Kelet-Magyarország, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-02 / 150. szám
fc#. 5. RELET-MA GVA RÖftSÉ Aö S *\éa1 halálának 20. évfordulójára Elkerülhetetlen „istencsapá- sa"-e a fasizmus? A kispolgár lázadása? Hétköznapi kormány változás? Olyan hatalom, amely felette áll mind a burzsoáziának, mind a proletariátusnak? Ilyen kérdések folalkoztatták Georgi Dimitrovot, a bolgár nép nagy fiát, amikor a német fasiszták 1933-ban kirakatpert indítottak ellene is. <3 arra is felelt, mi a teendő a fasizmus ellen. A Reichstag-per idején Dimitrov mögött már nagyszerű forradalmi múlt állott. Bla- goev oldalán, 1903-ban lépett a bolgár marxisták mozgalmába, s mind magasabb szintű vezetőként szolgálta a forradalmi fejlődés ügyét. Egyik irányítója volt az 1923-as szeptemberi bolgár felkelésnek: in contumaciam halálra ítélték, ö akkor már a Komintern, a III. Internacio- nálé Végrehajtó Bizottságában dolgozott, s mint e világszervezet főtitkára 1935 és 1943 között történelmileg bizonyított értékes munkát végzett, amit haláláig Bulgáriában folytatott. Dimitrovot 1933-ban Göring vérbírósága a Reichstag épületének felgyújtásával vádolta. így akarták őt és minden kommunistát befeketíteni a nép tömegek szemében. Dimitrov azonban fantasztikus lelkierővel és csodálatot keltő szellemi fölénnyel a per folyamán bebizonyította, hogy a fasizmus a munkásosztály és minden dolgozó leggonoszabb ellensége, a nemzetközi ellenforradalom zászlóvivője. Dimitrov fellépése milliók szemét nyitotta ki, s világszerte heves mozgalmak kezdődtek megmentésére. Végül a Szovjetunió fellépésére 1934-ben megszabadult Hitler börtönéből, hogy aztán a Komintern főtitkáraként kidolgozza híres antifasiszta téziseit és megszervezze a Komintern VII. kongresszusát, amely az egész haladó emberiséget mozgósította a fasizmus ellen. A VII. kongresszus elemezte a német fasizmus uralomra jutásának tanulságait. Megállapította, hogy a hitleristák azért győztek, mert a német dolgozókat a munkásegység hiánya és a testvérharc dezorganizálta, s ebben a helyzetben a búr zsoáziának alkalma nyílott a parlamentarizmus, a polgári demokrácia, a szabadságjo gok fokozatos lebontására. Dimitrov és a Komintern VII. kongresszusa bebizonyította, hogy a fasizmus, mint államforma, nem osztályok feletti és nem kispolgári lázadás. Ellenben olyan népcsalás, amely gátlástalan szoci ális demagógiával, naciona lista jelszavakkal, a „plutok- rácia” szidalmazásával, ..szocialista” frazeológiával képes volt a maga oldalára állítani az elégedetlen kispolgárt és a proletariátus elmaradt elemeit. A Komintern 1935-ös VII. kongresszusa — Dimitrov tézisei nyomán — a fasizmus elleni harc sikere feltételének jelölte meg a forradalmi párt létét, a proletariátus harci egységét, a megfelelő politikái a kispolgárság és a parasztság mfegnyerésére, s a cselekvést a megfelelő idő ben. Kimondotta, hogy a siker legfőbb tényezője a mun- kásegységfrontra épített népfront. Dimitrov életműve nagy hozzájárulás volt az antifasiszta küzdelmek végső sikeréhez. És bár dicsőséges életútja 1949 július 2-án, 76 éves korában véget ért, tettei alapján milliók szívében él tovább. .. (f.) Mátészalka város lett Biztató jelek, megoldandó feladatok Szatmár központjában Tavaly már meghívták Má tészalka képviselőit a magyai urbanisztikai társulat üléseire Akkor a fejlődő, városiasodó települések között tartották számon. Július elsején hozták nyilvánosságra: az Elnöki Tanács elrendelte Mátészalka várossá alakítását. Valóság lett a rég óhajtott vágy: Mátészalka város lesz, Szabolcs-Szatmár megye második városa. Uj távlatok nyílnak meg a fejlődésben, elősegítve azt, hogy az eddig csak a patrióták által használt név: Szatmár fővárosa betölthesse ipari, kereskedelmi, kulturális és egyéb központjának szerepét. Gyorsított ipartelepítés Amikor örömmel adunk hírt az eseményről, két különösen jelentős segítségről kell szólnunk. Az egyik a párthatározat alapján megvalósuló iparfejlesztés, a másik a mátészalkaiak, Mátészalka környékiek patriotizmusa, amely a legkülönbözőbb területeken nyilvánul meg Jelenleg Mátészalka az egyik leggyorsabban iparosodó helysége megyénknek. Kétségtelen, hogy az ipartelepítés jelentős mértékben meggyorsította Mátészalka városiasodását. Az ipartelepítés nemcsak a foglalkoztatottsági gondokon enyhít, hanem pezsdülést. jelent Mátészalka egész életében, a község fejlesztésében is. Ezzel együtt jár: új utak, áruházak építér a szemébe. Kész a rendezési i, terv, és annak alapján máris hozzákezdtek a megvalósítás- c hoz. Az ipari üzemeknek csaknem százhektáros nyugati iparterületet alakítottak ki. De a község központjában is építkeznek: kialakulóban van a község újszerű centruma: iparcikk áruház, ABC- áruház, önkiszolgáló cseme- , geáruház. Reprezentatív lak- , berendezési áruházat építenek. A Hősök terén épül az új Szatmár Szálloda, amely nemsokára vendégeket fogad. Néhány irodaházzal is hozzájárulnak az épülő, emeletes városközpont kialakításához Uj MNB-fiók helyét jelölték ki. a központban épít irodaházat a TITÁSZ is. Egészséges patriotizmus A lakásprogram ugyancsak hozzájárul a fejlődéshez. Évente 120—130 családi házat építnek. A tanács néhány helyen parcelláz: ebben az évben már mintegy 200 építési kérelemre számítanak a szakemberek. A központ azonban az emeletes házaké. Már eldőlt: építtet lakásokat az ÉRDÉRT, a TITÁSZ és a MOM. Ez utóbbi kettő már korszerű, 24 lakásos emeletes épületekben biztosít lakásokat dolgozóinak. De sorra jelentkeznek a többi települő vállalatok képviselői. Szintén építkezni szeretnének. Mátészalka eddig is betöltötte egy bizonyos központ szerepét. Most, a városi rang ennek a körzetnek újabb bővülését is jelenti. Ez nyilván sok új feladatot állít a mátészalkai és a járási vezetők elé is. A szatmári emberek patriotizmusára már utaltunk. ' Ennek egyik jele volt az is, amikor az elmúlt év októberében társadalmi munkabi- 1 zottság alakult, amely a köz- 1 ség legkülönbözőbb szakma- i beli szakemberét csoportosít- 1 ja. Céljuk a község fejlesztő- e sének figyelemmel kísérése, i a társadalmi munkák össze- t fogása, szakvélemények adá- \ sa a fejlesztési, telepítési T! S Z TÁ Z N I: Ki a felelős a balesetekért Kerekasztal-beszélgelés a fegyelmezettebb munka v éde lernt öl, a megelőzésről A Nyírségi Állami Erdő- gazdaságnál megtartott szerkesztőségi kerekaszlal-beszél- getés témája a munkavédelem. Egyik legnagyobb üzemünk, 17ÜU dolgozót foglalkoztat. Jellegét tekintve elég balesetveszélyes. És a beszélgetést most különösen indokolja, hogy baleseti helyzete kedvezőtlenül alakult. Az ország 32 erdőgazdasága között volt már első. harmadik. Tavaly visszaestek a 23. helyre. Hatvankét üzemi balesetük volt, a kiesett munkanapok száma meghaladta az 1600-at. De az idei baleseti statisztika sem megnyugtató, öt hónap alatt 19 baleset volt, emiatt 920 munkanap esett ki a termelésből. Százból csak kettő? Okait, a teendőket, a munkakörülmények javításával kapcsolatos feladatokat vitatja a kerekasztal. Résztvevői: Varga Endre, az SZMT munkavédelmi főfelügyelője, Patkós Antal, a vállalat főmérnöke, Barabás Attila párttitkár, Mezei István szb-tit- kár és Zagyva Gyula, a vállalat biztonsági megbízottja. Patkós főmérnök elmondja, hogy a balesetek száma különösen a rakodásnál és a munkagépeknél emelkedett. Uj üzem kezdte meg termelését Nyírbátorban, Baktaló- rántházán már 8 szalagfűrész dolgozik, sok az új és gyakorlatlan dolgozó. Ezt Mezei István azzal egészíti ki. hogy a 100-as létszámú bátori üzemben már háromszor cserélődött a munkáslétszám. Volt elméleti képzés, gyakorlati tanfolyam 98 órában. Ez neró bizo' yult elegendőnek. A belesetek többsége gyakorlatlanság miatt következett be. Varga főfelügyelő figyelmeztetett az előírásra, mely szerint ezek az emberek még bizonyos ideig csak felügyelet mellett dolgozhattak volna. Ezt elmulasztották. 12 baleset következett be a dolgozók hibájából, de több esetben nem tudták pontosan megállapítani ki a felelős. Azt azonban minden esetben rögzítették: a vállalat egy esetben sem vétkes. Elmulasztott ellenőrzés E kérdésben alakult ki a vita. Általános megállapítás volt: ha másban nem is, de az ellenőrzés elmulasztásában hibás a vállalat is. Mezei István szb-titkár elmondta, hogy megvizsgáltatták az szb társadalmi munkavédelmi felügyelőjével, de utólag már nem, vagy nehéz megállapítani, kinek a hibájából is következett be a baleset. Egyet a dolgozók elismertek: ők nem tartották meg a szabályokat Négy dolgozó kapott fegyelmit, mert áthágták a biztonsági előírásokat, nyolc figyelmeztetésben részesült, három műszaki beosztású vezetőtől 800—800 forint prémiummegvonást alkalmaztak. Zagyva Gyula elmondla. hogy ez őt is érintette. Mezei István ezután arról szólt, hogy négy baleseti ügyet társadalmi bíróság is tárgyalt, mely különösen a ..vétkesre” volt nagy hatással. Ez hasznos, de mint elmondták. az esetek többségében a dolgozók a balesetet szenvedett mellé állnak. még akkor is. ha ő hibázott. Volt. aki emiatt kétségbe vonta a társadalmi bíróságok szerepét. Miben lehet a hiba? Abban, amire Varga Endre rámutatott: minden esetben tisztázni kell világosan. miből, kinek a hibájából következett be a baleset. Jelenleg a 62 baleset kétharmadánál ez nincs világosan tisztázva. Ilyen mulasztást nem szabad elkövetni. És ebből egyenesen adódott a következő téma. A. Mü. M. 4 1967-es rendelkezése szerint a balesetet szenvedett dolgozók kárigényt nyújthatnak be a vállalatnak. Varga főfelügyelő megkérdezte: mi az oka, hogy az elmúlt évben a 62 balesetet szenvedett közül csak négyen éltek ezzel a joggal? „Kényesnek” tartották e témát s kényelmetlennek a választ. Pedig a kérdés jogossága vitathatatlan, hiszen a 62 balesetet szenvedettből 4 élt ezzel a joggal, holott a vállalat csak 12 esetben állapított meg dolgozói hanyagságot. Fejtegettük, mi lehet a dolgozók tartózkodásának az oka. Mezei István elmondta, hogy a dolgozók tudják, van ilyen lehetőségük, de sokan attól tartanak, hogy a közvetlen vezetőjüket is felelősségre vonják és nem akarnak még több bajt okozni. Barabás Attila elmondta, hogy a munkások tudják, hogy ennek kihatása van a nyereségrészesedésre is. Csökkenteni a forrásokat Közös nevezőre jutottunk abban: helytelen, ha a baleset megtörténtekor jegyzőkönyvbe foglalják: akar-e élni ezzel vagy sem, holott 8 nap áll rendelkezésére, hogy döntsön. Megvan hozzá a szükséges formanyomtatvány is. Ezt jegyzőkönyvbe foglalni helytelen. Pedig legtöbb esetben így csinálták. '' Legfontosabb azonban a balesetek megelőzése. E te kintetben több fonto» intézkedést tettek. Tökéletesítették a munkagépeknél a védőfelszereléseket. Csökkentik a kézi rakodást. E célra 750 ezer forint értékű gépiét vásároltak. A sok balesetet okozott gépeket felülvizsgálták, : a SZOT Kutató Intézete al tál kikísérletezett védőíelsze reléssel látták el. Munkavédelmi oktatófilmeket vetítenek az erdészeteknél. Rendszeres továbbképzésben részesítik a munkavédelmi őröket. A balesetek elhárítása érdekében munkavédelmi vetélkedőket rendeznek. Mezei István elmondta, hogy 120 munkavédelmi őr van a vállalatnál, akik társadalmi munkában végzik e kötelességüket. A jól dolgozók között tavaly is 3500 forintot osztottak ki, az idén ennek a dupláját adják. Patkós főmérnök elmondta, valójában a munkakörülmények javítására azóta nyílt nagyobb lehetőségük, amióta a vállalat önállósága növekedett. Tavaly már több pénzt tudtak áldozni e célra, így tudták pótolni sok év elmaradását. 1968-ban 2 millió 200 ezer forintot fordítottak szociális beruházásokra. Munkáspihenők, lakások, öltözők épültek. Ez évben újabb 2 millió 800 ezerből javítják a szociális körülményeket. Baktalórántházi üzemükben másfél millióból öltözőt, mosdót, zuhanyozót építenek, Nyíregyházán és Nyírbélte- ken öt lakást. Fehérgyarmaton munkásmelegedőt. Ta- valy 2 millió 500 ezret, az idén újabb 2 millió 200 ezret fordítanak műszaki fejlesztésre. Csaknem teljesen gépesítették a fakitermelést: döntést és darabolást. És még további gépesítésre kerül sor. Baktalórántházán gazdasági kisvasútat építettek, a kézi fuvarozást megszüntették. Az egészségre ártalmas motorfűrészeket kicserélték. Remélhető, hogy a munka- körülmények javulása a balesetek csökkenését eredményezi és a baleseti forrásokat is csökkenti. Farkas Kálmán tervekhez. Ez a lelkes segítő- készség az utóbbi időben mind több támogatási adott a község vezetőinek. De hivatkozhatunk a ha* tddó hagyományok ápolására, Zalka Máténak és Mosolygó Antalnak szobrot emeltek, emléktáblát állítottak a mátészalkai tanácsköztársasági direktóriumnak. Kevés község dicsekedhet azzal, hogy monográfiáját könyvaíakban megjelentették. Mátészalka tavaly óta ezek közé tartozott. A Tanácsköztársaság mátészalkai eseményeit örökíti meg Földes Pál könyve.’ Ez a napokban jelent meg egyik központi könyvkiadónk gondozásában. Látszólag apróságok ezek. Mégis hozzájárulnak a fejlődéshez, a továbblépéshez. Hivatkozhatunk további nevezetességekre is: országszerte ismert a mátészalkai cigányegyüttes — talán a pezs- dülő városi kulturális élet újra talpraállítja a most gondokkal küzdő kollektívát. — Uj filmszínházában freskó díszíti majd a falakat: Huszár István helytörténeti érdekességet. Gacsaj Pesta balladáját dolgozza fel. Mátészalka patriótái lelkesen gyűjtötték a helytörténeti, néprajzi érdekességeket. Ezek egy része — hely hiányában — a vajai múzeumban talált ideiglenes otthonra. Milyen értékesek lesznek ezek egy létesülő városi múzeum részére! Élni az új lehetőségekkel Mint az első — korántsem teljes — felsorolás jelzi: a június utolsó napján kelt rendelet sok új lehetőséget adott. De velük együtt rengeteg új feladatot is. A várossá alakítás jelentős, nagy dolog Mátészalka életében. Ünnep is. A következő időszak azonban próbatétel is lesz. Hogyan, s miképpen tud élni az új lehetőségekkel, az önállósággal megyénk legíia- talabb városa, a mátészalkai városi tanács. Marik Sándor Kömöröi MOZ — Nincs a Túrnak a falu alatt annyi vize, amennyi könnyet, verejtéket hullatott a nép. A báró Kende família cseléde, szolgája szinte mindenki. Emberölő hajsza, reménytelen holnap, szegénység. Baku László szavai ezek — a múltról. — Tavaly megértük, hogy eltűnt az utolsó szalmatetős ház. Helyére tömblakás került, sátortetősnek is mondják. Ifjú Molnár Ferenc hányta le az utolsó szalmatetőt. Végképp elhagyta silány öltözetét Kömörő. így mind a kétszázhatvan házunk vagy teljesen új, vagy újonnan átalakított. — Szűcs Zsigmond amikor belépett hatvanban a közös gazdálkodásba, azt mondta: „Nem a tizennégy holdat sajnálom. Azt szeretném látni minél tovább, hová juthatunk.” Persze nem puszta szemlélő maradt. Megmutatta továbbra is a szorgalmát. Nyolcvanegy esztendős korában még kér munkát, amit elvégezhet. Nemrég is részt vett a takarmánybetakarításban. A mi falunk szövetkezete, az Üj Élet, hatvan óta nem látott mérleghiányt. — Sok mindent bizonyít a minden negyedik ház televíziója. Rádió nélküli... talán egy se. Szaporodik a motor- kerékpár. Sőt, bekerült már két magánszemélyautó. Egyik ifjú Farkas István tsz* tagé, másik Bogáti József mentőállomási dolgozóé. Bicikli, mosógép, villanyvasaló kávéfőző. .. ilyesmi már egyszerűen nem újság. — Nyolc általános után — nem mondok nagy számot —, nyolcvan százalékuk tovább tanul a fiataloknak. Ott és olyan formában, ahogy a lehetőségek adódnak. De tovább képezik magukat. Sokan szakmát választanak. Csak, sajnos, nem tudnak mind visszajönni. A tsz nem adhat korlátlanul helyet építőknek, szerelőknek, hegesztőknek... így sem tagadják meg a falut, gyakran hazajárnak. — Gondtalansággal egyáltalán nem áltathatjuk magunkat. Nincs még minden utcánkban járda. Kellene. Vizes időben nagy itt a sár. Amikor hatvanban a falun átfutó makadámutat burkola- tosra cserélték, műszaki kivitelezés miatt vagy tizenöt-húsz centi esést kapott. Ez elég ahhoz, hogy gyakran megáll rajta a víz. Szinte nem is látszik az út. Rengeteget írtunk, kérvényeztünk. Végre nemrég csináltak valamit az úttal, de nem lett jobb. — A továbbiakban igazgatásiig együtt leszünk a szomszédos Mánddal, Penyigével. Utóbbi marad központnak. Gondoljuk, jobb lesz úgy, közös erővel, céllal. AsztaMfc Báláit- se, kívánatos a vendéglátóipar r fejlesztése, sürgető a vízmű, a csatornahálózat építése. Korábban a tanács csak saját fejlesztési alapjára szá- 1 míthatott. Az elmúlt kél- : három évben az új vállalatok már befizették az első kommunális adókat is, amelyekből a tanács újabb fejlesztéseket valósíthat meg. Jellemző az előrelépésre: 1967-ben kétmillióból gazdálkodott a tanács. Idén közel negyven- milliós lesz az az összeg, amelynek felhasználásáról döntenek a helyszínen. A község vezetői látják, milyen távlatokat jelent egy- egy letelepülő gyár. Az Ipari Szerelvény- és Gépgyár mátészalkai gyáregysége harmadik éve dolgozik. Példája sokat segíthet a most letelepülő gyáraknak, a járás. a község szakembereinek. A helyi vezetők saját erőből az alapot teremtik meg: a közmüveket. A vízműtársulat javában üzemel, munkájuk eredménye alapján 1972-uen a mátészalkai egységes vízmű megkezdi a próbaüzemben Már most látható, hogy az ipartelepítés nélkül a község aligha tudta volna vállalni a negyvenmilliós költséget. Hasonló társulati tervek vannak a szennyvízhálózat megépítésére. Kész a rendezési terv Ha az utas mostanában megérkezik Mátészalkára, leginkább a sok építkezés tűnik Ünnep és próbatétel Georgi Dimitrov
