Kelet-Magyarország, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-02 / 150. szám
• ofáa! KELET-MAGYARORSZAtS H(89. júHui S. Külpolitikai összefoglalónk ® Kormányválság fenyeget Itáliában ® A DMi-miniszterelnök magas k ti üti teteje — Beiktatták az új bonni államfőt ^ Összeült a Biztonsági Tanács Italiában a sajtó és a közvélemény már a szokásos nyári politikai uborkaszezonra készült, amikor kiderült, hogy ez a nyár belpolitikai értelemben rendkívül torrónak ígérkezik. A kereszténydemokrata párt most iolyó kongresszusán már régebben gyülekeztek a sötét te'legek, de maga a vihar csak Aldo Moro volt miniszterelnök minapi beszédével tört ki. Moro az általa vezetett balszárny nevében azzal vádolta Rumor miniszterelnök kabinetjét, hogy elmaradt a helyzet es az élet által felvetett követelményektől — mindenekelőtt olyan vonatkozásban, hogy nem hajlandó a kommunista párttal folytatott párbeszédre. Ez eddig még csak párton btiüli ügy lett volna, Moro azonban tovább ment. Nagyobb befolyást követelt a calszárny számára és ezt renyegetéssel támasztotta alá. Kijelentette: ha követeléseit nem valósítják meg, felkéri híveit, lépjenek ki Rumor kormányából. Ez viszont teljesen felborítaná a jelenleg is rendkívül ingatag belpolitikai helyzetet és szinte megoldhatatlan dilemma elé állítaná a jelenlegi kormányfőt. Nem csoda, hogy Rumor drámai hangú beszédben — szavait félreérthetetlenül Aldo Moronak címezve — szinte könyörgölt kabinetje megmentéséért. Ha aí kereszténydemokrata parton belüli helyzethez hozzávesszük azt a tényt, hogy Nenni pártjában is szakadás fenyeget, érthető az olasz politikai prognózisok rendkívül borús hangulata. Az igazság az, hogy az örök városban — a szokásos nyári politikai csend helyett — körmi, ny válság fenyeget. Egy másik kormány, a Dói \ ietnami Köztársaságé, viszont napról napra erősödik Ennek egyik jele elnökéi-ek magas kambodzsai ki- tün etése is. Huyn Tan Phat, a DVK ideiglenes forradalmi koimányának elnöke felkereste Norodom Szihanuk államfőt, aki vendégét a Kambodzsai Királyság érdemrendjének nagykeresztjével tüntette ki.. Ez a gesztus , lát- ■ ványos elismerése a vietnami nép hősies harcának — méghozzá olyan államfő részéről, aki maga is naponta kénytelen megismerkedni az amerikai imperializmus praktikáival. A nyugatnémet parlament két házának együttes ülésén ünnepélyesen beiktatták magas tisztségébe a Német Szövetségi Köztársaság új elnökét, Gustav Heinemannt. Az új államfő kijelentette, hogy fő feladatának a béke szolgálatát tartja. Utalt a leszerelés és a fegyverkezés csökkentésének fontosságára — egy olyan ország protokollárisán első embereként, amely nem hajlandó aláírni az atomsorompó-egyezményt. Az ENSZ Biztunsági Tanácsa Jordánia kérésére hétfőn este rendkívüli ülést tartott, hogy megvizsgálja az izraeli kormány Jeruzsálemmel kapcsolatos bekebelezési akcióinak kérdését. A Biztonsági Tanács 1968. május 21-i határozatában felszólította Izraelt, ne változtassa meg Jeruzsálem státuszát Mohammed El Farra, Jordánia képviselője felszólalásában hangsúlyozta: az izraeli kormány akcióival kinyilvánította, hogy semmibe veszi az ENSZ és a nemzetközi közvélemény követeléseit. Az izraeli parlament által 1968. augusztus 23-án elfogadott és ez év májusában életbe léptetett új törvény arra irányul, hogy felszámolja Jeruzsálem arab jellegét és kiirtsa az arab gazdasági függetlenség minden nyomát. Jordánia képviselője felszólította a tanácsot ítélje el Izraelt, amiért nem teljesiti a Biztonsági Tanács határozatait és erősítse meg azt az elvet, amely kimondja, hogy háborús hódításokkal nem lehet egyetlen ország területéi sem növelni. A delegátus kérte, hogy a tanács nyilvánítsa érvénytelennek az új annexiós törvényt és ismét hívja fel Izraelt, tartózkodjék az olyan jellegű akcióktól, amelyek megváltoztatnák Jeruzsálem státuszát. Izraelt határozottan figyelmeztetni kell, hogy amennyiben nem hatálytalanítja az említett törvényt, a tanács ismét ösz- szeül, hogy megfelelő intézkedéseket hozzon, beleértve az ENSZ-alapokniány 41. cikkelyének alkalmazását, amely különböző szankcióka* helyez kilátásba. El Farra hangsúlyozta: a Biztonsági Tanácsnak fel kell szólítania az ENSZ valamennyi tafiVamát, hogy tartózkodjanak az Izraelbe történő fegyverszállításoktól. Ezzel összefüggésben Jordánia képviselője elmarasztalóan szólott az izraeli agresszorok nyugati pártfogóiról. Josef Tekoah, Izrael képviselője terjedelmes beszédében a talmudból vett idézetekkel próbálta igazolni Izrael „jogát” Jeruzsálem „mindörökre'’ szóló birtoklására. Az izraeli kormány intézkedéseit úgy jellemezte, mint az „izraeli város rég várt egyesítésének” megvalósítását. Az agressziós izraeli törekvéseket elítélő beszédet mondott Szaud-Arábia képviselője, aki szavazati jog nélkül vesz részt a tanács ülésén. Egy jordániai katonai szóvivő kedden Aramanban bejelentette, hogy a hajnali órákban öt izraeli repülőgép behatolt Jordánia területére és a Holt-tengertől tizenhét kilométerre északra, a tűz- szüneti vonalat képező Jot- dan folyótól mintegy 17 kilométerre keletre, rakéta- és géppuskatűzzel támadást intéztek különböző települések ellen. A jordániai légelhárítás tüzet nyitott a támadó gépekre. Egy jordániai katona meghalt, egy polgári személy pedig súlyosan megsebesült. Roscsin nyilatkozata Genf, (MTI): Alekszej Roscsin, a genfi leszerelési tárgyalásokon részt vevő szovjet küldöttség vezetője hétfőn este Genfbe érkezett. Hangoztatta, hogy a tengerfenék demilitarizálásá- ról szóló egyezmény esélyei ígéretesek és a probléma megoldása pozitív hatást gyakorolna más leszerelési kérdések rendezésére is. A szovjet küldött ugyanakkor rámutatott, hogy a leszerelés más kérdéseinek megoldása, így a föld alatti kísérletek betiltása és az atomfegyverek felhasználásának betiltása továbbra is akadályokba ütközik. Roscsin bírálta azokat az országokat, amelyek, mint Nyugat-Németország, mindeddig kitértek az atomfegyverek elterjedésének megakadályozására szolgáló atomso- rompó-egyezmény aláírásától. Ez komoly nehézségeket okoz más leszerelési kérdések megoldásában is. Roscsin kifejezte reményét, hogy Japán hamarosan csatlakozni fog a szerződéshez. A szovjet küldött azt mondotta, nincs tudomása arról, hogy megkezdődnek-e az amerikaiak által javasolt időpontban (augusztus elején) a szovjet—amerikai tárgyalások a rakétafegyver rendszerek korlátozásáról. Külpolitikai széljegyzet: A sziklatémaszpont blokádja Megszűnt az utolsó kapocs is Gibraltár és Spaaíjlor- szág között. A madriűi hatóságok megszüntették az Algeiras és Gibraltár között közlekedő kompjáratot. (Újsághír) Különös konfliktus parazsa izzik az Ibériai félsziget leg délibb csücskén: Franco blokádot hirdetett Gibraltár ellen, megtiltotta a támaszpont- városban dolgozó ötezer spanyol munkásnak a további munkavállalást az angoloknál, sőt a turistákat sem engedi át a legendás sziklaerődhöz. Katonák sütnek kenyeret és Marokkóból próbálnak munkaerőt importálni Gibraltár dominium hatóságai. A spanyol—angol vita közvetlen előzményei: Franco néhány év óta „nemzeti felszabadítást” hirdetett meg a „Spanyolország területén lévő brit. gyarmat ellen.” Az angolok erre népszavazást rendeztek még 1967-ben. amely majdnem 100 százalékos győzelmet hozott a számukra. Az ügy azonban ax F.NSZ elé került, amelv a felszabadult országok szava- ■73 f n í v a 1 „gvarma l os í t» « e Ho nes” határozatot hozott, magyarán: az ENSZ távozásra szólította fel Angliát. London válasza: az idén máiusban a szikla dominiumi státust kapott. A kép — enyhén szólva — BEN HÉT OSTROMGYOrOBEN. Három amerikai katona egy vontatóautó kereke mögött kelts fedezéket a szabadságharcosok lövedékei elől a Ben Het-i támaszponton. (Telefoto - AP-yvm-KS) Hugi komikus. Mert meg csak vitatkozni sem érdemes azon, hogy a gyarmatosításnak a legutolsó maradványait is el keli tüntetni a világ térképéről. Az adott esetben viszont felettébb érthető, hogy a korántsem gyarmati soroan élő, inkább a brit alattvalók helyzetét élvező gibraltáriak nem óhajtanak a fasiszta Spanyol* ország állampolgáraivá válni. Valóban furcsa „felszabadulás” volna, ez egy olyan kis közösség számára, amely gyerekeit évtizedek óta a polgári demokratikus tradíciók szellemében nevelteti, másfelől semmi köze sincs a spanyolokhoz, mert angolul beszél, eredetét tekintve pedig portugál, génuai olasz és ki tudja még hány levantei származású család keveréke. A legérdekesebb a helyzetben az, hogy a sziklaerőd Anglia szempontjából elveszítette értékének háromnegyed részét. Néhány éve még valóban ellenőrizték innen a Földközi tengert, korábban — a második világháború ide- ■én pedig — sakkban tartót** ták Francot, Hitler potenciális szövetségesét. Azóta azonban Anglia tengeri szerepe erősen esőkként, ráadásul a Földkor zi-tenger térségét stratégiai- lag nem Gibraltár, hanem a középhatósugarú vagv ennél is nagyobb rakéták határozzák meg. s végül: ami imperialista „aprómunka" ebben a térségben akad —. azt úgyis ” amerikaiak latiak el a Gibrpltár közvetlen szomszédságában. snanvol területen lévő rotai támaszpontjukról Maradt tehát a konfliktus Francoval, illetve ezen felül még évi, mintegy 40 millió dollárnyi költség. Ennyit kell a brit adófizetőknek Gibraltárra küldeniük, hogy fenntartsák ott is az angol életformát. (H.) NDK párt- és korojanyküMof^ég utazik a Szovjetunióba Berlin, (MTI): Berlinben kedden hivatalosan bejelentették, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének és a Szovjetunió kormányának meghívására július 7-én NDK párt- és kormányküldöttség utazik hivatalos baráti látogatásra a Szovjetunióba. Arkagyij Veiner — Georg// Veiner: Nyomozás m Fordította: Kassai Ferenc 35. Tyihonov gyorsan megtalálta a járási tanács tagját, Anna Fjodorovna Hizsnyakot. — Két hete egy újságírónő járt nála Moszkvából — mondta Tyihonovnak a helybeli tanácstitkár. írni szeretett volna róla, de tragikusan elpusztult. Az újságban olvastam. a gyárunkról szóló riportja niellett közölték a hirt. Mi történt vele? Baleset? — Nem ez az egyetlen módja a tragikus halálnak — válaszolta Sztasz. — Hol talál hatom meg Anna Fjodorov- nát? — Ma kellett megérkeznie Kijevből. A fia egyetemista nála volt látogatóban. . . Hizsnyak a régi városrészben lakott egy kis faházban. Tyihonov dél körül szállt ki * taxiból. Bekopogtatott. — Nyitom már! — válaszolt egy kellemes, lágy hang. Az ajtó kinyílt, Sztasz orrát friss kenyér és tejszag csiklandozta. Hófehér hajú és lányosán fiatal arcú asszony állt az ajtóban. — Anna Fjodorovna? — Igen. Hozzám? — Szeretnék beszélni önnel. Az asszony ragyogóan tiszta szobába vezette vendégét. Tyihonov szégyenkezve nézte sáros lábnyomát. Az asszony elmosolyodott: — Nem tesz semmit. Úgyis iakaritanom kell. Csak ma érkeztem meg, tíz napot töltöttem a fiamnál. A falon kreol bőrű, jóképű fiú fényképe függött és Tyihonovnak úgy tűnt, valahol már látta ezt az arcot. — Bocsásson meg, Anna Fjodorovna, mikor utazott el a fiához? ______ — Múlt kedden. Miért? — Az asszony hangja aggosal- massá vált. — Csak kérdezem. — Tyihonov megértette, hogy Hizsnyak nem tud Tanya haláláról, elkerülte a figyelmét az újságközlemény. Némi töprengés után kimondta: — Anna Fjodorovna, én a moszkvai bűnügyi rendőrség nyomozója vagyok. Szomorú esemény hozott önhöz. — Mi történt? — Hizsnyak elsápadt. — Emlékszik Tánya Aksz- jonovára? Hizsnyak mondani akart valamit, de nem jött ki hang a torkán. Bólintott. — Tizenegy nappal ezelőtt megölték — mondta Sztasz. — Megölték. .. Megölte. . . Megölte az átkozott!. . . Sztasz körülnézett. Az éjszakai utca néptelen volt, csak a meztelen faágak hajladoztak a hideg szélben. Az utcai lámpák nemigen birkóztak meg a sötétséggel. Sztasz vacogott. A pályaudvarra, az első vonatra! Persze sehol egy taxi. Tyihonov egyre jobban nyújtotta a lépést, a végén már futott. A mellében tompa fájdalmat érzett, a lapockájában szúrást. Két évvel ezelőtti pisztolygolyó okozott roncsolást a tüdejében. „Kibírod azt az ötszáz métert! — bíztatta magát Sztasz. — És aztán, fel az éjszakai ex- presszre!” A pályaudvari őrszobában szürke ruhás férfi üldögélt: — Segítséget? Moszkvából? Meglesz. Addig üljön le. Tyihonov leült a keskeny, szörnyen kényelmetlen lócára, behunyta a szemét. Nehezen lélegzett. kezével törölgette a homlokát. A szürke ruhás férfi tárcsázott. — Zina? Itt Szudarjev őrnagy. A T-es számú vonatra kérek egy kétszemélyes _ fülkét. Nincs? Hoay-hogy? És ha ellenőrzőm? Tessék? Mégis van? Nagyszerű. Tyihonov elvtárs fogia átvenni. Sztasxhoz fordult: — A hetes pénztárnál átveheti a jepvét. Külön fülkében utazhat. Üpv látom, nem fog ártani »ff* kis p-bortés. —- Köszönöm. Kö„em. segítene nekem eljutni a postára ? Azonnal telefonálnom kell. — Azonnal! — mondta Szuderjev és behívatta az ügyeletest. — Pahomov, gyújtsd be a motort, vidd el az elvtársat a Goncsar utcába. Tíz perc múlva már kapcsolták is a jarcevói munkatelep vezetőjét. — A feladatot teljesítettük — közölte a távoli hang — Plecsun határozottan felismerte a 3. számú fényképen azt az embert, aki megvette tőle a puskát. Tyihonov letette a kagylót. Az asztalon ott feküdt előtte Sarapov távirata: „Ray Bradbury Fantasztikus elbeszélések című kötetét 1966. I. 26-án adták ki T. Sz. Akszjonovának”. SZOMBAT A vonat reggel 6-kor ért Brjanszkba. Még sötét volt. A peronon lárma, sürgésforgás. Tyihonov az autó- buszmegálló felé indult. A pénztárosnő sajnálkozva közölte: — Az ön autóbusza 12 perccel ezelőtt elment. A következő tíz óra nulla ötkor indul. Tyihonov halkan átkozód- ni kezdett. — Es nem lehetne összeegyeztetni a menetrendet a vonatok érkezésével? A nő széttárta a karját: — Ez nem tőlem függ. — Tudom. Amikor siet az ember, a pech-maximum elve uralkodik. — Minek az elve? — A pech-maximumé. A vajas kenyér mindig a vajas felével esik a földre. A nő elmosolyodott: — És ha nem? — Akkor valami hiba csúszott a dologba... Tyihonov elindult a néptelen utcán és halkan káromkodott. Mi a csudát csináljon négy óra hosszat? Boltozatos kapu mellett haladt el, a kapu felett tábla: „Fürdő”. Kapóra jött neki az ötlet... A víz kihűlt a kádban, Sztasz felébredt a hidegtől. Megengedte a forró vizet, a vízsugár rugalmas volt és hajlékony, mint a gumi. Sztasz lepedőbe búrkoló- zott, leült a díványra, majd kényelmesen öltözni kezdett Az óramutató a 9-es felé közeledett. Sztasz átdobta a vállán a pisztolytáska szíját, a fegyvert hóna alá erősítette— — Baglaja utca — mondta a buszkalauznő. (Folytatjuk)
