Kelet-Magyarország, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-12 / 159. szám

í oldal KELET-MAOYAHORSZAO 1909. JiIHuS Tí. külpolitikai összefoglalónk © A Gromiko-expozé nyugati visszhangja © Beriin, Kairó és Bonn © Mvo.. meghátral a szenátusban Befejeződi!!! a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka tel, illetve az EAK és az NSZK viszonya. Láthatóan deffenzívában van Bonn, s a lapok az EAK-nak a nyugat­német kormányhoz intézett jegyzékéből azt emelik ki, hogy Kairó azért fenn akar­ja tartani a kapcsolatokat az NSZK-val is. Nyilván ezzel igyekeznek azt sugallmazni a bonni kormánynak, hogy ne ragaszkodjék az amúgy is már romokban heverő Hallstein doktrínához. Kérdés, milyen eredménnyel. George Aiken, az amerikai szenátus köztársasági párti csoportjának doyenje kije­lentette, ellenzi a Safeugard- ellenrakétarendszer kiépítésé­nek tervét. Szenátusi körök­ben az a vélemény, hogy a washingtoni adminisztráció ezek után már legfeljebb kompromisszumos megoldást tud elfogadtatni a szenátus­sal a Safeguard-ügyben, s így a Nixon-kormány gyakorlati­lag elvesztette első nagy fon­tosságú csatáját a szenátus- ban. Ünnepi ülés Ulánbátorban Ulánbátor (MTI): Csütörtökön az Ulánbátof-i operában ünnepi ülésen em­lékeztek meg Mongólia nem­zeti ünnepéről, a népi fórra- dalom 48. évfordulójáról. Az ülésén megjelentek a párt és a kormány vezetői, a népi forradalom veteránjai, művé­szek és tudósok. Gombozsav, a Mongol Nép­köztársaság minisztertanácsá­nak ’ elnÖKhéiyeftésé' ünnep! beszédében hangoztatta, hogy a Mongol Népköztársaság ha­talmas ipari, mezőgazdasági és kulturális eredményéi a Szovjetunió segítségének, a vele való barátságnak és együttműködésnek köszönhe­tők. Kiemelté a kommunista és munkáspártok moszkvai nemzetközi tanácskozásának jelentőségét. Mint mondotta, a Mongol Népi Forradalmi Pár Központi Bizottsága szük­ségesnek tartja, hogy a ta­nácskozás dokumentumaiban megfogalmazott következteté­sekhez és elvékhez igazodva, előmozdítsa az antiimperialis- ta erők közös harcát, fejlesz- szé és aktivizálja a kétoldalú és a sokoldalú kapcsolatokat a téstvérpártokkal. Dr. H. A. Pusztulásra ítélt város? „A bolgár—magyar barát­ság ragyogó manifesztuma.” „Meg gyümölcsözőbb szakasz kezdődik kapcsolataink fejlő­désében.” „Az egység mani­fesztuma.’ Ilyen szalagcí- mekkel, első oldalon számol­tak be a bolgár lapok a Ká dár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség pénteken befejeződött szófiai látogatásáról. Folytatódott — s véget is ért — a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülése is pénte­ken. Az egyik legérdekesebb felszólalást Patolicsev külke­reskedelmi miniszter tartotta, aki elmondta, hogy a Szov­jetunió több, mint 70 fejlődő országgal tart fenn gazdasági kapcsolatokat és ez segít a fiatal nemzeti államoknak, hogy megvédjék függetlensé­güket az imperializmus kato nái és gazdasági agressziójá­vá) szembén. A csütörtöki Gromiko-bé- széddel péntekén már a nyu­gati sajtó is részletesen fog­lalkozott. Pozitív visszhangja Mószkvá (MTI): A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa. amely csütörtökön és pénteken ülésezett, megvi­tatta a nemzetközi helyzetet és a szovjet kormány politi­káját. A szovjet parlament egy­hangúlag elfogadott határo­zatában téljés egészében jó­váhagyta a szovjet, ’ kormáífy " külpölitikáját és a nerhzét- közi kapcsólatok terén " ki­fejtéit gyakorlati tevékeny­ségét. Az ülésszakon .— mint is­meretes — Andrej Gromiko képviselő, a Szovjetunió kül­ügyminisztere számólt be er­ről a kérdésről. A beszámolót követő vitában 15-en szólal­tak fel. A Legfelső Tanács ézután megvizsgálta és a vita után jóváhagyta a Szovjetunió és a BAKU A Stíriai párt- és kormány­küldöttség, amely Atasszi ál­lam- és kormányfőnek a ve­zetésével hosszabb időt töl­tött a Szovjetunióban, pénte­ken Bakuból visszautazott Damaszkuszba. A. küldöttség Moszkvában tárgyalásokat folytatott, a szovjet vezetők­kel. majd felkereste Lenin- gródot és Taskentet és látoga­tása utolsó állomásaként «— Azerbajdzsán fővárosát, Ba­kut. Atasszi elutazása előtt adott nyilatkozatában kije­lentette, hogy a látogatás rendkívül gyümölcsöző volt. NEW YORK Frank Borman amerikai űrhajós, aki feleségével és két fiával tíznapos látogatást tett s Szovjetunióban, helyi Idő szerint, csütörtökön este visz- szaérkezett New Yorkba. A Kennedy repülőtéren adott rö vid nyilatkozatában elmond­ta. hogy „nagyszerű utazást” tett a Szovjetunióban, rend kívül szívélyesen fogadtál’ M»® vagyok róla győződve - Jékntette ki —, hogy a Szov jetunió és az Egyesült Álla mok együttműködhet a világ űr meghódításában. SAIGON f A Dél-vietnami Köztársaság fegyveres erőinek főparancs­noksága közleményben jelen­volt a beszédnek a brit saj­tóban, amely kiemeli a szov­jet külügyminiszter mérsé­kelt, békülékeny hangját. A lapok közül például a Daily Express annak ad hangsúlyt, hogy Gromiko a Földközi­tenger békéssé tételét java­solja, a Financial Times alá­húzza a Szovjetunió tárgya­lási hajlandóságát az Egye­sült Államokkal, a Dily Mail pedig tömören így fogalmaz: „Gromiko felajánlja a barát- kozást.” A pénteki nyugatnémet sajtónak is a Gromiko-beszéd volt a fő témája. A lapok itt sem tudják elhallgatni Gro­miko állásfoglalását a békés egymás mellett élés érdeké: ben. A bonni General Anzei­ger „Bonn szintén kész a megbeszélésekre” címmel rea­gál a szovjét külügyminiszter expozéjára, s azt állítja, hogy Bonn elfogadja Gromiko kez­deményezéseit. Továbbra is témája a nyu­gatnémet sajtónak a Kairó és Berlin közötti kapcsolatfelvé­szövétségés köztársaságok ja­vító és névelő célzatú tör­vénykezésé alapjainak törvé­nyét. Elfogadták az előzetes őrizetbevételről szóló rendel­kezést, jóváhagyták a bünte­tőtörvénykezés alapelveinek több kiegészítését és módosí­tását. Mihail Geói'gadze, a Leg­felső Tanács elnökségének titkára javaslatot terjesztett elő a Legfelső Tanács elnök­sége két ülésszaka között ho­zott rendeletéinek jóváhagyá­sáról. A törvényjavaslatot el­fogadták. Az ülésszakon Alekszandr Ljaskóvot, az Ukrán Legfelső Tanács elnökségének elnökét választották meg a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa elnök­sége elnökhelyettesévé Ukraj­na részéről. A szovjet parlament ezzel befejezte munkáját tette be, hogy a dél-vietnami felszabadító erők az 1969-es év első felében az Egyesült Államok, valamint a vele szö­vetséges országok hadseregé­nek 145 000 és a Saigon! báb- rezsim hadseregének 185 000 katonáját semmisítették meg. sebesítették meg, vagy ejtet­ték fogságba. Az agressziós csapatok a jelzett időszakban 0950 repülőgépet, valamint 10 500 tankot és más katonai járművet veszítették. Ezenkí­vül a szabadságharcosok 1150 ellenséges hajót süllyesztettek el és 650 fegyverre1’ -t rob­bantottak fel. ROMA A szicíliai dolgózók pénte­ken 24 órás általános sztráj­kot tartottak az új gazdaság­politika bevezetésére irányu­ló követelésük alátámasztásá­ra. A gyárak és a hivatalok dolgozóinak, a mezőgazdasági munkásoknak egymilliós tö­mege rendezett nagyszabású [elvonulásokat Szicília na­gyobb lakott helyiségeiben. A sztrájkot a nagy szakszerve­zetek közösen szervezték, til­takozásul a súlyos gazdasági helyzet, a munkanélküliség fokozódása és az árak emel­kedése ellen. Goethe levegőből, vízből, fpldből és égből szőtt ábrárd- nak nevezte Velencét. Ez az egész civilizált világ számá­ra felbecsülhetetlen értékű, mesébe illő város a kezdődő agónia állapotában van. Id­ióták és templomok omladoz nak, házak dőlnek össze megpenészednek a festmé­nyek, szétmállanak a csodá­latos freskók, a csatornák el­dugulnak az iszaptól. Velen­ce lakossága pedig egyre na­gyobb számban hagyja el a lagúnákat, s átköltözik a szá­razföldre. A pusztulás útjára lépett Velence nemcsak a közvetle­nül érintetteket tölti el ért­hető nyugtalansággal. Nem tekinthetők véletlennek a vi­láglapok aggasztó címei: „Ve­lence alig él többét, mint 7ű évet’’, „Bajban a város!” „Ve­lence süllyed!” — olvashatjuk másutt — ijesztő évi, 3 milli­méteres ritmussal belefullad saját vízébe. Az utolsó fél év­században városrészenként különböző mértékben ugyan, de átlagosan 8—18 cm-t sűlv- lyedt. A süllyedés mellett Verne űrprogramja ..A háróm utitárs bent volt a lövegbért, a nyílást belülről erősen bezárták. A Columbiád torka az állvá­nyok eltávolítása után sza­badon tátongott az ég felé... A kedélyek tetőpontra hágó izgatottságát leírni nem le­hetett... ...Csaknem ijesztő csend honolt köröskörül é pilla­natban. Szellő nem mozgott a földön. Fennakadt a lé­legzet, a szív nem mert do­bogni. Minden szem odata- pádt a Columbiád torkára... Murchison tekintete nyomon kísérte a chronometer muta­tóját. Alig volt hátra több negyven másodpercnél, s úgy tétszék, hogy mindenik egy örökkévalóság... ...A huszadiknál általános bőrzadás szállotta meg a tö­meget, úgy tetszék minden- kinek, hogy a lövegbe zárt utasok is éppen úgy számít- ják a rettenetes másodper­ceket... ...Harminchét... harminc- nyolc... harminckilenc... negy­ven. Tüzet. ...Rettenetes, hallatlan, mennydörgésszerű csattanás hallatszék... a föld megren­dült, s csak egy-két ember látta egy futó pillanatig a löveget. amint lángfelhőnek közepette diadalmasan emel­kedett fel a levegőégbe... Ezekkel a szavakkal irta le Verne Gyula az Utazás a Holdba 1865-ben megjelent tudományos-fantasztikus re­gényében az ágyúból kilőtt űrhajó indítását. A Verne­féle ágyúlövedék — benne három űrhajóssal — a Hold felé rgpül azzal a szándék­kal, hogy ott leereszkedje­nek. Verne űrprogramjában szinte tudományos pontos­sággal leírta a felhasznált eszközöket. a tudományos lehetőségekét és elmondotta még azt is, hogy milyen él­ményeket éltek át az űrha­jósok. Erről külön könyvet írt Utazás a Hold körül cí- , men, mely négy év múlva jelent meg. Milyen volt a regénybeli Verne-ágyú, amivel a Hold­ba akartak lőni? Leírja a jeles szerző egészen ponto­san. Az ágyút vasból öntötték. J00 méter hosszú, 68 ezer torma súlyú, 3 méteres űr­méretű, háromméteres fal- vastagságú cső volt, amiben 200 tonna lőgyapotot he­lyeztek el. amely elégésekor 3 millió liter gázt fejleszt, s ennek nyomása röpfti ki az alumíniumból gránát alakúra öntött űrhajót. Verne több tucat csillagá­szati és tüzértechnikai könj - vet tanulmányozóit át, 6 pontosan tudta, hogy má­sodpercenként 11 200 méter kezdősebességet kell adni a lövedéknek, hogy a Föld vonzását legyőzve a Holdba repüljön. Bizonyára azt is egyre jobban erősödik a má­sik pusztító jelenség, az „aqua alia okozta veszély. Csupán az elmúlt tíz év fo­lyamán 23 árvizet élt át a vá­ros. De Velence és műemlékei lassú haldoklásának okául nem lehet csupán csak a sülj - lyedést és az árvizet felhozni. A fokozódó pusztuláshoz olyan tényezők is hozzájárul nak, mint a túlságosan köze: épített ipari övezet okozta víz­szennyeződés. a tisztátalan le­vegő, a pára és sótartalom, s a vaporettók, illetve a motor­csónakok okozta nagyarányú hullámverés. Sok esetben ma­guk a városlakók is siettetik a pusztulást, amikor betemet nek egy-egy „rí ót”, hogy ez­által egy-egy aszfaltozott ut­cácskát nyerjenek, vagy ami­kor antik templomból vagy kolostorokból tornacsarnokot, vagy éppenséggel mozit csi­nálnak. Egy nemrég végzett felmé­rés szerint a városi övezet 77 'Zázalékq azonnali restaurá­lást igényelne. — 21 százalék esetében felvetődik, eeválta- lán. érderúes-e helyreállítani. tudta — tüzérműszaki köny­vei és szakértő tanácsadói megmondták —, hogy ilyen sebességet lövedéknek nem lehet adni, hiszen akkoriban ágyúlövedékkel legfeljebb 1000 méter másodpercenkénti sebességet tudtak elérni. Verne azonban nem asztro­nautikai szakkönyvet, ha­nem regényt írt, ezért úgy vétte, mintha a sebesség el­érhető lenne. Mi azt is tud­juk, hogy ha 11 200 méter sebességgel indulna a löve­dék, a csőben előtte lévő le­vegőoszlop szilárd testként viselkedne és a lövedék mil­lió részre freccsenne szét. Azonkívül a lövedék indulá­sakor a bezárt utasokra a visszaható erő a földi ne­hézségi erő harmincezerszere­sével hatna, ami ugyanany­nyi, mintha egy 2200 tonnás ólomtömb néhezedne az űr­hajósokra. Verne ez utóbbi veszélyt úgy hárítja el, hogy a löve­dék fenékrészében vízkani- rákat épít, amelyeken tölgy­fapallóból készült korong úszik. A lövéskor keletkezett visszaható erő a pallókat összetöri, a víz a réseken átnyomódik, és ezzel leféke­ződik a bentlévők gyorsulá­sa, baj nélkül ússzak meg a kritikus pillanatot. Hogy a veszélyt érzékeltesse Verne elmondja, hogy az űrhajóban lévő kutya annyira megsé­rül, hogy kimúl és ki kell dobni. Az űrhajóban jelentkező súlytalanság állapotát azzal magyarázza, hogy a szágul­dó lövedék elhagyja a Föld vonzását, és mielőtt a Hold vonzási körébe lépne, a tes­tek súlytalan térben lebeg­nek. Mi tudjuk, hogy a tes- lek akkor válnak súlytalan­ná — tömegük persze vál­tozatlan —, ha tehetétleftsé- gi pályán mozognak; ezt Verne is érzi, mert amikor a regénye szerinti döglött kötési kidobják1 az űfhájó- váltftzátlánul' ’Thellét-j lük maí'ád és utazik a Hold irányába. Kedves szavakkal írja le Verne a súlytalanságot. Ol­vassuk el. ...délelőtt 11 óra tájban, Nicholl kezéből égy poharat kiejtett, az nem esett le a földre. hanem a levegőben maradt... ...Ök maguk is meg való­nak lepelve., tudományosan képzett ítéletük dacára, mi­dőn a csodával határos vi­lág közepette látták magukat és észrevették, hogy testük súlya megszűnt létezni. Ha karjaikat kinyújtották, nem hanyatlottak le; fejők ingott a vállukon... Mihály egy ug­rással a levegőben termett, és^ Ott maradt lebegő állás- bán. két barátja csatlakozott hozzá^ egy időre úgy, högy ők hárman a löveg közepé­ben csodálatos mennybeme­netelt ábrázoltak... Az épületek 37 százaléka lak­hatatlan. Ez a pillanatnyi helyzet. Nem véletlen tehát, hogy öt év alatt 55 ezer ve­lencei polgár távozott el a városból és jól megalapozott becslések szerint az üres la­kások száma ma már meg haladja a 3 ezret. Sajnos, eddig alig történt valami a pusztuló város meg mentésére.Velence felbecsül Keletien kultúrkincsének ápo lására csupán jelentéktelen összeg, mindössze 1Ö0 millió líra áll rendelkezésre. Hogy képet alkothassunk magunk­nak az összeg csekély voltá ról. elegendő arra utalni, hogy az egykori Palazzo La­bia restaurálása önmagában 250 millió lírába került. Ebben az esztendőben az UNESCO teljes felmérést vé géz a pusztulófélben lévő nagy művészeti emlékekről tervet készít a legsürgetőbb restaurációs munkálatok el. végzéséről. A városi hatóságok 13 milliárd lírára becsülik a költségeket, míg az UNESCO egy bizottságának szakértő A Holdra való leszállást Verne rakétákkal tervezte. Úgy gondolta, hogy a lefelé — Hold felé — zuhanó űr­hajóban rakétákat gyújtanak be és ezek visszaható ereje kellőképpen lefékezi a jár­művet. Közben azonban ki­derült, hogy a matematiku­sok számításába hiba csú­szott, és ők nem tudhak a Holdra szállni, hanem meg­kerülik azt és visszamennek a Földre. Látják a Hold túl­só oldalát, érdekes amit a látványról Verne írt. ...Mit is tudhattak volna ebben a távolságban meg­határozni ? Egy-két hosszú sávot, mely keresztülszelte á tányért, valóságos felhők, meíypk igen csekély légkör­ben képződtek, melyekből neúu-sak a hegyek mind. ha­nem a csekélyebb jelentősé­gű halmok is kiemelkedtek, a circusok, a szirthasadé- kökkal teljes kráterek sze­szélyes rendben, éppen úgy, mint a holdnak látható fé­lén... továbbá megmérhet ét­ien síkságok, nem kiszáradt síkságok, hanem valóságos tengerek, széles kiterjedésű óceánok, melyeknek tükrén az űrben lévő tűznek egész varázsa visszatükröződött. Végül a Holdon lévő konti­nenseknek felületén renget g nagy sötét tömegek, mint nagy erdőségek, egy-egy vil­lám cikkázásánál pillanatra feltűntek... (Az idézetben a régi magyar Gaal Mózes fé­le fordítást adtuk.) Különös találkozása a képzeletnek a valósággal, hogy a vernei ágyút Floridá- ban állították fel, ugyanott, ahonnét 100 év múlva a Hold felé indult az ember. _ Hogyan, miként jutott Vernének eszébe az űrhajó­zás klasszikus regényének megírása nem tudjuk, fel­jegyzései (több mint húsz­ezer lap) elvesztek.. Tudjuk, hogy Poe Edgar amerikai író hatott rá, aki ugyancsak írt asztronautikai regényt, az ő hősei léghajóval cmelr kédtek _ fel. Régi görög írók!, Kepler német csillagász, Cy- !ano, Bergerac francia író és még sokan mások ír­tak holdutazásról. Vefnének követői is vol- tak. Egy német szerző szu- perzéppelint indított a Marsba, egy másik fényje­leket akart a Holdba külde­ni. Tudományos alapossággal azután ClölkovsZktj foglalko­zott a feladattal először, 5 ugyancsak írt fantasztikus regényt űrhajózásról. Verne ragyogó fantáziával írt. Egy időben a tudomá­nyos fantasztikus regényeket lekezelték, de ma már tud­júk, hogy éppen a gazdag fantáziájú, tudományos és egyéb előítéletektől ' mentes írók adhatnak gyakran a kutatóknak hasznos Ölete­ket, amelyeket azután ké­sőbb megvalósítanak. csoportja az összeg sokszoro­sát is elenyészőnek tekinti. Emlékezetes, hogy a firen­zei árvízkor megmozdult a világ és restaurátorok, művé­szettörténészek, — köztük magyarok is, — segítettek megtisztítani az Arno iszap­jától szennyezett csodálatos könyvtárakat, szobrokat., épü­leteket. Ügy tűnik azonban, az olasz állam nem áldoz ele­get. Köztudott, hogy az or­szág láthatatlan nemzeti jö­vedelmének tekintélyes ré­sze az évi 30—60 millió ide­genforgalomból származik. Felvetődik a kérdés: mint­hogy a turisták milliói éppen Olaszország művészeti és tör­ténelmi értékeit kívánják megtekinteni, vajon nem kel­lene nagyobb gondot, fordíta- niok a felbecsülhetetlen ér­ték megőrzésére? Az UNES­CO, a restaurátorok, művé­szettörténészek, építészek és mérnökök, esészen bizonyos, segíthetnek. Ez azonban ön­magában kevés. Az Olasz ál­lamnak is hatékonyabban kéllene megmozgatni erőfor­rásait, hogy megmenekül je­nek a pusztulástól Palladio és Sansavino építménvei. Tinto­retto és Veronése festményei, freskói. (b.J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom