Kelet-Magyarország, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-24 / 169. szám
1969 Július 24. KELET MAGYARS?<g7*Cf S oldal FELTÁRUL a szabolcsi földvár titka Már félig elkészült a kutatóárok. A bizonyosság kedvéért a teljes harminc méteres magasságot átszelik, az egykori talajszintig. Elek Emil felvétel# Különös eset történt — így beszélik — Szabolcs község uradalmi kanászával a múlt század végén. Tömöri földesúr kondájából egy idő- re eltűnt az egyik disznó. Amikor előkerült, fehéres penésznyomok voltak az orrán. A kondás, aki a szabolcsi földvár közelében legeltetett, „azonnal tudta”, hogy kincset talált a disznó, penészes aranyakat. Követte, megtalálta a földvár rejtekén a rengeteg aranyat és éjjel kiásta. Otthagy la az urasá- got. Tokajba költözött, sző- löt vett, szebb házat épített, mint egykori úráé volt. Ilyen és ehhez hasonló legendák élnek évszázad óta Szabolcs község földvára körül. Nem csoda. Aki egyszer látta ezt a földvárat, könnyen megérti, mivel gyújtotta láng- ra az emberek képzeletét. Ki építtette? Hegymászó turistának illő teljesítmény, amíg a kutatókkal végigjárjuk. Nagyobb a Népstadionnál. A Tisza felöl harminc méter magas, meredek, elomlástól védte a belsejébe rejtett gerendaváz. A monumentális építmény háromszög alakú. Északnyu- gáti oldala 303, a keleti 349 és a falu felőli harmadik rész 227 méter hosszú. Hevenyészett számítás szerint is 375 000 köbméter föld van benne, közel annyi, mint egy nagy vízi erőmű földmunkájában. Sok ezer ember áldozatos munkáját igényelte hosszú éveken keresztül, amíg elkészült. Nem lehet elvitalni. hogy nevét Szabolcs vezérről nyerte, Szabolcs megye névadójáról, aki a feudális magyar állam kialakulásakor az első ispán volt ezen a tájón. Béla király névtelen jegyzője. Anonymus így ír erről: ..Akkor Szabolcs, ez a fölötte bölcs férfiú, megtekintett egy helyet a Tisza mellett, s midőn látta, milyen is az, kiokoskodta, hogy erősségénél fogva várépitésre való. Tehát, összegyűjtve olt a köznépet, nagy árkot ásatott és igen erős várat építtetett földből Ezt most Szabolcs várának hívják.” Jósa András, a megyei múzeum névadója és egykori igazgatója 1895-ben végezte itt az első ásatásokat. Arra a következtetésre jutott, hogy a földvár már állt, amikor Szabolcs vezér idekerült. A megye névadó első ispánja csak újjáépíttette, esetleg kibővítette. A kérdés az elmúlt napokban dőlt el. Ennek jártunk nyomában. Településkutatás A Magyar Nemzeti Muzeum a nemrég létesített TURUFA-alap - tudomá nyos kutatási fejlesztési alap — első pénzeit az Árpád- kori ispánságok kutatásaira költi, azok közül is elsőnek Szabolcs földvárának feltárását szavazta meg. Az ásatá- sok már napok óta folynak. Dr. Németh Péter régész vezeti a kutatást. Teljes keresztmetszetében átszeli ku- tatóárka a földvár Tisza felőli sáncát. A modern településkutatási módszerek máris elárulták, hogy a földvárat mégis Szabolcs vezér építtette. Fenn járunk, a kis mesterséges hegy gerincén. Gyönyörű a kilátás. Alattunk hul- lámzanak a termelőszövetke- zet kukoricatáblái a könnyű nyári szélben. Mélyen, egészen apróknak tűnnek a község házai. Szemben velünk egy meredek szakadék, mo- rotva, egykori Holt:Tisza, most már Tisza nélkül. A kutató félkört ír le a kezével: „Pontosan ilyen meredek part volt itt is. Ahogyan Anonymus írja, erősségénél fogva várépítésre való- A roppant földmunkának jó részét elvégezte a természet. A Tisza körbefolyta, védelemről is gondoskodván. Erre az emelkedésre építtette Szabolcs — vagy bárki más, de a XI. században — a maga földvárát, megyeszékhelyének első erősségét.” (Szabolcs évszázadokon át a megye székhelye maradt, csak a Kállayak és a Várdaiak vitték el innen.) Hetvennégy évvel ezelőtt még nem voltak meg a településtörténet mai korszerű módszerei egy ilyen kérdés eldöntésére. Találtak a sáncban bronzkori emlékeket. Következtetés: a bronzkorban építtették. Épp ellenkezőleg. A felhordott anyagban azért voltak a honfoglalásinál régebbi leletek, mert itt régebben is település volt és ahonnan a földet hozták a sánc magasítására, abban rejtőztek. A földdel együtt átrakták a földvár tetejére. Az érdeklődések találkoznak Búcsúzóban az iskolaudvaron gyermekeket láttunk, akik a szabolcsi iskola múzeumát rendezik nyári foglalkozásként. Ez is ritkaság, az iskolaműzeum. Hogy a régészek ilyen nyugodt, megértő légkörben dolgozhatnak, abban része van két érdeklődés találkozásának. A Magyar Nemzeti Múzeumnak, mely az új kutatássorozatban elsőnek vette a szabolcsi földvárat. És a község régi érdeklődésének saját hagyományai iránt, mely nemcsak legendákban' fejeződik ki, hanem Nagy Imre iskolaigazgató és Nagy Imréné, úttörőcsapatvezetö irányításával egy lelkes kis helyis mereti kör működésében is, az iskolamúzeumban. Dr. Németh Péter nemsokára elkészülő kandidátusi dolgozatát, melyben a szabolcsi ásatás rangos helyet kap, Itt gyermekek is olvasni fogják. Gesztclyi Nagy Zoltán Szamos Rudolf: Kántor és Csupati (Részletek egy nyomozó kutya történetéből) 2. Kántor a várakozás idején mozdulatlanul guggoló gazdája oldalához simult Testének melegével igyekezett Csupatiban tartani a lelket, pedig fáradt volt. Izmai a hóban kétszeres erőt fejtettek ki. Míg az ember hosszú Jóiiusi párt ti apók NYÍRBÁTORI JÁRÁS Körtély Sándor megyei pártbizottság munkatársa. Nyírcsászári, Űj Élet Tsz, 28-án, Nagyfö Gábor megyei pártbizottság munkatársa Aporliget, Búzakalász Tsz, 28-án. Gulyás István rendőrőrnagy. Encsencs, Virágzó Tsz, 28-án, Orbán Lajosné személyügyi főelőadó Piricse szakszövetkezet, 28-án. BAKTALORANTHAZI JÁRÁS Fllep János megyei párt- bizottság munkatársa Baktalórántháza, Fenyői. 25-én, Nagy István járási pártbizottság első titkára Levelek, 25-én, Pintér Árpád, járási pártbizottság osztályvezetője Nyíribrony, 28-án. Kozák Já- nos, állami gazdasaa igazgatója Nyírmada. 23-án, bzvi- ridov Ivánné országa űlési képviselő, tsz-eiaök Ófehériő, 28-án. Juhász László, járási pártbizottság titkára Pusztadobos, 28-án, Láng Elek ÁFÉSZ ügyvezető elnöke Vaja, 2o-án. 28Q millió köbméter vizet tarosunk Folyóink vizének 98 százalékát importáljuk, küllőidről kapjuk, de sajnos éppen nyáron rendelkezünk a legkeve sebb vízzel, amikor a legnagyobb szükség lenne rá. A tavaszi vizbosegből (esetleg a nyár elejeiből) kell tehát tartalékolnunk az aszályos, csapadékszegény évszakra. Korábban elsősorban a folyók régi holtágaiban és természetes tavainkban gyűjtöttük a vizet. Az utóbbi egy évtizedben azonban a hegy- és dombvidéken, sikvidéken egyaránt csaknem 100 nagy víztározó tó épült. Mezőgazdasági öntözésre már 125 tározó tartalékol vizet, összesen 79 millió köbméternyit. Nemrégiben avattuk a békési duzzasztót, amely 8 millió köbméter vizet tart vissza a Körös medrében s az idén további 23 új tóval és 6 millió köbméter vízzel gazdagodik víztározóink állománya, vízkincse. Tóépítkezéseinkből nem csupán az öntözés az egyedüli haszon, mert legalább ugyanilyen értéket jelent az üdülés és a vizisportok lehetőségének kiterjesztése is. Csaknem valamennyi lóba halakat tele- pite.tek és most mar a horgászok ügyeskednek a vízparton, próbálgatják türelmüket, szerencséjüket. Pécs közelében az orfüi víztároló partján üdülőtelep épült, a vendéglátóipar is berendezkedett, s nemcsak a íürdőzök, a horgászok és a csónakázók, hanem a vitorlássport szerelmesei is helyet kaptak a tavon. Élénk horgász-, vizis port- és vitorlásélet bontakozott ki a raka- cai, a mezőnyékládházi és a császárszállási tározó tavon is. A legnagyobb változást azonban a második tiszai vízlépcső hullámtéri tározója hozza. Négyszer akkora lesz, mint a Velencei-tó. s így a Balatonnal Is vetélkedő üdülő-és vizisport-életre nyújt lehetőséget. Jelenleg vizpótlás- ra az ország különféle tározóiban összesen 280 millió köbméter vizet tartalékolunk, s ezt a vízkincsünket is csaknem megkétszerezi majd a Tisza II. vízlépcsőjének tengere. A tárgyalóteremből Egy tanuló halála Tavaly, július 22-én megbízást kapott a Fodor János 35 éves, kisvárdai villanyszerelő által vezetett TITÁSZ-cso- port, hogy villanyszerelést végezzen. Ahol szükséges, keresse fel a „fogyasztói sötét címeket” (a vállalatnál így nevezik a bejelentett helyeket, ahol nem ég a villany) és végezze el a szükséges javításokat. Fodor melle három ipari tanulót osztottak be. Nyírtasson Ragány Józsefné közölte Fodorral, hogy lakásában nem ég a villany. A szerelő megállapította, hogy a hiba az oszlopon van. MegjeA vizsgalat és 3 büntetőeljárás szerint nem egyszerű balesetről van szó, hanem a munkavédelmi előírások sorozatos megszegéséről, felelőtlenségről. gondatlanságról. Előírás szerint légbiztosí, ték-cserét kisfeszültségű be- rendezéseken csak szakképzett ember végezhet. Az ipari tanulók — így Szabó László is — csak kioktatottnak számít. Ipari tanuló e szakmában feszültség alatt álló berendezésen nem dolgozhat. A TITASZ munkavédelmi szabályzata szerint a biztosítóbetét feszültség alatti cseréjénél legalább a nem dolgozó kézen gumikesztyűt kell használni. Kisfeszültségű há. lözaton már a gumikesztyű i* teljes védelmet nyújt a* Mínusz tizenöt fok volt. Mentek. Aki megáll, azt földi-e döntheti a fagy és többé nincs felállás. Csupati alatt ropogva szakadt be a vékonyra fagyott vizes pocsolya jege. Bakancsára jég- koioncok dermedtek, de ő észre se vette. A kerek, püspöksüveg alakú hegy oldalán kapaszkodtak felfelé. Az elhagyott kőbánya széltől védett kráterénél Csupati elérte a Keme- nes dombja oldaláról látott, vihartól himbált néhánv villanyégőt. Hátát a gránitfalnak támasztotta, és magához intette a hadnagyot: „Ebben a menekülésben nincs semmi ésszerű” — mondta. — Talán eltévedt, vagy mi tértünk le a nyomról. — Az lehetetlen — rázta fejét tagadban. A katonák kimerültén guggoltak a szélámyékban. Tényleges idejüket szolgáló húszéves fiatalok voltak. A falusiak jobban birták ezt a strapát. Az egyik fiú azonban a fővárosból került eh- bez az alakulathoz és most hányingerre panaszkodott. A hadnagy egy korty rumot itatott vele. „Szedje össze magát!” bíztatta a tiút. A menekülő nyoma megkerülte a hegyet, és a szőlők között, északi irányban ereszkedett újra a völgynek. A síkságon átvágott a páki rétnek. Itt Csupati alatt is mét beszakadt a jég. Bal lába térdig süppedt a vizenyőb zsombékba. Nadrágja jégpáncéllá fagyott. A nyom visz- szafordult. Újból a Ság oldalán bolyongtak, majd nyugati irányban haladtak tovább. A negyedik óra volt mögöttük. Némán, gépiesen lépkedtek. Érzékeik eltompultak. Azt sem vették észre, hogy a hóvihar megcsendesedett. A kúpalakú hegy körül öt kilométeres körzetben ide-oda kanyargóit a nyom. A zsibbadás már Csupati lábait is elkapta. A gyomorfájásról panaszkodó katonát, mire a Farkaserdőbs értek, társainak kellett tá- mogatniok. Felváltva vitték fegyverét és menetfelszerelését. Reggel hétkor egy kis falu fölött vergődtek ki a téli erdőből, A sötét hófelhőket elsodorta a hajnal és hidegszürke köd ült a völgyek hótakarójára. Az erdőszélen Csupati lecsatolta Kántorról a pórázt. Hunyorogva pislogott a keleti ég aljáról lassan elővánszorgó napkorong vörös tányérjára. Göcsörtös akácfának támasztott háttal guggolt a félméteres hóban. Ösztönösen érezte, ha konok akarattal, végső elszánással nem kényszeríti szervezetét, a felbomló ritmus megöli szívét. Orrát lilára csípte a fagy. Kétségbeesett erőfeszítéssel küszködött, nehogy a hóra rogyjon, pedig ólomnehéz tagjait ellenállhatatlanul húz ta magához a föld. Kántor ugrándozva melengette tap- pancsait. Csupati mínusz húsz fokra becsülte a hideget mert fülvédöi alatt cimpái is zsibbadni kezdtek. Negyedórába tellett, amíg a kimerült katonák szétszakadozott, botorkáló lánca utolérte. lábai legfeljebb térdig süly- lyedtek le, Kántor hasig vergődött a hóban és lépés helyett szökellve kényszerült előrehaladni. Először érezte fejében azt a furcsa zsi- bongást, amely a normál A- hang búgásával töltötte be agyának minden részét. A megerőltetéstől sokszorosára növekedett párolgási vesztesége és a rövid pihenő alatt nem győzte a havat falni. A katonák hangtalanul dőltek melléjük. Csupati már kissé magához tért. „Hé fiúk! Nem elaludni! Hallod?!” és megrázta a hozzá legközelebb fekvő katona vállát. „Ébredj, pajtás!” Üveges szemek meredtek rá. Csupati (elállt és hóval kezdte dörzsölni az ernyedten fekvő katona arcát. A hadnagy tűrhetően tartotta még magát. Negyven kilométerre becsülték a megtett utat és egy pokoli éjszaka volt mögöttük. Csupatival egymásra néztek és közösen segítették alpra a kimerült fiúkat. ..Gyerünk, gyerünk! Hamarosan vége lesz,” nógatta őket. (Folytatjuk) gyezte a gépkocsinál álló tatamitoknak, hogy fel kell menni az oszlopra és meg kell nézni a biztosítékot. Sorrendben Szabó László 16 éves tanuló következett (így osztottak be egymás között) Ö mászóvassai és mentőövvel felmászott az oszlopra, s kicserélte a biztosítékot. Fodor elkészítette a számlát, közben azonban Ragányné ismét észrevette, hogy nem ég a villany. Fodor kiszólt Szabónak, hogy újra fel kell menni az oszlopra. A tanuló így is tett. felmászott és várta, hogy mikor szólnak: ég a villany. Közben a mászóvas megcsúszott és Szabó László elveszítette az egyensúlyát. Reflexszerben két kézzel is a vezetékhez kapott, s fgy zárta az áramkört. Az áram ütés következtében eszméletét veszítette és lezuhant. Azonnal mesterséges légzés' adtak neki, a kocsiba fektették és kórházba igyekeztek vele. A súlyosan sérült fiú' azonban nem lehetett mep menteni, az áramütés köve' keztében kapott agybénulás s a zuhanás után bekövetkezett koponyasérülés a halálát okozta. áramütés ellen. A vállalatnál rendszere» dolog volt, hogy a javításokat vagy a biztosítékcserét az ipari tanulók gumikesztyű használata nélkül feszültség alatt lévő oszlopon végezték- Erre a brigádvezetőtől utasítást is kaptak. A TITÁSZ-nál ezt nemcsak, hogy nem ellenőrizték, hanem egyszerűen elnézték, beleegyeztek. Szabó László esetében különös súllyal esik latba, hogy ő a biztosítékcserére vonatkozó előírások oktatásán — mintegy két héttel a baleset előtt — nem volt jelen. A nyíregyházi megyei bíróság a munkavédelmi szabályokat sorozatosan megsértő "odor Jánost 10 hónap szabadságvesztésre büntette. A bíróság a bűnügyben észlelt munkavédelmi hiányosságokat szignalizációban közölte a YITÄSZ ..debreceni üzleriga?- 'atósácával. s felhívja a vál- '■i'at illetékeseit, hogv e-ek Üavitására tegyenek intézke- léseket. Az ítélet jogerős. (kun)
