Kelet-Magyarország, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-24 / 169. szám
I eWal *ECW' WKSTKS0S§2»5 Í9&5 fűffüs f?' 11 Jó termést ígér 17 ezer held dohány ültéi vény megyénkben izorgos kezek tisztítják, válogatják az uborkát. Hammel József felvételei Harmincöt holdas birodalom Nagykállóban, a debreceni homokút mentén, az Országos Agrobotanikai Intézet íajtafenntartó telepe. Laikusoknak is érdekes, szakemberek számára pedig agrár- tudományi tárház. Az akácfasorokkal határolt területen a csillagfürtnek 248 fajtája (Magyarországon egyedülálló gyűjtemény), a rozsnak 224 fajtája, a csibehúrnak 59 fajtája díszük. Ezenkívül 69 kukoricafajta több, mint 100 búzafajta érleli a magját. De ezzel még nem teljes a kép. Mert láthatók a különböző lucerna és vörösherefaj- ták, a bő termést adó (holdanként 20 mázsás átlagtermésű) tavaszi árpa is. A fajok és fajták a legrégebben és a legújabban köztermesztésben lévő növényeket képviselik. A rozs között ott van történetesen a tritikálé, a búzafajták között a mironovsz- kája, mint legújabb fajták, a lucernagyűjteményben pedig ott található a tlszanagyfalui lucernatörzs, mint „régiség”. V adalany Ausztráliából Szabó Ambrus, képesített növénynemesítő, a telep vezetője, a különleges „kert” rendeltetéséről és hasznáról sokoldalúan beszél. 1950 telén létesítették azért, hogy a jellegzetesen nyíri növényeket természetes talajon, időjárási körülmények között fenntartsák. Persze, a telepen található több száz faj és fajta nem mind nyíri növény, sőt csak kis része az A csillagfürtök például a világ különböző részeiből származnak. Legutóbb például Ausztráliából érkezett vad- alany. A fajtafenntartás mellett a különböző növények termesztése megfigyelések, mérések miatt is szükséges, azonkívül alapanyagot szolgáltat a nemesítőknek, új fajták kitenyésztéséhez. A munka tudományos és gyakorlati jelentőségére sok példát lehetne leírni, de álljon itt csak egy, a csibehúr. A csibehúr valamikor jelentős tömegtakarmánynak számított Szabolcs-Szatmái megyében. Kis parcellákon igénytelensége és nagy tömege miatt termesztették. A nagyüzemi gazdálkodás térhódítása és egyéb körülmények miatt a csibehúr „kiment a divatból”, elfelejtették. Annyira mostohán kezelték, hogy a fajtafenntartáshoz ' is nehéz volt vetőmagot találni. Szabó András Roho- don kapott 2 kilogrammnyi magot és lényegében ezzel kezdte meg a növény „újraélesztését”. A csibehúr újra terjed. Ma már több száz hold van belőle köztermesz- tésben. Előnye itt Szabolcsban ennek a növénynek, hogy különösen igénytelen homoki növény, a betegségekre kevésbé érzékeny. Savanyú, rossz homokon is bő termést ad. Az állattenyésztési program sikeres megvalósításában így nagy szerepe lehet. Mint már utaltunk is rá, a telepen a fajtafenntartás mellett megfigyeléseket, méréseket is végeznek. Védelem homokverés ellen Megfigyelték többek között, hogy a csibehúr jó ..egészségőre” tehet a csil- lagfürtnek. Baktériumölő, gombaölö tulajdonságokkal rendelkezik. Sajátos szagát, illatát nem kedvelik a csillagfürtnél úgynevezett kes- kenylevelűséget okozó levél- tetvek. Ezenkívül bokrossá- ga védi a csillagfürtöt a homokveréstől. Mint tudott, a homokverés felsebzi a növényt, s ennek hatása baktériumos, nedves rothadás Az anyagmozgatást emelővillás targonca segíti. 1 lesz. A csillagfürt csibehúrral való közös termesztése tehát sokoldalúan hasznos és előnyös. Csupán arra kell vigyázni, hogy a két növény érése, maghozása a helyes vetésidő megválasztásával egyidőbe essen. Ha a csillag- Cürtöt zöldtrágyának vetik, úgy az érési idő egyezésének nincs különösebb jelentősége. A fajtafenntartó telepen nemesítőmunkát nem végeznek. Nem feladatuk, Szabó. Ambrus ennek ellenére, mint nemesítő is komoly sikereket ért el. Nevéhez fű- ződik például a nagykállói bordó típusú csemegekukorica kinemesítése. A nemesítő szerényen a véletlenre apellál, de jól tudjuk, a véletlenek önmagukban nem elégségesek ahhoz, hogy egy új, köztermesztésre alkalmas növényfajta megszülethessen. Mindenesetre, mert érdekes, essen néhány szó erről a véletlenről. A csemegekukorica sikere Szabó Ambrus 1949-ben Magyaróváron dolgozott és semmi köze nem volt a kukoricához, lucerna nemesítésénél segédkezett. A kísérleti intézetben, csak azért, hogy a dolgozóknak étkezésre jusson csemegekukorica, kis területen kukoricát is termesztettek. Egy rendkívüli zápor nagy károkat okozott a kísérleti parcellákon, földig verte a kukoricát is. Az akkor még fiatal növénynemesítő felfigyelt arra, hogy a kukoricatáblában néhány tő átvészelte a vihart. Ezek a tövek, különböztek a többiektől, a levelek piros ere- zetűek voltak, a szármagassága alacsonyabb volt, mint a többieké. Ezeknek a magját begyűjtötte és eltette. Akkor nem is volt szándéka és lehetősége sem volt rá, hogy új kukoricafajtát nemesítsen. Három évig a minisztériumban dolgozott. 52-ben került Kállósemjénbe, ott újra elővette a kukoricamagokat. Három év alatt sikerült az új fajtát kinemesite- ni, amelynek jó tulajdonsága, hogy ellenálló, erős gyökérze- tű. a termésnek kitűnő ize van. 1955-ben elismerték a fajtát és a nemesítő kormánykitüntetést kapott. A nagykállói bordó típusú csemegekukorica igazi sikere idén következett be, Svájc 120 mázsa vetőmagot rendelt. Az Országos Agrobotanikai Intézet nagykállói telepe szoros kapcsolatban áll a megye mezőgazdasági üzemeivel. Nemcsak hozzájárul ahhoz, hogy köztermesztésbe új növények kerüljenek, de abban is sokat segít, hogy a termesztési technológia minél tökéletesebb legyen. A telepet gyakran keresik fel szakemberek, látogatják meg tapasztalatcserére érkező csoportok. Szabó Ambrus, a telep vezetője mégis azt mondja: jobb, nagyobb eredményeket érnének el a közös gazdaságok, ha ez az érdeklődés bővülne. Seres Ernő Korunk mezőgazdasága Agrártudományi tárház Nagykállóban Konzervüzemei avatnak Nyírtasson A nyírtassi Dózsa Termelőszövetkezetben ma kezdi meg folyamatos termelését az a konzervüzem, amelyet a termelőszövetkezet; egy 300 ezer forintos költséggel átalakított dohánycsomózó-épü- leiben rendezett be. Az új üzemben tervek szerint idén mintegy másfél millió forint értéket termelnek. Szabolcsi szakember cikke a lucernamagtermeszíésről Több mint 17 ezer hold dohányt ültettek a megyében. A beállottság kedvezőbben alakult az elmúlt évinél. Az időjárás is kedvezett, így a dohány törése általában 8— 10 nappal korábban kezdődhet. Nem mindegy azonban, hogyan történik a betakarítás, a tárolás, több százmillió forint értékről van szó. E kérdésekre kértünk választ Járta Páltól, a Magyar Dohányipar Nyíregyházi Dohánybeváltó Gyára termelési osztályvezetőjétől. — Alapvető szempont, hogy a törés a dohánylevelek technikai érettségi állapotában történjék. A gyakorlott szakemberek és termelők jól tudják, miben jut ez kifejezésre, s feltétlen figyelembe kell venni. — Nagy jelentősége van a szakaszos törésnek, önmagának árf az a gazdaság, ahol a tábla egy részén a tövekről egyszerre valamennyi levelet letörik. Eddigi kísérleti adatok sokasága bizonyítja, hogy a törések számának növelése együtt jár a mennyiség és a minőség növekedésével. — Hevesi dohányok törésé nél alapvető termelési érdek a letört levelek előválogatása. Egy-egy göngybe azonos törési övezetű és osztályú levelek kerüljenek. Ahol ezt nem tartják be, az átvételnél — a kevertség miatt — alacsonyabb osztályozás történik. — A szakaszos törés jelentősége a hevesi dohánynál még inkább előtérben áll, mivel a szárítótelepek az érés ütemében veszik át a termést. S ha a gazdaság nem az érés ütemében végzi a törést, leszedi a félérett vagy éretlen leveleket is, többszörösen árt saját magának. Az éretlen anyagokat csak a legalacsonyabb osztályozással lehet átvenni. Ugyanakkor a táblán maradt, érett levelek a következő szállítás idejéig túléretté válnak, ami szintén minőségi károsodást jelent. — A leszedett leveleket gondosan kell kezelni. Különösen óvni kell a nyomástól (szállításkor ne üljenek rá), valamint a tűző napfénytől. Fontosnak tartja a szakvélemény a forgatva történő fűzés szigorú betartását. Az egy zsinórra kerülő levélmeny- nyiség ne haladja meg azt az optimális számot. amellyel megelőzhető, illetve elkerülhető a „zslnórégés”, vagy a „szívégés”. — A kedvező minőségi szint megőrzésének további alapvető feltétele a mindenkori jól zárható száritópajta. Nyílászáró szerkezetei megfeleljenek. De nem szabad megfeledkezni a pajta oldalfalain észlelhető nyílások befedéséről sem. — A levelek kívánt színeződéséhez, a szárítás első szakaszában biztosítva legyen megfelelő relatív páratartalom. Nem szabad erőltetni a gyors kiszáradást. Ez a zöldes árnyalatú és zöldre színesedett levelek mennyiségének a növekedését eredményezheti. ami tudvalévőén nem jó. — Amikor a levelek kellően beszínesednek, kerülhet sor a szárítás-tárolás második fázisára. Ebben a szakaszban már szükséges — az időjárástól függő — Intenzívebb szellőztetés. Tekintve, hogy idén jó másfél héttel korábban kezdődhet a dohány betakarítása, több idő jut a szakszerű munkára, a minőség megóvására is. — A. B. A vegyszeres gyomirtás a biztonságos lucernamag-ter- mesztés alapja címmel dr. Vágó Mihály tudományos munkatárs a Nyírségi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet dolgozója szakcikket írt a Magyar Mezőgazdaság július 23-i számában. A cikk írója hangsúlyozza, hogy a magtermesztés területén tapasztalható igen gyenge termések elsősorban a helytelen termesztési eljárások következményei. Súlyos mulasztások mutatkoznak a rovarkártevők elleni védekezésben, illetve a helytelen védekezési módokban. Dr. Vágó Mihály cikkében közli, hogy kísérleti eredmények alapján a gyomirtószerek közül a Gra- moxone, A—1114 és a Kar- mex használható fel eredményesen. A vegyszeres gyomirtás technológiájánál különös gondot kell fordítani a vegyszer permetezésének egyöntetűségére. A rossz csatlakozásból, szórófejtömő- désből és a csorgásból származó hibák nagy károkat okoznak és ezek kijavítására általában nincs mód. A szakcikk szerzője az általa javasolt gyomirtószerek kipermetezésének idejét, adagolását részletesen leírja. Végül összehasonlítja a vegyszeres gyomirtás és a mechanikai növényápolás hatását. Hangsúlyozza, hogy a vegyszeres gyomirtással a vegetáció teljes időszakára megoldható a gyomirtás, ezzel szemben a mechanikai növényápolási munkák soha sem biztosítják a magéréskor a gyommentes betakarítást. A vegyszeres gyomirtás tehát előnyös, olcsóbb, mint a mechanikád. úl KÖNYV: Fontosabb szántóföldi növények öntözése Gh. Florescu és I. Plesa a Bukaresti Agrártudományi Egyetem oktatói. Könyvük hosszú évekig tartó kutatómunkájuk gyümölcse. Olyan nagy gakorlati értékű megállapításokat, öntözési ismereteket tartalmaz, amely Románia határain túl is értékesek és hasznosíthatók. A szerzők lényegében három fő probléma köré csoportosítják mondanivalójukat Először az öntözés agronómiái alapjait ismertetik. Erre építik fel aztán az öntözés helyes végrehajtását: milyen talajokon, melyik módszerrel, mikor és hogyan öntözzünk. Az öntözés és a fajta, az öntözés és a tenyészterület, az öntözés és a növényápolás, az öntözés és a trágyázás, stb. fontos összefüggéseiről az egyes növények öntözésének részletes ismertetése kapcsán írnak. A magyar vonatkozású ’egyzetekkel, részekkel kiegé. szített mű öntöző és lermesz- ö szakembereinknek kutatóinknak egyaránt gazdag tapasztalatokat, jó ötleteket ad. (Mezőgazdasági Kiadó)
