Kelet-Magyarország, 1969. július (26. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-01 / 149. szám

XXVI ÉVFOLYAM 149. SZÁM ÄRA 80 FILLÉR 1969. JÜLIUS 1, KEDD LAPTTNK TARTALMÁBÓL! ’ Licit tízmillióért — a vevő javára (3. oldal) Változó tanyavilág a nagykállói járásban (3. oldal) Nyíregyháza kétezerben (5. oldal) Sport jelentéseink (6—7. oldal) A Minisztertanács ülése # Tiitiományjjolitikai bizottság alakult § Elfogadták az 1970 —71. évi küliöldi kiállí­tások és vásárok részvételének programját # Fejleszteni kell a mezőgazdasági üzemek közvetlen értékesítési tevékenységét Ülést tartott ax Elnöki Tanács Rendelet Mátészalka várossá nyilvánításáról A SZOT elnökségének ülése Az Elnöki Tanács elrendel­te Mátészalka várossá alakí­tását, továbbá a csengeri, a szentgotthárdi és a vasvári járás megszüntetését. Az Elnöki Tanács ezután egyéni kegyelmi ügyekben döntött, majd folyamatban lévő ügyeket tárgyalt. * Magyarországon az első hi­vatalos népszámlálás (1869) óta — az európai gyakorlat- nak megfelelően — általában 10 évenként tartanak nép- számlálást. A jövő évi lesz a tizenegyedik; időpontja meg­egyezik mind a KGST statisz- tikai állandó bizottságának mind az ENSZ gazdasági és • aciálís tanácsának javas­latával. A népszámlálás megbízha­tó képet ad a társadalom szerkezetéről; alapadatokat szolgáltat a népgazdasági, el­sősorban a távlati tervezéshez. A népszámlálás az ország egész lakosságára, valameny- nyi állampolgárra kiterjedő adatszolgáltatási kötelezett­séggel jár, pontos végrehaj. fásához jelentős érdekek fű­ződnek. ezért elrendelése ha­zánkban cs külföldön mindig törvénnyel, illetve törvény­erejű rendelettel történt. lődési intézmények létreho­zása és azok működtetése vállalati feladat, Az elnök­ség azt is javasolja, hogy a SZOT felújítási alapot lé­tesítsen a művelődési intéz­mények fejlesztésére. Az elnökség megvizsgálta a zöldség- és gyümölcsén átás tapasztalatait és a piaci árak alakulását is. Megállapította, hogy az év első négy-öt hó­napjában a zöldség- és gyü- mölcsellátás, illetve az ár­alakulás kedvezőtlenebb volt, mint az előző év hasonló idő­szakában A zöldség-gyümölcs árukészletek ez év elején ki­sebbek voltak és a szabad­piaci felhozatal is általában alatta maradt a tavalyinak. Az elnökség véleménye sze­rint a piaci viszonyok és a gazdasági ösztönzők hatását a zöldség-gyümölcsellátásban is indokolt lenne megvizsgálni, mert a szocialista szektor, például a földművesszövetke­zetek és a tsz-ek befolyásoló hatása az ellátásra és az árakra még nem érvényesül kielégítően. Az elnökség megvitatta és jóváhagyta a kollektív szer­ződések érvényesülésének gyakorlati tapasztalatairól szóló előterjesztést. A Népsza­va kulturális rovatának bő­vítéséről szóló javaslatot, to­vábbá tudomásul vette az idei üdültetési főidény előké­szítéséről és az NDK üzemei­ben dolgozó fiatal magyar munkások • élet- és munkakö­rülményeiről, szervezeti életé­ről készült tájékoztatót. Tudomány és fejlődés Talán túlságosan is közhely lett a tudományos-technikai forradalomra hivatkozni nap­jainkban. Legalábbis annyira, hogy sokan úgy gondolják, a tudomány halad a maga, bi­zonyára rögös de meredeken felfelé ívelő útján, a lakos ság, a termelés, egyszóval a társadalom pedig — ha átté­telesen és kisebb-nagyobb zökkenőkkel is. de — gyü- mölcsözteti a hol áldozatos nak, hol éppen kényelmesnek hitt kutatómunka eredmé­nyeit. Tény, hogy a fejlettség bi zonyos fokán álló, modern államokban az utóbbi évtize­dekben a tudományos kutatás olyan hálózata jött létre, amely — a múlhatatlanul szükséges anyagi eszközök birtokában — látszólag spon­tán módon működik, fejlődik. A valóságban azonban sem­milyen mai társadalomban nem esetleges, véletlenszerű ez a fejlődés és különösen nem lehet az szocialista kö­rülmények között, ahol párt- és állami program rögzíti s foglalja rendszerbe a legfőbb nemzeti célkitűzéseket, köz­tük elsőrendűen a tudomá­nyos munka fő irányait, mód­szereit. Ezek újbóli napirend­re tűzése időszerűvé vált ná­lunk is, egyrészt mert a re tortámul a gazdaság, az egész társadalom újfajta kö­vetelményeket támaszt a tu­dományos munkával szem­ben, másrészt, mert az elöt- tünk álló távlati tervek mintegy légüres térben mo zognának a megfelelő tudó mányos háttér s megalapo zottság nélkül. Egyebek mellett ezért is volt nagy jelentőségű az MSZMP Központi Bizottságá­nak legutóbbi ülése, ame­lyen határozatot hoztak a párt tudománypolitikai irány elveiről. A Központi Bizott­ság állásfoglalása legfőképpen azon a megállapításon alapul, hogy a tudomány gyors fej­lődése és társadalmi szerepé­nek növekedése korunk egyik általánosan jellemző vonása, amely szocialista körülmé­nyek között különös erővel hat. A magyar tudomány közel­múlt eredményei is figyel­met érdemelnek, jelentékeny tudományos bázisunk épült ki, ennek ellenére vagy ép­pen ezért — ez különösen megszívlelendő figyelmezte­tés — ne építsünk légvára­kat: kutatóhálózatunk a nemzetközi együttműködés lehetőségeit is kihasználva, alkalmas hazai igényeink ki­elégítésére. de világszínvona­lú, új tudományos eredmé­nyeket csak néhány, körül­határolt területen hozhat lét­re! Nos, ezeknek a területek­nek — a hazai hagyományok és tudományos örökség, anya­gi és személyi adottságaink és nem utolsósorban a tény­leges szükségletek, a konkrét tudományos „kereslet" alap­ján való — meghatározása valóban sürgető feladat. A kutatási befektetések terve zett növelése, a kilátásba he­lyezett tekintélyes összegek bölcs megfontoltsággal törté­nő felhasználása. lehetőleg kevesebb, de annál kecsegte­tőbb, nagy feladatokra való összpontosítása — a cél. ame­lyet a tudománypolitikai irányelvek megjelölnek. Ami a kilátásba helyezett szervezeti reformokat illeti, bizonyára nagy figyelmet kelt az egyetemi tanszékek javasolt nagyobb szerepe a kutatásban. Annál is inkább mert ez nemcsak a tudó mány, hanem — Eötvös Lo- ránd .immár klasszikus érve­A kormány Tájékoztatási Hivatala köz|: A Minisztertanács hétfőn ülést tartott. A kormány el­nökének előterjesztése alap­ján elhatározta, hogy 'az MSZMP Központi Bizottsága június 27-i ülésén elfogadott tudománypolitikai irányelvek­kel összhangban tudomány­politikai bizottságot hoz lét­re. A bizottság feladata a tudományos kutatás egységes állami irányítása, a nem­zetközi tudományos kapcso­latokkal való összehangolása, a- Magyar Népköztársaság tu­dománypolitikai elveinek ki­alakítása és azok megvalósí­tásának szervezése. A Minisztertanács a tudo­mánypolitikai bizottság elnö­kévé dr. Ajtai Miklóst. a kormány elnökhelyettesei ne­vezte ki. A kormány megvitatta és elfogadta a tudómé lypoluikai irányelvek végrehajtásához szükséges jogszabályok kidol­gozásának ütemtervére tett javaslatot. A külkereskedelmi minisz­ter jelentést tett a külföldi Hivatalos kiállításokon, vásá­rokon a magyar részvétel 1970 évi programjának bő­vüléséről és javaslatot ter­jesztett elő az 1971-ben meg­rendezendő külföldi kiállítá­sokon részvételünk prog­ramjára. A vásárok és kiállí­tások száma és jelentősége világszerte növekszik és ha­gyományos szerepük mellett mindinkább műszaki, tudo­mányos és gazdasági infor­máció központokká is vál­nak. A magyar kiállítások külföldön — amelyeknek évente mintegy 10 millió lá­togatója van — jól szolgálják az ország gazdasági érdekei és egyben hű képet adnak a mai Magyarország életéről, alkotó munkánk eredményei­től. A Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. A kormány megtárgyalta a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter jelentését a mezőgazdasági üzemek kiegé­szítő tevékenységéről és a vi­ta alapján határozatokat fo­gadott el a kiegészítő üzemi tevékenység további fejlesz­Molnár János, művelődés­ügyi miniszterhelyettes jú­nius 30-án Nyíregyházán tár­gyalást folytatott a megye kulturális helyzetéről. A megbeszélésen részt vett: dr. Feleszi István, a megyei ta­nács v'b elnöke, dr. Gombás lését igazolva — az egyetemi oktatás, a tudósképzés szín­vonalát is emelné. Mert ,.tu dományos az oktatás ott, ahol tudósok tanítanak " Szólni kell a kutatás és a gyakorlat szorosabb kapcsola­tát szorgalmazó megállapítá­sokról is. Ilyen kívánság ter­mészetesen korábban is el­hangzott. Ám a tervbe vett szervezeti reformok, vala­tésére, az eredeti célokkal el­lentétes szabálytalanságok felszámolására. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenységének további rendeltetésszerű fej­lesztése és a szabálytalansá­gok megszüntetése érdekében a kormányhatározat előírja: A lakosság ellátásának ja­vítása céljából a tsz-ekben nagyobb ütemben kell fejlesz- teni a mezőgazdasági termé­kek feldolgozását. Javítani kell az élelmiszeripari válla­latok és a mezőgazdasági üze­mek közötti kooperációt, to­vább egyszerűsíteni a tér- mékforgalmazás rendjét és meg kell teremteni az álla­mi—szövetkezeti vegyes tár- síjáások közös anyagi érde­keltségét. biztosító közgazda- sági és jogi előfeltételeket. Szükséges a mezőgazdasági üzemek. í .'t :en értéked t o tevékenységének fejlesztése, az értékesítéssel kapcsolatos engedélyezési eljárás egysze­rűsítése. Ugyanakkor szigorí­tani kell az egészségügyi és a minőségellenőrzést. A mezőgazdasági üzemek szolgáltató és egyéb ipari tevékenységei közül elsősor­ban azokat kell fejleszteni, amelyek az élelmiszergazda­ságot, továbbá a helyi szük­ségletek kielégítését segítik, a kedvezőtlen adottságú te­rületeken pedig a helyi la­kosság foglalkoztatottságának növelését teszik lehetővé. A mezőgazdasági üzemek építőipari kivitelezői jogosult­ságát és terű’éti illetékessé­gét úgy kell módosítani, hogy elsősorban mezőgazdasági üzemekben és az élelmiszer- gazdaság egyéb területein vé­>zzenek építőipari munkát. , indoskodni kell arról, hogy megismerkedjenek az építő­ipari kivitelezési szavatosság­ra vonatkozó szabályokkal. Szakmunkásutánpótlásuk biz­tosításáról, saját munkásaik képzéséről a megfelelő szak­munkásképző intézetekkel együttműködve gondoskodja­nak. A mezőgazdasági termelés­hez szorosan nem kapcsolódó ipari tevékenységet elsősor­So.ndor. a megyei pártbizott­ság titkára, Markovics Mik­lós, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Gulyás Emii­né dr., a megyei tanács vb elnökhelyettese és Horváth Miklós, a megyei tanács osz­tályvezetője. mint a kutatás-finanszírozás korszerűsítése feltehetően megteremtik a tényleges, te­hát célszerűen ösztönzött együttműködés lehetőségeit. Figyelmet érdemlő, amit a Központi Bizottság a kutatá sok kívánatos módszerével, szellemével összefüggésben hangsúlyoz. A tudományos kutatás szabadsága, a vita­szellem bátorítása, a tudomá­nyos élet további demokrati­ban ott indokolt fejleszteni, ahol a szabad munkaerő rendszeres foglalkoztatása helyben a mezőgazdasági üzemen belül egyéb módon nem oldható meg. Ezeknek a területeknek a fejlesztését regionálisan, elsősorban ipari nagyüzemekkel kooperálva, kis- és egyes középüzemek kihelyezésével, telephelyek létesítésével, általában az ipar hathatós támogatásával célszerű megoldani. A mezőgazdasági üzemek telephelyükön kívül végzett ipari jellegű tevékenységét, az építőipari tevékenység kivé­telével, — a már vállalt szerződéses kötelezettségek teljesítésére is figyelemmel — 1970. január 1-ig meg kell szüntetni. A kormány elren­delte, hogy az engedélyeket folyamatosan vonják vissza: a végrehajtást elmulasztó fel­hő.', clcti szervek és üzemek Vctzt.tői ellen eljárást kell in­dítani. Állami vállalatok és intéz­mények termelőszövetkezeti tagot és alkalmazottat telep­helyükön sem munkaerő-át­engedéssel (munkaerő-koope­ráció). sem bérmunkával fo­lyamatosan nem foglalkoztat­hatnak. Az ilyen jellegű fog­lalkoztatást és a mezőgazda- sági üzemmel kötött szerző­dést a vállalat és az intéz­mény 1969. szeptember 1-ig köteles megszűntetni. Felül kel! vizsgálni a fő­városi termelőszövetkezetek­ben tevékenységi körük mé­reteit és arányait. Ahol nem a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó munkák teszik ki a termelési érték nagyobb ré­szét, korlátozni kell ezt a te­vékenységet. A közvetlen értékesítő és feldolgozó tevékenységek kö­zül elsősorban a vidéki tej-, tejtermék- és kenyérellátást célszerű előnyben részesíteni. Külön figyelmet kell fordí­tani a mezőgazdasági üzem­ben a bérezésre, a munkaidő­re, a kooperációra, a bérmun­kára. a munkavédelemre és a büntetlen előéletre vonatko­zó érvényes jogszabályok be­tartásának ellenőrzésére. Biztosítani kell, hogy a termelőszövetkezeti alapsza­bályokban és az érvényes bérügyi rendelkezésekben meghatározott béreken és jut­tatásokon felül semmiféle címen bért vagy juttatást ne fizessenek. A kormány felkéri a Szak- szervezetek Országos Taná­csának főtitkárát, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa és az OKISZ el­nökét, hogy állásfoglalásuk­kal, hatékonyabb ellenőrzés­sel segítsék e határozat vég­rehajtását. zálása elengedhetetlen kívá­nalmak. Hasonlóképpen elen­gedhetetlen az Is, hogy a tu­dósok — akiknek kiválasz­tására, képzésére igen nagy ügyeimet kell fordítani — a szocialista társadalom javára gyümölcsöztessék mindazt a támogatást, amit kapnak. És nemcsak általában: a társa­dalomtudományi kutatásra például igen nagy feladat hí­rül a szocializmus építése A népköztársaság Elnöki Tanácsa hétfőn ülést tartott. A Minisztertanács előter­jesztésére törvényerejű ren­deletet alkotott a népszámlá­lás tartásáról 1970-ben. A törvényerejű rendelet ki­mondja: Magyarország terü­letén az 1969. december 31. cs az 1970. január 1. közötti éj­féli állapot alapulvételével általános népszámlálást keli tartani, A népszámlálással egyidejűleg össze kell írni a lakásokat és az intézeti ház- tartásokat (kórházakat, mun­kásszállásokat, diákotthono­kat, stb). a lakókat, az inté­zeti és az egyéb lakott épü­leteket. A népszámlálás, valamint az azzal kapcsolatos össze­írások körébe tartozó adat­gyűjtés a tanácsok végrehaj­tó bizottságainak feladata. Az e munkában résztvevőket tennivalóik ellátásában hiva­talos személyeknek kell te­kinteni. Az adatgyűjtés szak- mai irányítását, az adatok fel­dolgozását és közzétételét a Központi Statisztikai Hivatal végzi. A népszámlálás, valamint az ezzel kapcsolatos összeírá­sok körébe tartozó adatokat mindenki köteles a valóság nak megfelelően, a kívánt ha- táridőben megadni. A SZOT elnöksége hétfőn ülést tartott. Megvitatta a szakmunkásképzésről szóló törvénytervezetet, amely csak az alapvető, meghatározó sza­bályokat tartalmazza. A tör­vény a szakmunkásképzés irányításáért felelős szervek feladatainak és hatáskörének meghatározását a kormányra bízza. Az elnökség megbízta a SZOT termelési osztályát, hogy a szakmunkásképzéssel kapcsolatos szakszervezeti tennivalókat dolgozza ki és azt jóváhagyásra terjessze az elnökség elé. Ezután az elnökség meg­tárgyalta a negyedik ötéves terv kulturális fejlesztési cél­jairól szóló előterjesztést. Az országos főhatóságok már el­készítették fejlesztési javas­lataikat, a vélemények egyez­tetéséibe több tárgyalást tar­tottak. Jelenleg még viták vannak abban a kérdésben, hogy a nagyvárosi települé­sek vagy a falvak kulturális helyzetének javítását kell-e előtérbe helyezni. Az elnökség álláspontja szerint az átlagos­nál nagyobb mértékben kell támogatni a munkásosztály kulturális ellátását. Kiemelten kell kezelni a munkásszállá­sok, munkáskerületek, munkás-lakótelepek, az új szocialista városok, a nagy ipari vállalatok tömegművelő­dési létesítményeinek kor­szerűsítését. A szakszervezetek vélemé­nye szerint a dolgozók kultu­rális ellátása, új tömegműve­mind hatékonyabb módsze­reinek kidolgozásában. A tudományos munka, ahogy sehol a világon, ná­lunk sem képzelhető el szé­lesedő nemzetközi együttmű­ködés nélkül. A szocialista országok sokoldalúbb koope­rációja, a Szovjetunió óriási tudományos arzenáljának be­hatóbb megismerése, a terve­zett szocialista integráció ki­látásai a hazai tudományos fejlődés elsőrendű tartalékai. Ez azonban nem feltételez el­zárkózást a nem szocialista országok tudományos életé­ből. Egy szocialista ország tudományos gyarapodása, a kezdeményezőbb szabadalmi forgalom és az élénkülő tudo­mányos kapcsolatok, tapaszta­latcsere révén, az egész szo­cialista társadalmi fejlődés javára válik. B. J. Molnár János miniszterhelyettes Nyíregyházán VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom