihenésre biztosított időt is beleértve — 28 órát tölt Bukarestben, s a percre be­osztott zsúfolt program há­rom óra negyvenöt percet irányoz elő a román állam­fővel, Nicolea Ceausescuval folytatandó megbeszélésekre. Nyugati megfigyelők szerint a rendelkezésre álló rövid idő alatt a két fél csak álta­lánosságokban mozgó eszme­cserét folytathat a nemzet­közi helyzetről és a kétolda­lú kapcsolatokról. A csehszlovák külügymi­nisztérium közlése szerint a külföldön tartózkodók között nagy az érdeklődés az am­nesztiarendelet iránt. Eddig a külképviseleti szerveknél 15 000-en jelentkeztek ezzel kapcsolatos tanácsért, segítsé­gért. A külügyminisztérium azok számára, akik nem ren­delkeznek elég pénzzel, na­gyobb összeget biztosít a ha­zautazáshoz. gat köztársasági elnök szom­baton újabb tanácskozásokat kezd politikai személyiségek­kel és különböző parlament! csoportok képviselőivel. Egy­mást követően fogadja a kép­viselőház és a szenátus el­nökét, Gronchi volt köztársa­sági elnököt, a volt parla­menti elnököket, köztük a kommunista Eterraclnit, ez­után Saragat elnök több na­pon keresztül a különböző parlamenti csoportok képvi­selőivel tárgyal. VI. Pál pápa Kampala (MTI): VI. Pál pápa, aki csütörtök kön érkezett Ugandába, pén- teken az ország parlamentje és a látogatása alkalmából Kampalába érkezett afrikai vezetők előtt elsősorban po­litikai kérdéseket érintő be» szedet mondott. Kijelentette, hogy folytatni fogja „sze- rény, de szeretetteljes és lojális erőfeszítéseit” a nÍgé­ri ai béke előmozdítására. El- ismerte, hogy ebbeli fáradó zásai ez ideig kudarcot val­lottak. A katolikus egyházfő elismerte a népek jogát a törvényes önállóságra, azon­ban hangoztatta, hogy bi­zonyos körülmények között ennek eléréséhez szerinte a lassúbb, de biztosabb útra van szükség, amely abból áll, hogy előtte felkészítik az embereket és az intézménye­ket az igazi önkormányzatra. A Kennedy ügy Boston: Massachusetts állam felső bíróságának elnöke elutasí­totta a Kennedy-ügy újrafel- vételére irányuló ügyészi kí­sérletet. A kerületi ügyész a további vizsgálatra vonatko­zó kérését nem indokolta, nyílt titok azonban, hogy az amerikai sajtó nagy része élesen bírálta az első fokú vizsgálat lefolytatóját, han­goztatva, hogy nem tett meg mindent az összes körülmé­nyek kiderítésére és elmu­lasztotta a boncolás elrende­lését. A felső bíróság elnöke a kérés elutasításának indok­lásakor most arra hivatko­zott, hogy „nincs tudomása olyan jogszabályról, illetve olyan korábbi precedensről, amely feljogosítaná a fellebb- viteli bíróságot a kerületi ügyész által kért vizsgálat le- folytatására”, j Csehszlovák amnesztiarendelet Prága (MTI): A csehszlovák köztársasági elnök május 27-én amnesztia- rendeletet adott ki, ez azokat az állampolgárokat érinti, akik engedély nélkül külföld­re távoztak, vagy külföldön maradtak. Az amnesztiában csak azok részesülhetnek, aki vagy hazatérnek október 15-ig, vagy külföldi tartózko­dásukat — ez időpontig — engedélyezik az illetékes szervek. Rumor visszalépett Luigi Caputo, az MTI ró­mai tudósítója írja: 27 napos kormányválság és 20 napos kísérletezés után a kereszténydemokrata Mariano Rumor pénteken este arra kényszerült, hogy visszaadja az új olasz kormány megala kításéra szóló megbízatását A hivatalos bejelentés erről az esti órákban hangzott el a köztársasági elnöki hivatal közleményében. E közlemény szerint Sara-

Next

/
Oldalképek
Tartalom