Kelet-Magyarország, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-19 / 165. szám
2 r»1<SaJ -------_ nCLET-MAeVARÖTígZ^Ö T$#9 iúHus ft. Kommentár A nagy vállalkozás Az eddigi Apollo-repülések során minden „stáb” egyre nehezebb feladatot kapott, így. a mostani vállalkozás minőségileg és merészségében is minden eddigit felülmúl,-egyszerűen nincs elődje. Tényleges holdexpedícióra, azaz, ember megjelenésére egy idegén égitesten. még nem volt példa a világ történetében. Ha minden a tervek szerint sikerül, ez lesz a program : a Holdhoz érkező Apollo-űrhajótól most is elválasztják majd a kétszemélyes holdkompot és ez önálló pályára, téve elliptikus, mozgást végez a Hold körül. A keringést addig folytatják, míg. pályájuk holdközei pontja már csak körülbelül 10 kilométer magasságban lesz a Maré Tranquillitatis medencéje — a Nyugalom Tengere — felett, a 2-es számú leszállási zóna térségében. Az utolsó körben a holdkomp nem függőlegesen ereszkedik alá, hanem oldalazó mozgással közelít az elméletileg kijelölt leszállási pont felé. Csak az utolsó másodpercekben fordul függőlegesre a mozgás, amikor már jól játszik a talaj felszíne. Ekkor, szükség esetén, a sziklákat, mélyedéseket elkerülendő, néhány másodpercre helikopterszerű lebegést végezhetnek, míg végül is kiválasztják a szerintük legalkalmasabb leszállási pontot. Ebben a fázisban a holdkomp sebessége már nem haladhatja meg az óránkénti 100 kilométert, s a talajt érés pillanatában a sebesség éppen 0-ra csökken. Ezt a műveletet a Földön sokszor gyakorolták, a Holdon azonban mindez nem égészen így lesz. Ott ugyanis a nehézségi erő csak egyhato- da a földinek, ugyanakkor nirtCs légkör, tehát nincs kö- ' zégellenállás. Ez azt jelenti, hogy az egyik legnehezebb manővernek, a leszállásnak csak az elméleti részét ismerik : gyakorlatban ezt a helyszínen kell megoldani. Ha vasárnap késő este sikerül a leszállás, az előzetes tervek szerint, a két űrhajós nem jön ki kabinjából, a komp még néhány órán át ‘zárva marad. Vajon miért? Ennek magyarázata igen egyszerű. Ebben az időszakban ellenőrzik a műszereket, a holdkomp helyzetének paramétereit, a visszarepülés feltételeit. majd megvizsgálják a „holdcsomagof’ — azokat az eszközöket, amelyeket hétfőn réggel kiraknak majd a Hold felszínére. Ezen túlmenően pihenniük és étkezniük kell, sőt még azt is meg kell várni, amíg a Föld úgy fordul, hogy megjelenjék rajta Ausztrállá, ahol a közvetlen tévéadást felvevő tudományos állomás működik. A nagy pillanatra július 2l-én, hétfőn, az eredeti tervek szerint reggel 7 óra 17 perckor (magyar idő) kerül sor, amikor elsőként Armstrong leereszkedik a holdkomp kötéllétráján (a holdkomp magassága 030 centiméter) miközben társa fényképezi őt és megörökíti azt a pillanatot, amikor ember először érinti a Holdat. S még ezután sem kerülhet sor kutatómunkára, mert előbb Armstrongnak, s körülbelül fél óra múlva Ald- rínnak meg kell tanulni a járást a Hold kisebb értékű gravitációs terében. Itt minden felesleges mozdulat, túl •nagy lendület, vagy meggondolatlan mozgás, katasztrófá- ra vezetne, Egyelőre nincs tapasztalatunk arról, milyen módon lehet a Holdon folyamatosan járni-kelni. Az űrhajótól 30—40 méternél messzebbre csak a földi irányítóközpont engedélyével távolodhatnak el. (A tv-kábel is csak körülbelül 25 méter hosszú). Amikor Aldrin száll ki a holdkompból, akkor Armstrong fényképezi őt. kissé távolabbról. Ezután felállítják a laserberendezést, majd szükség esetén egy nagy átmérőjű antennát a zavartalan tv- és rádióösszeköttetés biztosítására. Ezt kővetően — s talán ez a legfontosabb —, a magukkal vitt speciális tartályokba körülbelül 22—25 kilogramm por- és kőzetmintát gyűjtenek. Armstrong legfeljebb 2 és fél óráig marad a leszálló járművön kívül a Hold felszínén, Aldrin 20 perccel előbb tér vissza a holdkomp belsejébe. Ezután újabb 10— 11 órás várakozás következik, mert rendszerezni kell a kőzetmintákat, légmentesen el kell zárni (nehogy . a Földön esetleges fertőzést okozzanak). Rendszerezik a filmeket és a kazettákat is, újból ellenőrzik a komp minden alkatrészét, s kiszámítják a visszautazás legoptimálisabb feltételeit. Ebbén egy miniatűr elektronikus számítógép segít nekik. A felszállási manőver július 21-én. magyar idő szerint 19 óra tájban következik. Itt kulcsszerepe van Col- linsnak, a parancsnoki hajó navigátorának, aki a csatlakozási (dokkolási) műveletet irányítja. A két űrhajórész összekapcsolása körülbelül négy órával a felszállás után történik. A holdkompból a két pionír visszabújík a parancsnoki fülkébe, ezután az anyahajó a holdkomp felesleges, bár nagy szerepet játszott darabját lelöki magáról és ezt nem hozzák vissza a Földre. Meg kell jegyezni, ho'gy a felszállás a Hold felszínéről igen érdekes módon történik. A holdkompot a lehetőségekhez képest függőlegesre kell állítani és annak négy gólyalábon álló, s a leszálláskor használt alsó része, most kilövőállványként kezelhető és erről startol a visszatérő rakéta. Tehát a holdkomp egy kétfokozatú rakéta, amelynek első hajtóműve a leszálláskor fékez, a második fokozat pedig visszaszállítja aZ utasokat a felszínről az anyahajóhoz. Ezután még négy kört írnak le a Hold körül, majd rövid gyorsítás után a Föld felé veszik útjukat. A holdexpedíció az ember első tényleges holdutazása, az emberiség egyik legmerészebb és legkockázatosabb vállalkozása. Ezt a kísérletet eddig több mint három tucat amerikai és Szovjet holdrakéta előzte meg. amelyeknek információi és mérési eredményei alapján végül is kialakult a Holdhoz, sot a Hold felszínéhez vezető legegyszerűbbnek látszó út. Mi vei a Föld értelmes lényeinek tudománya egyetemes, azt is mondhatnánk, ebbe a kísérletbe megpróbálták belesűríteni mindazt, amire az emberiség tudománya és technikai civilizációja 1909- ben képes. Gauser Károly Gromiko magas kitüntetései hatvanadik születésnapja alkalmából Moszkva, július 18. Andrej Gromiko szovjet külügyminisztert, hatvanadik születésnapja alkalmából a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége a Szocialista Munka Hőse címmel tüntette ki, a Lenin-rend, valamint a Sarló és kalapács aranyérdemérem egyidejű átadásával. A Legfelsőbb Tanács Elnökségének erről szóló rendeleté megállapítja, hogy a külügyminisztert „a kommunista párt és a szovjet állam szolgálatában szerzett nagy érdemeiért, spk éves külpolitikai tevékenységéért” tüntették ki. Gromiko, diplomáciai pályafutása egyébként 1939-ben kezdődött. Először a külügyminisztériumban dolgozott, majd az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában nagykövet volt, később az ENSZ Biztonsági Tanácsában képviselte hazáját. Ezután külügyminiszter-helyettes, végül 1957-ben a Szovjetunió külügyminisztere lett. Fontos tárgyalások a közel-keleti konfliktusról Washington, július 18. Amerikai hírügynökségi jelentések szerint az Egyesült Államok újabb javaslatokat juttatott el a Szovjetunióhoz a közel-keleti rendezéssel kapcsolatban. Külügyminisztérlumi körökben rámutatnak, hogy ezeket a javaslatokat Joseph Sisco amerikai külügyi államtitkár adta át hétfőn Moszkvában Gromiko szovjet külügyminiszternek. Az amerikai „ellen javaslatokat”, amelyek választ jelentenek a Szovjetunió június 17-i újabb béketervére, a szóban forgó körök nem részletezik. Sisco többször is -tárgyalj, a szovjet külügyminisztérium magas rangú beosztottjaival a közel-keleti helyzetről, és — mint ismeretes — most a svéd fővárosban tartózkodik, hogy Gunnar Jarring közel- keleti ENSZ-megbízottal tárgyaljon. Az amerikai külügyminisztériumban rámutatnak, hogy a hét folyamán tartott szovjet—amerikai megbeszélések csökkentették a véleménykülönbségét a két nagyhatalom között, de lényeges kérdésekben még nem született megegyezés. Úgy tudják, Czeslaw Chruszczewski: REVANS ii. A két hét mágikus gyorsasággal telt el. A plébános szobájában minden áldott este megtörtént a sakkszertartás, a legmagasabb fokú titoktartás mellett. A tlsztelen- dőnek nagyon fontos volt a diltszkréció és senki sem tudhatott ezekről a találkozásokról. Nem is beszéltek erről a témáról senkivel. Egy nappal az olasz elutazása előtt a vizsgaparti befejezésével, így szólt tanítványához a mester: — Nem is rossz, a gyengéje a középjáték, tisztelendő uram. — Kérném a magyarázatát. — A középjáték olyan szakasz, amelyben mindkét partnernek saját ötletességére kell hagyatkoznia. Az eredmény attól függ, hogy a játékos milyen pontossággal számítja ki a megfelelő lépések sorrendjét és helyesen tudja-e megfejteni ellenfele szándékait. Gyakrabban kell önmagánál jobbakkal játszania és tanulmányoznia kell a mesterjátszmákat, A tisztelendő egy üveg bort húzott elő az ágy alól. A sakkozók áldomást ittak az olasz—francia szövetségre, majd néhány toasztot a fekete királyra, a fehér vezérre, a csikóra, amely a papot a szülővárosában tejet fuvarozó lóra emlékeztette. Nem feledkeztek meg a gyalogokról sem. Egy alkalommal a mester megjegyezte, hogy a gyaloggal sakkot lehet adni a királynak. Éjfél előtt a játékosok egymás karjába borultak és kezdetét vette az érzékeny búcsúzkodás. Pár nappal később a sekrestyés az állomáson üdvözölte a plébánost. — Remélem. — mondta, miközben a bricskára rakta a bőröndöket — remélem kipihente magát tisztelendő atyám. — Pompásan kipihentem magam, fiam. Még ma bebizonyítom neked, hogy milyen kitűnően pihentem. Azokat az egykori vereségeimet a kimerültség miatt szereztem. Lassúbb fordulattal hogy Sisco Washingtonban Dobrinyin szovjet nagykövettel folytatja majd a tárgyalásokat, amikor a nagykövet augusztus elején visszatér állomáshelyére. Amerikai részről megállapítják. hogy a Szovjetunió változatlanul ragaszkodik az izraeli csapatok kivonásához a megszállt arab területekről, és ez a legfontosabb kérdés, amelyben nincs megegyezés, az amerikai tárgyalópartnerrel. Lényeges véleménykülönbségek vannak a határok esetleges módosítása, a menekültek és a tervezett biztonsági intézkedések tekintetében is. A ..UPI úgy tudja, hogy ugyanakkor közeledtek a felek egymáshoz Izrael arab részről való elismerése, a határok demilítarizálása és a Tiran-szoroson keresztül biztosítandó szabad hajózás kérdéseiben. Az AFP jelentése szerint Izraelt csak tegnap délután tájékoztatták Sisco és Gromiko moszkvai megbeszéléseiről. Barbour amerikai nagykövet Gideon Raphaelt, az izraeli külügyminisztérium főigazgatóját kereste fel, hogy beszámoljon a megbeszélé- lések menetéről. Bemutatjuk népköztársaságunk intézményeit Áz országgyűlés szervezete, működése 3. Az országgyűlés üléseinek összehívása — mint azt a hivatalos sajtóközleményekből minden alkalommal láthatjuk — a népköztársaság Elnöki Tanácsának feladata. Az alkotmány rendelkezése értelmében az újonnan megválasztott országgyűlést az Elnöki Tanács a Választást követő egy hónapon belül köteles összehívhi. A megválasztott képviselők megbízólevelükét az országgyűlés alakuló ülése előtt a NET elnökénél nyújtják be. Az országgyűlés ülését a NET elnöke nyitja meg. s az alakuló ülést — a tisztségviselők megválasztásáig — a legidősebb képviselő mint korelnök vezeti, a jegyzői teendőket pedig a két legfiatalabb képviselő, mint körjegyző látja el. Az alakuló ülés feladata a képviselők mandátumának (megbízó levelének) megvizsgálása. s ennek biztosítására mandétumvizsgáló bizottság választása; az országgyűlés tisztségviselőinek, a népköz- társaság Elnöki Tanácsának és az országgyűlés állandó bizottságainak, továbbá a mentelmi és az összeférhetetlenségi bizottságnak a megválasztása. A megalakult országgyűlés megbízatásának időtartama alatt (a képviselőket a választópolgárok négy évre választják; ezt a működési időt nevezik a parlamentáris szóhasználatban országgyűlési ciklusnak) nem folyamatosan tartja üléseit, hanem az adódó feladatok szerint. Egy- egy ilyen alkalommal annyi ideig tart az országgyűlés tanácskozása. amennyit az elintézésre váró ügyek megkívánnak. Egy tárgyalási időszaköt nevezünk - ülésszaknak a legutóbbi-,; íUéssgak például;/-kétnapos volfcsrrwtó.i Az alkotmány előírja, hogy az országgyűlést évenként legalább két ízben kell rendes ülésszakra összehívni; az Elnöki Tanács felelős azért, hogy az országgyűlés összehívása legalább az alkotmánynak megfelelő időközökben rendszeresen megtörténjék. A NET köteles az országgyűlést összehívni akkor is, ha ezt a képviselők egyharmada írásban kérj; az Elnöki Tanácsnak ilyen esetben 15 nap alatt intézkednie kell. Az országgyűlés ülésén természetesen minden képviselő teljesen egyenlő jogokkal és kötelességekkel vesz részt. Az üléseken rajtuk kívül megjelenhetnek s a határozatok kialakításában tanácskozási joggal részt vehetnek, felszólalhatnak a Minisztertanácsnak azok a tagjai is. akik nem képviselők; egy 1968. évi rendelkezés értelmében például a KNEB. a Központi Statisztikái Híva-' tál, a Magyar Nemzeti Bank, az Országos Vízügyi Hivatal, az Állami Egyházügyi Hivatal, az Országos Anyag- és Árhivatal vezetői is, akik valamennyien államtitkári rangot kaptak. Az alkotmány rendelkezése értelmében az országgyűlés akkor határozatképes, ha a képviselőknek legalább fele jelen van: ez természetesen nemcsak az érvényes határozat feltétele, azt is jelenti, hogy legalább ilyen létszám jelenlété szükséges- az ülés bármely döntésének jogi érvényességéhez. Az országgyűlés eredményes munkájának fontos tényezője annak meghatározása, hogy az egyes ülésszakokon és azokon belül az egyes üléseken milyen kérdéseket tárgyaljanak. Ezt biztosítja a tárgy- sorozat (az ülésszak elé kerülő javaslatok) és a napirend (áz egyes ülésszakok tárgyalási pontjainak) átgondolt összeállítása. Az országgyűlés jogi helyzetéből következik hogy ezekben a kérdésekben csak saját maga dönthet. Ezért szerepel mim- dig az ülésszakokat megelőző sajtóközleményekben olyan óvatos fogalmazásban az ülésszak várható témája; hiszen mind a tárgysorozatot, mind a napirendet csak az ülésszak megkezdésé után, az elnök javaslatára, maga az országgyűlés állapítja még. Az országgyűlésen napirendre tűzött ügyekben a javaslatok feletti határozathozatalt (az ügyrend értelmében a javaslatokat mindig írásban kell benyújtani az országgyűlés"' elnökéhez) vita előzi meg. Az alkotmány rendelkezése értelmében az Országgyűlés szótöbbséggel hozza meg határozatait, azzal a . kivétellel, hogy magának az _ alkotmánynak a megváltoztatásához az összes képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A képviselők nyíltan adják le szavazataikat; ez rendszerint kézfelemeléssel történik. Ha a szavázás eredményében kétség . merül fel, vagy bármely képviselő kéri: a2 elnök köteles - a szavazatokat megszámláltatni. (Újlaki) dolgozott az agyam. Felettébb rosszul tettem, hogy egyik partit játszottam a másik után. Megvacsorázom és játszunk. — Játszunk — válaszolt a sekrestyés és rácsettintett a lóra. Ezúttal az időjárás is kedvezett. A plébános dolgozó- szobájában három lámpa égett. A meleg júliusi szellő belopózott a szobába is, csintalanul kifújta a hamut a kristály hamutartóból. Bárki csodálkozhatott volna, hogy ilyen nyugodt légkörben újra rövidzárlat történhet. • A sekrestyés veszített. A küzdelem hallgatás közepette folyt. Négy egymást követő győztes játszma után a plébános nevetésben tört ki. Képtelen volt életörömén tovább uralkodni. — Négy matt! — kiáltott fel, s toppantott egyet. — Négy mattot adtam neked. Tessék, ilyenek a te vörös nagymestereid! — mondtam; uradat, istenedet imádjad és csak neki szolgálj. A sekrestyés hallgatott. Felrakta a figurákat a következő partihoz. Végül megszólalt: — Plébános úr nagyot fejlődött. — Ezt a saját bőrödön bizonyítottad be. — Jó iskola. — Egy sakkmester tanított. Ám legyen, ha már kifecsegtem, elmondom neked a teljes igazságot. Bourbouleban találkoztam egy szimpatikus olasszal. Megnyerte a versenyt, s utána velem játszott. Sakkmester és mintaszerű katolikus. Olyan lelkesedéssel játszott, mint ma én is. — Érdekes — morogta a sekrestyés. — Hogy hívták ezt az embert. — Bordoninak. — A! — Hogy-hogy „á”? — A bourboulei sakktórná- ról írt a sajtó is. Figyelmesen elolvastam ezeket a cikkeket, itt van mindegyik újság, az ő fényképe is megvan. Ez az? — Ez. Valóban. Kitűnően felismerem. — A sajtó az életrajzát is hozza ennek az olasznak. — Az életrajzát — ismételte a plébános — és feltette a szemüvegét. — Mutasd csak, elolvasom. — Ez rágalom! — kiáltott fel kis idő múltán. — Ezek hazudnak. Ostobaság. Aljas paszkvillus. — Micsoda? — Ezek,.. ezek — dadogta a plébános — rágalmaznak. Bordoni nem kommunista. — Ezt az apróságot csak mint érdekességet hozták fel. Bordoni az Olasz Kommunista Párt tagja. — A pincér így mondta: „Igen istenfélő ember, római.”! — Bordoni többek között játszott égy földijével, egy másik rómaival is. — Na és a kibic! Istenem- re móndom, hógy a kibic ne- kém ezt az embert mutatta. — Melyiket? — A rómait. — Na persze. Akkor épp Bordonival játszott, Úgy látszik. Valami tévedés történt. — Azt mondta: ótt ül, jobbról. — Stimmel. A római' a ki- bictől jobbra foglalt helyet, a plébános úrtól balra. — És én Bordonihoz mentem oda... — Aki — fejezte ' be a sekrestyés — aki a tisztelendő plébános úrnak jobbkézre esett. — Arccal a kibic, felé álltam. — Ez a magyarázata a félreértésnek. Bordoni legádázabb ellensége ez a római volt. De legyőzte. Javaslom, játsszuk a következő partit. — Nem értem ezt a riportert — mondta a plébános, s egy fehér gyalogot a c4-re tett. — Nincs annak semmi jelentősége, hogy egy sakkozó a keresztény demokrata párthoz tartozik, vagy mondjuk... egy másikhoz- Igaz, fiam? — Igaz — felelte a sekrestyés és a fekete gyalogot az e6-ra tette. (Vége) Fordította: Szilágyi Szabolcs
