Kelet-Magyarország, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-19 / 165. szám

m m» if. mömxs «. MM Cikkünk nyomán Bendkívüii taggyűlés Tiszaeszláron Érdeklődést váltott ki a lap június 28-i számában megjelent „Ahol a bosszúság kezdődik...”, „Egy szokatlan borsóvásár háttere Tiszaesz­láron” című kritikai írásunk a járási és községi vezetők, a lakosság körében. Nem egyértelműen fogadták. Meg­oszlottak a vélemények. Ta­pasztalatunk szerint az em­berek örültek a hibák fel­fedésének, voltak akik ugyanezért bosszankodtak. Tiszaeszláron ezt egyesek félreértették, Tiszalökön a járási pártbizottság viszont azonnal intézkedett. A járá­si párt-vb. azzal a céllal, hogy a cikkben leírt problé­mákat Vizsgálják meg és in­tézkedjenek megszűntetésü­kért, brigádot küldött Tisza- eszlárra. Ennek vezetője Kiss János, a járási pártbizottság termelési osztályának vezető­je, tagjai: Nagy Kálmán já­rási tanács elnökhelyettes, Vasváry Miklós, a járási ta­nács osztályvezetője, Kakócz László, az fmsz igazgatóságá­nak elnöke. A vizsgálat ered­ményeiről már készül a je­lentés, melyet a járási párt- vb július 29-i ülésén tárgyal meg. Alig két hét múlt el a cikk megjelenése óta, máris jelentős változások történtek. A szóvá tett cikkekből vala­melyest javult az ellátás, bár még mindig nem kielé­gítő! A falu széli két kisbol­tot is ellátták azokkal az ap­róbb cikkekkel (tű, cérna stb), amelyet szóvá tettünk. Ottjártunkkor a 13-as bolt­ban nem volt Hypó, Ultra, gyümölcslekvár, hiányolták a vásárlók, hogy nem lehet kapni gumipertlit, gyűszűt, az 53-as boltban nem lehe­tett kapni kakaót, gyümölcs­lekvárt, nem volt választék cérnából, hiányzott az étolaj. (Ezeket a nagykertől megren­delték, de nem szállította!) Hamarosan javulni fog a kenyérellátás is. Még július­ban megnyitják az új ke­nyérboltot friss kenyérhez és péksüteményhez jut Tisza- eszlár is. Megoldás előtt áll a húsellátás is. A tanács hűtőszekrényt vásárolt a megnyíló üzletbe. Mindez a lakosság, a vá­sárlók érdekében történt. S bár a kritikai cikknek nem volt szándéka, hogy szemé­lyes sértésre adjon okot, voltak, akik annak vették, így került sor, a nem telje­sen szabályos módszerrel összehívott rendkívüli párt­taggyűlésre, mely végered­ményben mégis igen hasznos volt, tisztázta kinek mi a feladata, mit kell tenni a hi­bák kijavításáért. A tanács­kozás túllépte az alapszer­vezeti taggyűlés kereteit. Ott volt csaknem minden köz­ségi vezető, tsz-elnök, párt- titkárok, a csúcsvezetőség több tagja a titkárral az élen, s többen a járási ve­zető szervektől is. Július 11-én, délután hat órától este tíz óráig tartott a rendkívül kritikus hangu­latú, őszinte és nyílt eszme­csere az említett újságcikk­ről, melynek szinte minden mondatát boncolták. Elmond­ták a kommunisták, hogy nagyon régen volt már ilyen vitázó a légkör, s nem em­lékeznek rá, mikor voltak ilyen szép számmal együtt párttagok. Szakái Ferenc alapszervezeti titkár ismer­tette a beszámolót, felöl vasta az újságcikket, s el­mondta, hogy annak kere­tébe nem „fért” bele minden, így újabb gondolatokat éb­resztett, felsorolta a hibákat, s a teendőket. Tizen szólaltak fel, néhá- riyan többször is. Pásztor Lajos, a tanács vb-titkára elmondta: „Első olvasásra úgy ítéltem meg, tollat ra­gadok, s amit a tanácsról irt, azt visszautasítjuk, de le higgadtam.” Súlyosnak tar­totta, ami a tanácsról szólt. ridegség nincs az emberek­kel való foglalkozásban, s törvény egyértelműen előírja, hogy a községfejlesztési járu­lekot mindenkire — tsz-já radekosokra is — ki kell vetni. Ez igaz. De az is hogy ezt fl tanács mérsékel eltörölhet. Es ami i lényeges: ők ismerik az em­bereket, s ez ügyben a ké­relem megírásában segíthet­nek. Márpedig — D. Tóth László tanács vb-elnök fel­szólalása alapján — 400 járadékos él itt. És az elnök hangsúlyozta: „Azt felmérni, kik a rászorultak a mérsék­lésre és a törlésre, nagyon ne­héz lenne.” Pedig ez lenne a helyes, s akkor évekre meg­szabadulnának az arra rá­szoruló idős emberek a fe­lesleges járkálástól, zaklatás­tól, s ők a bürokráciától, így csinálják ezt más köz­ségekben is! Nagy Miklós, az fmsz ke­reskedelmi főosztályának a vezetője elmondta, hogy a szükséges következtetéseket levonják a megjelent cikk­ből, s már néhány intézke­dést tettek. Egyik: július 1- től a központi bolt vezetője engedélyt kapott arra, hogy egyéntől, tsz-től, állami gaz-, daságtól a bolt részére, el­adásra vásárolhat zöldség- gyümölcsféléket. Elmondta azt is, hogy a boltvezető új, nem érzi az igényeket. Volt aki azt javasolta, tegyék jobban érdekeltté e cikkek árusításában. Erre Kakócz László, az fmsz elnöke ígére­tet tett. Debreceni József, a Győzelem Tsz elnöke elis­merte, hogy az idén valóban nem foglalkoztak az Iskolá­ból kikerült fiatalok tsz-be kerülésének az ügyével. De az is igaz, hogy az ifjúság problémája évek óta megol­datlan, s mint Homonna László tanár felszólalásában utalt rá, „nem kellett elül­dözni a fiatalokat, elmentek azok maguktól is”, ez mutat­ja, valójában még mindig megoldatlan ez. Pedig töb­ben hangsúlyozták, elörege­dés veszélye áll fenn a tsz- ekben, s már most is késő a visszacsalogatásuk, megnye­résük. A két tsz-ben két egyetemet vagy főiskolát végzett szakember Vari. Egy gépészmérnök nemrég mon­dott búcsút a tsz-nek. (Utasi Béláné közbeszólt: „Marad­tak volna, de nem adtak ne­kik megfelelő lakást.) Az elnök bizonyítja, hogy hár­mat is felajánlottak. De mit mondanak az emberek? Le­hetetlenné tették a mérnök helyzetét, s inkább elment. Pedig itt szükség lenne a szakemberekre. Mérleghiány- nyal bajlódnak. A fiataloktól pedig szüleik sajnálják a ha­vi bért a tsz-ben. S közben az elnök arról szólt, hogy „ilyenkor nagy kárát látjuk, hogy nincsenek fiatalok.” Bakos László, a Petőfi Tsz párttitkára elmondta: „Már korábban kellett volna ennek a cikknek megjelenni. Evek óta foglalkoztunk ezekkel a problémákkal, s nem men­tünk előre. Furcsa, hogy két tsz is van, s mégis Tisza- nagyfaluba kellett átmenni egy fej káposztáért.” Bodnár József boltvezető segítséget kért abban, hogy megfelelő ellátást tudjon biztosítani zöldségfélékből, gyümölcsből. „Igaz — mondta — hogy sok vevő így jött be: van még abból a lopott borsóból?” Homonna László javasol­ta. hogy meghatározott na­pon tartsanak zöldségvásárt. Elmondta, hogy fi cikk meg­jelenése után sok minden napok alatt megoldódott, s szóvá tette, hogy nem lehet évről évre csak játszani az­zal a gondolattal: hadd men­jenek a fiatalok el a faluból. Éppen úgy vonzóvá kell ten­ni a körülményeiket, mint azt az állami gazdaság teszi S a felvetett problémákat a lakosság szemével kell vizs­gálni. D, Tóth László ta­nácselnök többek között ezt mondta: „Ez a vezetőgarni­túra sokat tett a falu fejlő­dése érdekében. Ne sérel­mezzük a felvetett dolgokat, hanem tegyünk is valamit.” És ez a lényeg. Végeredményben egyetér­tésre jutott a taggyűlés a cikkben felvetett problémák­kal kapcsolatban és munká­hoz láttak a kommunisták. Ez a fórum sokat tehet azért, hogy Tiszaeszláron gyorsan csökkenjenek a gondok-bajok. És ehhez újabb nagy segítséget nyújt majd a járási párt-vb ha­tározata is. Farkas Kálmán taxAhiiízisi'ír Reje Szabolcsi pedagógus háromnyelvű referátuma — Az iskolatévé első díja a Hamvas házaspárnak — Kísérletek a tanyai gyerekek hasznára dalmi munkában, mi kíván komoly szakmunkát. Ter­vez, segít, tanácsot ad egy község vezetőinek. Húszévesen. De mögötte már volt ta­pasztalat: előzőleg ő készítet­te Bököny község vízrende. zési tervét, ott volt a császár- szállási parktervezők között, ismerkedett a műszaki és a társadalmi munka örömével. Szalánczy Ferencet szinte mindenütt látták, ahol segi teni kellett. Közben tanult, részt vett a KISZ marxista vitakörében. Szakmailag is képezte magát. Ingázva Nyír­egyháza és Kemecse között — ahol lakott. Jó szolgálatot tett a motor: anélkül talán nem is tehette volna. Az események egy fiatal­ember életéből valók, aki a sokféle munka között saját személyes életével is nagy fordulóponthoz közeledett Márciusban nősült. Most mái nem mint egyedülálló — akár a nap 24 órájával rendelkező fiatalemberként vethette be le magát a munkába. De fe leségétől sem idegen a moz galmi munka: Nagyszőlősön Komszomol-titkár volt. Tud­ja, mit jelent egy közösség tagjának lenne, és közösség ben dolgozni. Sokszor még munkaidőn túl is. Közben újabb feladatok. Az év elején az I-es sza kaszmérnökségen szakszerve zeti titkárrá választották. Egyetlen küldötte a fiatalok­nak az igazgatóság szakszer­vezeti tanácsába. Megbíznak benne. A vízügynél már-már közéleti emberré válik... Június 20-án a KlSZ-gyűlé sen nem volt meglepetés hogy az alapszervezet Sza lánczy Ferencet egyhangúlag párttagnak javasolta. Balogh Jézsef Vakációban a pedagógust is megilleti a pihenés joga — nem szerencsés zavarkodni. Mégis, a televízió majd a Köznevelés híradása nyomán felkerestük Hamvas Sándort és feleségét • a Tiszadobhoz tartozó Reje tanyán. A Ham­vas házaspár nyerte az isko­latelevízió első diját, ötezer forintot. Egy eldugott tanyán élő pedagógusházaspár, akik. nek kísérletező tapasztalatai azóta bekerültek a külföldi iskolatelevíziós szakemberek jegyzetfüzetébe is. Három nyelvre — oroszra, angolra és németre is lefordították Ham­vas Sándor korreferátumát, melyet a siófoki nemzetközi iskolatelevíziós konferencián mondott el. Ezért kerestük fel Reje ta­nyát. Hetvenkét család él itt, többségük az Uj Harcos Tsz tagja. 63 tanyai gyerek jár az egykori gazdatiszti lakás­ból átalakított iskolába. S ezek a gyerekek az iskolában szinte nem érzik, hogy a me­gye egyik távoli településén vannak. Iskola végeztével nem kallódnak el... Megketlőzni önmagukat — Mikor idejöttünk négy éve — emlékezik a fiatal ta­nár —, még nem volt villany az iskolában. Az alig 150 mé. térré lévő tehénistállóban már égett. Először ezzel kellett kezdeni, járáshoz, megyéhez... Hogy az iskola is kapjon fényt. Szerencsére a közeli agronómus szolgálati lakás miatt is sürgőssé vált a veze­téket meghosszabbítani. Lett villanyunk... Hamvasék a Hortobágy széléről, Bagota tanyáról jöt„ tek Rejére. A férj biológia­testnevelés szakos általános iskolai tanár, és levelezőn el­végezte az egyetem pedagó­giai szakát is. A feleség tani. tónő. Kettőjükből áll a tan­testület, az alsó négy osztályt a feleség, a felsősöket a férj tanítja, összevont tanulócso­portos iskola — így hívják, amikor együtt tanulnak az órákon a különböző osztályos gyerekek. Hogy lehet úgy ta­nítani, nevelni, hogy minden óra hasznos legyen? Ne unat­kozzanak rajta a kicsik, ami­kor a nagyoknak szól a „léc- ke” és fordítva. Hamvas Sán­dor nemcsak meditált, hanem feleségével hozzá is látott a kísérletezéshez. — Az első lépés a feladat- lapos módszer volt — magya­rázza. És hozzáteszik: „ben- nünket a kényszer is rávitt, hogy új utakat keressünk.” Kiss Árpád professzorral, a hazai programozott oktatás egyik úttörőjével is kapcso­latot teremtettek. De nem­csak a programozás, ez a korszerű oktatási forma kö­tötte le a Hamvas házaspár figyelmét. Mikor megkapta az iskola a rádiót, a magnót és a televíziót — szinte tanár kollégájukat látták bennük, amivel megkettőzhetik önma. gukat. Magnóra vették az is­kolarádió adásait, ahol szük­séges volt „betoldták” a kí­vánt tanári magyarázatot, is­merve a tanyai gyerekek tu­dását és együttesen forgatták le az órákon. Az egyik cso­port ezt hallgatta, a másik a feladatlapokon dolgozott ön­állóan. Az igazi szenzációt azonban az iskolatelevízió adá­sai hozták a tanyai iskola éle­tében. De ez sem ment si­mán. Segít a géptanár — Nem, mert először min. denki nézte az adást, elterelte a figyelmét, akiknek más feladatot adtam. Megoldást kellett keresni. Egy elektro­mérnök barát, Budaházi Bé­la és a tiszalóki GELKA szakemberei is megosztották a gondot Hamvasékkal. Ké­szen állt a terv: egy elosztó­szerkezettel kis fejhallgatóba kell vezetni a hangot, hogy az adást azok hallgassák, akik­nek éppen szól. A fejhallga­tók árát, az anyag költségét, a Reje tanyai gyerekek nyá­ri munkával keresték meg a tsz-ben. S egy nap megszólalt a tévé a gyerekek fejére sze­relt fejhallgatókban. A tévés osztály „hátra arcot csinált”, hogy ne zavarják a többieket, akik önállóan dolgoznak. így született meg a „televíziós ta­nár” a Reje tanyán. A gyere­kek hamarabb megszokták, mint a szülők. akik eleinte talán csóválták a fejüket, hogy lám a televízió arra is jó lesz, hogy nagyobb tudás­hoz juttassa a gyerekeiket. Es állandó kapcsolat kezdő, dött az iskolatelevízió adásai­nak szerkesztői, munkatársai és Reje tanya között. Nem váltotta fel, nem tette feleslegessé a tanárt a kép­ernyős oktatás. Sőt, alapos felkészülést, a televíziós óráki előtt, alatt és után nagyobb munkát adott Hamvaséknak, mint egy hagyományos óra. De a gyerekek a legmoder­nebb technika segítségével tanultak, olyan tájakat lát­hattak, olyan kémiai és egyéb kísérleteket ismertek meg a kisfilmek segítségével, ame­lyek tanyai körülmények kö. zott nem érhetők el. Városi módon a tanyán — Erről szólt a pályáza­tunk is — folytatta Hamvas Sándor. Tapasztalatainkat foglaltuk össze; hogyan lehet, ne tovább tökéletesíteni az iskola tévé felhasználását az összevont tanulócsoportos is­kolákban. Jól esett, hogy elis- merték a fáradozást és meg­hívtak bennünket a július 9. tői 12-ig tartó balatoni konfe­renciára, mint felkért korre­ferenst. Itt találkoztam sze- mélyesen Kiss Árpád profesz- szorral és más neves pedagó. giai szakírókkal, tudományos kutatókkal. Ök gratuláltak el­sőnek. Együtt nézzük az ok­levelet a szépen beren­dezett modern lakás­ban. Könyvek százai sorakoz­nak a polcokon: a Jóga. Nők enciklopédiája, Sipkay; Rága­lom. Magyar parasztviseletek, Sellye prof: A stressz. Magyar anekdotakincs. Színes kaval- kád egy tanyai pedagógus otthonában. — Kilenc gyerekünk közül hét tanul tovább az idén... -— mondja búcsúzóul Hamvas Sándor. — Van már gyere, künk a hajdúnánási szakkö­zépiskolában, Nyíregyházán...' Az iskola előtt a tsz-elnök- kel találkozunk. Már bent ülünk a kocsiban, ők ketten még beszélgetnek. Vasárnap lesz a hatodik névadó ünnep­ség Rején. Még csiszolni kell a műsoron.„ Páll Géza Egyiptomi aspiráns Nyíregyházán Kutatási témája: a savanyú talajok hasznosítása Rádiós kapcsolat Kairóval — Nehéz a magyar nyelv Március óta eggyel szapo­rodott a Nyírségi Mezőgazda- sági Kísérleti Intézet dolgozói­nak száma. Az új munkatárs neve: Mohamed Kamal El- din Matar egyiptomi aspi­ráns. Kairóból jött, hazánk­ban, a nyíregyházi intézet­ben készül fel tudományos vizsgájára, melynek témája: a savanyú talajok hasznosí­tása. Hogy érzi magát nálunk? Hol nehezebb: az intézetben, ahol a többi munkatárshoz hasonlóan végzi napi munká­ját, vagy a magyar nyelv­órákon, ahol az írásbeli há­zi feladatot is számon kérik? Van-e kapcsolata az ottho­niakkal, a családdal? Milyen a magyar konyha? — ilyen és hasonló kérdésekkel for­dultunk az arab agrármér­nökhöz. aki hazájában már doktorált szakjából, mun­kásságát a magyarországi tu­dományos kutatásokkal foly­tatja. Az egyiptomi aspiráns dr. Kienczner Imre igazgató irá­nyításával dolgozik és végzi kutatómunkáját. Mint mon­dotta, jól érzi magát, a ma­gyar munkatársak segítőké­szek. Sajnos, a nyelvtudása még enyhén szólva hiányos, ezert az Intézetben sok kerül az eszmecsere minden elér­hető válfajára, a mutogatás­tól a rajzig. Az első hónapok­ban duplán meg kell küzde­ni az ismeretekért. A ma­gyar nyelv is alaposan pró­bára teszi, különösen a nyelvtanra panaszkodik. Hu­szonöt leckéből kell vizsgáz­nia fél év múlva. Addig szorgalmasan tanulja a ma­gyar szavakat, birkózik a mondatépítéssel, rója a házi feladatot. Matar a Magyar Tudomá­nyos Akadémia által előirt program szerint dolgozik a Nyírségi Kísérleti Intézet­ben. Közben ismerkedik új környezetével, Nyíregyházá­val, amely három, vagy négy évig lakóhelye lesz. Reméli nem sok idő múlva felesége és tizenöt hónapos kisfia is itt lehet Nyíregyházán, együtt töltik el a hátralévő éveket, Felesége agrárközgaz­dász. Egyelőre a 6—12 napon­ként érkező levelek jelentik a kapcsolatot hazájával, csa­ládjával. Hetenként tájékozó­dik a magazinból az egyip­tomi eseményekről. Még gyorsabban a rádióból, ugyanis a kairói rádió adá­sát zavartalanul és jó hang­minőségben fogja a oso szinte minden órájában tranzisztoros táskarádióján. Mosolyog, amikor a ma­gyar ételekről faggatjuk. Né­mi bűntudattal vallja be, hogy szoba-konyhás albérle­tében esténként, délutánon­ként ö maga főz. Egyiptomi módra. Még nem tudta meg­szokni a magyar konyhát, csak barátkozik vele... ' Két honfitársát említi vé­gül, akik a Debreceni Agrár- tudományi Főiskolán tanul­nak. Amikor idejük van, összejönnek elbeszélget­ni az otthoniakról. De mindhárman keményen dol­goznak, hogy tudásra vált­sák a hazánkban töltött hó­napokat és hasznos munká­val térjenek haza az Egye­sült Arab Köztársaságba, ahoi nagy szüksége van a mezőgazdaságnak tudomá­nyos szakemberekre. Természetesen a rövid be­szélgetés nem magyar nyel­ven, angolul folyt, tolmács segítségével. Legközelebb ta­lán szót értünk magyarul is Mohamed Kamal Élőin Ma­tarral, arab barátunkkal, aki nemcsak nyelvünkkel, hanem népünkkel is megis­merkedik, s reméljük, a ta­lálkozás életre szóló élmény lesz számára. U*G> Húszévesen Szalánczy Fe­rencnek két oka is volt arra, hogy nyíregyházi mun­kahelyet válasz- szon. Az egyik: nagyon meg­becsülték itt nyári gyakorla­tain. A másik: erről a mun­kahelyről ment nyugdíjba édesapja. Négy éve érettségizett Bé­késcsabán az Ut-. Híd. és Víz­műépítési Technikumban. Az­zal az elhatározással érke­zett. hogy itt fogja leélni az életét. Álmai megvalósulását egészen közel érezte magá­hoz. Már nem diákszinvonalon lehetett tenni a jövő érdeké­ben, hanem komoly dolgokat a jelenért. Hamarosan egy 14 tagú társadalmi tervezői munkacsoportban találta ma. gát, amely nem vállalati szinten, hanem napi munká­ja után végzett fontos és sür­gős munkákat. Például ilye­neket: a nyírbátori törpe víz­mű csőhálózatának tervét a vízügy KISZ-esei készítették — társadalmi munkában. Nél. külük éveket késett volna a község fejlesztése — hivatalo­san kapacitáshiány miatt. Hogy Szalánczy Ferenc a tár­sadalmi tervezők között volt — mint mondja —, magától értetődő dolog. A társadalmi munka szin­te törvénnyé, kötelezettséggé vált a vízügy ifjúsági szerve­zetében. És rangja van. A vízügyis fiatalok lelkese­dése mozgalommá változtatta az „egy község, egy műszaki” akciót. Kis községeknek segí. tenek. Szaktanácsadással, ter­vekkel — társadalmi munká­ban. Szalánczy Ferenc is. Az „ő községe” Geszteréd. Ismeri minden utcáját. Milyenek a műszaki adottságai, hol a legfontosabb a vízrendezés, mit lehet megoldani társa-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom