Kelet-Magyarország, 1969. augusztus (26. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-16 / 189. szám

3 oWa! 'TlTTT'T-' a-öfusätus tB. Szoyjet légierők napja Csehszlovák párt­ós állami vezetők látogatásai Augusztus 18-án ünnepük a Szovjetunióban a légierők napját. A két évvel ezelőtti domogyedovói légiparádé or­szág-világ előtt ízelítőt adott a szovjet légierő korszerűsé­géről, erejéről. A függőlege­sen le- és felszálló vadászgé­pek, a felszállásgyorsító raké­tával ellátott vadászbombá­zók, változtatható szárny- nyílazású szuperszónikus gé­pek méltán vívták ki a bél­és külföld elismerését. S ott voltak a különleges, — kise­gítő-motoros vadász, tenger­alattjáró. felderítő és megsem­misítő gépek, stb. A gépek se­bessége: 3000 km,'óra, repülési magasságuk több mint 30 ki­lométer, fedélzeti- és rakéta­fegyverzetük a legkorszerűbb navigációs berendezésük még rossz látási körülmények kö­zött is nagy biztonságot köl­csönöz. A domogyedovói bemutató óta természetesen újabb, még korszerűbb gépek láttak nap világot, a fejlődés elképzelhe­tetlenül gyors. A nagyszerű műszaki feltételekhez járul a pilóták kiváló kiképzése és magas fokú szakmai tudása. A szovjet légierő méltán készül büszkén az idei ünnepélyre. g. Prága (MTI): Pénteken is folytatódott a politikai élet aktivitása Cseh­szlovákiában. Számos párt és állami vezető különböző vá­rosokban mondott beszédet aktivisták előtt. Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára — Evzen Er- bannak, a Nemzeti Front el­nökének, Karol Laco minisz­terelnök-helyettesnek és a cseh kormány több tagjának kíséretében — Brnoba láto- tott, s ott beszédet mondott 1500 kommunista funkcioná­rius előtt. Oldrich Cemik miniszter­elnök a plzenl Skoda Műve­ket látogatta meg, részt vett az üzemi pártbizottság által rendezett aktivaülésen. Be­szédet mondott és válaszolt a feltett kérdésekre. A gyűlé­sen elfogadott nyilatkozat szükségesnek tartja a cseh­szlovák és a szovjet nép közötti testvéri kapcsolatok további fejlesztését és elítéli a jobboldali erők tevékeny­ségét. Pardubieeban 800 városi és járási funkcionárius előtt Jan Pillér, a CSKP KB cseh irodájának titkára mondott beszédet. Egyebek között ki­jelentette: 1968 a hibák és a torzítások kiküszöbölésének éve volt, ugyanakkor azonban az osztály jelleg megszűnésé­nek éve is. Pillér helytelení­tette azt a véleményt, hogy minden, ami 1968 január után történtek, helyes. Ezt a nézetet — mondotta — még egyes legfelső vezetők is han­goztatják és az 1968 januárja utáni eseményekkel kapcso­latban a nem lényeges túlzá­sokat bírálják csak, de nem merik bírálni a „januári po­litika” alapjait. Mindazokat helyesnek tartják. Máig is egyoldalú jelszót hangoztat­nak: „a pártnak állandóan a tömegek bizalmának elnye­résére kell törekednie”. E jelszó helyességéről csak kö­vetkezetes osztályálláspont kezeskedik — mondotta Pil­lér. Szerdán ülésezett a Cseh Újságíró Szövetség elnöksé­ge. Az elnökség levelet in­tézett minden egyes szervé­hez és funkcionáriusához. A levél többek között hangsú­lyozza: — A Cseh Újságíró Szö­vetség elnöksége kötelessé­gének tartja, hogy nyilat­kozzék a jelenlegi helyzettel kapcsolatban. Azokat a ne­hézségeket. amelyek az or­szágban keletkeztek — úgy gondoljuk — nem lehet sem keserűséggel, sem passzivi­tással megoldani, de még ke­vésbé szélsőséges elemek ak­cióinak befolyása alá kerül­ve. Ezek a napok minden egyes állampolgártól a legna­gyobb fokú bölcsességet, ál­lampolgári és emberi felelős­séget követelnek. Az újság­írókra ezekben a napokban különösen felelősségteljes feladat hárul: mindennapos alkotó munkával segíteniök kell a kormánynak a bonyo­lult gazdasági helyzet meg­oldására irányuló törekvése­it és foglalkozniok kell a további szocialista építés konkrét kérdéseivel, ugyan­akkor segíteniük kell az ál­lampolgárok mindennapi problémáinak megoldásában. Külpolitikai széljegyzet: Az ammani iőporos hordó Az ammani hegytetőn ál­ló palota, amelyhez lezárt, katonák őrizte út vezet, szá­mos esetben inkább ostrom­lott erődhöz hasonlított, mint a Mohamed kegyelmé­ből uralkodó jordán kirá­lyok rezidenciájához. A has- hemita dinasztia ugyanis ha­talomra jutása pillanatától Iőporos hordón ül. Ezt az állandó robbanással fenyegető erőt azok a palesz­tin partizánok jelentik, akik a három arab—izraeli összecsapás miatt százezrével költöztek az arab kézen ma­radt területekre. Az ottho­nukból elűzött, hazátlan tö­megek már a hatnapos hábo­rút megelőzően is élesen szemben állnak Husszein egy­oldalú nyugati elkötelezettsé­gével, hintapolitikájával. Szerepük, befolyásuk 1967 jú­niusát követően pedig a par­tizánszervezetek tevékenysé­ge következtében megsokszo­rozódott. Ezzel összefüggés­ben Jordániában két egymás­sal szemben álló, s világosan megkülönböztethető politi­hatalmát félti a partizánok­tól, több kísérletet tett az el­lenállók befolyásának korlá­tozására. Először múlt év ta­vaszán. Kabinetjének akkori vezetője, a napokban ismét minisztérelnökké kinevezett Talhuni szembeszállt a ki­rályi döntéssel: lemondott és háromnapos kormányzási in­tervallum után csak akkor állt ismét a kormány élére, amikor a király nyilvános televíziós beszédben foglalt állást a palesztin ellenállási mozgalom mellett. Husszein múlt év végén elég erősnek érezte magát ah­hoz, hogy ismét szembefor­duljon a partizánokkal. A királyi nagybácsi királyhú partizánjaival szervezett ak­ció ezúttal sem sikerült Husszein valamivel később, mégis megnyerte Talhumval szemben a második menetet. A kormányelnök ez év már­ciusában beadta lemondá­sát. A partizánellenes jor­dán front ekkor azért erő­Harcek Eszctk-írországban (Folytatás az 1. oldalról) A reggeli órákban azon­ban Londonban bejelentet­ték, hogy légi úton hatszáz katonát szállítanak Észak-Ir- országba. Brit részről eddig körülbelül háromezer kato­nát állomásoztattak barak­kokban és kiképzőtáborok­ban Észak-Irország területén. Ezek közül azonban csak há- romszáz kapott rendfenntar­tói szerepet. A UPI jelentése szerint Frank Gogarty az északír polgárjogi szövetség elnöke újságíróknak , kijelentette^ hogy mozgalma javasolni fogja a brit erők és ENSZ- rendfenntartó erők igénybe vételét az észak-írországi válság megoldására. A Reuter szerint a jelenle­gi zavargások 50 éve a leg­súlyosabb összetűzést jelentik az Angliához tartozó tarto­mány történetében. Londonban bejelentették, hogy 600 katonát Belfastba indítottak mivel további za­vargásoktól tartanak. Előző­leg Londonderrybe 300 angol katona érkezett. Londonban egy további 600 főnyi zászló­aljat helyeztek készenlétbe. Az angol külügyminiszté­rium hivatalosan is bejelen­tette, hogy Anglia elutasítot­ta a Hillary által előterjesz­tett indítványokat. Hillary a maga részéről sajtóértekezle­ten közölte, hogy a történtek után az ír Köztársaság kor­mánya a világszervezet elé viszi Észak-Irországba kül­dendő ENSZ-alakulatok, il­letve angol—ír vegyes béke- fenntartó erők megalakításá­nak kérdését. Belfastban közzétették Jack Lynch miniszterelnök ezzel kapcsolatos felhívását. Az ír Köztársaság a béke­fenntartó erők megalakításá­ról szóló javaslatában töb­bek között kifejtette: a fen­tieken kívül „ki kell hasz­nálni minden csatornát a szóban forgó alapvető kérdé­sek végleges megoldására”. A megfogalmazásból az csen­dült ki ,hogy az ír Köztár­saság kétségbe akarja vonni Eszak-Irországnak az Egye­sült Királysághoz való tarto­zását is. Időközben a Belfastba ve­zényelt brit erők kordont vontak a katolikusok és a protestánsok táborai között, de az összecsapások folyta­tódtak, a feszültség továbbra is fennáll. (AFP, Reuter). PRÁGA A csehszlovák külügymi­nisztérium közölte, hogy ki­utasították az ország területé­ről Bruno Schlappit, a St. Gallér Tageblatt, a Tagwacht és más svájci lapok tudósító­ját, mert valótlanságokat ter­jesztett Csehszlovákiáról, rá­galmazta annak vezetőit és szándékosan torz képet fes tett a belpolitikai helyzetről. <on ÖÖ81 ís soíí&ésbJ PÁRIZS issen £f>í Cabot Lodge, a Vietnamról tárgyaló párizsi négyes érte­kezleten részt vevő amerikai küldöttség vezetője pénteken visszautazott az Egyesült Ál­lamokba, hogy tanácskozáso­kat folytasson kormányával. Hivatalos közlés szerint az amerikai -diplomata mintegy tíz napot tartózkodik majd az Egyesült Államokban, s ez­alatt tárgyalásokat folytat a vietnami problémáról. BELGRAD A belgrádi Politika pénte­ki számában közli azt az ér­tesülését, hogy az el nem kötelezett országok külügy­miniszterei szeptember vé­gén New Yorkban értekezle­tet tartanak, amelyen egye­bek mellett további lépéseket tesznek az el nem kötelezett országok harmadik csúcsérte­kezletének előkészítésére. Saigoni jelentések szerint csütörtökön ismét heves har­cok voltak Dél-Vietnamban. A szabadságharcosok Saigon­tól északnyugatra harminc- perces csatát vívtak amerikai gyalogsági erőkkel. Egy má­sik összecsapásban lelőttek egy amerikai helikoptert. Amerikai adatok szerint ez­zel 2896-ra emelkedett a vi­etnami háborúban lelőtt amerikai helikopterek száma. A csütörtöki összecsapások következtében egy amerikai katona életét vesztette, ti­zenegy megsebesült. A lelőtt helikopterek kéttagú legény­kai csoportosulás alakult ki. A királyi udvar veszedel­mesnek ítéli meg — mind a trón, mind pedig az ország poüíikai orientációjának szempontjából — palesztin partizánokkal való együtt­működést. A nacionalista po­litikusok ezzel szemben sza­bad kezet követelnek a pa­lesztin kommandók számára. Jordániában így a palesz­tin mozgalom kulcskérdéssé vált. Husszein, aki trónját és sége is életét vesztette. A szabadságharcosok a csütör­tökről péntekre virradó éj­szaka tizenkilenc jelentősebb támadást hajtottak végre. Az AP értesülése szerint a szabadságharcosok katonai tevékenységének fokozódása témája volt az Amerikai Nemzetbiztonsági Tanács csütörtöki háromórás ülésé­nek. A megbeszélésről csu­pán annyit közöltek, hogy a Fehér Ház augusztus végén dönt az újabb csapatkivoná­sok kérdésében. A Fehér Ház szóvivője közölte, hogy az utóbbi napok heves táma­dásait figyelembe véve mér­legelik majd az esetleges csapatkivonások lehetőségét. södhetett meg, mert a palesz­tin mozgalom egyre inkább saját utakat keresett: nem egy vonatkozásban a közel- keleti válság megoldásán te­vékenykedő arabközi erők szándékait keresztezte. Húsz- szein átmeneti megoldásként először Rifait, a hivatásos politikust, korábbi külügy­miniszterét állította Talhuni helyett a kabinet élére és csak június végén, egy siker­telen összeesküvés elfojtását követően „töltötte fel” a kormányt a maga emberei­vel. Az ammani udvar frontális támadását a partizánbarát erők ellen egy külső fejlemény állította le. Az Arab Szocia­lista Unió III. kongresszusán Nasszer elnök bejelentette, hogy az egyiptomi nép fegy­veres harcot kezd az elhódí­tott területek visszaszerzésé­ért. Ebben a küzdelemben feltétlenül nagy szerep vár a palesztin ellenállókra. Husszein, akit a körülmé­nyek Nasszer oldalára állítot­tak, emiatt újabb politikai kitérőre kényszerült: lecserél­te a palesztínellenes kor­mányt, s az ú.i kabinet veze­tését arra a Talhunira bízta, akit márciusban könnyű szív­vel engedett el Talhuni a ra- dikalizálódó, s már király- ellenes erőkkel szemben a2 Izrael által elhódított terüle­tek visszaszerzése érdekében elképzelhetőnek tartja az udvar és az ellenállási moz­galom összefogását. A kínai határprovokációról Heves harcok DéE-Vietnemban-Ah*rA>i Saigon, (MTI) : Rudé Právo a ,,K 231" klubról A szovjet hadsereg lapja, a Krasznaja Zvezda a határőr­csapatok politikai csoportfő­nökségétől kapott értesülések alapján beszámol az augusz­tus 13-i kínai határprovoká­ciók részleteiről. A szovjet határőrök — írja a lap — már augusztus 12-én gyanús élénkséget tapasztaltak a határ túloldalán. Ekkor, a to­vábbi bonyodalmakat elke­rülendő találkozóra hívták meg a kínai határvédelem képviselőjét, az utóbbi azon­ban nem volt hajlandó meg­beszéléseken részt venni. Augusztus 13-án több kí­nai fegyveres csoport meg­sértette a szovjet határt és mintegy 700 méterre beha­tolt az ország területére. Mi­után felszólították őket — távozásra, a kínai kalando­rok tüzet nyitottak a szovjet határőrökre. Amikor a két fél között tűzharc alakult ki, a kínaiak megpróbáltak erő­sítéseket vezényelni a hely­színre; két csoportot, ame­lyek mindegyike 60—70 ka­tonából állt. A szovjet ha­tárőrök azonban Pjotr Nyiki- tyenko alezredes parancsnok­sága alatt szétverték a kínai provokátorokat és kikerget­ték őket a Szovjetunió terü­letéről. A Szovjetunió határának védelmére rendelt katonák ezúttal is állhatatosan, hő­siesen és önfeláldozóan vé­delmezték országukat. Töb­ben közülük sebesülten is folytatták a harcot. Az egyik csoport megrohamozott egy kínai egységet, amely egy magaslatról árasztotta el tűz­zel a határőröket. Ennek a rohamnak a során ejtettek foglyul két határsértőt. A csata színhelyén ellen­séges holttestek maradtak — írja a Krasznaja Zvezda. — A szovjet határőrök eldobált géppisztolyokat, karabélyo­kat, revolvereket, gránátokat és egy rádió adó-vevőt talál­tak a helyszínen. A szovjet katonák csapásai elől futva menekülő kínaiak két film­felvevőgépet, több fényképe­zőgépet és egyéb tárgyakat is a provokációk színhelyén hagytak. A Krasznaja Zvezda végül hangoztatja, hogy a kínai ha­tóságok május óta láthatólag szántszándékkal élezik a helyzetet a szovjet—kínai ha­táron, a szemipalatylnszki te­rületen, s rendszeresen szer­veznek határsértő akciókat. A szovjet fél többszöri erélyes tiltakozása eredménytelen maradt. Prága: A Rudé Právoban Miroslav Hajek hosszú cikkben fog­lalkozik a hírhedt „K 231” klub keletkezésével és tevé­kenységével. A cikk megállapítja, hogy a „K 231” hivatalosan 1968. március 31-én alakult meg Prágában, az 1948 után ko­holt vádak alapján elítéltek rehabilitálása elősegítésére. A klub teljes támogatásáról biztosította a CSKP-t és a szocialista államot. A való­ságban azonban a klub egész más szerepet töltött be. Ide­ológiai és szervezeti központ­tá vált, ahol olyan emberek csoportosultak, akik a szocia­lista rendszer alapvető elvei­nek, a párt vezető szerepé­nek cáfolására törekedtek. A cikk a továbbiakban hangsúlyozza: A „K 231” a politikai erők szabad játékának lelkes hir­detőjévé vált, védte az „ab­szolút” mindenki számára ér­vényes osztálytartalom nélküli szabadságot. A klubnak a szocializmushoz semmi köze nem volt. A klub — mindenekelőtt annak vezetőségébe (—azok mellett, akik rehabilitálási követelése jogos volt) többsé­gükben olyanok kerültek, akiket a múltban jogosan vontak felelősségre a köztár­saság elleni aktív tevékeny­ségük miatt. A klubban olyan politikai irányzatok jelent­keztek, amelyek részletkér­désekben eltértek ugyan egy­mástól, de lényeges kérdé­sekben megegyeztek: feltéte­lezték a társadalmi rendszer­ben bekövetkező változást, s aktívan részt kívántak venni a hatalom megszerzésében. Az 1948 február előtti politikai pártok programjával álltak elő és koalíciós jellegű tár­gyalásokat is folytattak. Akciósorozatukat 1968. má­jus elején kezdték meg Par- dubinéban. Támadták a CSKP funkcionáriusait és kö­vetelték mindazok távozását, akik 1968 előtt funkcióban voltak. Járási titkáruknak egy olyan személyt választot­tak meg, aki kapcsolatban állt a „CIC”-vel, s az am­nesztia után a szakszervezeti mozgalomba bekapcsolódva, a „szakszervezet kommunisták nélkül” jelszót hangoztatta és aki a klub tevékenységének befejezése után külföldre tá­vozott. A cikk idézi a klub köz­ponti titkárának, J. Brodsky- nak Plzenben elmondott szavait arról, hogy emberei­ket a hadseregbe, az állam­biztonsági szervekbe, a poli­tikai és gazdasági élet külön­böző funkcióiba kell bejut­tatni. A „Klub 231” arra töreke­dett, hogy hatást gyakoroljon az állam vezetésére. Rövid­lejáratú célja volt az Orel és Stkol nevű ifjúsági szer­vezetek felújítása, amelyek­nek funkcióiból befolyásölni akarták a közvéleményt, ek­kor a rehabilitálás kérdése már csak másodrendű volt tevékenységükben. A követ­kező választásokon azt akar­ták elérni, hogy ne válassza­nak meg kommunista képvi­selőket. Az egyes tanácsko­zásokon éles kirohanások hangzottak el a kommunis­ták ellen. Az egyik ilyen gyűlésen jelen volt J. Han- zelka, a neves utazó is. Augusztus után két irány­zat volt tapasztalható a klub tevékenységében. Egyrészt az adott lehetőségek között tö­rekedtek korábbi céljaik el­érésére, főleg süni a rehabi­litálásokat és a Nemzeti Fron­ton belüli pozíciók elnyeré­sét jelenti, másrészt fellép­tek a moszkvai megállapodá­sok teljesítése és a helyzet normalizálása érdekében ki­adott intézkedések ellen. Ve­zető funkcionáriusaik azon­ban az események láttán megzavarodtak. Voltak, akik titkos lakásokat szereztek és megpróbáltak illegalitásba menni, mások pedig igyekez­tek külföldre szökni. írásos anyagaikat többségükben megsemmisítették, vagy el­rejtették. Egyesek közülük külföldön folytatják tevé­kenységüket, az itthon ma­radottak pedig az emberi jo­gok társaságába igyekeztek bejutni. Az emberi jogok tár­sasága sem működhet — mint ismeretes — május óta. A Klub 231 funkcionáriusai laká­sokban találkoznak, s arra törekszenek, hogy kapcsola­tokat tartsanak fenn olya­nokkal, akik külföldre szök­tek, s az ő tanácsaik szerint tevékenykednek. Ezek az emberek — állapítja meg a Rudé Právo . cikke — a jobb­oldalhoz tartoznak. Ellenük a é párt politikailag harcol, de kész velük szemben minden törvényes eszközt alkalmazni a szocializmus alapvető ér­dekeinek védelmében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom