Kelet-Magyarország, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-17 / 190. szám

augusztus Vt. ICEtBT vr A ©▼ARORSX A*» s oMäJ 1 1967 ószén megyénkben is megalakultak a tsz-szövetsé- gek. Felkerestük Faggyas Je­nőt, a Szatmár-beregi Ter­melőszövetkezetek Területi Szövetsége elnökét, hogy a közel kétéves múltról és az előttünk álló legfontosabb teendőkről tájékoztassa ol­vasóinkat. Faggyas elvtárs az alábbiakat mondta: — A megye keleti részét magában foglaló szatmár-be­regi tájon alakult meg szö­vetségünk. Száz tagszövetke­zetünk 225 ezer holdon gazdálkodik. Tapasztalatunk szerint a szövetségünket lét­rehozó termelőszövetkeze­tekkel működésünk rövid ideje alatt sikerűit megfele­lő munkakapcsolatot kialakí­tani. A teljesség igénye nél­kül néhány fontosabb fela­datot említenék, amiben köz­reműködtünk. A demokratikus működésért A szövetség megalakulása idején igen kedvezőtlen volt a termelőszövetkezetek jogi ellátása.' 1968 január elsején 43 szövetkezetnek volt vala­milyen formában jogképvise­lete, ma 71 szövetkezetről mondhatjuk el ezt. A tsz-törvérjy és a föld­törvény végrehajtása nagy feladat elé állította szövetsé­günket. Tájértekezleteket tartottunk, ahol kisebb cso­portoknak magyaráztuk meg a teendőket. Az alapszabály, az ügyrend és munkarend kidolgozásához különböző írá­sos segédleteket bocsátottunk a szövetkezetek rendelkezé­sére. Hangsúlyoztuk, hogy a sablonosságot elkerülve sa­játos tartalommal készítsék el e fontos okmányokat- El­nökségünk a vezetők bérezé­sére, a titkos választások le­bonyolítására, a belső ellen­őrzés megszervezésére javas­latokat adott, illetve a tit­kárság bevonásával konkrét intézkedéseket tett. Mindez természetesen csak a keret, ami lehetőségét adja a de­mokratikus, vállalatszerű gazdálkodásnak. Feladatul tűztük ki, hogy a demokratikus működés se­gítésében még hatékonyabb szerepet vállalunk. Ezért a különböző bizottságok mun­káját oktatással, szemléltető propagandakiadványokkal se­gíteni, javítani fogjuk. Önállóan gazdálkodni Az új gazdasági irányítási rendszer megvalósulását se­gítő rendelkezések lehetővé tették a mezőgazdasági ter­mékek rugalmas áruforgal­mát akadályozó adminisztra­tív kötöttségek megszünteté­sét. A termelőszövetkezetek elvileg egyenlő partnerként szerepelnek a feldolgozó, fel­vásárló, értékesítő vállalatok­kal, szövetkezetekkel. A gya­korlatban azonban ez nem mindig így valósult meg Szövetségünk elsődleges fe­ladatának látta a vállalati szerződések felülvizsgálatát. A vállalatokkal való tárgya­lások előtt kikértük a szö­vetkezetek véleményét, sőt a megbeszélésekre 5—6 terme­lőszövetkezeti vezetőt is meg­hívtunk. Az 1969. évi szerződéses termelésről 10 vállalattal tár­gyaltunk. Ennek során 27 fé­le termény szerződését vi­tattuk meg, 115 pontban tet­tünk javaslatot, amiből 104 esetben megegyeztünk. Nagy lépést jelentett ez a szövetke­zetek érdekvédelme terén. Néhány olyan fontos kérdés­ben, mint a termelési előleg és az exportgöngyöleg-ellátás nem tudtunk kedvezőbb fel­tételeket kiharcolni. A vál­lalatok többsége nagy megér­téssel vett részt a tárgyalá­sokon, a konzervgyár azon­ban csak a szerződéses nyom­tatványt küldte el, a HUN- GAROFRUCT pedig a nyom­tatványt sem küldte el Nemcsak a szerződésköté­seknél működött közre a szö­vetség, hanem a forgalmazás időszakában is több esetben tárgyaltaink a vállalatokkal. Ilyen megbeszéléseink voltak többek között a tejipari, ál- latforgalml, vetőmagellátó, baromfiipari vállalatokkal és a MÉK-kel. A tárgyalásokon általában részt vettek a vál­lalatok vezetői is. Szinte va­lamennyi megbeszélés kedve­ző eredménnyel járt, a ter­melőszövetkezetek részéről felmerült problémákat év közben megoldottuk. Verseny, bemutatók ' Feladatunknak tartjuk és folyamatos propagandamun­kát végzünk a háztáji ter­melés fellendítése és közös értékesítése érdekében. Kez­deményezésünk előtt főként csak téli almát értékesítettek a háztájiból a szövetkezeten keresztül, ma ez a lista is ki- szélesedett. Különösen jelen­tős a fehérgyarmati és vásá- rosnaményi járásokban az ál­latok közös értékesítése. A múlt évben több mint hét­millió forint értékű háztáji állatot adtak el így. 1969-re a főkönyvelők és üzemgazdá­szok tanfolyamát. Hosszan sorolhatnám még a gazdálko­dást segítő munkának ezt a részét. Befejezve még egy té­mát említenék, a termelőszö­vetkezetek kiegészítő tevé­kenységét. Szervező munkánk itt hozott legkevesebb ered­ményt. Jelentősebb előrehala­dás csak a szeszfőzdék léte­sítésében történt. Álláspon­tunk- az, hogy az élelmiszer, gazdaságon belül előállított nyersanyagok, félkész vagy késztermékké történő feldol­gozásával (gyümölcs, zöld­ség, hús, tej, stb.) kell első­sorban foglalkoznunk. 1968-ban a Beregdaróc—Be- regsurány Barátság Tsz or­szágos versenyfelhívásához szövetségünkön belül 50 ter­melőszövetkezet csatlakozott. A legjobb eredményt elérő szövetkezeteket felterjesztet­tük országos értékelésre. Két szövetkezetünk, a tiborszállá- si Űj Élet és a csegöldí Baj- csy-Zsilinszky a kormány el­ismerő oklevelét kapta. Az országos betakarítási versenyhez 46 szövetkezet 116 betakarítógép vezetője csatlakozott. A szövetség te­rületén a legjobb eredményt elért hét versenyző okleve­let és pénzjutalmat kapott Az üzemen belüli verseny, elsősorban a szocialista bri­gádmozgalom szélesítése ér­dekében segítséget kértünk a járási párt, tanácsi és tö- megszervezetektőL Célul tűztük ki, hogy a legjobb eredményt elérő 10 szocialista brigádvezetőt egyhetes üdü­lésre viszi el a szövetség, hogy ezzel is megbecsülésün­ket fejezzük ki az élenjáró dolgozók iránt. Konkrét segítséget nyújtot­tunk a szakmunkásképzéshez. A járási tanácsokkal karölt­ve megszerveztük a gépész- technikusok kéthónapos tan­folyamát. A legnagyobb hi­ány a gépészetet irányító szakemberekből van, azért is volt szükség erre a tanfo­lyamra. Gyakran tartunk nö­vénytermesztési és állatte­nyésztési bemutatókat, ta­pasztalatcseréket. Beregdaró- con és Nábrádon búza és ku­korica fajtaösszehasonlító kí­sérleteket állítottunk be, aho­vá látogatásokat szervezünk. Célunk ezekkel a kísérletek­kel, hogy megállapítsuk, táj­egységünkön milyen fajták díszlenek legjobban. A belső ellenőrzés A belső ellenőrzés javítá­sa érdekében az igénybevevő szövetkezetek részére rend­szeressé tesszük — külső szakértők segítségével — a gazdálkodás, a számvitel el­lenőrzését. Természetesen minden ilyen munka csak a szövetkezet tagsága által vá­lasztott ellenőrző bizottság jelenlétében történhet Tagszövetkezeteinkben dol­gozó, vizsgálathoz értő és ar­ra vállalkozó szakemberekből egy szakbizottságot hoztunk létre, akik igazságügyi szak­értőknek megfelelően látják el munkájukat. Ebben a bi­zottságban hetven szakember vesz részt. Elnökségünk ta­nácskozásra hívta össze őket és valamennyien örömmel vállalták megbízatásukat Kü­lön értekeztünk a belső elle­nőrzésről az elnökökkel, fő- könyvelőkkel és mezőgazda- sági szakemberekkel. Ha a termelőszövetkezet ellenőrző bizottsága vagy vezetősége kéri, titkárságunk a szakbi- zottságból szakértőt küld ki a vizsgálathoz. Szövetségünk részéről azzal is segíteni kívánjuk a belső ellenőrzést, hogy rendszere­sen megszervezzük az elle­nőrző bizottságok oktatását. Célunk az ellenőrzés, a de­mokratikus önigazgatás erősí­tése, ami végső fokon az egész szövetkezeti mozgalmat segí­ti. Ú’!. m támogatási alap Területünkön a termelőszö­vetkezeteknek több mint fele kedvezőtlen természeti és közgazdasági körülmények között gazdálkodik. Az állam vagy egymás kölcsönös támo­gatása nélkül nem tudják versenyképesen _ és gyorsan termelésüket ’ fejleszteni. Fennáll az a veszély, hogy a viszonylagos elmaradottságuk tovább növekszik a kedve­zőbb adottságú termelőszövet­kezetekhez viszonyítva. Hát­rányuk csökkentése érdeké­ben szövetségünk tervezi a kölcsönös támogatási alap lét­rehozását. Így nagyobb beru­házások versenytárgyalásán kedvezőbb pozícióval indul­hatnának a gyenge termelő- szövetkezetek is. A működés jogi kérdései még tisztázatla­nok. A szövetkezetek részéről van igény az alap létrehozá­sára. A szövetségnek a mű­ködésre vonatkozó elképzelé­sei kidolgozott formában meg­vannak. A különböző beruházási, gépesítési anyagok beszerzé­se nagy nehézséget jelent, sok időt vesz el a vezetőktől. A szerződésen kívüli áruk értékesítésével is újabb gon­dok jelentkeztek. Az elnök­ség arra az elhatározásra ju­tott, hogy a nyírségi szövet­séggel közösen alakítani kell egy-egy önálló bizományosi rendszerben dolgozó kereske­delmi irodát. Más megyék­ben erre már van példa. Ügy érezzük, ezzel a többcsator­nás értékesítést segítjük. Területünkön igen sok a kis termelőszövetkezet öt­venkét olyan gazdaság van, ahol az összes terület a 2000 holdat sem éri el. Feladat­ként áll előttünk, hogy segít­sük a társulásokat és egyesü­léseket. Csak a leglényegesebb munkákat, teendőket sorol­tam fel. Az elmúlt két esz­tendő alatt egy eddig még nem működő szervezeti kere­tet kellett tartalmi munká­val életképessé tennünk. Ügy hiszem minden öndícséret nélkül elmondhatom: megta­nultuk az új utakon való já­rást. Éjfélkor türelmetlen dö- römbölésre ébredtem. Érde­kes módon a feleségem, mint­ha semmit sem hallott vol­na, mélyen aludt tovább. A dörömbölés nem szűnt. Kény­telen-kelletlen kimentem. Az előszobaajtóban jól öltözött fiatalember állott. — A Korszellem vagyok — mutatkozott be ttdvariasan. — Szellem voltát semmi sem árulta el; még a szokásos le­pedő helyett is fehér ballon­kabátot viselt. — A, nagyon örvendek — tessékeltem beljebb. — Ül­jünk le itt, nem akarnám a családomat zavarni. Megkí­nálhatom egy kis valódi szil­vapálinkával? — Köszönöm, elfogadom. Tudja, amióta csak széllém­A záhonyi állomáson. Elek Emil (elvétel* A műútnak vége Tizenhat évesek — FALUM Lányok divatról, szórakozásról, pénzről Nincs vasút, de a műútnak is vége. A Nyírség mai arcát mutatja a homokvilág. Nyírderzs. Tenyérnyi falu. Az Uj Erő nevet viselő kö­zös gazdaságban szorgoskodik a lakosság. Vajon a szövet­kezetnek nemcsak a nevében vannak új erői? Neveket diktáltak az iro­dában, írjam fel, akiket aka­rom. Ezeket jegyeztem meg: Andrikó Erzsébet, Kiss Ilon­ka, Koppányi János, József és Polcsák Mária. Megany- nyian első éves tagjai a szö­vetkezetnek, a tagság életko­ra szerint legfiatalabbak: ti­zenhat évesek. NYÍLT SZAVA« Peley Lajos főagronómus segített megtalálni a gyümöl­csöst, abban dolgoznak so­kan. Szép körtét szüretel­nek. Andrikó Erzsikét és Kiss Ilonkát együtt találtam. A melegben izzadságcseppek gyöngyöztek sima homloku­kon. A kérdés, hogyan és miért választották a termelőszövet­kezetet, kissé meglepte őket. Kiss I.: — Már tavaly is dolgoztunk a közösben. Igaz, akkor még nem mint tagok. Idén vett fel bennünket a közgyűlés. Van itt munka, le­het dolgozni. Három egész hét tizeddel végeztem az álta­lánost, nem is akartam fel­sőbb iskolába menni. Szere­tem a szüléimét, a falunkat. Andrikó E.: — Az én ese­tem úgy kezdődött, ipari szakmát tanulok. Amikor nyílt Bátorban a cipőipari vállalat, jelentkeztem tanuló­nak... Csakhát... ott nem volt lakásom, a napi be és hazajá­rás pedig körülményes. Végül otthagytam. Itt nyugodtan vagyok. Megkeresek naponta negyven—őtven forintot. Tiszta pénz, Most már nem vasúton utazom, nyugodtan ihatok. De térjünk a tárgyra. Nézze, Kovács úr, ez így nem megy tovább. A környezeté­ben egyre több az autós. A barátai, a kollégái, a lakótár­sai sorra autót vesznek, csak maga nem. — Nincsen pénzem — re- begtem ijedten. — Tetszik tudni, a gyerekek, idős szü­lök, a háztartás és a többi... — Ez nem kifogás — szólt szigorúan a Korszellem, — Másnak sincs több, mégis megveszi. Magának jó állása van, a felesége is dolgozik. A szemléletében van a hiba. Ezt nem tűrhetjük tovább. — Elővette a jegyzőkönyvét. — Egyéves határidőt kap. — Hálásan köszönöm — is tervezek semmilyen elme- nést. Nyílt, őszinte a szavuk. — Mi történik a keresetük­kel? — Odaadjuk a szüléinknek. Náluk jó helyen van. — Gyűjtenek valamire? Egymásra néznek. Enyhe pir fut az arcukon. — Stafirungra. Bútorra. Nem megy ma egy falusi lány férjhez csak úgy, sem­mi nélkül. MIKOR VOLT BÁL? — Szórakozás? — Az lehetne jobb, meg több. Két éve nem volt a faluban közös bál. Pedig egy hónap is sok. Szeretünk tán­colni. — Meg cukrászda, presszó sincs. Sokat mondják az idő­sebbek: rengeteget változott, fejlődött eddig is a falu. Most meg már a szövetkezet is erősödőben. — Mi a véleményük a ve­zetőkről? i— Nincs különösebb kifo­gásunk. Olyan munkát nem adnak, amivel nem bírnánk. — Későbbi tervük ? A közelmúltban vizsgálta a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a vá­rosi rendelőintézet munkáját. A városi rendelőintézet 1966 november elsején kezdte meg működését 20 orvossal, 98 szakorvosi és 180 asszisztensi óraszámmal. A szakrendelés azóta lényegesen bővült, be­indult a munkaalkalmassági, hajoltam meg. Aztán egy szú­rást éreztem: a Korszellem vérfagyasztóan felkacagott és eltűnt. Reggel, leszámítva az üres pálinkásüveget, semmi sem mutatta, hogy ott járt a Kor­szellem. De az oltás hatott. A családommal közöltem: egy éven belül autót veszünk. A feleségemben nem csa­lódtam. Munka után éjfélig köt egy háziipari szövetkezet számára, utána ellátja a ház­tartást. A szabad szombatjai­ra mosást vállalt Szentend­rén. Aggaszt, mintha az utób­bi időben egy kicsit lefogyott volna. A fiammal meg a lányom­mal sincs semmi baj; azelőtt is szerették a zsíros kenye­ret... Én magam leszoktam a ci­garettavételről. Mivel átkos szenvedélyemről nem tudok lemondani, állszakállt ra­gasztva, az esti homály leple — Majd férhez megyünk, ha... akad nekünk tetsző. Le­het igényelni telket, építünk új házat... MARIKA MEGNYUGSZIK Porcsák Marikát más csa. patban találtam. Csendes, szerény lány. — Nekem nincs sok mon- danivalóm. Négyen vagyunk testvérek, mind lányok. Kell a kereset. — Meg van elégedve? — Lehetne több is... Marika nővére, Erzsébet próbálja kiigazítani. Tavalv három hónapban, nyolcezer­négyszáz forintot kerestem. Nő létemre. Havi kétezer- nyolcszáz jött ki. Dehát te még az idén vagy itt, mint rendes tag. Ha megfogod a dolog végét, nem fogsz csa­lódni. És vedd csak még hoz­zá a háztájit... Marika megnyugszik. — Azért szóltam — ma­gyarázkodik —, mert nasv ám a divat. Nem akar lema* radni senki. Mennyi munkája van a női fodrásznak is. Asztalos Bálint gépjárművezetői vizsgálat, a szakorvosi órák száma már 125. Működése óta Nyíregy­házán sokat javult a járó be« teg szakorvosi ellátás. A be­tegek ellátása igen kulturált körülmények között, jól fel­szerelt rendelőkben történik. Az egy betegre jutó vizsgála­ti idő jobb a megyei, sőt az országos átlagnál. alatt csikkeket szedek az autóbusz-megállókban. Eddig legalább hatezer használt kocsit néztem meg. Törzsvendég vagyok az autó- vásárokon és minden hirde­tésnek (kivéve az „igényes" jeligésűnek) lelkiismeretesen utánajárok. Azzal biztatom magam, hogy amint az óbor és zamata is nyer az évekkel, a régebbi évjáratú autóknak is megvan a maguk varázsa. Mindmáig semmi sem sike­rült. Az autók árát csökönyö­sen magasabbra tartják, mint amennyi az összegyűjtött pénzecském. Az idő múlik. Rettegve vá­rom az újabb találkozást a Korszellemmel. Ha van vala­kinek eladó használt autója, amely véleménye szerint meg­felel egy „igénytelen" jeligé­jű vevőnek, sürgősen közölje velem a 00 072—270 telefon­számon. te* Javult a járó betegek szakorvosi ellátása Nyíregyházán A tagság érdekeiért Faggyas Jenőnek, a Szatmár-beregi Tsz Területi Szövetség elnökének nyilatkozata Autót veszek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom