Kelet-Magyarország, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-24 / 169. szám

1969 Július 24. KELET MAGYARS?<g7*Cf S oldal FELTÁRUL a szabolcsi földvár titka Már félig elkészült a kutatóárok. A bizonyosság ked­véért a teljes harminc méteres magasságot átszelik, az egykori talajszintig. Elek Emil felvétel# Különös eset történt — így beszélik — Szabolcs köz­ség uradalmi kanászával a múlt század végén. Tömöri földesúr kondájából egy idő- re eltűnt az egyik disznó. Amikor előkerült, fehéres penésznyomok voltak az or­rán. A kondás, aki a szabol­csi földvár közelében legel­tetett, „azonnal tudta”, hogy kincset talált a disznó, pe­nészes aranyakat. Követte, megtalálta a földvár rejte­kén a rengeteg aranyat és éj­jel kiásta. Otthagy la az urasá- got. Tokajba költözött, sző- löt vett, szebb házat épített, mint egykori úráé volt. Ilyen és ehhez hasonló le­gendák élnek évszázad óta Szabolcs község földvára körül. Nem csoda. Aki egyszer lát­ta ezt a földvárat, könnyen megérti, mivel gyújtotta láng- ra az emberek képzeletét. Ki építtette? Hegymászó turistának illő teljesítmény, amíg a kutatók­kal végigjárjuk. Nagyobb a Népstadionnál. A Tisza felöl harminc méter magas, me­redek, elomlástól védte a belsejébe rejtett gerendaváz. A monumentális építmény háromszög alakú. Északnyu- gáti oldala 303, a keleti 349 és a falu felőli harmadik rész 227 méter hosszú. He­venyészett számítás szerint is 375 000 köbméter föld van benne, közel annyi, mint egy nagy vízi erőmű föld­munkájában. Sok ezer ember áldozatos munkáját igényelte hosszú éveken keresztül, amíg elkészült. Nem lehet elvitalni. hogy nevét Szabolcs vezérről nyer­te, Szabolcs megye névadó­járól, aki a feudális magyar állam kialakulásakor az első ispán volt ezen a tájón. Bé­la király névtelen jegyzője. Anonymus így ír erről: ..Ak­kor Szabolcs, ez a fölötte bölcs férfiú, megtekintett egy helyet a Tisza mellett, s midőn látta, milyen is az, kiokoskodta, hogy erősségé­nél fogva várépitésre való. Tehát, összegyűjtve olt a köznépet, nagy árkot ásatott és igen erős várat építtetett földből Ezt most Szabolcs várának hívják.” Jósa András, a megyei múzeum névadója és egyko­ri igazgatója 1895-ben végez­te itt az első ásatásokat. Ar­ra a következtetésre jutott, hogy a földvár már állt, amikor Szabolcs vezér ide­került. A megye névadó el­ső ispánja csak újjáépíttette, esetleg kibővítette. A kérdés az elmúlt napok­ban dőlt el. Ennek jártunk nyomában. Településkutatás A Magyar Nemzeti Mu­zeum a nemrég létesített TURUFA-alap - tudomá nyos kutatási fejlesztési alap — első pénzeit az Árpád- kori ispánságok kutatásaira költi, azok közül is elsőnek Szabolcs földvárának feltárá­sát szavazta meg. Az ásatá- sok már napok óta folynak. Dr. Németh Péter régész ve­zeti a kutatást. Teljes ke­resztmetszetében átszeli ku- tatóárka a földvár Tisza fe­lőli sáncát. A modern tele­püléskutatási módszerek máris elárulták, hogy a föld­várat mégis Szabolcs vezér építtette. Fenn járunk, a kis mester­séges hegy gerincén. Gyönyö­rű a kilátás. Alattunk hul- lámzanak a termelőszövetke- zet kukoricatáblái a könnyű nyári szélben. Mélyen, egé­szen apróknak tűnnek a köz­ség házai. Szemben velünk egy meredek szakadék, mo- rotva, egykori Holt:Tisza, most már Tisza nélkül. A kutató félkört ír le a kezé­vel: „Pontosan ilyen mere­dek part volt itt is. Ahogyan Anonymus írja, erősségénél fogva várépítésre való- A roppant földmunkának jó ré­szét elvégezte a természet. A Tisza körbefolyta, védelemről is gondoskodván. Erre az emelkedésre építtette Sza­bolcs — vagy bárki más, de a XI. században — a maga földvárát, megyeszékhelyé­nek első erősségét.” (Szabolcs évszázadokon át a megye székhelye maradt, csak a Kállayak és a Várdaiak vit­ték el innen.) Hetvennégy évvel ezelőtt még nem voltak meg a tele­püléstörténet mai korszerű módszerei egy ilyen kérdés eldöntésére. Találtak a sánc­ban bronzkori emlékeket. Következtetés: a bronzkor­ban építtették. Épp ellenke­zőleg. A felhordott anyag­ban azért voltak a honfog­lalásinál régebbi leletek, mert itt régebben is telepü­lés volt és ahonnan a földet hozták a sánc magasítására, abban rejtőztek. A földdel együtt átrakták a földvár te­tejére. Az érdeklődések találkoznak Búcsúzóban az iskolaudva­ron gyermekeket láttunk, akik a szabolcsi iskola mú­zeumát rendezik nyári fog­lalkozásként. Ez is ritkaság, az iskolaműzeum. Hogy a ré­gészek ilyen nyugodt, megér­tő légkörben dolgozhatnak, abban része van két érdek­lődés találkozásának. A Ma­gyar Nemzeti Múzeumnak, mely az új kutatássorozat­ban elsőnek vette a szabol­csi földvárat. És a község régi érdeklődésének saját ha­gyományai iránt, mely nem­csak legendákban' fejeződik ki, hanem Nagy Imre isko­laigazgató és Nagy Imréné, úttörőcsapatvezetö irányítá­sával egy lelkes kis helyis mereti kör működésében is, az iskolamúzeumban. Dr. Németh Péter nemsokára el­készülő kandidátusi dolgo­zatát, melyben a szabolcsi ásatás rangos helyet kap, Itt gyermekek is olvasni fog­ják. Gesztclyi Nagy Zoltán Szamos Rudolf: Kántor és Csupati (Részletek egy nyomozó kutya történetéből) 2. Kántor a várakozás idején mozdulatlanul guggoló gaz­dája oldalához simult Testé­nek melegével igyekezett Csupatiban tartani a lelket, pedig fáradt volt. Izmai a hóban kétszeres erőt fejtet­tek ki. Míg az ember hosszú Jóiiusi párt ti apók NYÍRBÁTORI JÁRÁS Körtély Sándor megyei pártbizottság munkatársa. Nyírcsászári, Űj Élet Tsz, 28-án, Nagyfö Gábor megyei pártbizottság munkatársa Aporliget, Búzakalász Tsz, 28-án. Gulyás István rendőr­őrnagy. Encsencs, Virágzó Tsz, 28-án, Orbán Lajosné személyügyi főelőadó Piricse szakszövetkezet, 28-án. BAKTALORANTHAZI JÁRÁS Fllep János megyei párt- bizottság munkatársa Bak­talórántháza, Fenyői. 25-én, Nagy István járási pártbi­zottság első titkára Levelek, 25-én, Pintér Árpád, járási pártbizottság osztályvezetője Nyíribrony, 28-án. Kozák Já- nos, állami gazdasaa igazga­tója Nyírmada. 23-án, bzvi- ridov Ivánné országa űlési képviselő, tsz-eiaök Ófehériő, 28-án. Juhász László, járási pártbizottság titkára Puszta­dobos, 28-án, Láng Elek ÁFÉSZ ügyvezető elnöke Vaja, 2o-án. 28Q millió köbméter vizet tarosunk Folyóink vizének 98 száza­lékát importáljuk, küllőidről kapjuk, de sajnos éppen nyá­ron rendelkezünk a legkeve sebb vízzel, amikor a legna­gyobb szükség lenne rá. A tavaszi vizbosegből (esetleg a nyár elejeiből) kell tehát tar­talékolnunk az aszályos, csa­padékszegény évszakra. Ko­rábban elsősorban a folyók régi holtágaiban és természe­tes tavainkban gyűjtöttük a vizet. Az utóbbi egy évtized­ben azonban a hegy- és domb­vidéken, sikvidéken egyaránt csaknem 100 nagy víztározó tó épült. Mezőgazdasági öntö­zésre már 125 tározó tartalé­kol vizet, összesen 79 millió köbméternyit. Nemrégiben avattuk a békési duzzasztót, amely 8 millió köbméter vi­zet tart vissza a Körös med­rében s az idén további 23 új tóval és 6 millió köbméter vízzel gazdagodik víztározóink állománya, vízkincse. Tóépítkezéseinkből nem csupán az öntözés az egyedüli haszon, mert legalább ugyan­ilyen értéket jelent az üdülés és a vizisportok lehetőségének kiterjesztése is. Csaknem va­lamennyi lóba halakat tele- pite.tek és most mar a horgá­szok ügyeskednek a vízparton, próbálgatják türelmüket, sze­rencséjüket. Pécs közelében az orfüi víztároló partján üdülőtelep épült, a vendéglá­tóipar is berendezkedett, s nemcsak a íürdőzök, a horgá­szok és a csónakázók, hanem a vitorlássport szerelmesei is helyet kaptak a tavon. Élénk horgász-, vizis port- és vitor­lásélet bontakozott ki a raka- cai, a mezőnyékládházi és a császárszállási tározó tavon is. A legnagyobb változást azonban a második tiszai víz­lépcső hullámtéri tározója hozza. Négyszer akkora lesz, mint a Velencei-tó. s így a Balatonnal Is vetélkedő üdü­lő-és vizisport-életre nyújt le­hetőséget. Jelenleg vizpótlás- ra az ország különféle táro­zóiban összesen 280 millió köbméter vizet tartalékolunk, s ezt a vízkincsünket is csak­nem megkétszerezi majd a Tisza II. vízlépcsőjének ten­gere. A tárgyalóteremből Egy tanuló halála Tavaly, július 22-én megbí­zást kapott a Fodor János 35 éves, kisvárdai villanyszerelő által vezetett TITÁSZ-cso- port, hogy villanyszerelést vé­gezzen. Ahol szükséges, ke­resse fel a „fogyasztói sötét címeket” (a vállalatnál így nevezik a bejelentett helye­ket, ahol nem ég a vil­lany) és végezze el a szüksé­ges javításokat. Fodor melle három ipari tanulót osztottak be. Nyírtasson Ragány Józsefné közölte Fodorral, hogy lakásá­ban nem ég a villany. A sze­relő megállapította, hogy a hi­ba az oszlopon van. Megje­A vizsgalat és 3 büntetőel­járás szerint nem egyszerű balesetről van szó, hanem a munkavédelmi előírások soro­zatos megszegéséről, felelőt­lenségről. gondatlanságról. Előírás szerint légbiztosí, ték-cserét kisfeszültségű be- rendezéseken csak szakkép­zett ember végezhet. Az ipari tanulók — így Szabó László is — csak kioktatottnak szá­mít. Ipari tanuló e szakmá­ban feszültség alatt álló be­rendezésen nem dolgozhat. A TITASZ munkavédelmi szabályzata szerint a biztosí­tóbetét feszültség alatti cseré­jénél legalább a nem dolgo­zó kézen gumikesztyűt kell használni. Kisfeszültségű há. lözaton már a gumikesztyű i* teljes védelmet nyújt a* Mínusz tizenöt fok volt. Mentek. Aki megáll, azt földi-e döntheti a fagy és többé nincs felállás. Csupati alatt ropogva szakadt be a vékonyra fagyott vizes po­csolya jege. Bakancsára jég- koioncok dermedtek, de ő észre se vette. A kerek, püspöksüveg ala­kú hegy oldalán kapaszkod­tak felfelé. Az elhagyott kő­bánya széltől védett kráteré­nél Csupati elérte a Keme- nes dombja oldaláról látott, vihartól himbált néhánv vil­lanyégőt. Hátát a gránitfal­nak támasztotta, és magához intette a hadnagyot: „Ebben a menekülésben nincs sem­mi ésszerű” — mondta. — Talán eltévedt, vagy mi tértünk le a nyomról. — Az lehetetlen — rázta fejét tagadban. A katonák kimerültén gug­goltak a szélámyékban. Tényleges idejüket szolgáló húszéves fiatalok voltak. A falusiak jobban birták ezt a strapát. Az egyik fiú azon­ban a fővárosból került eh- bez az alakulathoz és most hányingerre panaszkodott. A hadnagy egy korty rumot itatott vele. „Szedje össze magát!” bíztatta a tiút. A menekülő nyoma meg­kerülte a hegyet, és a szőlők között, északi irányban ereszkedett újra a völgynek. A síkságon átvágott a páki rétnek. Itt Csupati alatt is mét beszakadt a jég. Bal lába térdig süppedt a vizenyőb zsombékba. Nadrágja jégpán­céllá fagyott. A nyom visz- szafordult. Újból a Ság ol­dalán bolyongtak, majd nyu­gati irányban haladtak to­vább. A negyedik óra volt mögöttük. Némán, gépiesen lépkedtek. Érzékeik eltom­pultak. Azt sem vették ész­re, hogy a hóvihar megcsen­desedett. A kúpalakú hegy körül öt kilométeres körzet­ben ide-oda kanyargóit a nyom. A zsibbadás már Csu­pati lábait is elkapta. A gyo­morfájásról panaszkodó ka­tonát, mire a Farkaserdőbs értek, társainak kellett tá- mogatniok. Felváltva vitték fegyverét és menetfelszerelé­sét. Reggel hétkor egy kis falu fölött vergődtek ki a téli er­dőből, A sötét hófelhőket el­sodorta a hajnal és hideg­szürke köd ült a völgyek hó­takarójára. Az erdőszélen Csupati lecsatolta Kántorról a pórázt. Hunyorogva pislo­gott a keleti ég aljáról las­san elővánszorgó napkorong vörös tányérjára. Göcsörtös akácfának támasztott háttal guggolt a félméteres hóban. Ösztönösen érezte, ha konok akarattal, végső elszánással nem kényszeríti szervezetét, a felbomló ritmus megöli szí­vét. Orrát lilára csípte a fagy. Kétségbeesett erőfeszítéssel küszködött, nehogy a hóra rogyjon, pedig ólomnehéz tagjait ellenállhatatlanul húz ta magához a föld. Kántor ugrándozva melengette tap- pancsait. Csupati mínusz húsz fokra becsülte a hideget mert fülvédöi alatt cimpái is zsibbadni kezdtek. Negyed­órába tellett, amíg a kime­rült katonák szétszakadozott, botorkáló lánca utolérte. lábai legfeljebb térdig süly- lyedtek le, Kántor hasig ver­gődött a hóban és lépés he­lyett szökellve kényszerült előrehaladni. Először érez­te fejében azt a furcsa zsi- bongást, amely a normál A- hang búgásával töltötte be agyának minden részét. A megerőltetéstől sokszorosára növekedett párolgási veszte­sége és a rövid pihenő alatt nem győzte a havat falni. A katonák hangtalanul dőltek melléjük. Csupati már kissé magához tért. „Hé fiúk! Nem elaludni! Hallod?!” és megrázta a hozzá legkö­zelebb fekvő katona vállát. „Ébredj, pajtás!” Üveges szemek meredtek rá. Csupati (elállt és hóval kezdte dör­zsölni az ernyedten fekvő katona arcát. A hadnagy tűr­hetően tartotta még magát. Negyven kilométerre becsül­ték a megtett utat és egy pokoli éjszaka volt mögöt­tük. Csupatival egymásra néztek és közösen segítették alpra a kimerült fiúkat. ..Gyerünk, gyerünk! Hama­rosan vége lesz,” nógatta őket. (Folytatjuk) gyezte a gépkocsinál álló ta­tamitoknak, hogy fel kell men­ni az oszlopra és meg kell néz­ni a biztosítékot. Sorrendben Szabó László 16 éves tanuló következett (így osztottak be egymás között) Ö mászóvassai és mentőövvel felmászott az oszlopra, s ki­cserélte a biztosítékot. Fodor elkészítette a számlát, közben azonban Ragányné ismét ész­revette, hogy nem ég a vil­lany. Fodor kiszólt Szabónak, hogy újra fel kell menni az oszlopra. A tanuló így is tett. felmászott és várta, hogy mikor szólnak: ég a vil­lany. Közben a mászóvas megcsúszott és Szabó László elveszítette az egyensúlyát. Reflexszerben két kézzel is a vezetékhez kapott, s fgy zárta az áramkört. Az áram ütés következtében eszméletét veszítette és lezuhant. Azonnal mesterséges légzés' adtak neki, a kocsiba fektet­ték és kórházba igyekeztek vele. A súlyosan sérült fiú' azonban nem lehetett mep menteni, az áramütés köve' keztében kapott agybénulás s a zuhanás után bekövetke­zett koponyasérülés a halálát okozta. áramütés ellen. A vállalatnál rendszere» dolog volt, hogy a javításokat vagy a biztosítékcserét az ipari tanulók gumikesztyű használata nélkül feszültség alatt lévő oszlopon végezték- Erre a brigádvezetőtől utasí­tást is kaptak. A TITÁSZ-nál ezt nemcsak, hogy nem el­lenőrizték, hanem egyszerűen elnézték, beleegyeztek. Szabó László esetében kü­lönös súllyal esik latba, hogy ő a biztosítékcserére vonatko­zó előírások oktatásán — mintegy két héttel a baleset előtt — nem volt jelen. A nyíregyházi megyei bíró­ság a munkavédelmi szabá­lyokat sorozatosan megsértő "odor Jánost 10 hónap sza­badságvesztésre büntette. A bíróság a bűnügyben észlelt munkavédelmi hiányosságo­kat szignalizációban közölte a YITÄSZ ..debreceni üzleriga?- 'atósácával. s felhívja a vál- '■i'at illetékeseit, hogv e-ek Üavitására tegyenek intézke- léseket. Az ítélet jogerős. (kun)

Next

/
Oldalképek
Tartalom