Kelet-Magyarország, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-06 / 180. szám
" S oldal «^CT-MAWAftORSZAS &8S. angöszfes if P" Korteshadjárat Külpolitikai összefoglalónk Bemutatjuk népköztársaságunk intézményeit Ázsiában O Új kormány Rómában Kiesinger washingtoni útja HAT ÁZSIAI ORSZÁG, majd a romániai és az angliai „megálló” után Nixon amerikai elnök visszaérkezett Washingtonba. Az Egyesült Államok republikánus elnöke útjának végén elégedettségét hangoztatta. Pedig valójában ez az utazás semmit sem oldott azok közül az égetően súlyos problémák közül, amelyek oly nagy fejfájást okoznak az amerikai politikának. Nixon eredeti célja nyilván az volt, hogy fiáig a világ hangos a legutóbbi amerikai holdraszállás iránti elismerő szavaktól, a Fehér Ház ura személyesen is megjelenjen a delkelet-ázsiai szintéren, s megerősítse ott az amerikai befolyást. Az amerikai elnök útjának kezdetén olyan benyomást akart kelteni, mintha azért menne Ázsiába, hogy a helyszínen hallgassa meg az országok vezetőinek véleményét, mielőtt kialakítaná az „új ázsiai politikát”. Nixon már útját megelőzően is többször hangzatosán beszélt az úgynevezett „Vietnam utáni szakaszról” az amerikai külpolitikában. Megtoldotta ezt azzal, hogy a jövőben a délkelet-ázsiai Washington- barát rendszereknek jobban kell saját erejükre támasz- kodniok, s hogy az Egyesült Államok szívesebben ad majd gazdasági segítséget, semmint hogy amerikai fiukat küldjön, — mint ez Dél- Vietnamban történt — ezeknek a rezsimeknek a fenntartására. Sőt, a Fülöp-szigete- ken. útjának első állomásán rendkívül élesen fogalmazta meg ezt, mondván: az Egyesült Államok el akarja kerülni. hogy új kötelezettségek vállalásával újabb Vietnamokba bonyolódjék. AZ AMERIKAI ELNÖKNEK azonban már a Fülöp- szigeteken látnia kellett, a helyi kormánykörök mennyire tartanak attól, hogy az amerikai katonai jelenlét bárminemű csökkenése a délkelet-ázsiai térségben katasztrofális hatással lesz a Washington-barát rendszerekre. Még inkább kifejeztek ilyen aggályokat Nixon elnök előtt a thaiföldi fővárosban. Az elnöki látogatás nyitánya egyébként baljós esemény volt: a szabadságharcosok rajtaütöttek egy amerikai tá- maszponton. A thaiföldi kormánykörök nem győzték hangoztatni az amerikai elnök előtt, hogy milyen feltétlen lojalitást tanúsítanak az amerikai politika iránt. Majd aggályuknak adtak kifejezést, hogy ha a vietnami háború tárgyalások útján rendeződik, a thaiföldi szabadságharcosok fokozzák nyomásukat a kormányra. S ha mindez ráadásul még azzal is párosul, hogy Washington Thaiföldről is kivonja erőit, semmi sem állíthatja meg, hogy a vietnami példa ne ismétlődjék meg Thaiföldön is. Ezt a súlyos képet a thaiföldi amerikai szakértők Is megerősítették Nixonnál. így történt, hogy az amerikai elnök jónak látta, ha gyorsan fátylat borit a korábbi kijelentéseire, s arról kezdett szónokolni, hogy Washington minden körülmények között betartja kötelezettségeit; s megvédi szövetségeseit minden „külső és belső veszély’ — értsd saját népük — ellen. UGYANCSAK az amerikai kötelezettségvállalások megerősítésének szentelte saigoni villámlátogatását. Itt láthatóan elsősorban arra törekedett, hogy megerősítse a Thieu—Ky rendszer alaposan megingott helyzetét. Saigoni állásfoglalásaiban az amerikai elnök azt állította, hogy Saigon és Washington javaslataiban elment már a végső határig, s így most a „másik oldalnak” kell engedményeket tennie. A délvietnami villámlátogatással kapcsolatban az amerikai sajtó is figyelmeztetett ennek propaganda jellegére. Sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítottak viszont annak a hadi tanácskozásnak, amely a thaiföldi fővárosban zajlott le korábban Nixon, Bunker saigoni amerikai nagykövet és Abrams tábornok, a Dél-Vietnamban harcoló amerikai csapatok főparancsnoka között. Ezen a megbeszélésen — hírek szerint — Abrams tábornok hevesen ellenezte, hogy komolyabban i^sökkentsók a „katonai nyomást”, a dél-vietnami szabadságharcosokra. Nixon indonéziai, pakisztáni és indiai látogatása sem bővelkedett látványosabb eredményekben, s inkább csak annak vizsgálatára szorítkozott, hogyan lehetne az elkövetkezendő időkben nemcsak megőrizni, de bővíteni is az Egyesült Államok pozícióit ezekben az országokban. MINDENT ÖSSZEVETVE, igazat lehet adni azoknak a nyugati riportereknek, akik Nixont elkísérve útjának egyes állomásaira, így foglalták össze benyomásaikat: , az amerikai elnök ízelítőt adott a meglátogatott fővárosoknak, milyen is az elnökválasztási reklámhadjárat az Egyesült Államokban. Szinte egybehangzóan állapították meg ugyanis, hogy Nixon úgy viselkedett, mintha korteshadjáraton volna... A. L Egy hónapig tartó válság után — amelyet viták, veszekedések. késhegyig menő politikai alkudozások tarkítottak — kedden végre azt jelenthették a hírügynökségek Rómából, hogy megalakult az új olasz kormány. Az élén ismét Mariano Rumor, a régebbi bukott kormány tagja áll ám a politikai erők közös megállapodásával: ez a kormány eleve vállalta az ideiglenességet. Olasz kedélyességgel, strandkormánynak nevezik, amely „átvészeli” valahogy a nyári és a kora őszi heteket, s legkésőbb novemberben — a községtanácsi választások lebonyolításakor — lemond. Ezúttal koalíció nélkül, színtisztán csak keresztény- demokrata kormányt alakított Rumor: a szocialisták hozzájárulásukat adták végre a kisebbségi kormány létrejöttéhez, természetesen csak az ideiglenesség feltételével. Pedig néhány napja még késhegyig menő harcot vívtak a tisztán keresztény- demokrata változat ellen. Ugyan mi okozta most pál- fordulásukat? Alighanem jó helyen keresgél a Les Echos című tekintélyes francia napilap, amikor az okot a szocialisták félelmében látja. Attól féltek ugyanis — és ebben az aggályukban osztoztak a kereszténydemokratákkal —, hogy ha képtelenek új kormányt alakítani, fel kell oszlatni a parlamentet, új választásokat kell kiírni, ott pedig az előjelek szerint a kommunisták a korábbinál jóval több szavazatra számíthattak volna. Kiesinger kancellár azóta próbál hivatalos látogatást tenni Nixonnál. amióta csak hivatalba lépett az elnök (sőt: mán jafrnár előtt is próMoszkva (MTI): A Trud, a Szovjet Szakszervezetek lapja párizsi tudósítójának jelentése alapján elmondja, milyen „agitációs” eszközökhöz folyamodnak a maoisták. Marseille környékén az egyik fémgyár munkásai ebédidőt tartottak. amikor több teherautó gördült a gyár kapuja elé és maoisták ugráltak le róla kezükben nemcsak röpcédulákat szorongattak, hanem gumibotokat és vaspálcákat is. Mint várható volt, a gyár munkásai felháborodottan fogadták az érkezőket, akik akkor működésbe bálkozott terminusért kilincselni, hogy mindenkit megelőzve elsőnek tiszteleghessen a Fehér Házban, ezzel is demonstrálva: az NSZK immár első számú szövetségese az USA-nak. s Kiesinger szerint ez felértékelte volna Bonnt, ám a „hagyományos” első számú partner, Anglia, megelőzte: Wilson előbb jutott be Washingtonba Kiesingeméi). Ennyi idő elteltével már egyenesen kínos volt a dolog, s noha pillanatnyilag semmi aktuális megtárgyalandó probléma nincs az Egyesült Államok és az NSZK között, Kiesinger presztizsokokból erőszakolta már látogatását.. Meg aztán, mint a Neue Züricher Zeitung rámutat,. Benn parlamenti választásokra készül, s ilyenkor már hagyományos, hogy a kancellárnak el kell zarándokolnia a nyugati világ „Mekkájába”, Washingtonba, ezzel is szavazatokat szerezve, hiszen azt bizonyítja, hogy ő milyen „jól áll” az imperializmus szuperhatalma előtt. Kiesinger érkezése miatt tehát Nixon nem ér rá arra, hogy részint otthoni tanácsadói, részint a nemzet előtt részletes elemzést adjon legutóbbi körutazásáról: csak hevenyészett beszámolót tart szerdán a kabinetülésen, amelyet ezúttal pihenőhelyén, Camp Davidben tartanak meg. Később se lesz ideje rá, mert Kiesinger távozása után, augusztus 9-én hír szerint négyhetes szabadságra utazik a Fehér Ház ura. így hát addig is marad James Reston ismert publicista már ismertetett értékelése: a Nixon-könit inkább propa gandacélokat szoleált. semmint az igazi politikai oroblé- mák megoldására törekedett volna. hozták a nyomós „érveiket”: a gumibotokat és a vaspálcákat. Az „agitátorok” méltó fogadtatásra találtai» és sietve elhordták irhájukat. Az egyik fémgyári munkás azonban az összecsapás során súlyosan megsérült. A maoisták provokációja nagy felháborodást keltett a marseille-i munkások köré ben. Az Humanitében megjelent a CGT megyei tagozatának nyilatkozata, amely felszólítja a munkásokat, legyenek éberek és határozottan vessenek gátat az ilyen provokációknak. A lap azt is megjegyzi, hogy a fenti eset nem az egyetlen. Hogyan „agitálnak" a maoisták? A tanácsok 12. Az államhatalom helyi szervei a tanácsok. A választott tanácstagokból álló testület belső működésében a legteljesebb kollektivitás érvényesül. A tanácsot a választott tanácstagok összessége alkotja, és ebben a közösségben minden tanácstagot azonos jogok illetnek meg és azonos kötelezettségek terhelnek. Amikor a tanácsokról beszélünk. szólnunk kell azok államigazgatási szerveiről is, mivel ezek végzik a tanács működési területén az államigazgatást. A tanácsok végrehajtó-rendelkező szervei a végrehajtó bizottságok és a végrehajtó bizottságoknak alárendelt szakigazgatási szervek között fontos szerepet töltenek be a tanácsi szakigazgatási szervek irányítása alatt működő termelő, szolgáltató és elosztó egységek. A tanácstag joga, hogy választóinak képviseletében részt vegyen a tanács egész működésében. Tehát a tanács és a végrehajtó bizottság elé térj erzt.h et megv izsgá lásra minden olyan kérdést vagy javaslatot, amely e szervek hatáskörébe tartozik; felszólalhat a tanács ülésén, s részt vesz a határozatok, illetve rendeletek meghozatalában; a tanácsüléseken a vb-től, továbbá a szakigazgatási és egyéb helyi szerveknek az ülésen megjelent vezetőitől a tanács hatáskörébe tartozó ügyekben felvilágosítást kérhet (erre a kérdezett a tanács ülésén, legkésőbb azonban 15 napon belül válaszolni köte- les); a tanács alá rendelt szervektől közérdekű kérdésekben' ftivilágosítást kérhet;.-, s- e szervek vezetői köteleseknek! a kért felvilágosítást megadni; részt vehet és felszólalhat az alsóbb fokú tanács ülésén. A tanácstag kötelessége, hogy magatartásával méltó- nak bizonyuljon a dolgozók bizalmára; személyes példa- mutatásával működjék közre az állampolgári kötelességek teljesítésében, a társadalmi tulajdon védelmében, a dolgozók jogainak biztosításában és a törvényesség megtartásában ; az állami fegyelem megszilárdításában; vegyen részt tevékenyen a tanács munkájában, és a rábízott feladatokat lelkiismeretesen végezze el; fogadóórákkal, beszámolókkal is erősítse kapcsolatait a lakossággal. A gazdaságirányítás új rendszerére való áttéréssel jelentősen megnövekedett a tanácsok feladat- és hatásköre, szerepe, politikai és gazdasági fontossága. A párt és a kormány irányelveinek megfelelően fokozatosan tovább kell növelni a tanácsok önállóságát, hatáskörét, fele- lősségét a helyi gazdasági, kommunális, szociális, hatósági és egyéb feladatok ered- menyes megoldásában. Rend-* kívül jelentős az az elvi döntés is, amelynek értelmében fokozni kell a tanácsok tény-1 leges gazdasági önállóságát, erősíteni saját gazdasági alapjait. Mindennek érdeké- ben a központi állami szervek jelenlegi feladatainak egy részét is a tanácsok hatáskörébe kell utalni, és to vább kell folytatni a felada* tok és hatáskörök decentralizálását. E/.ért azoknak a hatósági ügyeknek az eldöntése. amelyok a 'nkosvágot közvetlenül érintik, s a döntés szélesebb körű koordinációt vagy különleges szakértelmet nem igényel, fokozatosan a járási, a városi, illetve a kerületi és a községi tanácsszervekhez kerül ál. Ezzel összefüggésben folyamatban van a hatósági eljárások egyszerűsítése, s mindazoknak a megszüntetése, amelyeknek fenntartása már nem indokolt. A tanácsi tevékenység általános felvázolásánál kelt szólnunk a tanácsok végrehajtó bizottságai szakigazgatási szerveiről. Ezek a vb-k szakmai osztályai, s a végrehajtó bizottságok utasításai szerint járnak el. A tanácsi vb irányítja . és ellenőrzi szakigazgatási szervei munkáját, hangolja össze azok tevékenységét. A szakigazgatási szervek központi irányítása a miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) rendeletéivel, utasításaival, illetve általános érvényű szakmai irányelveivel és elvi állásfoglalásaival történik. A kormány előtt a tanácsi végrehajtó bizottságok felelősek az ágazati politika érvényesítéséért, s ennek megfelelően irányítják a vb szakigazgatási szerveinek tevékenységét. A miniszterek állapítják meg a szakigazgatási szervek feladatkörét, hatáskörét, ha-- tósági jogkörét, valamint — a Minisztertanács tanácsszervek osztályával egyetértésben — a szervezeti felépítést. A községekben az ágazati feladatokat egységes szakigazgatási szervezetben látják el. (Üjlaki) * A Szovjetunió űrkutatási programja Automaták a világűrben II. Az aprólékos és különleges tudományos kutatások céljára a Szovjetunióban más szputnyiktípusokat is felhasználjak, köztük az Elektron rendszereket, ttmelyek egyidejűleg kutatják a Föld sugárzási övezetének külső és belső zónáját. Egy-egy ilyen rendszer két szpucnyikbó) áll, s mindkettőt egy hordozó- rakéta juttatja fel pályájára. Az első ilyen rendszert ! 961 januárjában hozták létre, a másodikat 1964 júliusában Miliőkét rendszerben az egyik szputnyikot, amely a beisó sugárzási övezetet kutatta. olyan pályára .luitat- ták, amelynek apogeuma l;b I ezer, perigeuma pedig 400 kilométer volt. E r;nd- szei ek másik szputnyikát ennél sokkal elnyújtottabb ellipszispályára lőttek fel, amelynek apogeuma több, mint 66 ezer kilométeres magasság volt. A Proton-sorozat Napjainkban a legnehezebb «zputnyikok, amelyeket időszakonként juttatnak fel pályájukra, a Proton sorozatú tudományos műholdak. Ezek komplex módon tanulmányozzák a kozmikus sugarakat, és kölcsönhatásukat a szupermagas energiák részecskéinek anyagával; e részecskék földi laboratóriumokban elérhetetlenek. A Proton-sorozat szput- nyikjainak a súlya eléri a 12—17 tonnát. Hatalmas erejű hordozórakéták juttatják fel őket pályájukra. A Pro- ton-szputnyikok 190—630 kilométeres magasságban szondázzák a kozmikus térséget. A hatalmas erejű vegyi áramforrások és napelemek biztosítják rendes működésüket hosszú időn keresztül. Annak ellenére, hogy ezek a szputnyikok nincsenek felszerelve úrstabilizátorral, a szputnyiknak a Földhöz viszonyított helyzetét regisztráló automata rendszer nagyon pontosan jpeg tudja állapítani a feléje érkező kozmikus kisugárzás irányát. Meteorológiai szputnyikok A Szovjetunióban olyan meteorológiai rendszer működik, amely Kozmosz és Meteor szputnyikokat használ fel céljaira. Ezek az információkat a moszkvai Hidrometeorológiai Központba továbbítják. Ez egyike azon világközpontoknak, amelyek a meteorológiai adatok összegyűjtésével és kicserélésével foglalkoznak. A meteorológiai rendszerhez tartozó szputnyikokat körpályára lövik fel, amelynek magassága kb. 600 kilométer. Minden egyes műhold fedélzetén tv-kamera van, amely felvételeket készít a Föld azon oldalának felhő, hó és jégtakarójáról, amelyet a Nap megvilágít. Fedélzetén vannak még infravörös műszerek is, amelyek hasonló felvételeket készítenek a Fold meg nem világított oldalán. Egy készülék pedig bolygónk hőegyensúlyát tanulmányozza. A szputnyik tájoló- és stabilizálórendszere biztosítja, hogy az érzékeny műszerelemek állandóan a földfelszín megfelelő körzeteire legyenek irányítva, a napelemek pedig a Napra legyenek tájolva. A műhold-mefeorológia igen érdekes kísérleteket végez: tv-felvételeket készít a Földről 20—40 ezer kilométeres távolságból, mégpedig a Molnyija hírközlő szpulnyi- kokkal. A Szonda nevű űrállomás is készített felvételsorozatot nagy távolságból. A világűrből készült Földfelvételek lehetővé teszik' a földfelszín visszaverő képességének a tanulmányozását. Az infravörös sugarakban készült Föld-felvételekből megállapítható a folyók és tavak víztartaléka, az erdőtömegek jellege, a legelők nagysága és minősége stb. Fedélzeti rendszereket kikísér létező műholdak A Kozmosz-sorozat szput- nyikjainak harmadik fontos rendeltetése — a műszaki megoldások helyességének ellenőrzése, a különböző űrkészülékek konstrukciós elemei felhasználási módjainak kikísérletezése. Ennek élénk példája volt 1967 okótberében a Kozmosz—186 és a Kozmosz—188 műholdak, és 1968 áprilisában a Kozpiosz— 212 és Kozmosz—213 automatikus összekapcsolása. Az automata rendszerek minden esetben biztosították, hogy a műholdak a legnagyobb pontossággal megközelítsék egymást, utána pedig elvégezzék a manőverezéseket. A megközelítés során az „aktív” műhold rádiótechni-. kai rendszere vette a „pasz- szív” szputnyik jelzéseit. A helyzetükről és viszonylagos sebességükről szóló adatok a fedélzeti számító-megoldó berendezésekbe érkeztek, amelyek osztogatták a parancsokat a két műholdban lévő tájolórendszer hajtóműveinek, s az „aktív” műhold hajtóművének a bekapcsolására. Aztán létrejött a két szputnyik összekapcsolása. (Fairta titikt
